Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-08 / 96. szám

1982. április 8., csütörtök Dunántúli napló 5 Vasárnapi buszjárat minden faluba Közlekedéspolitikai felada­tunk: az apró falvakat is be kell kötni az országutak vérke­ringésébe. A kétszáz léleknél több lakosú kisközségeket már be is kötötték. De újabb hely­zetek újabb feladatokat is je­lentettek, s erről tárgyaltak, il­letve döntöttek tegnap délelőtt a 12. Volán Vállalatnál — il­letékes megyei vezetőkkel kö­zösen — a közlekedési szakem­berek. Albert Ferenc, forgalmi és kereskedelmi igazgatóhe­lyettes terjesztette elő az erre vonatkozó javaslatot, miután tavaly, egész éven át pontosan figyelték, mérték a megyében az autóbuszutasok forgalmát. — Mi az ötödik ötéves terv­ben már valamennyi községet bekötöttünk a közhasznú köz­lekedésbe — mondotta. — Az aprófalvas Baranyában ez igen komoly feladat volt, mivel 291 falu közlekedését kellett úgy megszervezni, hogy ne legyen alapellátási hiány, legalábbis hétfőtől szombatig. De az alap­ellátás — egyebek között az öt­napos munkahét miatt is — legújabban már többet kíván. Végül is ebben ma már két fel­adat van. Egyik: vasárndpon is legalább egy járatpárral minden falut be kell kötni a közlekedésbe. Másik: munka­napokon négyféle igényt kell összehangoltan kielégíteni; a munkába járást, a tanácsi fél­fogadást, az orvosi és egész­ségügyi ellátást és a tanuló­szállítást. Tavaly, 1981. január 1-én Baranyában 96 olyan kis­község volt, amelyik a két igény egyik vagy mindkét vo­natkozásában ellátatlannak számított. De 1981 végéig eb­ből mi már sokat megoldot­tunk. Holott a vasárnapi utaz­tatás gazdasági terveinkkel ellentétes, a sok helyütt csak egy-két utas nem téríti meg az út kiadását. Végül is ma a me­gye népességének mintegy 6 Rz ötnapos munkahét okozta változások Rugalmas gazdasági és közúti szervezés a 12. Volánnál százaléka lakik olyan faluban, ahol hiányos a közlekedési alapellátás. Ebből 5,7 száza­lék vasárnap, a fennmaradó kis töredék munkanapokon érezhet hiányt. Nekünk a gazdaságosságot és az ellátást kellett egyen­súlyba hozni. Ez pedig évi 1 millió 800 ezer forintot igé­nyel, s ebből az eddigi meg­oldással másfél millió forint nem térülne meg. Például a vasárnap utazók nagy része bérlettel rendelkezik, s nem fi­zet. Korábban öt évre szóló tervet készítettünk. Ezen a mostani tárgyaláson azonban — három évre felgyorsított terv alapján — mindezt előbb old­juk meg. Már az idei májusi menetrendváltozásnál a hátrá­nyos községek nagy részét be­vonjuk a közlekedésbe. Szep­temberben az ötnapos tanu­lási hét miatt korszerűsítjük a menetrendet. Végül több kér­dést nem 1985-ig oldunk meg. hanem 1983-ban. Tehát az 1983 májusi menetrendben már valamennyi- baranyai köz­ség mind vasárnap, mind hét­köznapon ellátott lesz. Ennek viszont az az ára, hogy a — főleg az ötnapos munkahét bevezetése óta — csökkentett szombati forgalom miatt né­hány szombati járatot meg­szüntetünk, s azokat vasárnap­ra helyezzük át. Vagyis a me­gyében napi mintegy 2000 já­ratból 88-at szombaton korlá­tozunk. Ez körülbelül 6200 kilo­méternyi út, amit kisrészt Húsvéti csúcsforgalom a tömegközlekedésben A közlekedési vállalatok ün­nepi csúcsforgalom előtt áll­nak. A húsvétot megelőzően sokkal többen kivánnak útra­kelni, mint más hétvégeken. A megnövekvő utazási igények­hez igazodva több vonatot in­dít a MÁV több autóbuszt a Volán. A MÁV csütörtökön éjfél előtt tíz perccel indítja az első mentesítő járatát a Nyugati pályaudvarról, az előrelátható­lag legzsúfoltabbnak ígérkező vonalon Mátészalkára. Az ün­nepek előtt, illetve alatt — a visszautazást is figyelembe vé­ve — összesen 107 menetren­den kívüli szerelvényt indíta­nak, amelyek mintegy 900 ezer utast szállítanak. Megerősítik a menetrendsze­rűen közlekedő vonatokat, vagyis például a helyjegyes expresszek nem a szokásos tíz, hanem tizennégy, tizenöt ko­csival indulnak útra. A nem­zetközi vonalakon nem növelik a járatók számát. A MÁV ünnepi különvona- taihoz a Volán-vállalatok biz­tosítják az autóbusz-csatlako­zásokat. A budapesti két Vo­lán-pályaudvarról az ünnepi csúcsforgalomban mintegy 200-zal több autóbusz indul, mint amennyi a menetrendben szerepel. Célszerű lenne, ha az utasok többsége előre megvál­taná menetjegyét, mert így az igényekhez alkalmazkodva a tervezettnél több autóbuszt is indíthatnának. A szegedi és a pécsi Volán­vállalatok forgalomtervezői el­mondták, hogy helyi járataikat nem a vasárnapi forgalom sze­rint közlekedtetik, hanem a hét­köznapi menetrendnek megfe­lelően, de sűrűbben. Szeged­ről, Makóról és Hódmezővásár­helyről kétszer annyi busz in­dul a fővárosba mint más na­pokon, s megerősítik a pécsi, a bajai, a veszprémi járatokat is. Szegedről és Pécsről több autóbusz közlekedik majd az úgynevezett kiskertes, vagy ahogy az utasok hívják, far­merjáratokon. hétköznap, nagyrészt pedig va­sárnap ellátatlan falvakba irá­nyítunk. Nagyon alapos felmé­rő, szervező munkát végeztünk, az idegenforgalom figyelembe­vételével is. De ha néhány érdekeit mégis sérti a szom­bati menetrendcsökkentés, ak­kor azt kérjük, hogy előbb mi- hozzánk forduljon panaszával. Madárvonulási naptár Március végével a bara­nyai portákon már megjelen­tek a füsti- és a molnárfecs­kék Velük szinte egyidőben a különféle füzikék dalolásá­ban is gyönyörködhetünk. Ezekben a napokban vár­ható a mezei pacsirta, a se­regély feltűnése. A seregé­lyek mór most kisebb csapa­tokban jönnek össze, így 50— 100 fős létszámú gyülekezetét alkotnak. Március derekán vonult át nagy csapatokban, gyakorta több százas állo­mányt alkotva a bíbicek se­rege. Ha megpihennek is, in­kább a mocsaras, zsombékos területeken ütnek tanyát. A kifinomult hallású ma­dárrajongók rég tudják, hogy a nádasok poszátafélesége, a ritkának számitó fülemile Sit­ke is hamarosan fészket rak. Fel-feltűnik a kuriózumnak számító halász- és békászósas is, bár csak átvonulóban. A pajzsos cankák ,és a gódók is csak megpihennek Baranya megyében, a hazai madár- bevándorlási kapuban, aztán gyorsan felkerekednek. Vi­szont itt raknak újra fészket az Afrikából visszatérő gó­lyáink. Sumonyban március 20-án megjelent az első gó­lya pá r. Ismét csapolják a Balatont Szerdán reggel ismét — az idén immár másodszor — meg­nyitották a Sió zsilipjeit. Meg­kezdődött a Balaton csapolása, amelyre a tó magas vízállása miatt volt szükség. Az április 20-ig tartó vízeresztés során a Dunáról a Balatonra, illetve a Balatonról a Dunára különböző uszályokat, hajókat vontatnak, összesen 26 egység teszi meg az utat Siófok és a Duna között. A vízeresztés során több mint húszmillió köbméter víz távozik a Balatonból. Az apasztást igyekszik kihasználni a Balato­ni Halgazdaság is: a Sió zsi­lipnél elhelyezett két csapda várja a tavaszi nászuk során a tóból menekülni szándékozó an­golnákat. Április 20-án ismét lezárják a zsilipeket és egyút­tal megkezdik korszerűsítését. Eddig kézierővel nyitották-zór- ták, a korszerűsítés után auto­matikus berendezéssel, gomb­nyomásra mozgatják majd a zsilipeket. Tojásfestés a Széchenyi téren Régi szokás a nagyvárosban Előbb zórt körben, klubban szervezték meg, hátha kevés lesz az érdeklődő. A Baranya megyei Művelődési Központ húsvéti tojásfestő ünnepsége azonbcn remek közművelődési ötletnek bizonyult, így 1981- ben már kihozták a pécsi Szé­chenyi térre. Idén is ott ren­dezték meg, kissé azért ret­tegve minden szabadtéri köz- művelődés váratlan ellenségé­től, az esőtől,. De a csoportok szépen összegyűltek, a népi együttesek is, a közönség cso­portjai is. Báta, Decs, Majos, Váralja, Zengővárkony és Pécs tizenhárom tojásfestő asszonya mutatta meg, hogyan kell mű­velni ezt a régi szép hagyo­mányt. Az ebéd utón kettőkor kezdődött tojásfestés vége fe­lé, délután 4 órakor stílusosan népi táncegyüttesek szórakoz­tatták a közönséget. A váraljai és a bogyiszlói magyar, vala­mint a nagymányokj, német és a mohácsi délszláv ifjúsági táncegyüttesek adtak műsort. A tojásfestés idején sem maradt el a párhuzamos műsor, mert a Kerékkötő együttes ebéd uán két órától játszott. Pécsi utcák — híres emberek Bihari János Száznyolcvan évvel ezelőtt alakította meg híres zenekarát Bihari János, a cigány szárma­zású magyar zeneszerző és he­gedűművész. Oly korban vált a nemzeti lelkiismeret megszó- laltatójávó, amikor még csak ébredezett a népi öntudat, amikor még nagy szó volt, hogy egy magyar hegedűprí­más a pesti Beleznay-kertben, ahol csak német szó járta, Rá­kóczi kurucainak, Esze Tamás szegénylegényeinek forradal­mi emlékét merte idézni. Har- sonása volt a nemzeti gondo­latnak, aki az egész nemzetet megbabonázta, mámorossá tette. Szabolcsi Bence szavai sze­rint: „Bihari János cigány- prímás az első ilyen mágikus, koldus mesehős, aki a varázs­latra szomjazó korszaknak min­dennél alkalmasabb, feszült pillanatában érkezik: muzsiká­jában olyan mákonyos bort itat a Széchenyi egész « nem­zedékével, hogy még emléké­től is megrészegednek az uno­kák." Muzsikáját elragadtatva hallgatta Berzsenyi Dániel, Szemere Pál, Széchenyi. István. 1822-ben a 11 éves Liszt Fe- rencre olyan hatást gyakorolt, hogy évtizedek múltával is ra­jongva emlékezett vissza erre az élményére. Ez a Nagyabonyban szüle­tett (1764) fiatalember a népi­nemzeti zenének, a verbunkos­nak lett kiváló képviselője, s Lavotta Jánossal és Csermák Antallal együtt zenei romanti­kánknak ún. „virtuóz triász"-át alkotta. Jórészt .Pesten tobor­zott, tehetséges fiatalokból álló zenekarával bejárta Ma­gyarországot és Lengyelorszá­got, s mindenütt kitörő lelke­sedéssel fogadták. Ö muzsi­kált az országgyűlési, koroná­zási és más udvari ünnepsé­geken is, de nemcsak a palo­ták művésze volt, szívesen ját­szott a kunyhók, a csárdák né­pének is. Nem mindegyik alkotásáról lehet hitelesen kimutatni szer­zőségét, mégis bizonyos, hogy számos verbunkos, több hall­gató magyar nóta fémjelzi ne­vét (Bihari nótája, Hadik óbes­ter nótája, Hatvágás, Huszár, Sarkantyús verbunkos stb.). A műveiben jelentkező népdal­elemek Liszt rapszódiáiban is itt-ott felcsillannak, de meg- Zendül Bartók és Kodály mű­vészetében is. Még Beethoven­re is hatással volt, akivel egy évben (1827) halt meg. Életére és további művésze­tére egy sajnálatos baleset nyomta ró a maga bélyegét. Amikor 1824 novemberében az egri tisztújításra hívták meg társulatával, onnan Pest felé visszajöttükben Bihari kocsija Hatvannál feldőlt, és ő oly sze­rencsétlenül esett ki, hogy bal karja súlyosan megsérült. De még tört karral is mindaddig muzsikált, amíg a zenekarban helyét Sárközi János első he­gedűs el nem foglalta. A sanyarúság, a nyomor napjai következtek. A Bécsben megjelenő Magyar Kurír 1827. május 1-i száma ekként szá­mol be haláláról: ,,A mi Biha- rink, ki a hegedűjátszást oly nagy tökéletességgel vitte, hogy az ő muzsikálásának kel­lemetességét, mesterséges vol­tát s megható erejét még a kitanult muzsikamesterek is magasztalták, tegnap, Április 26-dikán reggeli 1Ö órakor meghalálozott: minekutónna a muzsikában gyönyörködőket Hazánknak minden részeiben, többnyire pedig Pesten, fél- századnál hosszabb ideig mu­lattatta." Zuhogó záporban kísérték utolsó útjára a pesti ferenc­városi temetőben Bihari Já­nost, a nagy művészt, akiről Budapesten és szerte az or­szágban azóta utcát neveztek el, s akinek elhalálozását az anyakönyv ekként rögzítette: Joannes Bihary Musicus Zingarus TÓTH ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents