Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-09 / 97. szám

19S2. április 9., péntek Dunántúli Ilaplo 5 A ■■ ■ Ir# Szünidő O lyan kár, hogy a nyuszi­nak nem lehet mesélni. Pedig úgy elmondanék mindent, ami a szünetben tör­tént. Beszélnék az avar rejte- kén nyiló kék ibolyáról és Zo­liról, aki fehéret is talált. Vitte is boldogan Marikának, de ő visszautasította: „Hóvirágot már hoztál" - mondta. Belesúgnám a nyuszi nagy fülébe, hogy nem nagyon tanu­lok a szünetben, mert a Sanyi állandóan játszani hiv, és új gördeszkát is kapott. Eldicse­kednék, hogy tegnap akkora gólt rúgtam, mint egy ház. És még a Pisti sem mondhatta, hogy „véletlen volt, te suta". Elárulnám azért azt is, hogy sokszor nézek az órámra. „Most csöngetnének be" — mondom magamnak - és ez olyan fúr­Bozsik L. Cseri László fotói Négy megye összefogása Tanácsok elnök­helyettesi kollégiuma Közös kutatás, kiállítóterem, beiskolázás Dél-Dunántúl légy megyé­jének, Tolnának, Baranyának, Somogynak és Zolának hagyo­mánya már, hogy az államigaz­gatási vezetők úgynevezett el­nökhelyettesi kollégium formá­jában tanácskoznak az ország­rész közös dolgairól. Tegnap Kaposvárott rendezték meg ezt a tanácskozást, s három köz­életi kérdéskörről tárgyaltak. Elsőül a tudományos együtt­működésről határozták el, hogy megbízható helyzetképet bo­csátanak egymás rendelkezé­sére, minden megye valameny- nyi kutatójáról. E végett meg­rendezik a közgyűjtemények, vagyis a ^könyvtárak, levéltárak, múzeumok orszáqrészi tanács­kozását. A képzőművészetről szólva azt látták fontosnak, s ennek megoldására meg is ál­lapodtak hogy ' évente négy alkalommal, mindig más-más megye adja ki a Magyar Kép­zőművészek Szövetsége Dél-du­nántúli Területi Szervezetének kötetét. Továbbá tanulmányoz­zák, hogy van-e lehetőség a területi szervezet tagjai szá­mára egy boglárlellei állandó kiállításra. Végezetül az úgy­nevezett idegen megyei közép­iskolai és szakmunkásképzés­ről tárgyaltak. Hiszen például a most vendéglátó Somogy megyének 13 olyan iskolába kell tanulókat küldenie, azok­kal kapcsolatot tartania, amely nem Somogybán van. Együttműködési megállapodás Eszéki egészségügyi szakemberek Baranyában oklevelet Baranya megye és Eszék te­rület közötti együttműködési megállapodás újabb területtel, nevezetesen az egészségügyi és szociális ellátás témakörével bővült. Az okmány aláírására és Baranya egészségügyi in­tézményeinek tanulmányozá­sára két napot töltött megyénk­ben a professzor Franjo Drá­gán elnök vezette jugoszláv delegáció. Érkezésük napján a küldöttséget fogadta Piti Zol­tán, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese. Aznap látoga­tást tettek Pécsett, a KÖJÁL- székházban, ezt követően Kom­lón megtekintették a Carbon Vállalat üzemorvosi rendelőjét. Tegnap a POTE kutató és gyógyító munkáját tanulmá­nyozták, majd a harkányi Gyógyfürdő Kórházban a Hor- vát Szocialista Köztársaság Eszék Községközi Választmá­nyának Egészségügyi Bizottsá­ga elnöke és a Baranya me­gyei Tanács egészségügyi osz­tályának vezetője aláírta az öt évre szóló megállapodást. Az okmány tartalmazza: Ba­ranya megye és az Eszék Köz­ségközi Választmány területén működő egészségügyi intézmé­nyek egymással szakmai kap­csolatot alakítanak ki. E sze­rint tapasztalatcserékre bizto­sítanak lehetőséget, a gyógyí­tó-megelőző intézmények fek­vő- és járóbetegellátási rend­szerei között, a közegészség- ügy-járványügy és szociálpoli­tika területén, valamint a két székhely városában működő orvostudományi egyetem okta­tó- és tudományos tevékenysé­gében. A tudományos témák együttes kutatásában mindkét megye területi intézményeinek szakemberei is részt vesznek a később meghatározásra kerülő program szerint. Az okmány rögzíti, rendkí­vüli esemény (pl. árvíz, föld­rengés stb.) esetén a két test­vérmegye a közegészségügy és járványügyi kérdésekben az el­látást, együttes biztosítást. To­vábbá a korszerű nő-, anya-, csecsemő- és ifjúságvédelem formáinak és szervezési elvei­nek tanulmányozását, valamint a szociálpolitikai ellátási for­mák továbbfejlesztésének ta­nulmányozását és a koncep­ciók kidolgozását. Az együttműködési megálla­podást dr. Kóbor József me­gyei főorvos és prof: Franjo Drágán elnök írta alá. N. I. Eszéki vendégek az MHSZ-nél Tegnap délelőtt kétnapos Iá- Ma délelőtt az MHSZ székházá- togatásra Pécsre érkezett az ban munkamegbeszélésre kerül MHSZ jugoszláv testvérszerve- sor és pontosítják a két testvér- zete, a Narodna Tehnika Eszék szervezet 1982. évi együttes Területi Konferenciájának 3 ta- programját, gú delegációja az MHSZ Bara­nya megyei vezetősége meghí­vására. A drávaszabdícsi határ- átkelőhelyen a küldöttséget Val- kai József alezredes, az MHSZ megyei titkára fogadta és kísér­te Pécsre. A delegációt — Da­vor Bruncsics elnök, Ladislav Keler elnökhelyettes és Zlatko Jankovics titkár — fogadta Czente Gyula, Pécs megyei vá­ros Tanácsa elnöke, majd meg­tekintették az MHSZ megyei székházát és rövid megbeszé­lést folytattak a megyei vezető­ség munkatársaival. Kora délután Komlóra indul­tak a vendégek, ahol megtekin­tették a MOM komlói gyáregy­ségét, elbeszélgettek a gyár ve­zetőivel. Ezt követően fogadta a delegációi Morber János, a Komló városi tanácsa elnöke. A komlói városnézést köve­tően Sikondán Kossuth-bánya- üzem pihenőházában szocialis­ta brigádokkal találkoztak és folytattak baráti beszélgetést. Falujáró antikvárium A vásárlókat és eladókat egyaránt szívesen fogadták, illetve* várják még ma is (április 9-én) a pécsi antik­várium dolgozói a harká­nyi Zsigmond sétányon fel­állított könyves pavilonban. A márciusban Komlón és Pécsvóradon rendezett ha­sonló akción több tízezer forint értékben vásároltak és adtak el antikvár könyve­ket. Az utóbbi időben egyre szegényesebbé válik az an­tikváriumok könyvkínálata, különösen a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ke­zelésében levő üzletekben. A vállalat dolgozói elkezd­ték vizsgálni, hogy miként lehetne a választékot bőví­teni, hagyaték vagy értéke­sebb antik kötet ugyanis egyre ritkábban kerül az antikváriumok becsüsei elé. Megkísérelték hogy pécsi üzemekben felderítő körútra indultak, jó néhány helyen sikeres vásárokat bonyolí­tottak le, régóta keresett, bolti forgalomban nem kap­ható kötetekre leltek. Kide­rült, hogy ha nem kell Pécsre utazni, vagy a pé­csieknek a Lyceum utcáig fáradniuk, sokan eladják ré­gi könyveiket. A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat a jövőben is szorgalmazni kívánja úgy a vidéki, mint az üzemi vá­sárokat. Szívesen vennék, ha a tanácsok, iskolák, akár művelődési házak ehhez se­gítséget adnának. Az antik­vár vásárok az olcsó könyv­vásárlási lehetőségek mel­lett az úttörők, KISZ-esek, szakkörök hasznos program­jaivá is válhatnak, régi új­ságok, folyóiratok, padláso­kon porosodó értékek kerül­hetnek elő és válhatnak közkinccsé Kiss Antalné Záróünnepség a pécsi újságíró stúdión Száznegyven hallgató fejezte be eredményesen tanulmányait a pécsi újságíró stúdió írott sajtó, televíziós és rádiós sza­kán. A záróünnepséget tegnap délután rendezték a pécsi Helyőrségi Művelődési Otthon dísztermében. A hallgatókat és a vendége­ket Sóvári Gizella, a Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának he­lyettes vezetője köszöntötte. Lombosi Jenő, a Dunántúli Napló rovatvezetője elismerés­sel szólt a hallgatók politikai érdeklődéséről, íráskészségé­ről. Dr. Felső Pál, a Rádió Pé­csi Körzeti és Nemzetiségi Stú­diójának munkatársa reményé­nek adott hangot, hogy a kap­csolat nem fejeződött be az oklevél átvételével. Elmondta, a jövőben lehetőséget adnak, hogy többen mint külső mun­katárs dolgozzanak a stúdió­nak. Füzes János, az MTV Pé­csi Körzeti Stúdiójának ripor­tere elmondta, a végzett hall­gatók érettebben, értőbb mó­don nézik majd a televízió mű­sorát. Az újságíró stúdió szekció- vezetőinek értékelése után meghallgatták a növendékek készítette rádió- és televízió­riportokat és olvasták az Új­dondász címmel kiadott újsá­got. Dr. Ibos Ferenc, a MUOSZ Oktatási Központjának igazga­tója a magyar sajtó feladatá­ról, az újságírók politikai elkö­telezettségéről, továbbá a vég­zett fiatalok felfogásának vál­tozásáról, szemléletük formá­lásáról beszélt. Bóna Ernőné, a TIT Baranya megyei Szervezetének titkára átadta a stúdió eredményes elvégzését igazoló okmányt, majd Kiss György osztályvezető az MSZMP Baranya megyei Bizottsága nevében kívánt si­keres munkát a hallgatóknak. Graboplast-újdonságok Több hazai és nemzetközi kiállításon felvonultatja termé­keit ez év tavaszán a győri Graboplast Pamutszövő és Mű­bőrgyár. A bécsi Interbau ki­állításon április 20—24. között a Máfgra nevű, újfajta bitumen tartalmú pvc szigetelőanyagot mutatja be. Ezt a terméket hídpályák szigetelésére hasz­nálják. Tökéletes víz-, és pára­záró, pvc habrétege pedig ki­egyenlíti a hídpálya betonfelü­letének érdességét, s rezgés­gátló szerepet is betölt. A Máfgra — amelyet a gyár fej­lesztői a veszprémi Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézettel közösen dolgoztak ki - zsugo­rodás nélkül viseli el az aszfalt­hengerlésnél keletkezett helyen­ként magas hőmérsékletet. Április 20-25. között várja az érdeklődőket Budapesten a Construma kiállítás, május 19- 27. között pedig a tavaszi BNV. Mindkét eseményen építőipari termékekkel: padlóburkolatok­kal és tapétákkal jelentkezik a Graboplast. Hazánk egyetlen műbőrgyára a brnói kiállításra is bejelen­tette részvételét. Járdaépítés egy helyben topogva A várospolitikai fórumokon •főként közérdekű kérdések, pa­naszok hangzanak el a városi tanácsnak címezve, s viszony­lag kevés olyan javaslat a prob­lémák megoldására, amely egy­ben a lakosság öntevékeny munkájára is épít. A télen Pécs I. kerületi lakosai számára ren­dezett fórumon került szóba egy ilyen javaslat, amikor Szalai Jó­zsef, a gyárvárosi körzeti nép­frontbizottság tagja a Felsza­badulás útja rendbetételére vo­natkozó tervekről, próbálkozá­sokról tájékoztatta a jelenlé­vőket. Hogy szükség van erre, azt aligha vitathatja bárki is: a Felszabadulás útja, az 57-es út városból kivezető szakasza nem az a része Pécsnek, amit büszkélkedve mutogatunk az idegeneknek. A környék sajátos és nagyon is régi ipari jellege ■ rányomja a bélyegét erre az útra. Az itt lakók és az út két oldalára telepített vállalatok, üzemek dolgozói esős időben a sár, szárazságban a por, a sze­metes útpadka miatt kesereg­nek. A gyárvárosi körzeti népfront- bizottság a lakosság összefo­gásával járdaépítést, füvesítést, cserjeültetést tervezett, s mind­ehhez több vállalat is ígért — bár nem hivatalosan — segít­séget, támogatást. Mi lett és mi lesz a sorsa en­nek a hasznos kezdeményezés­nek — ennek próbáltunk utá­najárni. Ősz óta alig történt va­lami. Igaz, a Pécsi Építőipai! Szövetkezet saját erőből meg­épített egy járdaszakaszt, s Sza­lai József szerint a lehetőségek lényegesen nem változtak: a Közúti Építő Vállalattól lehetne szerezni hulladékanyagot, a Köz- tisztasági Vállalat adna munka­gépet, s valószínűleg az elül­tetésre váró cserjék sem kerül­nének pénzbe. A szervezés azonban megfeneklett. Az ügy bonyolultabb, mint amilyennek valaha is 'látszott: az úttest a KPM Pécsi Közúti Igazgatóság­hoz tartozik, de a járda már a tanácshoz. A környezete a KPM szerint sem méltó az 57-es úthoz, s bár hajlandók a kez­deményezés támogatására és az együttműködésre, pénzijk nincs ilyen célrq. A járdaépítéshez beljebb kellene vinni egy szaka­szon a kerítéseket s ez külön egyeztetést kíván. S talán a szervezők lelkese­dése sem a régi a mostani ne­hézségek láttán; mintha egy „szunnyadó ügyet" ébresztettünk volna fel kívóncsiskodásunkkal. A körzeti népfrontbizottság el­nöke mindenesetre most hely­színi bejárást tervez valamennyi illetékes részvételével, hogy egyeztetni lehessen a teendőket. Mi lesz ennek az eredménye — nehéz megjósolni, azt azonban könnyű, hogy mi lesz a veszte­ség, ha végül'mégsem valósul meg a terv. Nemcsak a járda, bár nagy szükség lenne ró. A veszteség súlyát akkor lehet majd igazán érezni, amikor 'leg­közelebb próbálják a lakossá­got összefogást, társadalmi munkát igénylő feladatra lelke­síteni D. I.

Next

/
Thumbnails
Contents