Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)
1982-04-05 / 93. szám
Bemutatjuk a Holland Kodály Kórost dály-hagyomány tiszteletét. Repeitoórjuk zömében Kodály-művekből, kisebb részben XX. századi modem szerzők alkotásaiból áll. A Pécsett most zajló X. Országos Kamarakórus Fesztivál egyik meghívott külföldi vendégeként a tegnap délelőtti fesztiválkoncerten viszont csak a Négy olasz madrigált hallottuk tőlük, kicsit kemény, nekünk szokatlan felfogásban. — A „Semmit ne bánkódjál" c. Kodály-művet, ami a műsorban szerepelt még, délután egy magyar kórussal együtt énekeljük a színházban. Nem akartuk kétszer ... — mondja mosolyogva a rokonszenves fiatal karnagy, a koncert utáni rövid beszélgetésünkön. De a többit, például délután az Angyalok és pásztorok. a Zöld erdőben; vagy este Mohácson a Villö, a Tavasz c. műveit magyarul énekeljük. Szépen, tisztán ejti a magyar szavakat. Érezhető rajta a műgond, amit egyértelműen tolmácsunknak, Kiss Juditnak tulajdonít, mivel ő tanítja az együttesben a Kodály-szövegek tiszta ejté- sét. _ A Holland Kodály Kórus amatőr együttes. Tagjai háziasszonyok és különböző foglalkozású értelmiségiek. Hetente egyszer próbálnak együtt 3 és fél órát de hét közben mindenki énektanárnál magán-énekórákat vesz, illetve korrepetál. Saját költ. ségén természetesen, ahogyan a kórust is a havi tagdijakból és szerepléseik bevételéből tartják fenn. Számos rádiófelvételük, tv-szereplésük volt eddig is, most késiül első lemezük, amelynek egyik oldala Kodály- műveket tartalmaz. Külföldön most szerepelnek először. Magyarországra ugyan régóta készülnek, de kapcsolatok hijón ez csak most valósulhatott meg. Két nap ugyan nem sok, de azért megkérdeztem, milyen impressziókat szereztek eddig? — Nagy különbségeket látunk, s mindannyiunknak meglepetést okozott, hogy a számunkra megszokott luxusélet után ilyen egyszerűen is lehet élni __ Úgy tal áljuk, ez jobb és nyugod- tabb élet. mint a mienk ... A fesztivál igen jól szervezett. Nagy élmény részt vennünk itt, és együtt énekelni más kórusokkal, kapcsolatot találva egymáshoz a muzsika által — mondotta Hollander úr. W. E. ▼ Április 5-én, hétfőn este fél 8-kar, a Liszt Teremben a III. fesztivál-hangversenyen három hazai együttes lép fel: a pesterzsébeti Csili Kamarakórus Zakariás Anikó; a Zeneművészeti Főiskola Liszt Ferenc Kamara- kórusa Párkai István, s az OKISZ Monteverdi Kamara- kórusa Kollár Éva vezénylésével. Az est két külföldi vendégegyüttese közül először a szófiai Penev Művelődési Ház Kamarakórusa (Bulgária) szerepel Kodály, Britten és mai bolgár szerzők műveivel; a koncertet a nagy érdeklődéssel várt Kölner Kantorei (NSZK) zárja. Debussy-, Ravel- és Brahms-művekkel. Nem tagadom, érdeklődéssel vártam őket. Egy holland kórus, amelyik 1966- ban megalakul, és azóta Kodály Zoltán nevét viseli. A Mester iránti tiszteletből alapította meg együttesét Dick van den Berg, a neves amsterdami karmester és zenepedagógus, oki Kodályt barátjának mondhatta, és több ízben találkozott is vele Amsterdamban; s akinek elhunytóval (1975-től) a fiatal Dick Hollander vette át a kórust, s vele a KoVadmadarak visszavadítása „Stresszállapotban vagyunk...” „Fejjel lefelé” Van egy különleges temető New Yorkban, a bronx-i állatkertben: a kipusztult állatfajoknak állítottak itt mementó- ként jelképes fejfákat. Ügy néz ki, mint egy katonai temető, valamelyik nagy csata színhelyének közelében. Ebben az évszázadok óta folyó csatában azonban nemcsak az állatok vesztettek, hanem az ember is: egy-egy állatfaj kipusztulásával valahol megszakad a biológiai lánc, s ennek hosszú távú következményei rendszerint beláthatatlanok. A kipusztulással fenyegetett állatokat nemzetközi természetvédelmi összefogás próbálja megmenteni, több-kevesebb sikerref. Magyarország is több állatfajért felelős: vadmadarak közül elsősorban a túzokért, a parlagi és réti sasért, kere- csenysólyomért, mint leginkább veszélyeztettekért. Az élettér szűkülése és a mezőgazdaság kemizálása jelenti a legtöbb veszélyt a vadmadarak számára, de nem elhanyagolhatók azok a károk sem. amelyeket a vadorzók, az illegális vadmadár-tojást gyűjtők Megíújnák a trombitát Zenés hiánylista több tételben Fújnák, de hiányzik, és sok más hangszer és tartozékuk is a hangszerboltokból. A hegedűs: — Megfelelő minőségű húrok nincsenek; nem lehet hangfogót kapni. Brócsázni is tanulok, az iskoláét használom; csak hirdetés útján juthatok jó hangszerhez. Az OSZK stúdióvezető: — Legutóbbi nyugati utamon devizáért, legálisan hoztam négy éVre elegendő szaxofonnádat és a lukakat lefogó párnákat a hangszerhez. Hawai-gitáron is játszom, ehhez húrt nem kapok; 80 nyugatnémet márkát fizettem, hogy olyan húrkészletem legyen, amivel a legközelebbi nyugati útig kihúzom. Sajnos, a szórakoztatózenészek hangszer- és alkatrész, illetve kellékellótásá- ra a kereskedelem nem gondol, pedig nem elég levizsgázni — játszani is kell. nemegyszer éjszakahosszat. Az oboista: — A hivatásos együttesek, szimfonikus zenekarok ellátása sem kielégítő. A legnagyobb gond a hangszerek minőségének megóvása. A hangszerész szakma utánpótlásáról éveken ót nem gondoskodtak, nincs kellő elismerése ennek a szép foglalkozásnak. Zenekarom 80 ezer forintos francia oboáját Franciaországba kellett javításra visszaküldeni __ A gitáros: — Jó minőségű elektromos gitár csak bizománybán kapható, a behozatali valutakeret korlátozása miatt. A klasszikus (spanyol) gitár fehér holló, a forgalomban levő lengyel és bolgár gitárok nem adnak zenei élményt, s ez nagyon visszaveti a hangszerrel ismerkedő érdeklődését. A zeneiskoloi igazgató: — A fuvola és az oboa hiánycikkek, az olcsó cseh klarinétok beszerzése is nehéz, egyedül rézfúvósokat lehet ímegfelelőt kapni. A tanuló hangszernek minősülő szegedi hegedű, brácsa és gordonka minősége sokat javult, de még mindig gyenge. Ami a tartozékokat illeti, valóságos stresszállapotban vagyunk; pl. jó minőségű vonószőr. ha néha van is. a gyerekeknek megfizethetetlen. Zongora? Iskolai tanulóhangszerhez kétévi sorbán- állás után jutottunk. A pécsi Kossuth utcai területi szakbolt eladója mindezeket csak megerősíti: — Fő feladatunk, hogy magán- személyek igényeit elégítsük ki, de a legtöbb hangszerre háromszoros igény volna, mint amennyit a TRIAL nagykereskedelmi vállalat „leosztásából" kapunk. A hangszer luxuscikknek minősül, s nem jut rá elegendő valutakeret. A zene iránti igény azonban egyre nő és finomodik, s ha igény van, azt ki is kellene elégíteni... A BARANYAKER áruforgalmi osztályvezetője: — Tekintettel a boltunkban jelentkező igényekre, javasoltuk, hogy egy jelentős többlet-valutake- retet — amit országos társulásunk többi tagjaival együtt kaptunk —, költsünk hangszerekre. De a tagtársak más véleményen voltak__ E gyfelől tehát igényt keltünk az igényes muzsikálásra, másfelől azonban a boltok nem tudnak hangszert adni a hangszeren játszó ezrek kezébe. Karinthy emlékezetes fiúcskája a létra legfelsőbb fokára tornátza magát, hogy végre eljátssza azt a bizonyos gyönyörű dallamot... Nem mindegy, milyen hegedűn. Varga János nak a groteszkről szóló írásából idéznünk. Elvégre ki kapta meg 1970-ben Franciaországban a Fekete Humor Nagydíját? A groteszkről szóló írásában — terpeszállásban, fejjel lefelé — egy szomorú szertartás is szerepel: „lmhol egy temetés! Fölhulló hópelyhek közt, fölcsöpögő könnyek fótyolán át végignézhetjük, amint a sírásók két vastag kötélen fölbocsátják a koporsót. A munkatársak, ismerősök, közeli 's távoli rokonok, továbbá az özvegy ... sokáig emlegetik __ a kedves h alottat, és ezt a mókás, pompásan sikerült szertartást, melyben nyoma sem volt a képmutatásnak, a hazudott rész- vétnyilvánításnak”. Ne ólljunk-e tovább is terpeszállásban, fejjel lefelé, s ne kezdjük-e halálánál Örkény István hetvenéves „egypercesét”? A groteszkre, a különösre, a furcsára sok példa van a világ- irodalomban. Swift Gullivere egyszer óriás, egyszer hüvelyk- nyi emberke lesz, Gogol hivatalnoka elveszti az orrát, s az orr kegyelmes úrként flangál Szentpétervár-szerte. A groteszk a társadalmi visszásságok ábrázolásának régi . jó eszköze. Örkény Istvánnál is. Miért ne illene hozzá? Örkény István „fejjel lefelé"- való élete, életműve végső kórházi ágyán befejezett Forgató- könyv című tragédiájával kezdődik, majd további drámák következnek — ne felejtsük: visszafelé! —, a Vérrokonok, a Pisti a vérzivatarban, a Macskajáték, a Tótékból készült film, az Isten hozta, őrnagy úr!, aztán a Tóték című dráma, az Egyperces novellák, elbeszélések, az ötvenes években riport- utak Dunaújvárosba (Sztálinvá- rosba) az új, a szocialista Magyarország felfedezésére, 1952- ben a Lila tinta című nevezetes. vitát kavaró elbeszélése, 1947-ben a Lágerek népe. hadifogságának naplója. 1946- tól 1943-ig szovjet hadifogság; 1941-ben első elbeszéléskötete, a Tengertánc; 1937-ben első számottevő írói jelentkezése a Szép Szóban; 1934-ben gyógyszerészdiplomát szerez, aztán leérettségizik, középiskolába, elemi iskolába jár, végül 1912. április 5-én Budapesten egy jómódú patikus fiaként megszületik. Ezelőtt hetven esztendeje. Halála olyan közeli még, hogy terjedelmes életművét csak most kezdi felmérni az irodalomtudomány. Sok vita folyt körülötte, az azonban biztos: Örkény István, a metszőén éles elméjű író igazi humanista, századunk jelentékeny, nagyon is komoly alkotója. Győri László El kell idegeníteni az embertől Snlymászek sznktatják vadászatra Április 5-én, ezelőtt hetven esztendeje született Örkény István Kossuth-dijas drámaíró és elbeszélő. 1979. június 24-én halt meg. Forgatókönyv című tragédiáját a Vígszínház, Macskajátékát a Pesti Színház játssza, könyvei sorban megjelennek. „Szíveskedjék terpeszállásba állni, mélyen előrehajolni, s ebben a pozítúrában maradva, a két lába közt hátratekinteni. Köszönöm. Most nézzünk körül, adjunk számot a látottakról. íme, a világ fejtetőre állt" Örkény István születésének hetvenedik évfordulóján egyáltalán nem szentségtörés az iróokoznak. Roppant csábító persze például a rétisasfészekból (egész Dél-Dunántúlon jelenleg csak 8 fészek található belőle) tojást lopni, amikor egy- egy tojásért külföldi gyűjtők két autó árának megfelelő ösz- szeget fizetnek. A joggyakoriat meglehetősen vegyes képet mutat: Tolnában és Somogy megyében volt a közelmúltban ' példát statuáló büntetés, Baranyában viszont ilyenről nemigen lehet hallani. A természetvédők a madártani egyesület tagjainak borúlátó kétkedése nemcsak a jog- alkalmazás következetlenségeinek szól: ha ugyanis egy megsebesített, foglyul ejtett madarat el is koboznak, attól még az nem lesz biztonságban, ha visszakerül eredeti környezetébe. Rendszerint nem megfelelő az izomzata, tollazata, a fogságban „elsatnyúlt” benne a vadászösztön, vagyis beteg példány, a természetben csak pusztulás várhat rá. Zsúfolt, kis területű állatkertjeinknek nem lehet célja és nem is alkalmasak arra. hogy a védett madárfajok fennmaradását biztosítsák: a vadmadarak jó része nem költ fogságban. Harmat Antal, a Magyar Madártani Egyesület baranyai csoportjának korábbi titkára nemrégen egy olyan tervezetet készített, amely a fogságba került, vagy megsérült vadmadarak természetbe visszajuttatását, „visszavaditását" szolgálja egy speciális telep létrehozásával. — — Terveink — úgy látszik —, sokáig csak tervek maradnak, egyrészt, mert a megvalósítás néhány százezer forintba kerülne és erre nincs senkinek sem pénze, másrészt a madór- visszavadító telep még annyira újdonság, hogy már a gondolatának is sok ellenzője van, pedig ilyen telepek léteznek már például az NSZK-ban, Spanyolországban is — mondja Harmat Antal. — Hogyan folyik a madarak visszavadítása ? — Először is tudományos módszerességgel helyre kell álBegipszeK szárnyú kabasólyom (Harmat Antal felvétele) lítani a madár fizikumát. Utána — ohogy a solymászok csinálják —, edzésekkel rá kell szoktatnunk a madarat a vadászatra, majd amikor ez már sikerűit, fokozatosan el kell idegenítenünk az embertől, hogy féljen tőle, mert csak ez jelenthet számára biztonságot a természetben. A vodmadár- visszavadító telep Dél-Dunón- túl bármely védett természeti területén megvalósítható lenne, s csak két-hórom szakember kellene hozzá. S bár ennek szükségességét jó néhány szakember elismeri, csak nagyon távoli reményünk van egyelőre, hogy meg is valósulhat. D. I. Kodály hangverseny Barcson Színvonalas hangverseny színhelye volt Barcs, április első napján is. A Városi Pedagóguskórus és a Vikár Béla Zeneiskola tanárainak hangversenyén magyar népdalfeldolgozások mellett, klasszikus kórusművek is megszólaltok. A tanári hangszer- szólók Vivalditól Szokolai- ig különböző zeneművek ' tolmácsolására vállalkoztak, s ez azt bizonyítja, hogy a kórus, a kórust vezénylő Kovács Tamás és az intézet tanórai körültekintéssel készültek a bemutatóra. A fiatalabb korosztály adott számot felkészültségéről az április 4-i hangversenyen, melynek tiszteletbeli vendége Kodály Zoltánná volt. A város és a városkörnyék iskoláinak kórusai mellett a programbon fellépett a berzencei és a koposvári Tóth Lajos Általános Iskola kórusa is. A hallgatóságnak szép élményben volt része: a többszáz kislány és kisfiú egyszerre szólaltatta meg hallhatatlan zeneköltőnk „Forr a világ” c. művét. Zákányi Zsolt vezényletével. Gál Endre □Héttői