Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-06 / 94. szám

1982. április 6., kedd Dunántúli napló 3 Buktatók akadályozzák a kisvállalkozások létrehozását Holtponton a brigádmozgalom? Hozzászólás a DN 1982. március 19-i számában megjelent cikkhez A kisvállalkozás, az új gaz­dasági szervezetek tapasztala­tait érzékeltető ankétot — a tudományos hetek egyik pécsi rendezvényét —, nagy érdeklő­déssel várták a résztvevők. Élénk vita alakult ki, amelyben fel­szólalt Szitás Pál, az Országos Tervhivatal osztályvezetője is, aki egyik lelkes szellemi me­nedzselője a kisegítő és kis­üzemi gazdaságok alapításá­nak A vitadélutánon sokféle néze. tét fejtettek ki, s jópár tévhit lett a múlté. Néhány tanulság­gal szeretnénk szolgálni a kis­vállalkozóknak, akik közül saj­nos egy sem szólalt fel a vitá­ban. Abban közös nevezőre ju­tottak a felszólalók, hogy ja­nuár 1-vel nem kampány, hanem egy hosszútóvú munka kezdő­dött, s nincs megszabva, hogy mikor fejeződik be. Az újfajta gazdaságok teret hódítanak, öntörvényeik szerint működnek, ezért felesleges az alapítási szándék önkéntességét hangsú. lyozni. Hiába akar bármelyik tanácsi vagy más szerv válto­zást szorgalmazni, ha helyben, az ipari szövetkezetnél, vállalat­nál nem választják az új gazdál­kodási formákat. Abba is bele kell nyugodnia a beadványokat fogadó hivataloknak, hogy csu­pán engedélyezhetik a kisvállal­kozók kérelmeit, de. nem bírál­hatják el azokat Vagyis nem lehet egy megyei gazdasági koncepcióhoz igazítani, vagy erőltetni a kisvállalkozások ki­bontakozását. Néhányon az en- gedélyezők közül addig mennek el az ítélkezésben, hogy min­den új formát magas szintű kon­tárkodásnak tartanak, amíg azt nem iktatták be, nem tették hi­vatalossá. Ez a fajta bizalmat­lanság kedvét szegheti a vál­lalkozóknak, akik egyébként nem félnek a munkától, mint pecsétes engedélypapír nélkül is szervezetet alkotnak, saját zse­bükre dolgoznak, s nem a vál­lalat pénzeli őket. (Ez is egy * furcsa hivatalos tévhit). Azt vi­szont nem szabad megenged­ni, hogy szakmunkás, vagy mes. terember nélkül tevékenykedje­nek, mert akkor a lakossági igények szenvednek csorbát. Tapasztalat, hogy épp az en­gedélyezés tart a legtovább, amíg — ki tudja, hány cég, amelyek jogosultak erre — dönt. Felesleges lenne, ha fel­A Szigetvári Konzervgyár ebben az évben jelentős anya­gi támogatást nyújt kertészeti gépek beszerzésében azoknak a partnereinek, amelyek ötéves szerződés keretében termelnek konzervzöldséget a gyárnak. A Konzervipari Tröszt meg­szűnésével az önálló vállalat­ként működő Szigetvári Kon­zervgyár az ez év január 1. óta ugyancsak önállósult pécsi AG- ROKER Vállalatot bízta meg a kertészeti gépek beszerzésé­vel. A 10 millió forintos gép­rendelést az AGROKER vállal­ta, s az igényeket a gyártók­hoz továbbította. A gépek a zöldségtermelő gazdaságok tulajdonába kerülnek, a vételár felét azonban a konzervgyár finanszírozza. Ez az ötmillió forintos gyári támogatás azt jelenti, hogy a konzervzöldség-termelők fél- áron juthatnak korszerű kerté­erősödnének a bürokratikus vo­nások, bár szigorúnak kell len­ni, de nem az engedélyeztetés­ben, hanem majd az ellenőrzés­ben, hogy valóban a népgaz­dasági érdekeknek megfelelően működjenek a kisvállalkozások. Egyébként is elég „közelharcot” vívnak a vállalkozók a munka­helyükkel. Soknak, bonyolultnak tartják az adminisztrációt, ami a mun­kaközösségek, kisszövetkezetek alakulását fékezi. Ezzel kapcso­latban tanácsként hangzott el, hogy mindenképpen meg kell tanulni a szártivitelt, a nyilván­tartást legalább egy embernek, vagy az egész közösségnek, s oly magas szinten művelni, hogy valóban megfeleljenek a tucat­nyi ellenőrző szerv igényinek. Sok tisztázatlan, nem várt prob­lémával ján a működés, amely­nek a törvényei, szabályai las­san kristályosodnak ki, nehe­zen követhetők nyomon. Már- már önbizalmatlanságra szokta­tó fétis van születőben, misze­rint a működés elképzelhetetlen ajánlott, kész modell nélkül, pe­dig ez messzemenően „belügy", s ebben is segítséget várni, va­jában tehetetlenségre vall, A legtöbb vállalkozó közösség épp ezért kipróbálja magát, mire is képes, s mindenre ad­dig kerül sor, amíg nem törté­nik meg a cégbírósági beikta­tás. örvendetes, hogy alig pa­naszkodtak a jogszabályokra, pedig valóban nehéz eligazod­ni a 32 jogszabály és majdnem ugyanennyi kiegészítés között, ha nincs a vállalkozók között legalább egy jogász. Épp ezért felvilágosításra van szükség, ne­hogy jogi tájékozatlanság .miatt kudarcot valljon egy-egy kez­deményezés. Tán ilyen félreér­tésen alapszik az a tendencia is, amelynek a képviselői nem a termelésben és a szolgálta­tásban akarnak vállalkozni. Elhangzott hogy van mód hitelfelvételre, ha az újfajta vál­lalkozás legkevesebb egy évig bizonyította, hogy életképes. Ha viszont csődöt vallott, semmi­féle támogatásban nem része­sülhet, A baranyai kisvállalko­zókról elmondhatjuk, most már többet cselekszenek és keve­sebb a panaszkodós. szeti gépekhez. Az akció kere­tében nyolc IH 62Ö0-as borsó­vetőgéppel, két SZKN—6-os pa- lántázógéppel, öt zöldborsó- kombájnnal, nyolc borsóarató adapterrel és két FZB zöldbab- betakarító-géppel gyarapodik a megye kertészeti gépparkja. Eddig 14 konzervzöldséget termelő nagyüzem jelezte gépk vásárlási szándékát, köztük a kétújfalui, a belvárdgyulai. a dobszai, a rózsafai, a dráva- sztárai, a szigetvári Zrínyi Tsz és a Szigetvári Állami Gazda­ság. A tárgyalások most van­nak folyamatban. A géptámo­gatási akció nemcsak a gaz­daságoknak, a gyárnak is elő­nyös, mivel biztonságosabbá teszi, a nyersanyag ellátását. Csökkennek a szállítási távol­ságok is, ha a gyár körzeté­ben, megyén belül termelik meg a nagyüzemek a legna­gyobb tömegű konzervzöldség­Ha a szocialista brigád­mozgalomról esik szó, az első és — érzésem szerint — leg­fontosabb kötelességünk, hogy tisztázzuk: a szocialista brigádmozgalom létrejötte és működése, életben maradása hosszú éveken keresztül je­lentős társadalmi feladatok megoldását eredményezte: óvodák, iskolák stb. épültek, korszerűsödtek, szocialista brigádtagok társadalmi mun­kájával. Bár ezek a feladatok ma is égető gondok helyenként, azonban elértük, hogy a tár­sadalom fejlődésében olyan szinten állunk, amikor a szo­cialista brigádmozgalomban dolgozókra más — de koránt­sem jelentéktelenebb! - fel­adatok hárulnak. Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a szocialista brigádmozgalom hármas kö­vetelményéből a „szocialista módon élni és tanulni” — kettős feladat. Hiszen a mo­dern technikával csak kimű­velt emberfők tudnak bánni, „öngyilkos vállalkozás" vol­na egy-egy több százezer, vagy millió forintos gépet, berendezést hozzá nem ér­tőre bízni . . . A szocialista brigádmozga­lom célja, feladata ma is ugyanaz, mind kezdetben. A Villány környéki hegyek­ről Elsner német utazó a múlt század elején írta, hogy akkor is verőfényesek, ha fel­hők borítják rá árnyékukat. A hegy tengelye nagyjából ke­let-nyugati irányú, ezért a dé­li lejtő az északi szelektől vé­dett, tavasszal fagy ritkán éri, nyáron meleg csapadék pedig bőven öntözi. Ez a klíma ked­vez a szőlőnek. Tavaly, mikor az Alföldön elfagytak a sző­lők, a villányi gazdaság szőlő- ültetvényei akkor is 8 tonnás termést adtak hektáronként. Ezt az eredményt még sokáig elfogadhatnánk országos át­lagnak, Villányban azonban már hanyatlásról, az ültetvé­nyek elöregedéséről beszélnek. Náluk az utóbbi öt év átlaga 9,5 tonna volt, a rekord pe­dig 11,2 tonna. Fekete Károly, az 500 hektáros villányi terü­let igazgatója, az NSZK pél­dáját említi, ahol 80 000 hek­táron 8 millió hektoliter bort féléket, a zöldborsót és a zöld­babot. A felsorolt gépek közül két zöldborsókombájnt már vissza­igazoltak a gyártók. A többi gép beszerzése folyamatos. A partnergazdaságokban meg­kezdték a zöldborsó vetését. Ebben az évben 1478 hektár zöldborsó és 323 hektár zöld­bab termelésére kötött szerző­dést a konzervgyár baranyai nagyüzemekkel. A konzervpara- dicsom termelését a ' mozsgói és a dobszai tsz, valamint 13 áfész szakcsoport végzi a gyár­nak. A konzervpaprikát a fel- sőszentmárfoni, a kémesi és a szajki tsz, valamint a Mohácsi Áfész szakcsoportjai termelik. Konzervuborkából csak 20 hek­tár a megye nagyüzemi területe, a gyárat 118 hektárról lényegé­ben a megye kistermelői látják el uborkával. — Rné — Csupán az emberek változ­tak meg, s nem is mindig előnyösen, hiszen erről tanús­kodik a cikk is, amelyben szóvá' teszi az újságíró, hogy újságíró-olvasó találkozókon többen említik meg, hogy holtpontra jutott munkahe­lyükön a szocialista brigád­mozgalom. Saját munkahelyemen, a cserkúti Mezőgépnél szerzett tapasztalataimat írom le, mintegy jó példáját adva, hogyan lehet kivezetni a mélypontról a szocialista bri­gádmozgalmat. Tény: stagnált a brigád­élet, brigádmozgalom az én munkahelyemen is. S meg kellett találni a helyes utat, hogy fejlődjön, megújuljon a brigádmozgalom. E cél eléré­se érdekében fogalmazódott meg a VI. ötéves terv idősza­kára érvényes MUNKAVER­SEN Y-SZABÁLYZAT. Néhány gondolatot e le­írásból idézek. „A munkaverseny az egyes dolgozók és a munkakollek- tivák munkaköri kötelezettsé­állítanak elő. Hazánk szőlőte­rülete 120 000 hektár, s csak jobb évjáratokban termeljük meg az 5—6 millió hektoliter bort. A tavalyi azonban nem volt ilyen jó évjárat. A vissza­esés oka csak részben az idő­járás. A múlt év arra is fel­hívta a figyelmet, hagy a .má­sodik ötéves tervben telepített nagyüzemi szőlőültetvények ha nem történik gyors intézkedés, egyszerre fognak majd kiöre­gedni, és akkor veszélybe ke­rülhet a mostani tervidőszak végére kitűzött 7-8 millió hek­toliteres hazai bortermelés, amivel pedig számol a nép­gazdaság. Villányban is a második öt­éves terv idején telepítették a nagyüzemi szőlőültetvényt, amely most 20—22 éves. A fő baj mégsem ez, mint a hely­beliek mondják hisz a szőlőt 30 évre telepítik, s ha jól kar­ban tartják, 20 éves korára -nem szabadna „kiöregednie”. A munkás kéz csökkent itt oly mértékben az elmúlt két év­tized során, hogy e kénysze­rűségtől hajtva háromszor is meg kellett ritkítani a szőlőso­rokat. Az eredeti sortávolság 120 centiméter volt. Aztán minden második sort kivágták, s maradt a 240 centi, a har­madszori korszerűsítés után 4 méter 20 centi lett a szőlő sor­távolsága, azért, hogy a nagy gépek, meg a kombájn elférje­nek közte. Gombhoz kellett te­hát igazítani a kabátot, a kombájn mégsem vált be. A szőlő kézimunka-igénye ma is csaknem akkora mint volt. A metszést ősszel, szüret befeje­zése után kezdik, s csak rügy- fakadáskor végeznek vele. A zöldmunkákhoz nyaranta napi 800 fiatalt fogadnak a grötz- pusztai KISZ-táborban. Ősszel pedig naponta 700-1000 isko­lásgyerek szüretel a villányi szőlészetben. A magas termelési szintet csak úgy tudják tartani Vil­lányban, ha az ültetvényt meg­fiatalítják. Ez a munka a Vil­lány— Mecseka'ljai Borgazda­sági Kombinát keretében a dél-dunántúli szőlő- és bor- termelési rendszer irányításával megkezdődött. Az 1000 hektár szőlőből jelenleg 900 hektár az öreg és 100 hektár már fiatal. Újabb 100 hektár rekonstruk­ciója most van folyamatban. gét meghaladó önkéntes ter­melési, fejlesztési, gazdasági kezdeményezés. Célja: a vál­lalat hatékony termelésének biztosítása, a dolgozók cse­lekvő készségének szervezése, a politikai tudatformálás, kö­zösségi szint állandó fokoza­tos növelése ... Tartalmában rögzíti: A munkaverseny cél­ja, hogy a kutatási eredmé­nyek minél előbb hasznosít­hatók legyenek. Új, korszerű termékek mielőbbi gyártásá­ra, az ésszerű ütemű gazda­ságos termékváltásra, a ter­mékek minőségének javításá­ra, valamint az anyag- és energiafelhasználásra kell ügyelniük a versenymozga­lomban részt vállalóknak." További törekvés: „Az im­port anyagok kiváltása érde­kében a technológiák fejlesz­tésére, a termelési feltételek korszerűsítésére, a gazdasá­gosabb eszközkihasználásra, a szerződéses fegyelem be­tartására, a selejt és hulla­dék csökkentésére, minden piacon értékesíthető termék választékának bővítésére, a mennyiségének növelésére, a Az ez év januárjában ketté­választott borvidék most két 500 hektáros , részből áll, a vil­lányinak is és a siklósinak is külön termelési igazgatója van. Siklóson most kezdődött meg 50 hektár új — főként fe­hér bort adó - szőlő telepíté­se, itt a Rajnai Rizling és a Zöld Veltelini lesznek a vezető fajták. Villányban jövő év ta­vaszán kezdik a telepítést — egyelőre az 50 hektáros terü­letet készítik elő. Itt a vörös bort adó fajtákat telepítik, mindenekelőtt a Merlot, a Kék Frankost és a Kék Zweigelt. Az új ültetvény 360 centis sortá­volságú lesz, ún. egyesfüggöny művelésű, aminek legnagyobb előnye az alacsonyabb kézi­munka-igény. Az egy szál huza­lon kialakított egyes függö­nyön gyorsabb a nyári zöld­munka, könnyebb a szüret, és lényegesen egyszerűbb a met­szés. A rekonstrukciót 14 mil­lió forintos melioráció előzi meg hegyvidéki szőlők eseté­ben nagyon fontos ez a mun­ka, ami a hatvanas évek ele­jei nagy telepítési kampány idején sajnos elmaradt. Mind­ez természetesen meg is drá­gítja az amúgy sem olcsó re- konstruciót. Egy hektár nagy­üzemi szőlő telepítése ma megközelítőleg félmillió forint­ba kerül. A megtérülési idő is lassú, hisz a szőlő negyedik­ötödik évben kezdi a befekte­tést törleszteni. Villányban azonban nem­csak szőlőt termesztenek, de oltványt is készítenek, ami ko­moly árbevételt biztosít. Saját korszerű oltványüzemükben évenként 3 millió oltványt ál­lítanak elő, további 3 milliót pedig termelőszövetkezeti és rendelkezésre álló munkaerő hatékonyabb felhasználására kell törekedni." Nagy fegyelmezettséget igénylő, hosszú távú feladat a szocialista brigádmozga­lom feltámasztása, életben tartása. Sok jó és haszno­sítható ötlet bázisa a szocia­lista brigádmozgalom. Ahhoz, hogy az emberek a szocialista brigádmozga­lom elkötelezett tagjaivá vál­janak — néhány korszerűsí­tésre van szükség. Népsze­rűbbé kell tenni a brigád­mozgalmat. Elsősorban azzal, hogy még jobban megbe­csüljük erkölcsileg-anyagi- lag a kollektívák munkáját. Mélyponton a szocialista brigádmozgalom: nagy hiba, hogy csak most néztünk utána, vajon miért? A miértekről ki-ki önpéldá­ját mesélné eT, ám van va­lami közös ezekben a véle­ményekben: hagytuk elsab- lonosodni a mozgalmat. S a brigádértékeléskor a brigád­napló rendszeres vezetésének ellenőrzésén túl legfeljebb emberi magatartásuk alapján ítélik meg a kollektívák tag­jait. Szabó József Mágocs, Hunyadi u. 6. 7342 szakcsoport-tagokkal készíttet­nek. Ezzel, a tevékenységük­kel jelentős mértékben hozzá­járulnak a hazai szaporító­anyag-ellátáshoz, sőt évek óta exportálnak is. Villányban működik a me­gye legnagyobb borpalackozó üzeme. A pécsi tankpezsgő­gyár felépülése után, 1983-tól már évente 12 millió palack bor kerül ki a villányi üzem­ből. Az ehhez szükséges 150 ezer hektoliter bort részben maguk állítják elő, illetve a környező termelőszövetkezetek­től, szakcsoportoktól vásárol­ják fel palackozásra, a kombi­nát keretében. Villány a VMBK szőlő- és bortermelési rendszerének bá­zisgazdasága, ahol korszerű gépekkel, korszerű technológi­ákkal végzik a nagyüzemi sző­lő- és bortermelést. A borvidék zártsága mindazonáltal nem teszi lehetővé a terjeszkedést. Vannak azonban a megyében olyan területek, amelyek kivá­lóan alkalmasak jij, nagyüze­mi szőlők telepítésére. A sza- lántai Hunyadi Tsz a Tenkes csárda mellett 100 hektár sző­lőt telepít. A terület előkészí­tését megkezdték. A pécs-mo- hácsi dombvonulat is alkalmas szőlőtelepítésre. A bogádi és a dunaszekcsői termelőszövet­kezetek szakcsoporti keretben, kistermelők bevonásával kíván­nak korszerű, nagyüzemi jelle­gű szőlőültetvényeket kialakíta­ni. A kombinát, szaporító­anyaggal, eszközökkel, techno­lógiákkal segíti az új ültetvé­nyek kialakítását, s ezzel már a jövőbeni árualapjáról gon­doskodik.- Rné ­Csuti János A konzervgyár anyagi támogatásával Új kertészetI gépeket vásárolnak a nagyüzemek Öregszik a villanyi borvidék? Megkezdték a nagyüzemi szölöfelüjítőst

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents