Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-05 / 93. szám

Az üzletek kínálata az ünnepekre Húsvéti füstöltáruk a pécsi Bem utcai Húsboltban Fotó: Erb János Megindultak a hajók a Balatonon Szemet-szívet gyönyör­ködtető látvány volt, ahogy a két siófoki testvér: a Siófok katamarán és a Du­nakeszi vízibusz egymás mellett haladva Füred felé tartott a haragoszölden hullámzó víz hátán. Vasárnap 10 óra 25-kor hajókürtök vetettek véget a hosszan tartó tél zsarnok­ságának. A párába hasító hangokra vijjogó sirályok felelték: — Tavasz van, megkezdődött a hajózás! Igaz, egyelőre naponta csak háromszor indul járat Siófokról Balatonfüredre, de indul, és Badacsony— Fonyód között is hajózha­tunk már. 50 perc múlva a párából kibontakozó Balatonfüre- den emberektől zsúfolt ki­kötő és rezesbanda fogad­ta az ünnepi díszben érke­ző hajókat. Na és persze sor került a köszöntő után a hagyományos bor- és vi­rágcserére. Igazi tavaszi nap ... Bőséges választék Csokitojás kosárkában Füstölt sonka és filézett pulykamell Mikor így három héttel ez­előtt először megjelentek az üzletekben a húsvéti csokoládé figurák, sokan csendes medi- tálással vették tudomásul az idő múlandóságát: lám, alig múlt karácsony, máris itt a hús­vét. Ezen a héten pedig már megindult az ünnepekre való felkészülés a boltokban és csa­ládokban. Az idén is — úgy mint tavaly —, bőven van áru az üzletek­ben. Maradjunk először a hús­véti csokoládéknál. Az Élelmi­szer és Vegyiáru Nagykereske­delmi Vállalat például eddig 500 mázsa csokoládéárut ho­zott forgalomba és a szokásos figurák mellett idén újdonság a 40 dekás csokoládétojás, amelyet kis fonott kosárkában, szépen díszítve hoznak forga­lomba. Az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat csokoládékon kívül a szokásos húsvéti áruval telíti az üzleteket. Füstölt parasztsonká­ból, darabolt és kötözött son­kából, füstölt csülökből például összesen 580 mázsát szállít. Talán csak egyedül a húsvéti sonkához szükséges ecetes tor­mából lesz az idén kevés, aki még nem vette meg, igyekez­zen beszerezni. A Húsipari Vállalat már a hét elején ünnepi választékbő­vítési céllal nagyobb mennyi­ségű marhanyelvet és az új­donságnak számító szójás Pan­nónia termékcsaládból szállít az üzletekbe. Tőkehúsból is lesz elég, összesen három vagon marha- és 12 vagon sertéshúst értékesítenek. A Baromfifeldolgozó és For­galmazó Közös Vállalat igazi újdonságokkal örvendezteti meg a vásárlókat húsvétra (azonkívül, hogy az előhűtött, fagyasztott és friss baromfiból teljes mértékben kielégíti az igényeket): a napokban már megjelent egy-két üzletben a csirkepörkölt-aprólék csomag, amiben egy fartő, 2 darab szárny, csirkecomb és láb ta­lálható. Csomagonként 20—25 forint, a súlytól függően. Kiló­ja 33 forint). Szeretnék még e héten az üzletekbe juttatni a pulykaleves-aprólékot, melyet tálcán csomagolva árusítanak és kilója 39 forint. Tőkehúsként árulják majd a baromfifeldol­gozó másik újdonságát, a filé­zett pulykamelleit — hét végén kapható lesz —, amelynek ugyan 95 forint lesz kilója, de csontnélküli húskülönlegesség és igazi vendégváró ünnepi étel. A finom ételekhez a minő­ségi borok választékát növelik az ünnepekre és a húsvéti lo­csolóknak is lesz elég kölni, főként a virágillatúakból nagy a választék. S. Zs. Muszola-napok Szigetvarod Besnyák-himt népművészet Baranyában Először rendeznek ilyen nagyszabású, egész áprilisban tartó Muszola-napokat Szi­getváron. Tegnap nyílt meg a Tinódi városi-járási Művelődé­si Központban a Bosnyák— h orvát népművészet Baranyá­ban című kiállítás. 8-án dél­után 5 órakor kerül sor a rendezvényteremben Simora Gyula költő kétnyelvű szerzői estjére: 11-én 19 órakor Mu- szola-bál lesz az Oroszlán ét­teremben a Podravka-együttes közreműködésével; 18-án dél­után fél 4-kor a bosnyák nép­viseletről és népéletről tart diavetítéses előadást Matusek László honismereti kutató. A Muszola-napok április 25-én zárul, ekkor a rendez­vényteremben kerekasztal-be- szélgetést tartanak a Dráva menti horvátok életéről és szokásairól, majd tárlatveze­tés, végül délszláv táncház zár­ja a programot. Pécsett, a'Vizes-dűlőben 400 Q-öl nagyságú zártkerti ingatlanok 200 Ft/n-öl áron eladók Az ingatlanok 30 nr alapterületű hétvégi házzal beépíthetők. ÉRDEKLŐDNI LEHET: INKCZ, Tímár u. 2. Kesztyűs- múzeum a Sallai utca 24-ben Butik és méretes szalon a földszinten Eredeti állapotában állítják helyre a több évszázados épületet U W j színfolttal gazdagodik a pécsiek sétáló utcája, egyelőre ugyan csak papíron, de a tervek annál szebbek: kesz­tyűsmúzeum, butik és méretes szalon A múzeumot és az exklúziv üzleteket a Pécsi Kesztyűgyár hozza létre a Sallai ut­ca 24. szám alatt, teljesen újjávarázsolva az öreg épületet. A bőr és bőrfeldolgozás köz­tudottan óriási hagyományokkal rendelkezik Pécsett, hogy mást ne említsünk, már XIV. Lajos, a Napkirály elküldte embereit a Thetheg-, azaz a Tettye-patak mentére, hogy a cserzővargák­tól ellessék az itteni cserzési eljárást. Ennek írásos nyoma van. mint ahogy megannyi do­kumentum és tárgyi emlék árul. kodik a kesztyűsmesterség több mint évszázados hagyományai­ról. Köszönet a Pécsi Kesztyű­gyárnak, amiért ezt az anya­got nem hagyta elkallódni és megsemmisülni, hanem Déri Já­nos kereskedelmi propaganda- főnök vezetésévei már évekkel ezelőtt gyűjtésükbe és rendsze­rezésükbe kezdett. A lelkes és kitartó gyűjtőmunka szép ered­ményeket hozott, olyannyira, hogy a gyár A kesztyüsmesterség és a kesztyűdivat története ki­állítással, tavaly már Budapest közönsége elé léphetett, és nagy sikerrel szerepelt. De nem maradnak Pécsnek sem adósai. A gyár megvásá­rolta a Sallai utca 24. szám alatti épületet, ahol kesztyűsmú- zeumot rendez be. A már az 1722-ből fennmaradt telekköny­vi bejegyzésekben szereplő, több mint kétszázötven éves épületet megfiatalítják, eredeti állapo­tában állítják helyre. Ebben se. gítenek a műemléki szakembe­rek, akik feltárást végeztek, s egyebek mellett egy régi tűzhe­lyet és falmaradvónyokat talál­tak. melyeket a felújítás során megőriznek. A múzeumot az épület kilencven négyzetméter­nyi alapterületű emeletén hoz­zák létre. Mivel rengeteg és egyre gyarapodik az anyag, azt tervezik, hogy negyedévi váltás­ban témakiállítósokat rendez­nek. Tehát külön kiállítá­son láthatjuk majd például a kesztyűsmesterség tárgyi emléke­it és dokumentumait,' vagy a kesztyűdivat történetét, amit az összegyűjtött régi kesztyűkön és kiegészítőkön követhetünk nyo­mon. A boltíves ház földszintjén lesz a különleges kesztyűket, bőrruhákat és bőrdíszmű-termé­keket árusító butik, továbbá a méretes szalon, ahol egyéni megrendeléseket vesznek fel. A múzeum, a butik és a szalon berendezése rendkívül elegáns, egyedi tervezésű, hogy mást ne említsünk, a padlót márvány­nyal burkolják, a múzeum ma­gasított tetőteret, falburkolatot kap. Tervezik továbbá, hogy az udvarból utat nyitnak, átjárást biztosítanak a Geister Eta utcá. ba. Hangulatos kis sétánynak képzelik ezt el. padokkal, kan­deláberekkel, ivókúttal. Mondanunk sem kell, az épület és sátélóudvar nyeresé­ge lesz a városképnek, idegen- forgalmi vonzerejéről nem is be­szélve. A múzeum jól illeszke­dik a belváros múzeumegyüt­teséhez. Hogy mikor térhetünk be az újjávarázsolt Sallai ut­caiba? Ezzel kapcsolatban az elmúlt hét végén tartottak egyeztető tárgyalást a tervezők­kel és a kivitelezőkkel. Az ígé­ret: nyitás jövőre. Miklósvári Zoltán Elkezdtek gondolkodni... Híd vagy alagút? Évek óta tartó előkészületek folynak Pécsett a belvárosi for­galmat tehermentesítő északi érintő út építésére. Ez — mint tudjuk — az Aradi vértanúk út­ja és a Vak Bottyán utca men­tén építendő új út lesz. Kezdődött ez a városfalnak kívülről támaszkodó rossz álla­potú épületek bontásával, majd a városfal régészeti kutatásá­val és a helyreállítás megkez­désével. Folytatódott azzal, hogy az UVATERV megbízást kapott a várostól: készítsen vázlattervet az új utat a Hu­nyadi úttól szintben különvá- laszór közúti felüljáró építésére. Aztán a Hídépítő Vállalat pé­csi építésvezetőségét — amely befejezte a Tüzér utcai felüljá­ró építését — megbízták az új létesítmény építésével. A mun­ka már tavaly megkezdődött: az Aradi vértanúk útja mentén a hajdani várárokban elkészült az új út homokágya, s meg­kezdték a támfalelemeknek a helyszínre szállítását. Hanem a híddal kapcsolatos elgondolás nem aratott általá­nos tetszést. Különösen az el­sőre kínált, bumfordira sikerült előregyártott híd terve nem. Sokan úgy vélték: túlságosan is zavaró jelenség lenne ez itt a városképben. És elkezdődött a gondolkodás a pécsi építé­szek körében azon, nem le- hetne-e valami könnyedebb hi­dat elképzelni? S. ahogy foko­zódott a könnyedség a rajzla­pokon, úgy nőtt a híd, változott az építés technológiája, s emelkedett ezzel együtt a be­csült kiviteli költség. Mindezek nyomán egyre erőteljesebben jelentkezett a gond: hogyan, milyen módszerekkel lehet ha­tásosan megfogni a déli és nyugati oldalon alaposan megfaragandó Kálvária-domb meredek partfalait? A gondolkodás emiatt egyre inkább más megoldás felé kez­dett fordulni: nem hidat kell építeni a Hunyadi úti fölé ha­nem alagutat a Kálvária-domb lába alá. Az egész, útépítés legfőbb gondját ugyanis az je­lentette: hogyan lehet ezt a nagy emelkedőt elviselhetővé tenni? És ez szülte a gondola­tot: a domb kisebb mértékű le­faragása és a Hunyadi úti „völgy" áthidalása révén lehet jó vonalvezetésű utat építeni. Az alagút valamivel olcsóbb is lenne a hídnál (persze vannak, akik ezt vitatják) és a termé­szeti kép is érintetlen maradna, sőt vissza is lehetne adni a Kálvária-domb lábának a mos­tani úttal megcsonkított régi formáját, ami így közvetlenül kapcsolódhatna a városfal mentén végighúzódó sétány­hoz. Ez a megoldás viszont szinte parancsolóan előírná, hogy végre történjék valami a Kálvária-dombbal. És a Hunyadi úti csomópont? Hiszen a hídötlet születésébe igen erőteljesen szólt bele a keresztirányú forgalom külön­választásának az igénye. Nos, az alagút érdekében végzett számítások szerint az új meg­oldás legalább 2010-ig „állja a sorát”, a Hunyadi úti csomó­pont jó kialakítása pedig biz­tosítékot nyújt' arra, hogy kitűnő közlekedési viszonyokat teremt­senek ezen a helyen. Az új elgondolást több szak­mai fórumon megvitatták már, mindenütt a szinte teljes egyetértés jegyében. Most már a legilletékesebb fórumnak, a pécsi Városi Tanács végrehajtó bizottságának kell döntenie: melyik megoldás mellett köte­lezi el magát? A program sze­rint idén mindenképpen indul­nia kell a munkának, az ala- gútépítésre pedig készen áll a Bányászati Aknamélyítő Válla­lat. Hársfai István A széntermelés csúcsa 1965 volt Leg-ek a kétszáz éves mecseki szénbányászat életéből / A legnagyobb beruházás a liász­program, a legnagyobb hűség- jutalom több mint 41 ezer forint, a legnagyobb tűz Kossuth- bányán volt Az idén im­már két év­százados me­cseki szénbá­nyászat több száz „leg-et” teremtett, sok ezek közül büszkeséggel tölti el a ma bányászát is, hiszen az emberi alkotókészségnek egy-egy csúcsát jelenti, sok dolog pedig mélységes szo­morúsággal, amikor az ember alul maradt az elemekkel ví­vott harcban. A ma is működő aknák kö­zűi a legrégebbi az 1856-ban üzembe helyezett András-akno, amely a legkisebb teljesítmé­nyű, ipari muzeális értékű, mindössze 230 kW teljesítmé­nyű dobos szállítógéppel ren­delkezik. A legújabb a Kos­suth—4-es akna, viszont a leg­korszerűbb és a mecseki szén­bányákban használt legna­gyobb teljesítményű géppel rendelkezik, tirisztoros irányí­tású 1280 kW-os gép. Legmélyebb a zobáki szállí­tóakna: 784 méter mély, leg­magasabban 366 méterrel a tengerszint felett van a Zobák. diagonál légakna szállítógépe, legkisebb mélységű a jelenleg üzemelő aknák közül a sza­bolcsi légakna. A mecseki szénmedencében a legtöbb szenet, 4 336 000 tonnát 1965-ben szállították a felszínre, a legnagyobb gázki­törés viszont 1981-ben volt, 1807 tonna szenet és kőze­tet zúdított a vágatokba. A legnagyobb tűz Kossuth- bónyán volt 1973-ban, ezt kö­vetően 80 kilométer hosszúság­ban építettek ki a mecseki szénbányákban tűzvédelmi víz­vezeték-rendszert. A legna­gyobb és egyetlen jelentős vízbetörés 1967-ben Széchenyi- aknón volt. Sajnos a .mecseki szénbányászat történetében egyetlen olyan esztendő volt csupán, amikor nem volt halá­los baleset: 1927-ben. A Mecsekben alkalmazott legdrágább fejtési gép a SOW—80, amelynek ára 42,6 millió forint. A legtöbb lakást viszont az V. ötéves terv során adták át, 2136 új lakást kap­tak a szénbányászok. A legidősebb ma is dolgozó vájár a zobáki Steinerbrunner Ferenc, a legfiatalabb Nyá- mándi Gyula Kossuth-bányán. A legidősebb bányamérnök dr. Radó Aladár a legnagyobb éves jövedelem 267 470 forint Glósz István vasasi vájár ne­véhez fűződik, míg a legna­gyobb fejlesztést, 23 milliárd forint értékben a liászprog­ram során valósítják meg. Zoltai Ákos

Next

/
Thumbnails
Contents