Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)
1982-04-10 / 98. szám
1982. április 10., szombat 13 Punantmt napló Elmondanak minden tudnivalót Kisvállalkozások tanácsadó irodája Pécsett Cím: Szalai András út I5., a volt Sopiana épülete Legtöbb kisvállalkozó tájékozatlan a megalakulást. illetően: hová forduljon kinek a segítségét kérje? Ezen segít a PM Ellenőrzési Főigazgatóság Baranya megyei Igazgatósága, amely a Baranya megyei Tanáccsal együttműködve a kisgazdaságok részére tanácsadó, segítő szolgálatot szervezett Pécsett, a Szalai András út 15-ben, a volt Sopiana épület óben. A négy szakember, köztük dr. Garamvölgyi Miklós főrevizor, a tanácsadó iroda vezetője minden szerdán 2-től 6-ig várja az érdeklődőket. Ingyen adnak felvilágosítást többek között az árképzés, az adózás, a költségvetés, a számviteli nyilvántartás tudnivalóiban. Elmagyarázzák, miként kell a társadalmi szerződést, a kérelmet megírni, hány helyre szükséges beadni, milyen sorrendben, ezenkívül iratokat, például naplófőkönyvet számadási kötelezettségi útmutatót szereznek be, fénymásoltatnak, vagy hitelesítenek. Nagyfokú türelem jellemzi a felvilágosító munkájukat, hiszen a könyvelésben, az adminisztrációban szinte teljesen járatlan embereken kell segíteni. Többször találkoznak vaskos tévedésekkel, félreértésekkel. Például tőke nélkül képzelnek el vállalkozást, és alig értik meg, hogy minimum a társadalombiztosítási járulék összegére szükség van. Az adminisztrációs munka nehezen képzelhető el, ha az alapítók között legalább egy tag nem jártas a könyvelésben. Néhányon a többféle árképzési rendszerből gondolnak hasznot húzni, vagy feleslegesnek tartják a szigorú szakmai elvárásokat, például a mestervizsgát. Sok helyen kell bejelentkezni, sokféle hivatalt megjárni, így a tanácsot, cégbíróságot, adóhivatalt, a társadalombiztosítási igazgatóságot, mire megérkezik a várva várt működési engedély. Ezek a hitelesítés kötelező állomásai, s amíg ezt nem érti meg a vállalkozó, addig kérelmek, beadványok tucatját írhatja meg. Az irodán nagy a „forgalom, egy nap 30—50 ember tér be, főleg pécsiek. Vidékről villányi, komlói, siklósi érdeklődők keresik fel az irodát. Középkorúak, elsősorban fizikai munkások a vállalkozni akarók és a főállás melletti működési formák után érdeklődnek, de tervező. építőipari, városgazdálkodási és bányavállalatok képviselői is eljárnak, hogy vállalati gozdasági munkaközösség alapításához kérjenek szakmai segítséget. Ez a forma mind népszerűbb, így akarnak lakást felújítani, szállítani, villanyt szerelni, kőműves-, asztalos- és lakatosmunkát, számítástechnikai szervezést végezni, valamint motort, kisgépet javítani. Termékelőállításra alig tapasztalni alapítási kedvet. Csati János Megkezdte munkáját az értelmiségi fiatalok Baranya megyei tanácsa „Képviseljük Baranya fiatal értelmiségét, rávilágítunk az eredményekre és a problémákra. Megpróbáljuk segíteni az értelmiségiek értékteremtő, értéktovábbító és értékmegőrző funkciójának mind teljesebb megvalósulását. Szerény eszközeinkkel támogatni kívánjuk a megye értelmiségét abban, hogy eleget tehessen a megkívánt követelményeknek” — mondta Csefkó Ferenc, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének ügyvezető igazgatója, az értelmiségi fiatalok Baranya megyei tanácsának elnöke, A Baranya harminc értelmiségi képviselőjét tömörítő ÉFT nemrégen alakult csakúgy, mint a KISZ Baranya megyei Bizottsága mellett működő többi rétegtanács (az ifjúmunkások, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok, az egyetemisták és főiskolások, valamint a középfokú oktatási intézményekben tanulók körében) Az ÉFT tagjai között van például sombereki jogász, mohácIF orvos, komlói pedagógus, pécsi népművelő és iparművész. A testület titkára Tasnádi Péter, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára. A tanács feladatának tekinti azt is, hogy más rétegek munkáját segítse. Ennek értelmében felkérésre szakterületük témáiból előadásokat tartanak. Emellett több, a megye politikai életével kapcsolatos kérdésben előzetesen kérik véleményüket, sőt az ÉFT is kezdeményez, heti bizonyos problémák megtárgyalását. íqy foglalkoznak majd a lakásellátás és az amatőr mozqalom helyzetével Az ÉFT „munkatanács" jellegéből következően minden ülésén konkrét témaköröket is megvitat Az alakuló tanácskozáson például szócsaták hevében, véleményezték a Baranya megyei Tanács által társadalmi vitára bocsájtott, az aprófalvakban lakók helyzetét bemutató előterjesztést. A külső szakemberek bevonásával létrejött vitán elsősorban a községek megtartóké, pességével, a körzetesítés buktatóival és a falvakban élő fiatalok szerepével foglalkoztak. Az ÉFT tagjait sokan ismerik a megyében de a testület munkájáról még kevesen tudnak. Remélhetőleg az elkövetkező hónapokban érezhető lesz annak a tenniakaTásnak a hatása, amit a tagokkal való beszélgetéskor tapasztalhattam. Bozsik L. Tűz Majláthpusz Elégett 760 tonna vetőburgonya Pénteken hajnali ötkor szabadult a megyére a szélvihar, lökései meghalödták a 80 kilométer per órás sebességet is. A majláthpusztai tűz közvetett kiváltója volt ez a szélvihar. De csak kiváltója. Kellett még más is hozzá; a hivatalos szakértő óvatos fogalmazása szerint a villamos vezeték nem megielelö szerelése is. E villamos légvezeték a Szigetvári Állami Gazdaság majláthpusztai burgonyntarolóihöz vezetett, hogy a szellőztető motorokat működtesse, nehogy befülledjen a drága vetőgumó. Mert drága' az, volt ott Flollandiából származó is, mázsáját kétezer forintért szerezte be a gazdaság. A befülledést meggátló vezeték lett mégis a vetőburgonya veszte, mert az erős szél összefújta a 380 voltos vezetékeket, a rövidzárlattól megolvadt az alumíniumkábel, az olvadék rácsorgott a szalmabálákra, amiket azért raktak körbe a burgonya köré és fölé, hogy a hideg ellen védjék. A szalmabálákon fólia is volt, az meg a csapadék ellen. A határőrök vették észre a tüzet, ők riadóztatták a tűzoltóságot pénteken reggel 5 óra 25 perckor, öt perc híján egy órával később értek oda a pécsi és a szigetvári tűzoltók, fél 10-re sikerült megfékezni a lángokat. A gazdaság üzemi tűzoltói is munkához láttak, még az állami tűzoltósáq megérkezése előtt: — Negyed hatkor értem ki a tűzhöz — mondja Vig István, s mutat a jó száz méterrel A szélvihar összecsapta a villamos légvezetéket odébb levő kútra: — Abból próbáltunk oltani, rögtön kihúztuk a tömlőt, de sajnos gyenge volt a nyomás, alig jött víz. Mindjárt a negyedik tárolót kezdtük oltani, mert az első három már úgy égett, mint a zsír, a negyedikbe viszont még csak éppen belekaptak a lángok, azt próbáltuk menteni. Szerencsétlenségre a szélirány felőli első tároló gyulladt ki elsőként, a szél szinte ráfújta a lángokat a többire is. Az első három tároló teljesen leégett, a negyedik kisebb mértékben károsodott, az, ahol az oltást kezdték. A becsült kár kettő és fél millió forint, ugyancsak az első becslések szerint a megmentett érték 4 millió. Szomorú látványt nyújtanak az eloltott tűz képei. A tárolók faszerkezetéből alig maradt valami, a burgonya felső rétege elszenesedett, alatta szétsült, szétfőtt krumpli garmadája. Takarmányozásra még jó lehet, vetésre már alig, hisz a lángok alulról is érték őket, éppen a befülledést gátló szellő- zőalagutakon keresztül. Elégett két gép is, amelyek a tárolók között voltak, egy prizmaszedő és egy rakodógép. Az első tároló mellett a villanyoszlop szinte sértetlen, csak éppen a vezeték hiányzik róla, meg az 55 méterrel odébb levő másikról. Ez a távolság szokatlanul nagy a kettő között, s annak nem találták a nyomát a szakértők, hogy a vezetékek kellőképpen védve lettek volna, például szél miatti ösz- szeérés ellen. A vezetéket a gazdaság emberei építették ki. Közveszély a tűz nyomán nem alakult ki, szerencsére senki sem sérült meg az oltás során. „Csak’.’ takarmánnyá változott 761,7 tonna vetőburgonya, s leégett három tároló. A közvetlen kár 2,5 millió forint. b. I. Nevezhetjük hagyományosnak is már: a pécsi középfokú oktatási intézmények végzős osztályai május első napjaiban „közszemlére teszik” tablóikat a boltok kirakataiban, s ez együtt jár egy vetélkedővel: kinek a tablója tetszik a legjobban a pécsieknek, illetve a versenyt meghirdető szervek képviselőiből, reklámszakemberből álló zsűrinek. Lényegében nemcsak arról van szó, hogy a közönségszavazatok, illetve a zsűri döntése alapján melyik osztály készítette a legötletesebb, esztétiku- sabb, iskolában megszerzett tudományukat legjobban tükröző tablót, hanem arról is, hogy Pécs megyei város Tanácsa V. B. műveTablóverseny lődésügyi osztálya, a KISZ Pécs városi Bizottsága, a Dunántúli Napló szerkesztősége díjakkal is honorálja a legsikerültebb alkotásokat. A verseny tehát május első napjaiban már minden bizonnyal teljes mezőnnyel folyik, a zsűri 10- én, a kiállítás helyén értékeli a tablókat, az eredményhirdetés május 22-én, szombaton lesz a Dunántúli Napló szerkesztőségében. Egyébként - jó ezt a végzősöknek tudniuk - nevezési lapot kell küldeniük a KISZ Városi Bizottságához április 30-ig, s ezen azt is meg kell jelölniük, hol lesz a tablójuk. Bőven lesz mit értékelni: 18 középfokú oktatási intézmény végzős osztályainak tablóira lehet a közönségnek szavaznia, mégpedig a Hétfői Dunántúli Napló először április 19-én, majd ezt követő négy héten megjelenő számában található szavazócédulákon. Természetesen ennek — és nemcsak a zsűri döntése - alapján is lesz egy J. díj. A legérintetteb- bek — tehát a végzős osztályok - egyébként a napokban egy körlevelet kapnak majd, amely a versenyt részletesen ismerteti. Tanácstagi beszámolók Április 13-án, (kedd) 17 órakor a KISZÖV kultúrtermében (Megye u. 20.) a 41. számú választókerület tanácstagja: dr. Csaba Imre; 18 órakor az MSZMP Budai II. alapszervezet helyiségében (Engels út 2.) a 31. számú választókerület tanácstagja: Kemény Árpád; a vb-hivatal tanácskozó helyiségében (Kossuth tér 1.) a 39. számú választókerület tanácstagja: Erdélyi Zoltán; a Berek utcai Általános Iskolában a 99. számú választókerület tanácstagja: Máté Gyula; a Nevelési Központ 1. sz. Általános Iskolájában a 107. számú választókerület tanácstagja: Papp Gábor. Április 14-én, (szerda) 18 órakor a Műszaki Főiskola (Rókus u. 2. alatti helyiségében) a 63. számú választókerület tanácstagja: Morvay Nándor; a Tanárképző Főiskolán a 73. számú választókerület tanácstagja: Bús Imre; a nagyárpádi kultúr- házban a 94. számú választókerület tanácstagja: Jurinovics József; a Berek utcai Általános Iskolában a 101. számú választókerület tanácstagja: Kondorosi Béláné; az Ipari Tanuló Intézetben (Rét u. 41.) az 52. számú választókerület tanácstagja: dr. Petőházi Szilveszter. Április 15-én, (csütörtök) 18 órakor az Egészségügyi Szakiskolában (Hunyadi út 72.) a 43. számú választókerület tanácstagja: Kisasszon- di József; a Jókai utcai Általános Iskolában az 50. számú választókerület tanácstagja: Papp Imre; a Szakmunkástanuló Klubban (volt ürögi kultúrház) a 75. számú választókerület tanácstagja: Nemeskéri Sándor. Április 16-án, (péntek) 18 órakor a Kodály Zoltán úti középiskolai kollégiumban az 57. számú választó- kerület tanácstagja: Tari Toldi Mik- lósné; az Építők úti Általános Iskolában a 69. számú választókerület tanácstagja: Gaszt Ödönné; az MSZMP újmecsekaljai alapszervezet helyiségében (Hajnóczy u. 35.) a 78. számú választókerület tanácstagja: Görcs Károly tanácstagi beszámolót tart. FILMIEGYZEI a remény joga A múlt szombati anyag- todódás miatt elmaradt filmjegyzet lehetőséget adott volna arra, hogy mélyen hallgassunk A remény joga című új magyar filmről, amit még a múlt héten mutattak be. Dehát magyar filmről van szó, illő, hogy támogassuk a hazai filmipart és/vagy filmművészetet. A hallgatásra az csábított erősen, hogy egyszerűen nem tudok mit kezdeni A remény jogával. Filmipari terméknek bajosan tekinthető, mert az el- kél, ezen pedig alig lézengtek nézők — ez viszont arra adott gyanúokot, hogy tán művészi filmről van szó. Viszont érthető volt, s ez az ellenkezőjét sugallja, azaz, álljunk csak meg ennél az érthetőségnél. Hajlamosak vagyunk ugyanis arra, hogyha valami azonosítható, akkor az érthető is. A remény joga című film történetének minden eleme azonosítható, és ilyen értelemben érthető, bár erős a gyanúm, hogy valódi életből merített történetet dolgozott fel Kézdi Kovács Zsolt rendező — ott történik meg ugyanis olyan, amit a legmerészebb fantázia sem képes összehozni. Nem szándékozom lebecsülni Kézdi Kovács Zsolt fantáziáját, de erősen kételkedem abban, hogy ezt így ő egyedül képes volt összehozni: nagypapánál telelő nyugatnémet hon- polgárságú kisfiú, rafinált lelki kínzásokat kitaláló szomszéd, aki azért gyűlölködik és őrül meg, mert hajdan együtt disszidált az ő lánya a nagyapó lányával, aki viszont hazatért és beleszeretett — domborodó hasán is jól látható mértékben — fiatalkori és nem disszidáló szerelmébe, aki ráadásul nem hagyja, hogy elvált és házasférfi- szeretővel rendelkező bírónő nővére beleavatkozzon az életébe, következésképp első szülött gyermekét rábízza nővérére, míg ő nyolchónaposon nászútra nem megy első nagy szerelmével. A bírónő meg szenved, mert a menő házasember lelép, viszont egy éjszaka (szenvedélyes) erejéig fel ne tűnjön a gyerek apja, azaz az ő nyugatnémet sógora, akivel egy szenvedélyes éjszaka erejéig, de aztán az őrült szomszédot kényszerzubbonyban elviszik, mígnem ittmarad ő, meg a fogadott fia (félig nyugatnémet), hogy magyarrá legyen, mert ha a föld isten kalapja . . . Szóval ezek az elemek mind azonosíthatók: mert kinek nem őrült a szomszédja, ki ne ismerne elvált bírónőt és házasságtörő férfit és egyszeri fellángolást —, minden azonosítható, úgy tűnik érthető, mégis úgy jön ki az ember a nézőtérről, hogy nem érti a dolgot. Úgy van, mint egy tájképpel, minden elemét tudja azonosítani: az erdő, az a lemenő nap, az őzike, de egyiket sem érti, mert akkor ő lenne egy személyben a legkiválóbb természettudós, illetve az isten, hiszen a tudós nem tud mindent, hanem csak szeretné megtudni a dolgok lényegét. Miképo a jegyzetíró A remény joga című film lényegét, amit nem talál, sem az azonosítható történetben, sem az életből vett figurákban, de még csak ezek összemontózsolásá- bcn sem. Lehet, hogy nincs is neki? 'Bodó) Kezdeményezni és képviselni