Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)
1982-04-08 / 96. szám
1982. április 8., csütörtök Dunántúli napló 5 Vasárnapi buszjárat minden faluba Közlekedéspolitikai feladatunk: az apró falvakat is be kell kötni az országutak vérkeringésébe. A kétszáz léleknél több lakosú kisközségeket már be is kötötték. De újabb helyzetek újabb feladatokat is jelentettek, s erről tárgyaltak, illetve döntöttek tegnap délelőtt a 12. Volán Vállalatnál — illetékes megyei vezetőkkel közösen — a közlekedési szakemberek. Albert Ferenc, forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettes terjesztette elő az erre vonatkozó javaslatot, miután tavaly, egész éven át pontosan figyelték, mérték a megyében az autóbuszutasok forgalmát. — Mi az ötödik ötéves tervben már valamennyi községet bekötöttünk a közhasznú közlekedésbe — mondotta. — Az aprófalvas Baranyában ez igen komoly feladat volt, mivel 291 falu közlekedését kellett úgy megszervezni, hogy ne legyen alapellátási hiány, legalábbis hétfőtől szombatig. De az alapellátás — egyebek között az ötnapos munkahét miatt is — legújabban már többet kíván. Végül is ebben ma már két feladat van. Egyik: vasárndpon is legalább egy járatpárral minden falut be kell kötni a közlekedésbe. Másik: munkanapokon négyféle igényt kell összehangoltan kielégíteni; a munkába járást, a tanácsi félfogadást, az orvosi és egészségügyi ellátást és a tanulószállítást. Tavaly, 1981. január 1-én Baranyában 96 olyan kisközség volt, amelyik a két igény egyik vagy mindkét vonatkozásában ellátatlannak számított. De 1981 végéig ebből mi már sokat megoldottunk. Holott a vasárnapi utaztatás gazdasági terveinkkel ellentétes, a sok helyütt csak egy-két utas nem téríti meg az út kiadását. Végül is ma a megye népességének mintegy 6 Rz ötnapos munkahét okozta változások Rugalmas gazdasági és közúti szervezés a 12. Volánnál százaléka lakik olyan faluban, ahol hiányos a közlekedési alapellátás. Ebből 5,7 százalék vasárnap, a fennmaradó kis töredék munkanapokon érezhet hiányt. Nekünk a gazdaságosságot és az ellátást kellett egyensúlyba hozni. Ez pedig évi 1 millió 800 ezer forintot igényel, s ebből az eddigi megoldással másfél millió forint nem térülne meg. Például a vasárnap utazók nagy része bérlettel rendelkezik, s nem fizet. Korábban öt évre szóló tervet készítettünk. Ezen a mostani tárgyaláson azonban — három évre felgyorsított terv alapján — mindezt előbb oldjuk meg. Már az idei májusi menetrendváltozásnál a hátrányos községek nagy részét bevonjuk a közlekedésbe. Szeptemberben az ötnapos tanulási hét miatt korszerűsítjük a menetrendet. Végül több kérdést nem 1985-ig oldunk meg. hanem 1983-ban. Tehát az 1983 májusi menetrendben már valamennyi- baranyai község mind vasárnap, mind hétköznapon ellátott lesz. Ennek viszont az az ára, hogy a — főleg az ötnapos munkahét bevezetése óta — csökkentett szombati forgalom miatt néhány szombati járatot megszüntetünk, s azokat vasárnapra helyezzük át. Vagyis a megyében napi mintegy 2000 járatból 88-at szombaton korlátozunk. Ez körülbelül 6200 kilométernyi út, amit kisrészt Húsvéti csúcsforgalom a tömegközlekedésben A közlekedési vállalatok ünnepi csúcsforgalom előtt állnak. A húsvétot megelőzően sokkal többen kivánnak útrakelni, mint más hétvégeken. A megnövekvő utazási igényekhez igazodva több vonatot indít a MÁV több autóbuszt a Volán. A MÁV csütörtökön éjfél előtt tíz perccel indítja az első mentesítő járatát a Nyugati pályaudvarról, az előreláthatólag legzsúfoltabbnak ígérkező vonalon Mátészalkára. Az ünnepek előtt, illetve alatt — a visszautazást is figyelembe véve — összesen 107 menetrenden kívüli szerelvényt indítanak, amelyek mintegy 900 ezer utast szállítanak. Megerősítik a menetrendszerűen közlekedő vonatokat, vagyis például a helyjegyes expresszek nem a szokásos tíz, hanem tizennégy, tizenöt kocsival indulnak útra. A nemzetközi vonalakon nem növelik a járatók számát. A MÁV ünnepi különvona- taihoz a Volán-vállalatok biztosítják az autóbusz-csatlakozásokat. A budapesti két Volán-pályaudvarról az ünnepi csúcsforgalomban mintegy 200-zal több autóbusz indul, mint amennyi a menetrendben szerepel. Célszerű lenne, ha az utasok többsége előre megváltaná menetjegyét, mert így az igényekhez alkalmazkodva a tervezettnél több autóbuszt is indíthatnának. A szegedi és a pécsi Volánvállalatok forgalomtervezői elmondták, hogy helyi járataikat nem a vasárnapi forgalom szerint közlekedtetik, hanem a hétköznapi menetrendnek megfelelően, de sűrűbben. Szegedről, Makóról és Hódmezővásárhelyről kétszer annyi busz indul a fővárosba mint más napokon, s megerősítik a pécsi, a bajai, a veszprémi járatokat is. Szegedről és Pécsről több autóbusz közlekedik majd az úgynevezett kiskertes, vagy ahogy az utasok hívják, farmerjáratokon. hétköznap, nagyrészt pedig vasárnap ellátatlan falvakba irányítunk. Nagyon alapos felmérő, szervező munkát végeztünk, az idegenforgalom figyelembevételével is. De ha néhány érdekeit mégis sérti a szombati menetrendcsökkentés, akkor azt kérjük, hogy előbb mi- hozzánk forduljon panaszával. Madárvonulási naptár Március végével a baranyai portákon már megjelentek a füsti- és a molnárfecskék Velük szinte egyidőben a különféle füzikék dalolásában is gyönyörködhetünk. Ezekben a napokban várható a mezei pacsirta, a seregély feltűnése. A seregélyek mór most kisebb csapatokban jönnek össze, így 50— 100 fős létszámú gyülekezetét alkotnak. Március derekán vonult át nagy csapatokban, gyakorta több százas állományt alkotva a bíbicek serege. Ha megpihennek is, inkább a mocsaras, zsombékos területeken ütnek tanyát. A kifinomult hallású madárrajongók rég tudják, hogy a nádasok poszátafélesége, a ritkának számitó fülemile Sitke is hamarosan fészket rak. Fel-feltűnik a kuriózumnak számító halász- és békászósas is, bár csak átvonulóban. A pajzsos cankák ,és a gódók is csak megpihennek Baranya megyében, a hazai madár- bevándorlási kapuban, aztán gyorsan felkerekednek. Viszont itt raknak újra fészket az Afrikából visszatérő gólyáink. Sumonyban március 20-án megjelent az első gólya pá r. Ismét csapolják a Balatont Szerdán reggel ismét — az idén immár másodszor — megnyitották a Sió zsilipjeit. Megkezdődött a Balaton csapolása, amelyre a tó magas vízállása miatt volt szükség. Az április 20-ig tartó vízeresztés során a Dunáról a Balatonra, illetve a Balatonról a Dunára különböző uszályokat, hajókat vontatnak, összesen 26 egység teszi meg az utat Siófok és a Duna között. A vízeresztés során több mint húszmillió köbméter víz távozik a Balatonból. Az apasztást igyekszik kihasználni a Balatoni Halgazdaság is: a Sió zsilipnél elhelyezett két csapda várja a tavaszi nászuk során a tóból menekülni szándékozó angolnákat. Április 20-án ismét lezárják a zsilipeket és egyúttal megkezdik korszerűsítését. Eddig kézierővel nyitották-zór- ták, a korszerűsítés után automatikus berendezéssel, gombnyomásra mozgatják majd a zsilipeket. Tojásfestés a Széchenyi téren Régi szokás a nagyvárosban Előbb zórt körben, klubban szervezték meg, hátha kevés lesz az érdeklődő. A Baranya megyei Művelődési Központ húsvéti tojásfestő ünnepsége azonbcn remek közművelődési ötletnek bizonyult, így 1981- ben már kihozták a pécsi Széchenyi térre. Idén is ott rendezték meg, kissé azért rettegve minden szabadtéri köz- művelődés váratlan ellenségétől, az esőtől,. De a csoportok szépen összegyűltek, a népi együttesek is, a közönség csoportjai is. Báta, Decs, Majos, Váralja, Zengővárkony és Pécs tizenhárom tojásfestő asszonya mutatta meg, hogyan kell művelni ezt a régi szép hagyományt. Az ebéd utón kettőkor kezdődött tojásfestés vége felé, délután 4 órakor stílusosan népi táncegyüttesek szórakoztatták a közönséget. A váraljai és a bogyiszlói magyar, valamint a nagymányokj, német és a mohácsi délszláv ifjúsági táncegyüttesek adtak műsort. A tojásfestés idején sem maradt el a párhuzamos műsor, mert a Kerékkötő együttes ebéd uán két órától játszott. Pécsi utcák — híres emberek Bihari János Száznyolcvan évvel ezelőtt alakította meg híres zenekarát Bihari János, a cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész. Oly korban vált a nemzeti lelkiismeret megszó- laltatójávó, amikor még csak ébredezett a népi öntudat, amikor még nagy szó volt, hogy egy magyar hegedűprímás a pesti Beleznay-kertben, ahol csak német szó járta, Rákóczi kurucainak, Esze Tamás szegénylegényeinek forradalmi emlékét merte idézni. Har- sonása volt a nemzeti gondolatnak, aki az egész nemzetet megbabonázta, mámorossá tette. Szabolcsi Bence szavai szerint: „Bihari János cigány- prímás az első ilyen mágikus, koldus mesehős, aki a varázslatra szomjazó korszaknak mindennél alkalmasabb, feszült pillanatában érkezik: muzsikájában olyan mákonyos bort itat a Széchenyi egész « nemzedékével, hogy még emlékétől is megrészegednek az unokák." Muzsikáját elragadtatva hallgatta Berzsenyi Dániel, Szemere Pál, Széchenyi. István. 1822-ben a 11 éves Liszt Fe- rencre olyan hatást gyakorolt, hogy évtizedek múltával is rajongva emlékezett vissza erre az élményére. Ez a Nagyabonyban született (1764) fiatalember a népinemzeti zenének, a verbunkosnak lett kiváló képviselője, s Lavotta Jánossal és Csermák Antallal együtt zenei romantikánknak ún. „virtuóz triász"-át alkotta. Jórészt .Pesten toborzott, tehetséges fiatalokból álló zenekarával bejárta Magyarországot és Lengyelországot, s mindenütt kitörő lelkesedéssel fogadták. Ö muzsikált az országgyűlési, koronázási és más udvari ünnepségeken is, de nemcsak a paloták művésze volt, szívesen játszott a kunyhók, a csárdák népének is. Nem mindegyik alkotásáról lehet hitelesen kimutatni szerzőségét, mégis bizonyos, hogy számos verbunkos, több hallgató magyar nóta fémjelzi nevét (Bihari nótája, Hadik óbester nótája, Hatvágás, Huszár, Sarkantyús verbunkos stb.). A műveiben jelentkező népdalelemek Liszt rapszódiáiban is itt-ott felcsillannak, de meg- Zendül Bartók és Kodály művészetében is. Még Beethovenre is hatással volt, akivel egy évben (1827) halt meg. Életére és további művészetére egy sajnálatos baleset nyomta ró a maga bélyegét. Amikor 1824 novemberében az egri tisztújításra hívták meg társulatával, onnan Pest felé visszajöttükben Bihari kocsija Hatvannál feldőlt, és ő oly szerencsétlenül esett ki, hogy bal karja súlyosan megsérült. De még tört karral is mindaddig muzsikált, amíg a zenekarban helyét Sárközi János első hegedűs el nem foglalta. A sanyarúság, a nyomor napjai következtek. A Bécsben megjelenő Magyar Kurír 1827. május 1-i száma ekként számol be haláláról: ,,A mi Biha- rink, ki a hegedűjátszást oly nagy tökéletességgel vitte, hogy az ő muzsikálásának kellemetességét, mesterséges voltát s megható erejét még a kitanult muzsikamesterek is magasztalták, tegnap, Április 26-dikán reggeli 1Ö órakor meghalálozott: minekutónna a muzsikában gyönyörködőket Hazánknak minden részeiben, többnyire pedig Pesten, fél- századnál hosszabb ideig mulattatta." Zuhogó záporban kísérték utolsó útjára a pesti ferencvárosi temetőben Bihari Jánost, a nagy művészt, akiről Budapesten és szerte az országban azóta utcát neveztek el, s akinek elhalálozását az anyakönyv ekként rögzítette: Joannes Bihary Musicus Zingarus TÓTH ISTVÁN
