Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)
1982-04-07 / 95. szám
I 1982. április 7., szerda Dunántúli napló KGSTtanácskozas Pécsett A KGST atomenergia állandó bizottságának a kiégett nukleáris üzemanyagok feldolgozásával és a radioaktív hulladékok hatástalanításával foglalkozó tudományos műszaki tanácsa kedden Pécsett, az Akadémiai Bizottság székházában kezdte meg négynapos ülését, amelyen bolgár, csehszlovák, kubai, len- gye^ magyar, NDK-beli, román és szovjet szakértők vesznek részt. Osztrovszki György akadémikus, az Országos Atomenergia Bizottság elnökhelyettese, az ülés elnöke az MTI munkatársának elmondta: az atomenergia békés célú felhasználásával foglalkozó KGST állandó bizottság a múlt év őszén lépesében tartott 41. ülésén dolgozta ki a következő évek munkaprogramját, amelynek megvalósításával három tudományos tanács foglalkozik. Az egyik a gyorsreaktorokkal, a másik a sugárbiztonsággal, a Pécsett most ülésező harmadik tudományos tanács pedig a radioaktív termékek feldolgozásával és hatástalanításával foglalkozik. A tárgyalandó kérdések között szerepel a kiégett alom- erőművi üzemanyag és radioaktív hulladékok szállításával kapcsolatos szabályzatok, előírások kidolgozása a Nemzetközi Atomenergia ügynökség és a KGST atomenergia állandó bizottság határozatainak figyelembevételével. Tárgyalnak a kiégett atomerőm űvi üzemanyag feldolgozási technológiájának optimalizálásáról, a feldolgozási technológia távvezérlését szolgáló módszerek és berendezések fejlesztéséről, automatizálásáról. Napirenden szerepel továbbá a radioaktív hulladékok kezelési módszereinek to. vábbfejlesztése, egységesítése, az atomerőművi hulladék feldolgozására szolgáló típustechnológiák és típusberendezések kidolgozása, valamint az atomerőművi primerközi berendezések sugármentesítése. Gyorsabban készülnek az ortopéd lábbelik ■ Új otthonba költözik a pécsi fiók I Gyógycipök Keszthelyről és Szombathelyről Védjük az erdőket a tűztől! Az elmúlt időszak avar- és erdőtüzei fokozott gondosságra és társadalmi összefogásra hívják föl a figyelmet. A jó idő kicsalta a szabadba a kirándulókat, a hétvégi házak, telkek és szőlők tulajdonosait. Elkezdődött a gazégetés és gyakoriak az erdők szélén rakott tüzek. A múlt hét végén is 27 alkalommal riasztották a megye állami tűzoltóit az így okozott tüzesetekhez. Az eddigi erdő- és avartüzek máris figyelmeztetnek arra, hogy a szabályok megszegése súlyos veszélyhelyzetet teremt. A csapadékmentes időjárás következtében az erdő tűzveszélye megnövekedett. Mint ismeretes, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium tűzgyújtási tilalmat rendelt el a közutak és vasutak menti erdősávokban, és az erdők közelében 200 méteren belül még a kijelölt tüzrakó helyeken is. Azokon a területeken, amelyekre a tilalom nem vonatkozik, az avar- és erdőtüzek megelőzése érdekében az alábbi szabályokra hívjuk föl a figyelmet : — szabadban tüzet rakni csak szélcsendes időben, felügyelet mellett lehet; * — a tüzet ne hagyják őrizetlenül, amennyiben már nincs szükség rá, az égetést, parázslást meg kell szüntetni, eltávozás előtt azt teljesen el kell oltani; — gazégetést csak kisebb területeken végezzenek, és gondoskodjanak megfelelő tűzoltó eszközökről (ásó, kapa, vízzel telt edény stb.) ; — égő dohánynemüt vagy gyufát az erdőben eldobni tilos. Az erdőbe kiránduló csoport vezetője a fenti szabályokra a résztvevőket oktassa ki. Amennyiben valaki tüzet észlel, azonnal értesítse a tűzoltóságot, ezzel egyidejűleg riasz- sza a környezetében levő állampolgárokat és kezdjék el a tűz oltását. A tűzvédelmi szabálytalanságok és o tűzesetek megelőzése érdekében az állami tűzoltóság az illetékes szervek .és a társadalmi aktívák bevonásával fokozott mértékben tart ellenőrzéseket, és a fenti szabályok megszegői ellen a közös vagyon megóvása érdekében felelősségrevo- nást, szabálysértési eljárást kezdeményez. Baranya megyei Tűzoltó- parancsnokság Lapunk az utóbbi években többször is írt az ortopédci- pő-ellátás pécsi, baranyai helyzetéről. Olvasószolgálatunknak az elmúlt héten is telefonáltak ebben az ügyben panaszos érdeklődők: nagy a zsúfoltság mind a Gyógyászati Segédeszközök Gyára pécsi, Nagy Jenő utcai fiókjának épületében, ahová Pécs kivételével Baranya, Somogy és Tolna megye tartozik mind pedig a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet ortopédiáján, ahol az ortopéd cipőre szoruló pécsi lakosokról vesznek .lábméretet. A Gyógyászati Segédeszközök Gyárának pécsi fiókjába havonta két alkalommal Szegedről jön cipész a méreteket felvenni, . a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet ortopédiájára pedig egy szekszárdi cipész ktsz- tő| minden páros héten. Olykor azonban ez is elmarad. Az ortopéd cipőt rendelőknek órákig kell várakozniuk sorban áll. va. A Nagy Jenő utcában a fiók szűk várótermében egy-egy ilyen nap 60—70-en is összejönnek három megyéből. Tetézi még a gondot, hogy a cipőkre nemegyszer egy évnél is tovább kell várni. Olvasóink kérdését feltettük a budapesti Gyógyászati Segédeszközök Gyára vidéki hálózata vezetőjének, Szarka Lajosnak: változik-e a közeljövőben ez az áldatlan helyzet? A következő tájékoztatást kaptuk: — Ez a gond nemcsak a pécsieket és baranyaiakat érinti, hanem országos probléma, hasonló helyzetben vannak például a győriek és a miskolciak is. Évente mintegy 120 000 pár ortopéd cipőt gyártanak Magyar, országon, s ennek csak egynegyedét a gyárunkhoz tartozó üzemekben Sajnos, a többi ezzel -foglalkozó üzem vagy «szövetkezet igyekszik megszabadulni ettől a profiltól. Az ortopéd cipőkészítés speciális munka, a szakembergárda kiöregedett, utánpótlás alig-alig van. Az hogy például Pécsre Szegedről kell szakembert küldenünk a cipőméretek felvételéhez, az előbb elmondottakból adódik. Nem pénzkérdés: hiába hirdetünk, nem találunk olyan fiatal szakembert, akit letelepíthetnénk Pécsett, a nyugdíj előtt állók pedig már nem változtatnak lakhelyet. A pécsi fiókunknál idén mindenképpen javul a helyzet: vásároltunk egy tágas magánvillát a Damjanich utcában, s ebbe költözik majd a pécsi fiókunk — várhatóan október végén —, amikor befejezi a Mecseki Szénbányák karbantartási üzeme az épület átalakítását. Az új épületben háromszor akkora alapterület áll rendelkezésünkre, mint jelenleg a Nagy Jenő utcában, ügyfeleink kényelmesebb körülmények között várakozhatnak s lesz próbafülke és orvosi rendelő is. A cipőkre is feleannyit kell várni a jövőben, mint jelenleg: a szombathelyi cipőgyár mór elkezdte az egyszerűbb, betét elhelyezésére alkalmas C—13-as típusú ortopéd cipők gyártását, és ezek már kaphatók a budapesti Corsó- cipőboltokban. A nehezebb, bonyolultabb, C—21 és C—32-a típusú ortopéd cipőkhöz is hamarabb lehet hozzájutni ezután: májusban keszthelyi új üzemünk is megkezdi a termelést. D. I. Új határátkelőhely Hegyeshalomnál Kedden ünnepélyesen átadták rendeltetésének a növekvő idegenforgalom megkönnyítésére épített új hegyeshalmi közúti határátkelőhelyet, Közép-Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb határállomását. A magyar és osztrák cégek kooperációjával épített új közúti határállomás létesítése jó példája a két szomszédos ország közötti jó viszony továbbfejlődésének. A hozzá tartozó 6 kilométeres félautópályával együtt több mint félmilliárd forintos költséggel felépült átkelőhelyen egyidejűleg 17 be- és 17 kilépő gépkocsi határellenőrzését tudják elvégezni, így jelentősen lerövidül a várakozási idő. Az átkelő mindkét oldalán több száz kocsi számára építettek parkolóhelyet, s az épületekben a ki- és belépő forgalmat kü- lön-külön fogadótér, büfé, információs iroda, pénzbeváltóhely és ajándéktárgyárusító szolgálja. A Hegyeshalomnál áthaladó személy- forgalmat ezentúl az új határállomás bonyolítja le, míg a régi határátkelőhely megmarad a teherforgalom számára. A csúcsforgalmi időben a két határállomás kisegítheti egymást. Az új hegyeshalmi határátkelőhelyen a forgalom április 7-én, szerdán 0.00 órakor indult meg. Ü kórusfesxtivál utolsó koncertjén r A Penev-kórus Huszonöt fekete hajú, barna szemű, nagyon szép lány, s asz- szony készülődik fellépésre a Liszt Terem előterében, c. kórusfesztivál utolsó koncertjén. Szépségüket, nyugodt, büszke tartásukat kiemeli mélytüzű, bordó bársony ruhájuk, mely egyszerre könnyed is, ünnepélyes is. Am közvetlenek és kedvesek, szívesen felelnek a kérdésekre. A Penev-kórus. így hívják őket, így nevezik magukat. Egy szófiai művelődési ház éneklő csapata. A névadó: egyik legkedvesebb, modern költőjük, akit néhány éve, fiatalon ragadott el a halál. A kórus tagjai: tenchnikusok, mérnökök, diáklányok — de van köztük tszvezető is. A fellépést megelőző utolsó kérdésre — ,,Hogy érnek rá próbálni, gyakorolni?” — épp ö. válaszol: — Aki komolyan dolgozik, az megtervezi a munkáját, s az idejét. így az éneklésre is jut idő .. . Bent, alighogy a kórus színre lép és megszólal, a közönség rögtön megérzi, hogy nem mindennapi élmény részese lesz. Hihetetlen, már-már szemfényvesztő tökéletességgel dalolnak. Belépéseik a másodperc ezredrészére pontosak, árnyalásaik tapinthatók; egy-egy hosszú diminuendó-juk úgy hal el a távolban, hanyatlik a semmibe, mint egy kedves nő búcsúzó kézmozdulata. Tetézi ezt az ami nemzeti sajátosságukból, egy szívesen daloló nép kultúrájából következik: a mieinknél kissé hátrább, „lentebb” képzik a hangot, ez által altjuk szinte végtelen skálán, ezer színben terül, bontakozik szét. . . Mozart két népszerű müvét, az A-dúr klarinétötöst és a Dorfmusikantensextettet hallgatták a Muzsikáló kávéház vendégei tegnap este, a Nádor Kávéházban. Közreműködött Horváth Győző, Duha Júlia, Nesz György, valamint a Tihanyi Anikó, Norgauer Eszter, Árvái Attila, Gácsik Veronika összetételű vonósnégyes; a műsort Kircsi László szerkesztette és vezette. — Célunk az — mondja együtteséről Ivelin Dimitrov karmester szereplésük után —, hogy „stílmuzsikát" adjunk. Ez annyit jelent, hogy eleget igyekszünk tenni a legszigorúbb zenei, technikai követelményeknek, á pontosság nálunk alapvető. Mindig újat tanulunk, repertoárban is, a többi kórusoktól is. A magyar együttesek zenei kultúrája igen magas; jó produkcióikat hozzáértő, érzékeny közönség előtt érik el. Megalakulásuk: 1968 óta felléptek már Arezzóban, a fla- mand-fesztiválon, Írországban és sokfelé Európában; 1970- ben megnyerték a BBC kórus- versenyét. Hetente háromszor próbálnak; együtt is, egyénileg is. Csak karnagyuk és a zongorakísérő főállású. Bordó ruhájuk, amit megcsodáltam, tíz éve készült. Varga János Hétfőn este a III. fésztivál- koncerttel befejeződött a X. országos kamarakórus-fesztivál Pécsett. A hangverseny végén a'r. Voksán József, a Pedagó^ gusok Szakszervezete főtitkára mondott zárszót. Ezt követően a részt vevő 15 kórus karnagyainak átnyújtották a fesztivál emlékplakettjét és emléklapját. Három pécsi nagyvállalat kü- löndíjat adományozott annak a három kórusnak, amelyik eddig valamennyi fesztiválon jelen volt: a Zeneművészeti Főiskola Kamarakórusának, az ÉDOSZ Szilágyi Erzsébet Női Kórusának, valamint a Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusának. A nemzetközi zsűri három külön- díjat osztott ki: a kamarakórus- ideál legjobb megvalósításáért a Szegedi Tudományegyetem Canticum Kamarakórusának, a Kodály-müvek legjobb előadásáért az ÉD.DSZ Női Kórusnak; új magyar művek legjobb előadásáért pedig a Budafoki Kamarakórusnak nyújtottak át egy-egy értékes Zsolnay-emlék- tárgyat. Lehet egy kérdéssel kevesebb ? Befejeződik Pécsett a gázkészülékek összeírása. A vállalat jogosan szeretné tudni, hogy az egyes lakásokban milyen készülékek vannak és hány van belőlük. Gondoltam, hogy ehhez elegendő a lakóház, lakás azonosítása (utca, házszám stb.), a lakó neve és a készülékek összeírása. Tévedtem. Amikor beállított lakásomba az egyébként udvarias összeeíró, egyebek között tudakolta a személyi számomat, születési helyemet és édesanyám leánykori nevét is. A személyi számot még csak megértem, hogy kérdezte. Új dolog ez és azért találták ki, hogy az állampolgárokat pontosan lehessen azonosítani, össze ne cseréljék véletlenül is az egyik Szabó Jánost a másikkal. A személyi számból ugyanis meg lehet tudni, hogy az a Szabó János férfi-e vagy nő, melyik évben, melyik napon született. És ha egy napon több Szabó János is látott napvilágot, akkor ott van még egy négyjegyű sorszám, mely megkülönbözteti őket egymástól. Mellesleg merem remélni, hogy ez a személyi szám lassan kiszorítja a használatból a személyi igazolvány számát. Ha a Gázmű a jövőben ezt a személyi számot kívánja a számlákon alkalmazni, belátom, hogy egyszer ezt is meg kell kérdezni. Ez megkönnyíti a gépi feldolgozást De miért érdekli a Gázmüveket az, hogy hol születtem? Ha Pécsett, talán előnyben részesülök? A pécsi tüke a jövőben olcsóbban kapja a gázt? De mi lesz azokkal, akik nem itt születtek, vagy Pécsett ugyan, de nem itt lakó anyától? A múlt évben a pécsi születésű gyermekek 34 százalékának az anyja nem pécsi lakos volt. De ne emlegessük az édesanyámat, mert a Gázmű őreó is kíváncsi. Gondolom, hogy a nevét csak merő udvariasságból kérdezték, hogy közvetlenebb legyen a kapcsolat köztem és a Gázmű között. Ne csak rideg műszaki kérdések szerepeljenek az összeírásnál: a készülékek típusp, száma stb. Nem, ez így túl hivatalos lenne! Ezért — gondolták — azt is megkérdezik, hogy van a kedves mama, jól érzi-e magát, mi is volt a leánykori neve? Nem — mondja az összeíró —, az én édesanyámat másként hívták, mégsem vagyunk rokonok. Ez igen, ez már közvetlen, szívélyes kapcsolat egy szolgáltató vállalat és a lakosság között! Hogy a készülékekkel meg vagyok-e elégedve? Nem kormoz-e a gáz? A nyomás elég nagy-e? Ezt minek megkérdezni, ha hiba van, a szerelő úgyis házhoz, jön. Felesleges és bosszantó kérdések, melyekkel nap mint nap találkozunk. A fatornyos szülőfalu romantikájának pedig már rég vége, a kis magyarok ma már kórházi ágyakon születnek, és semmi* jelentősége annak, hogy hol, melyik városban. Elég ezt egyszer a személyi igazolványba bejegyezni. Az anya nevét pedig Magyar- ország kivételével igen kevés országban használták azelőtt is az állampolgárok azonosítására. Most, hogy van végre személyi számunk, teljesen felesleges mindenkitől még az anyja nevét is megkérdezni. És így az apókat sem sértjük meg azzal, hogy órájuk a kutya se kíváncsi, volt-e köze a gyermeke megszületéséhez. Ezt a* kis füstölgésemet nem azért írtam le, hogy a Gázmüveket bántsam. Az elmúlt nehéz téli időkben volt gondjuk, bajuk elég! De miért csinálnak maguknak többet ilyen felesleges kérdésekkel? Azt hiszem, nem ők a hibásak ebben, hanem az a bürokratikus szemlélet, mely szerint,a papír mindent kibír, biztonság kedvéért miért ne lehetne egy kérdéssel több? Én viszont —, hogy telhetetlen legyek — azt kérdezem: nem lehetne két kérdéssel kevesebb? Dr. Erdélyi Ernő
