Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-11 / 99. szám

1982. április 11., vasárnap Dunántúlt napló 3 Töretlen, dinamikus fejlődés Kétmilliárd forint termelési érték a baranyai ipari szövetkezetekben A siker titka: rugalmas alkalmazkodás a piachoz Baranya megye ipari szövet­kezetei március 1-e és 27-e kö­zötti időpontban tartották meg 1981. évi mérlegzáró közgyűlé­seiket. A megye 21 ipari szövetkeze­tében a közgyűléseket megelő­ző munkahelyi tanácskozáso­kon, küldöttgyűléseken élénk vita, sok észrevétel, javaslat hangzott el az 1981. évi ered­ményekről és az 1982. évi gazdasági és szociálpolitikai tervekről. A beszámolókat mind a tag­ság, mind az alkalmazottak nagy figyelemmel kísérték, de elmondható, hogy a megye lakossága is, hiszen _a szövet­kezetek tevékenysége ezer szál­lal kötődik tevékenységükön ke­resztül a megyében élő embe­rekhez. A közgyűléseken megállapí­tották, hogy az ipari szövetke­zetek termelési, gazdálkodási eredményei azt bizonyítják, hogy alkalmazkodni tudtak a megszigorított, nehezebbé vált gazdasági körülményekhez, 1981. évben is a fejlődés dina­mikus és töretlen volt. Az ipari szövetkezetek 8250 fős tagsága közel 2 milliárd fo­rint termelési értéket állított elő, a nyereség több mint 210 millió forint volt, és ami az 1980. évi eredményt 15 százalékkal haladta meg. Az egy főre eső termelési érték 9,7 százalékkal növekedett. Ez többek között azzal magyarázható, hogy a termelési és termékszerkezet korszerűsítése folyamatos tevé­kenységgé vált, az igényeket jobban kielégítő, nagyobb nye­reséget biztosító termékek gyár­tása- vált jellemzővé, azaz az ipari szövetkezetek rugalmasan tudtak alkalmazkodni a piaci viszonyokhoz, körülményekhez. Az ipari tevékenységen belül a könnyűipar és vegyipari tevé­kenység dominált. A teljesség igénye nélkül említve: igen ke­resettek voltak a Sellyéi Agro­kémia Szövetkezet különböző növényvédő szerei, festékei, a Pécsi Faipari Szövetkezet stíl- és rusztikus bútorai, a bőripari termékek, népművészeti cikkek. Az építőipari szövetkezetek többsége átállt az épület- és lakásfelújítási tevékenységre, és tovább fejlesztette ipari tevé­kenységét. A különböző szolgáltatásokat végző szövetkezetek megőriz­ték hagyományos tevékenysé­güket, közülük dinamikusan fej­lődött a színes fényképészet és a lakáskarbantartási tevékeny­ség, az utóbbi 18 százalékkal. Az eredmények alakulása le­hetővé tette — de vállalva az adóterheket is —, hogy az ipa­ri szövetkezetek 6,3 százalékkal növeljék a bért, amely egy főre esően 2700 Ft-taf nagyobb jö­vedelmet biztosított a szövetke­zeti tagságnak és az alkalma­zottak számára. Veszteséges, alaphiónyos ipari szövetkezető megyében nem volt. A megye ipari szövetkezetei­nek 1982. évi feladatait alap­vetően azok a társadalmi és gazdaságpolitikai célok, haté­konysági és életszínvonal-poli­tikai követelmények szabják meg, melyek az ipari szövetke­zetek Vili. kongresszusának ál­lásfoglalásában már megfo­galmazódtak. A közgyűlések tapasztalata szerint mind az állásfoglalás­sal, mind a javasolt növekedé­si ütemmel összhangban készí­tették el a szövetkezetek az 1982. évi terveiket, de a piaci kereslet változása miatt módo­sítaniuk kellett a nem rubel el­számolású expartelképzelései- ket. Ebből adódik, hogy a Pé­csi Faipari Szövetkezet stíl- és rusztikus bútorait az eddigiek­hez képest nagyobb mértékben belföldön fogja értékesíteni. Az eddigi tapasztalatok alap­ján — hiszen ez az év zökkenő­mentesebben kezdődött, mint az elmúlt esztendő — az ipari szövetkezetek tagsága és veze­tői joggal számíthatnak arra, hogy az 1982-es évet is ered­ményesen —, az OKISZ irány­elveinek megfelelően, a me­gyei elvárásokat, a helyi fel­adatokat és adottságokat fi­gyelembe véve - teljesítik, biz­tosítva a töretlen fejlődést, amely jelentkezni fog mind mennyiségi. mind minőségi eredményekben is. Haasz József a Baranya megyei - Ipari Szövetkezetek Szövetségének elnöke Felavatták Kiskunhalason a mozgássérült gyermekek otthonát Figyelemre méltó kezdemé­nyezésre tették fel a koronát tegnap délelőtt Kiskunhalason: felavatták a mozgássérült gyer­mekek itt épült új otthonát. Az eseményt azért is kísérte orszá­gos figyelem, mert az új ott­hon tulajdonkeppen egy édes­anyának - Tóth Istvánnénak — köszönhető, akinek szintén mozgássérült gyermeke van, és az ő kezdeményezésére moz­dult meg szinte az egész or­szág. Létrejöttében segítséget nyújtott a zalaegerszegi refor­mertus intézettől a sátoraljaúj­helyi szocialista brigádokig az ország szinte valamennyi, vá­rosa és intézménye és a Vö­röskereszt számlájára befizetett magánadományig, melyek kö­zött szerepeltek 20 forinttól 10 000 forintig terjedő össze­gek. Az új — egyelőre 30 férő­helyes — modern, kényelmes otthont már birtokba vették a gondozásra szoruló gyerekek. Tóth Istvánnénak a figyelemre méltó kezdeményezésért a Munka Érdemrend bronz foko­zatát adományozták. Akárcsak a görög mitológia hősei Homérosz eposzaiban, naptárunk több hónapja is ál­landó jelzőt kapott az évszá­zadok során. A régi magyarok Szent György havának nevez­ték áprilist, az esőt hozót, de szeszélyesnek, bolondosnak is szoktuk emlegetni. Idén erre különösen van okunk. A hét közepén még lekívánkozott ró­lunk a ballonkabát is, pénte­ken viszont dideregve azon so­pánkodtunk, hogy túl korán Raktuk szekrénybe a télikabá­tot. S mint ilyenkor lenni szo­kott, a rendkívüli időjárásról beszélünk és aggódunk a hús­véti hangulatért és progrg- mokért. (Komlón például a szombatra hirdetett városi if­júsági sportnapot későbbre ha­lasztották.) Rendkívüli lenne az időjá­rás? A meteorológusok azt mondják: április hónapba mindez bőven belefér, a hideg is, a meleg is, a szél és az eső is. A népi hiedelmek alapján Római katolikus főpapok kinevezése II. János Pál pápa dr. Paskai László veszprémi megyés püspö­köt — kalocsai érseki utódlási joggal - koadjuktor érsekké, dr. Szakos Gyula c. püspököt székesfehérvári megyéspüspök­ké, dr. Szendi József teológiai tenárt c. püspökké, veszprémi apostoli kormányzóvá, dr.. Pá­ka György teológiai rektort c. püspökké, szombathelyi segéd­püspökké, dr. Belon Gél lért c. apátplébánost c. püspökké, pécsi segédpüspökké nevezte ki, és korára való tekintettel le­mondását elfbgadva, tisztségé­ből felmentette Kisberk Imre székesfehérvári megyés püspö­köt. A kinevezésekhez és a fel mentéshez a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa az 1957. évi 22. számú törvényere­jű rendelet alapján az előzetes hozzájárulást megadta. Nagy húsvéti forgalom Hegyeshalomnál Szombaton tetőzött a nagy húsvéti idegenforgalom két leg - fcrgalmasbb nyugati határállo­másunkon, Hegyeshalomnál és Sopronnál. A hét elején felava­tott új hegyeshalmi közúti ha­tárátkelő jól vizsgázott a gya­korlatban. Pénteken 17' ezren, szombaton , délig pedig újabb 10 ezer turista lépte át a ha-, tárt. 17 belépő sávon fogadták egyidőben az utasokat. A vá­rakozási idő a csúcsidőben sem volt több fél óránál. A pénteki és szombati, csaknem 30 ezer turista Hegyeshalomba 6 ezer járművön érkezett. Elhunyt Uhl Antal plébános Baranyaszentgyörgyön szom­baton elhunyt Uhl Antal plébá­nos, aki az üldözöttek meg- mentőjeként került be a máso­dik világháború krónikájába. Az Országos Béketanacs a kö­zelmúltban a Békéért kitünte­tést adományozta a humanista popnak 80. születésnapja al­kalmából. Uhl Antal több mint egy évtizedig élt a háború előtt és alatt Franciaországban, ahol a gazdasági válság és a politikai helyzet miatt kivándorolt ma­gyarok lelki gondozását látta el, előbb Lille-ben, majd Pá­rizsban. A német megszállás idején élete kockáztatásával segített a bajbajutott embere­ken: politikai vagy vallási okok­ból üldözött magyarokon. En­nek során több száz Franciaor­szágban élő zsidó életét men­tette meg azáltaj, hogy megfe­lelő okmányokat szerzett szá­mukra, segítette őket a rejtőz­ködésben vagy a menekülés­ben. A Gestapo később letar­tóztatta Uhl „abbét”, majd ki­utasították Franciaországból. Azt követően került a kis bara­nyai faluba, ahol kereken negyven évet töltött hívei köré­ben. Húsvét előtt a piacon Ha hangos riportot készít­hettem volna a vásárcsarnok­ban, mindenképp a húsvéti nyulakat árusítók közelében maradtam volna hosszabb ideig. Mert a kosarak, ládák, dobozok alján egymáshoz re­megve bújó, különböző színű nyulak láttán valamennyi gye­rek felsikoltott anyja kezét rán­gatva, vagy odaszaladt, hogy leguggolva legalább megérint­hesse puha szőrbundájukat. Bánhelyi István pécsi árus pél­dául pénteken sokat eladott, és mint mesélte, diáklányok is vettek, akik azt mondták, majd a kollégiumban fogják fölne­velni. A tegnapi piac az eladók szerint is elmaradt a pénteki­től. Vásárló is viszonylag kevés volt - legalábbis reggel 8 óra körül — és meglepő módon üres árusítóhelyek is akadtak bőven. Azért volt minden, amit ilyen­kor, április elején kínálni tud­nak. Sláger volt a friss saláta, vitték is nagy mennyiségben az ünnepi ebédekhez, négy forint­tól 10 forintig adták a fej nagy­ságától függően. A húsvétot je­lezték a több árus által kínált festett tojások - darabja 8—10 forint — és az, hogy tálcaszóm­ra vásárolták a friss tojásokat. Megjelentek igazi tavaszi pri­mőrként a fólia alatt termesz­tett fehér húsú paprikák. Az áruk ugyan még magas — da­rabja 12 forinttól 6 forintig —, mégis vették. A paprikák mel­lett piros retkeket halmoztak “fel, egy csomó 6—8 forintba ke­rült. Megjelentek nagy meny- nyiségben a különböző palán­ták, és nagy keletje volt a föld­labdával árusított rózsafacse­metéknek és az erkélyekre való muskátlinak. A hentesáru pavilonja is hús­véti hangulatot és jóféle füs- tölthús-illatot árasztott: soha ennyi szép füstölt sonka, csülök és egyéb áru nem volt, mint most, az ünnepek előtt. A ba­romfitermékek közül igazi ün­nepi kuriózum volt tegnap lát­ható, filézett pulykamell (kilója 90 forint) és fehér, érett liba­máj, de... 330 forintért! A tegnapi piac legjellem­zőbbje azonban a rengeteg vi­rág volt. A nárciszok a legkü­lönbözőbb fajtában, színárnya­latban, hatalmas kötegekben hirdették harsány sárgán — ta­vasz van! S. Zs. Szeszélyes április pedig egyenesen számíthattunk erre a változásra: gyertyaszen­telőkor megjósolta a medve. Ezt javarészt a tudományos megfigyelések is igazolják, me­lyek szerint a téli időjárásun­kat körülbelül 60 napos perió­dusok jellemzik: 30 napos hi­degebb szakaszt 30 napos me­legebb követ, és viszont. Ha tehát, mint idén is, február elején hideg van, hozzávetőle­gesen két hónap múlva újra hűvösebbre fordul az idő. Ezt azonban már április számlájá­ra írják. — Az elmúlt napokban ezen a „számlán" Baranyában a kö­vetkező adatok szerepelnek — összegezte számunkra Erdész Tibor, az Országos Meteoroló­giai Szolgálat pécsi főállomá­sának szombati ügyeletes mun­katársa : — Április 8-án, csütörtökön volt az idei év legmelegebb napja 20,5 Celsius maximális hőmérséklettel. A hidegfront pénteken hajnalban tört be a Mecsek aljára csekély csapa­dékkal és északkeleti széllel. Ennek erőssége reggel 6 óra­kor 23 méter másodperces volt, amely 80—85 kilométeres órán­kénti sebességnek felel meg. A szélerősség 15 méter'másod­perc felett már a vihar kategó­riájába tartozik, 20 méter/má- sodperc feletti értéknél, mint most is, már nemzetközi jelen, tés kötelezettségünk is van. A pénteki hőmérsékleti maximum csak 8,9 Celsius fok volt, este 4,4, szombaton hajnalban meg­közelítette a 0 fokot a talaj mentén, de fagyról nem kap­tunk hírt. A 10—12 fokos hő mérsékletcsökkenés nem volt váratlan változás: ez a hideg­front szerepelt a kéthetes táv- piognózisban. — M'lyen volt az idő tavaly ilyenkor? — Sokkal kellemesebb: cse­kély csapadék és 19—23 fokos hőmérséklet. Most szombat reggel viszont 4 Celsius fokot mértünk, a szél délkeleti és ereje nem számottevő, délben •3,6 fok volt a hőmérséklet és csendesen eleredt az eső. Ennél persze izgalmasabb a kérdés, hogy milyen időjárás várható a húsvéti ünnepekre. Erdész Tibor természetesen pon­tos távprognózisra nem vállal­kozhatott, de az időjárási té­nyezők ismeretében Baranyá­ban legvalószínűbb a követke­ző: továbbra is borús, felhős idő, kevés csapadék, gyerge szél. Az Országos Meteoroló­giai Szolgálat hivatalos előre­jelzése szerint folytatódik az évszakhoz képest hűvös idő. Húsvét mindkét napján éjszaka 0 és 5, nappal 10 és 15 fok közötti hőmérséklet várható. Vasárnap késő délutánig nö­vekszik a felhőzet, a csapadék és a szél ^reje. Helyenként, főleg északon, hószállingózás is előfordulhat. Vasárnap késő délutántól viszont csökken a felhőzet, s hétfőn már kevés napsütésre is számíthatunk. Vagyis legfeljebb kirándulásra lesz alkalmas az idő, de na­pozni aligha fogunk húsvét- kor. Az orvosmeteorológusok pedig azt ajánlják, hogy a frontra érzékenyek tartózkodja­nak mind a nyugtató-, mind az izgatószerektől. D. I.

Next

/
Thumbnails
Contents