Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)
1982-04-30 / 117. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIX. évfolyam, 117. szám 1982. április 30., péntek Ára: 1,40 R Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Csak rosszabb ne... Ülést tartott a Minisztertanács A tartalomból: Ultimátum Argentínának (2. oldal) Készülődés május elsejére (3. oldal) Háztáji (6. oldal) Tanácskozott a megyei pártbizottság Kiváló üzemek, vállalatok, szövetkezetek. (Tudósítás az 5. oldalon) E zzel a közkeletű szólással kezdődött szerdán este a televízióban a Havasi Ferenccel folytatott beszélgetés gazdasági életünk időszerű kérdéseiről, mert hiszen nagyon sokak véleményét fejezi ki a megjegyzés: „csak rosszabb ne legyen". S amint a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára félig komolyan, félig tréfásan, de találóan utalt rá: ebben az immár szólásmondásban éppúgy rejlik elismerés, mint aggódás, hogy tartani tudjuk-e, amit elértünk, de a vezetés számára egyben felelősséget is jelent, s mindenki számára a cselekvés feladatát. Ahhoz ugyanis, hogy ne legyen rosszabb a helyzetünk, mindenekelőtt telnünk kell, mégpedig az eddiginél többet. Azért volt hasznos és elgondolkodtató ez a tévéinterjú, mert részletesen elénk tárta, miért kell többet tennünk, s hogyan". Az tulajdonképpen ma már a gazdasággal kicsit is foglalkozók számára köztudott, hogy 1976-ban az ötödik ötéves tervünk jó gazdaságpolitikai célokat tűzött ki, de időközben a körülmények — főként a külső tényezők hatásá ra — erősen változtak. így aztán a dinamikus gazdasági növekedéshez’.olyan nagyarányú importra szorultunk, amelynek ellentételeként .nem állt rendelkezésünkre elegendő exportképes árualap. A hiányt hitelekből kellett fedeznünk, viszont ez az út hosszú . ideig nem járható. Ezért volt szükség arra a „pályamódosításra”, amelyre 1978-ban tértünk rá,-s amelyet a XII. pártkongresszus is jóváhagyott. Az útkeresés talán kissé sokáig tartott, s tulajdonképpen gyakorlatilag még most sern fejeződött be, de az eredmények érzékelhetően mutatkoznak. A legörven- detesebb, hogy felszámoltuk a tőkés fizetési mérlegben levő hiányt, már a második évben lényegében egyenleggel zárult a külkereskedelmi mérleg. Si-. keres az energiatakarékossági mozgalom, a munkaerő-gazdálkodásban is előreléptünk, a korábbinál lényegesen kevesebb munkaórával, tehát termelékenyebb munkával érjük el ugyanazt a nemzeti jövedelmet. A konkrét adatokon túlmenően a tanulságra'érdemes figyelni: a magyar gazdaságban, iparban rengeteg a tartalék, csak élni kell tudni vele. Hogyan érinti ez a családokat, vagyis hogyan felel arra az óhajra: csak rosszabb ne?. Világosan és tényszerűen kiderült ez a beszélgetésből, különösen az életszínvonal-politika fejtegetésekor. Megnyugtatóan jelentette ki Havasi Ferenc, hogy az elért színvonalat társadalmi méretekben meg- védjük. Az egy főre eső reálbérben és az egy főre jutó fogyasztásban mérve ez bizonyosság máris. Továbbra is követjük azt a bevált elvet, hogy a pénzhez jutás feltételeit kell igazságosan megszabni, egyes esetekben szigorítani, de a tisztességgel megdolgozott pénzéért mindenki megvehesse, amit szeretne, vagyis legyen megfelelő áruválaszték, kínálat. Túlságosan rózsás képet festett volna a Politikai Bizottság tagja? Korántsem, de mindenesetre reálisat és optimistát, amit az eredményekre alapozott és az utóbbi években határozottan körvonalazódott gazdaságpolitikai koncepcióra. Mondhatnánk úgy is, hogy a körülményekhez, alkalmazkodó gazdaságpolitikára, amelyben azonban — igen hangsúlyozottan — nemcsak a vezetésnek, hanem minden dolgozónak is megvan a feladata, az eddiginél tudatosabb részvállalása. A népgazdaság egyensúlyának megóvása és az életszínvonal megőrzése ugyanis állandó megújulást kíván, s állandó alkalmazkodást a változó viszonyokhoz. Ez egyébként visszavisszatérő fontos motívumként szerepelt a beszélgetésben, kiemelve, hogy az új körülményekhez új megoldásokat kell keresni „fent” is, „lenn" is. Ez minden területre érvényes, a vállalati termékváltásra éppúgy, mint-a szabályozó rendszerünkre. Nem mellékesen a bér- és jövedelemszabályozásra, amiben egyébként jövőre megint egy kicsit előbbre szeretnénk lépni. Ám nagyon nehéz volna csupán központilag javítani ezen. Helyi vezetői> vállalati öntevékenység, bátorság is nagymértékben szükséges hozzá. Mint ahogyan napjaink gazdasági életében mindenütt megnőtt a helyi felelősségvállalás, kezdeményezőkészség jelentősége. A megújulás, az újhoz alkalmazkodás, a külgazdasági tényezők rugalmas figyelembevételének időszakában vagyunk, amihez előbb-utóbb sok mindenfélének kell idomulnia a legfőbb cél, a lakosság t jobb ellátása érdekében. Az interjúban is hangot kapott kisvállalkozások, a szolgáltatási igények szervezett kielégítése éppúgy beletartozik ebbe, mint a takarékos, de differenciált beruházáspolitika vagy az intézményrendszerünk továbbfejlesztése. T ovábblépésünknek ma már kimutathatók a konkrét garanciái, s ez volt a legbiztatóbb pontja a csaknem egyórás áttekintésnek. Néhány olyan ágazatunk fejlődött ki az elmúlt években, amely ma nemzetközi összehasonlításban is tiszteletreméltót produkál, s komoly stabilizáló tényezői a magyar iparnak. Biztos támaszunk a szocialista mezőgazdaságunk is. Garanciális tényező az irányítási rendszerünk, amely miközben jogosan apellál az emberek kezdeményezésére, tehetségére, eavben kifejezi az anyagi érdekeltséget is. Erőt jelent a KGST-hez tartozás, s mellette a fejlett tőkés vagy a harmadik világhoz tartozó országokkal is kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszünk. Mindent egybevetve: a magyar szocialista gazdaságnak olyan stabil, biztató pontjai vannak, amelyekre támaszkodva felszámolhatjuk a viszonylagos elmaradásokat. A szerda esti tévébeszélgetés erről győzött meg cselekvésre ösztönzően, hogy a „csak rosz- szabb ne legyen” gondolata puszta óhaiból mindinkább akarattá váljék. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott a lengyel párt- és kormányküldöttség hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács tudomásul vette Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes jelentését a Dél- Amerikábqn járt kormányküldöttség látogatásáról. Megbízta a külkereskedelmi minisztert, hogy a tárgyalásokból adódó feladatok megoldására terjesz- szen intézkedési tervet a Gazdasági Bizottság elé. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának saját munkájáról adott és a megye lakosságának alapellátásáról szóló beszámolóját. Megállapította, hogy a végrehajtó bizottság tevékenysége jól szolgálja a megye társadalmi-gazdasági fejlődését, továbbá, hogy a lakosság életkörülményeinek alakulásában fon^ tos szerepet betöltő alapellátás az elmúlt években számottevően javult. A Minisztertanács, elismerve a végzett munkát, felszólította a végrehajtó bizottságot, hogy tegyen további intézkedéseket az alapellátás bővítésére, a rendelkezésre álló anyagi eszközök minél' célszerűbb és arányosabb felhasználására, a társadalmi kezdeményezések felkarolására, egyben utasította a minisztériumok és. az országos hatáskörű szervek Vezetőit, hogy a megyei tanácsKüldöttközgyűlésen adtak számot Baranya megye termelőszövetkezeteinek képviselői az elmúlt esztendő eredményeiről. Pécsett a Baranya megyei Építőipari Vállalat kultúrtermében megjelent" küldötteket Papp Zoltán, a Baranya megyei Termelőszövetkezetek Szövetségének elnöke köszöntötte. A vendégek között volt dr. Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára. Dr. Biró Sándor, a Tsz Szövetség titkára szóbeli kiegészítőjében elismeréssel szólt a közös gazdaságok munkájáról. Rekord termés volt kukoricából. Két tsz 10 tonnás hektáronkénti átlagtermése országos szinten is kiemelkedő, de nem volt ritka a nyolc tonna feletti hektáronkénti eredmény sem. Általában a megye tsz-einek növénytermesztésére jellemző, hogy csökkent a búza és a pillangósok, ugyanakkor nőtt a napraforgó és a cukorrépa vetésterülete. Az állattenyésztési ágazat fejlődése figyelemre méltó. Növekedett a szarvasmarha-állomány és 11 százalékkal emelkedett . a tejhozam. Ugyanakkor a tartási technológia nem tart lépést a követelményekkel, felújításra szorulnak a telepek, az ágazat munkaerőgondokkal küszködik. A tsz- ekben több mint 130 ezer sernek feladatai ellátásához nyújtsanak hathatós segítséget. A kormány 'megerősítette az Állami Tervbizottság határozatát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem rekonstrukciójáról. A határozat értelmében a két egyetem rekonstrukcióját folyamatosan hajtják végre, s nemcsak a jelenlegi épületeket újítják fel, hanem Lágymányoson új létesítmények építésével megteremtik a korszerű oktatás és továbbképzés feltételeit is. A rekonstrukció idején is/biztosítják a hallgatók és az oktatók számára a zavartalan munkavégzés lehetőségét. A Minisztertanács megerősítette az Állami Tervbizottságnak a fehérjetakarmány-ellátás megoldására szóló állásfoglalását. A hosszú távra kidolgozott tervek szerint a következő években fokozni kell a fehérjetakarmányok hazai termelését, s mind nagyobb mértékben e forrásból kéll biztosítani a mezőgazdaság szükségleteinek kielégítését: A kormány elfogadta az „Orvos-biológiai diagnosztikus és terápiás készítmények kutatása, előállítása' és bevezetése” című programnak az országos középtávú kutatási-fejlesztési tervbe való felvételét. A program a betegségek felismerése, megelőzése és leküzdése új útjainak kutatásához, illetve az ezekhez szükségessé váló új típusú gyógyszerek előállításához biztosít kutatási és szervezeti feltételeket. A Minisztertanács a kutatások irányításával az Egészségügyi Minisztériumot bízta meg. tést gondoznak, de jelentős a háztáji kisgazdaságokban felnevelt állatállomány is. A termelési eredmények növelése és a fajlagos költségek A Baranya megyei Pártbizottság tegnap ülést tartott. Dr. Jerszi István, a pártbizottság titkárának előterjesztésében megvitatta „A pártegység érvényesülése és a pártépítés helyzete Baranya megyében” című jelentést. A vitában felszólalt dr. Nagy József, a megyei pártbizottság nyugalmazott első titkára, Török József, a Volán gépkocsivezetője, dr. Földvári János, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Gallusz József, a Komló városi Pártbizottság első titkára. Földes Andrásáé, az Oktatási Igazöt esztendő után múzeumi rangot kapott a baranyai bányászati eszközökből, régi képékből, ruhákból, a munkás- mozgalom relikviáiból és a pécsi Káptalan utcai pincében látványos, gazdag kőzetkiállításból álló gyűjtemény. Tegnap Gálfi István, a Mecseki Szénbányák műszaki vezérigazgató-helyettese nyitotta meg a múzeumot Pécsett, a Déryné utca 9. szóm alatti, a Mecseki Szénbányák volt központi épületében. Mint mondotgatóság igazgatója, Pereczes András, a MÉV Hl. üzem dolgozója, dr. Szabó József, a Baranya megyei NEB elnöke és Balogh László, a Kossuth-bá- nyai pártbizottság tagja. A pártbizottság elfogadta Rajnai József, a pártbizottság titkárának írásos beszámolóját az Agitációs és Propaganda Munkabizottság munkájáról, majd meghallgatta Lukács János, a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatóját a Központi Bizottság április 7-i üléséről. .ta, 1957-ben a Sopronban létesített központi bányászati múzeumban is méltó helyen szerepelt a baranyai bányászat, mégis szükség volt a pécsire is, hiszen Tóth Tibor, a Mecseki Szénbányák és Szomolányi Gyula, a Mecseki Ércbányászati Vállalat mérnökeinek kezdeményezésére olyan gazdag gyűjteményt hoztak össze, 1977. november 5-től olyan érdekes kiállítást rendeztek, amelyet 60 000 látogató tékintett meg. Az elmúlt év szeptemberében, a Káptalan utcai pincében a Pécs városi Tanács és a pécsi Janus Pannonius Múzeum segítségével rendezték meg a kőzetkiállítást, ebben a pincében a közeljövőben az elmúlt századi táróbányászkodás szakmailag és történetileg hű bemutatóját is megrendezik. A Pécsi Bányászati Múzeumban hét-nyolc generáció bányászkodásainak emlékeit őrzik, de a Mecsekben a bányászkodásnak olyan jövője van, hogy az itt élő emberek minden bizonnyal még ennyi ideig érdeklődéssel látogatják majd a múzeumot. Dr. Ikvay Nándor, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője adta át az alapító oklevelet Ari Bálintnak, a Pécsi Bányászati Múzeum vezetőjének, hangsúlyozva, hogy a hagyományok tiszteletreméltó őrzése mellett a jövőben nagyobb felelősség is hárul a lelkes támogatókra, hiszen átgondoltabban, a szakmai és tudományos követelményeknek megfelelően kell az ipartörténeti emlékeket gyűjteni és kiállítani. L. J(Folytatás a 2. oldalon.) Küldöttgyűlés a Tsz Szövetségnél 73 millióval több volt a nyereség a baranyai tsz-ekben Ipartörténeti ritkaságok Bányászati múzeumot avattak Pécsett Az egykori bányászzászlók a kiállítás díszhelyén Lökös Zoltán Társadalmi munkások kitüntetése: Maurer György, a villányi nagyközségi tanács elnöke veszi át a megyei tanács jutalmát. (Tudósítás az 5. oldalon)
