Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-29 / 116. szám

e Dunántúlt napló 1982. április 29., csütörtök Szép eredmények szerkesztőség postájából 1981-ben • Értékelték a tavalyi társadalmi munkát Csaknem 300 millió forint, Ekkora értékű társadalmi mun­kát végeztek az elmúlt évben a baranyaiak, s a segítőkész, szorgos kezű emberek tevékeny­sége nyomán iskolák, óvodák, bölcsődék bővültek, új utak, utcák formálódtak, terek, par­kok csinosodtak. Lapunkban rendszeresen fi­gyelemmel kísértük a társadal­mi munkák szervezését, hírt adtunk a megvalósított tervek­ről, bemutattuk azokat a kö­zösségeket, egyéneket, akik ki­emelkedően sokat tettek a kö­zös ügyekért. E héttől kezdő­dően — havonta egyszeri meg­jelenéssel — külön rovatot is indítunk a társadalmi munkák, ról. Be akarjuk mutatni a már elvégzett munka eredményeit, a vállalkozó kollektívákat, egyé­neket és szívesen szólnánk a további célokról. A tervünk megvalósításához számítunk ol­vasóink támogatására, várjuk a tanácsok, mozgalmak, szer­vezetek, szocialista brigádok, vállalatok, intézmények, szemé­lyek jelentkezését, a munká­jukról szóló értesítéseket. A VI. ötéves tervben a Bara­nya megyei Tanács, a HNF me­gyei Bizottságával, a Szakszer­vezetek megyei Tanácsával és a KISZ Baranya megyei Bizott­ságával közös felhívásban for­dult a megye lakosságához. Ennek lényege, hogy e tervidő­szakban elsősorban „az általá­nos iskolások elhelyezésére, az időskorúak szociális ellátásának javítására, illetve a kulturáltabb környezet, a szebb, tisztább te­lepülések megteremtésére aján­latos koncentrálni a társadalmi erőket. Az elmúlt évben végzett tár­sadalmi munkát - a HNF me­gyei Bizottságával egyetértés­ben — a közelmúltban érté­kelte a Baranya megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága. Megállapították, hogy az ön­kéntes egyéni és kollektív vál­lalkozások újabb jelentős ered­ményekkel gazdagították Bara­nyát. Hozzájárultak a gazda­sági feladatok teljesítéséhez, illetve a társadalmi munkák révén sikerült a lakosság alap­ellátásának - a tervezettet meghaladó mértékű javítása. A megye lakossága 23 millió forinttal nagyobb értékű - több mint 293 millió forint — társadalmi munkát végzett ta­valy mint 1980-ban. Az aktivi­tás növekedésével kissé válto­zott a társadalmi munka össze­tétele és tartalma. A fizikai munka ugyan változatlanul a legjelentősebb (tavaly 271 mil­lió forint), ám komoly fejlesz­tési alap megtakarítást jelentett a több mint 6 millió forint ér­tékű — ellenszolgáltatás nélküli — tervezés, művezetés. Növeke­dett a társadalmi munka sajá­tos formája a lakosság önkén­tes pénzbeli felajánlása. A te­lepülésfejlesztési célok megva­lósítását több mint 16 millió forinttal támogatták így a bara­nyaiak. Általános tapasztalat, hogy a társadalmi munkák az 1977-es tanácsrendelethez, illet­ve a közös felhívásban megfo­galmazott feladatokhoz kap­csolódtak és a helyi igények fontossági sorrendjének meg­felelően alakultak. Iskolát épí­tettek, illetve bővítettek Mohá­cson, Szabadszentkirályon, Ki­rályegyházán, a drávaszabol- csiak korszerűsítették az iskolá­juk fűtésrendszerét, Szigetváron úttörőrendezvény-terem épült, Mohács, Szalatnak óvodával gyarapodott, a bólyi gyermek- intézmény pedig megújult. Szá­mos településen alakítottak ki új játszótereket, sportpályákat, öltözőket. Utca épült társadal­mi összefogással Mohácson, Baranyajenőn, Ligeten, Mecsek- pölöskén, Magyarszéken, Ba­barcon. Járdát építettek a nagy- nyárádiak, majsiak, sátorhe­lyiek, szederkényiek. A társadalmi munkákat a helyi politikai, társadalmi szer­vek a tanácsokkal együttmű­ködve készítették elő. Ugyan­csak sokat vállaltak magukra lakóhelyük fejlesztéséből az üzemek, intézmények, szövetke­zetek. Közülük is kiemelkedik a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát, a szabadszentkirályi tsz, a Szentlőrinci Állami Gazdaság, a DÉDÁSZ kirendeltségei, a Baranya megyei Vízmű üzem- vezetőségei. A szocialista brigádok, kol­lektívák változatlanul nagy lét­számban, sokat vállalva és tel­jesítve vették ki részüket az el­múlt év önkéntes munkáiból, A hivatalok, intézmények dolgozói közül is számosán vállalkoztak munkaidő utáni hétvégi fizikai társadalmi tevékenységre. Elis­merésre méltók a mohácsiak, szigetváriak, komlóiak város­építő szombatjai, illetve fásí­tási, virágosítási akciói. Ugyan­csak jól szolgálta a közös cé­lok megvalósítását a városi ta­nácsok társadalmi munkát tá­mogató pályázati rendszere. A Pécs városi Vöröskereszt felhívására, „Pécs város az idő­sekért” a vállalatok, intézmé­nyek, magánszemélyek tavaly 1 200 000 forintot fizettek be. Az akció 1986-ig folytatódik. Az összegből Pécs szociális ott­honait kívánják bővíteni. Az ér­tékelés szempontjai között ugyan nem szerepel a Vörös- kereszt és a népfrontbizottsá­gok által szervezett tisztasági mozgalom eredménye, a Bara­nya megyei Tanács végrehajtó bizottsága azonban megálla­pította, hogy a több évtizedes múltra visszatekintő és ismét megújuló versenymozgalom nagymértékben hozzájárul a települések rendjének, tisztasá­gának megteremtéséhez. Ugyancsak egyetértettek ab­ban, hogy a társadalmi munka általános mennyiségi növeke­dése nem jelentette azt, hogy a megye minden településén egyformán dinamikus volt a fejlődés. Az egy főre jutó tár­sadalmi munkaérték 676 forint, ám a különböző kategóriákba tartozó települések mutatói kö­zött igen nagy a szóródás. Pél­da erre, hogy az alapfokú te­lepülésnek számító Pécsbago- tán 6500 forintnyi érték esik egy főre, Markócon viszont csak 540 forint. Az elmúlt év társadalmi te­vékenységét értékelve és össze­foglalva a végrehajtó bizottság leszögezte, hogy a társadalmi munka a települések fejleszté­sében, a tanácsok gazdálkodá­sában betöltött jelentős szere­pe miatt a lakosság életkörül­ményeit javító tényezők nélkü­lözhetetlen részévé vált, s az így elért többleteredmények számottevően javították a lakos­ság ellátási színvonalát. A telefonnál Élénk érdeklődés kísérte áp­rilis 20-i telefonnál ügyeletün- ket, melyen a város és a hét­végi házak parkosításáról, a magánkertek műveléséről és a gyümölcstermelésről kaphattak választ olvaspink a meghívott szakemberektől. A közérdeklő­désre számottartó kérdéseket és válaszokat közöljük. Kizárólag Pécsett szeretnének többen szőlő-, illetve gyümölcs- termelésre alkalmas földet bé­relni. A lehetőségekről Orbán György, a Pécs városi Tanács, V. B. mezőgazdasági osztályá­nak vezetője adott tájékozta­tást.- A magyar állam tulajdoná­ban és a tanács kezelésében levő földeket a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály adja haszonbérbe. 1981 év őszén és 1982 év tavaszán 180 fő bér­leti igényét elégítette ki az osztály. A Pécs Város és Vidéke ÁFÉSZ 3,5 hektár területet, a Pannónia ÁFÉSZ 5 hektár sző­lőterületet hasznosít, a bérlők száma 103 fő. A Pannónia ÁFÉSZ Szőlő-Gyümölcstermelő Szakcsoportja 27 hektár új te­lepítésű szőlő bérletre szervez jelentkezőket. Jelenleg még 36 fő részére tudnak területet biz­tosítani. Ez irányú felvilágosítás a szakcsoport Zrínyi u. 2. szám alatti irodájában kapható. A kertbérleti igényeket a tanács és az áfészek nem tudták ki­elégíteni, ezért újabb földterü­letek kijelölése kezdődött meg, amelyek bérbe adása 1982 év őszén várható. Hol és mennyiért lehet me­zőgazdasági kisgépeket köl­csönözni? Válaszolt Czigány Endre ag­rármérnök, az AGROKER üz­letkötője.- Az AGROKER a pécsi és Pécs környéki kistermelők se­gítségére ez év február 15-én indította be a kisgépkölcsön­zést a Gazdaboltjában 10 Robi -50 kapálógéppel. Az igények alapján április 24-től bővítet­tük a gépek választékát, így további négy géptípus bérelhe­tő, a Sachs—SB—93-as motoros fűnyírógép (45 forint/óra), a SOLO-410—Junior motoros háti permetezőgép (30 forint/óra), a BM 40/1 NDK gyártmányú fű­nyírógép 45 forint/óra) és a HUSQUARNA 480-as motoros láncfűrész (750 forint/nap). A bérleti díj összege függ a napszaktól és az üzemidőtől, így kedvezményes délután 4-től másnap reggel 8 óráig és szombat déltől hétfő reggel 8 óráig. A HUSQUARNA 480-as lánc­fűrész, KERMI engedély alap­ján kezelői vizsga nélkül is bé­relhető. Mikor lehet és érdemes fű­magot vetni? Kalla Gábor, a Pécsi Kerté­szeti és Parképítő Vállalat mű­szaki igazgatóhelyettese vála­szolt.- Megfelelő talajelőkészítés után fűmagvetésre alkalmas az év bármely időszaka, a téli hónapok kivételével. Kora ta­vasszal (március, április, má­jus) vetett fű a nyári szárazság idejére kétszer kaszálható, jól elbokrosodik, jobban bírja a nyári forróságot; nyári hóna­pokban (június, július, augusz­tus) csak. akkor vessünk, ha a rendszeres öntözés biztosított. A kora őszi vetés (agusztus vé­ge, szeptember) a legjobb, mert az őszi csapadék a magot a földben találja, és a téli fa­gyokig a fű jól megerősödik; a késő ősszel vetett fű télen könnyen kifagy. Október köze­pétől már nem ajánlatos fűma­got vetni. A fűmagvetést házikertekben kézzel végezzük, 1 négyzetmé­Hol lehet földel bérelni, kisgépeket kölcsönözni? A Nagy-Daindolba közlekedő 22-es autóbusz utolsó előtti meg­állójánál a buszról erre a 40—50 cm széles padkára lépnek az utasok. A padka mellett méternyi mélységű árok húzódik Kiss Lajos Nagy-Daindol 29. sz. alatt lakó olvasónk a környék lakói nevében tette szóvá, hogy esős időben különösen veszélyes a buszról a padkára lépni. Főként a kisgyermekes anyák, idős em­berek tartanak attól, hogy egy bizonytalan lépés után az árokba eshetnek. Válaszol az illetékes Lesz Üregben nyilvános telefon A Dunántúli Napló 1982 évi február 25-i számában újság­cikk jelent meg ürög nyilvá­nos állomás hiányával kapcso­latban A megjelent újságcik­kel kapcsolatban a cikkíró szí­ves tájékoztatása céljából köz­löm, hogy a főposta előtt levő hat telefon egyikének áthelye­zésére nincs lehetőség, mivel örögben a távbeszélőhálózat még nem készült el. A Városi Távközlési üzem a hálózat el­készülte után — ez év második félévében — örög területén nyilvános állomás felszerelését tervezi. A nyilvános állomás lé­tesítésére a Távközlési özem a Városi Tanács végrehajtó bi­zottságától területfelhasználási engedélyt kért. Ha időközben a műszaki kö­rülmények kedvezően változná­nak, úgy a kért nyilvános állo­más felszerelése iránt intézke­dem, addig szíves türelmét ké­rem. Dr. Bányai Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság osztályvezetője 15-000 telefon­szolgálat Mohai Istvánná pécsi olva­sónk véleménye szerint mind fehérebb lesz a víkend kenyér, mintha egyre kevesebb rozs lenne benne. Olvasónk észrevételére Fo- nyó László, a Pécsi Sütőipari Vállalat főmérnöke a követke­zőt válaszolta: Az új termék megjelenése óta változatlan anyagnormákkal állítják elő ezt a kenyeret. A minőség azonban gyakran változhat, mert ezt a terméket kézigyártássbl állít­ják elő. Szabados László, Pécs, Juri- sics M. u. 25-ből arról érdeklő­dött, hogy a Szőlőskert köze­lében épült új bányászlakások környékén mikor lesz parkosí­tás. Horváth József, a Pécsi Ker­tészeti és Parképítő Vól'la,lat igazgatója a- következő tájé­koztatást adta:. A parkosítás tervezése, előkészítése most fo­lyik, a munkát várhatóan ez év III. negyedében elkezdik Cseh Mihályné Pécs-Vasas l-ről azzal keresett meg ben­nünket, hogy az elmúlt héten a Vasas l-i húsboltban vásárolt másfél kiló combot, abból 40 dekagrammnyi zsír volt. A bolt­vezető azzal érvel, hogy tőle sem veszik vissza ezt a zsírré­teget. Pálmai Zoltán, a Baranya megyei ÉlelmiszeHkeresIkedefmi Vállalat szervezési és propa­ganda osztályának vezetője a következőket mondotta: Ameny- nyiben a boltvezető olyan szál­lítmányt kap. amely nem felel meg a minőségnek, nem sza­bad átvennie. Ha a szállítók­kal emiatt vitája támad, ki kell hívnia a Húsipari Vállalat meósát. Ha átveszi a rossz minőségű árut, minden felelős­ség továbbiakban már az övé, de természetesen a vásárlókat nem károsíthatja meg. Olva­sónk egyébként kártérítést is kaphatott volna, amennyiben ezt a vásárolt húst a vállalat panaszügyekkel foglalkozó szer­vezési osztályán bemutatja. Köszönöm... az ismeretlen járókelőknek, akik április 2-án, Pécsett a Bem utcában egy.ájult kislányt orvoshoz kísértek. Az édesanya: Hutter Gáspárné, Pécs, Káptalan u. 5. Lehetnének mozgó MÉH-begynjtők falun is A Dunántúli Naplóban nem­rég olvastam a MÉH munkájá­ról szóló cikket. Szeretném fel­hívni az illetékesek figyelmét arra, hegy faluról is gyűjtsék össze a hasznos hulladékot. Gondolom, végezhetné ezt a MÉH úgynevezett mozgó be­gyűjtőkkel, mint valamikor a „handlék" járták a falvakat. Nagyon megérné ez, mert egyes házaknál igen nagy mennyiségű papír-, rongy- és egyéb hulladék halmozódik fel. Ha nem gyűjtik össze, a limlom nagy részét elégetjük, a vas pedig kikerül a határba. Miért vesszen mindez kárba? Ozv. Szarka Istvánné nyugdíjas iskolaigazgató Hegyszentmárton Gondok egy gazdátlan házrésszel vette el. A tanács illetékesétől megtudtak azt is, hogy a Zetkin Klára utca 13. számú épület ezen része a néhány pécsi „de­vizás ház” sorába tartozik, amelyek tulajdonosa külföldön él és amelyék javíttatását, ne­tán értékesítését a vonatko­zó jogszabályok nagyon körül- . ményessé teszik A belváros­ban álló épületrészt különben sem lehet lebontani, javíttatá­sáról a városi tanács kész gon­doskodni Majoros Attila azt is elmond­ta, hogy a városi tanács ideig­lenes szükséglakást tud adni a Zetkin Klára utca 13. ro­mos, életveszélyes állapotba került részében lakó két egye­dülálló hölgynek — egyikük 77 éves súlyos asztmás beteg — részére, míg az épületrészt meg nem javítják. Vajon miért várt ez a fel­adat harmincnyolc évet, és va­jon miért nem a megbízott gondnok végezte el idejében a& apróbb javításokat, ame­lyekkel meg lehetett volna előz­ni a bajt? És miért engedte az illetékes tanács, hogy egy lakás tönkremenjen Pécs bel­városában? G. O. Meggyűlt a baja az ottla- kóknak, de Pécs város Tanácsá­nak is a Zetkin Klára utca 13. számú ház immár romos lak­részével Az elhanyagolt csa­torna miatt a lakás nedves, a két szoba egyikének fala ki­dőlt, az épületről hulló törme­lék már nemcsak a benne, ha­nem a körülötte lakók épségét, biztonságát is fenyegeti, A házrész tulajdonosa még a háború végén távozott kül­földre, házának ügyeivel pedig egy gondnokot bízott meg, aki nem végzett javítást a házré­szen az elmúlt 38 év alatt, sőt az elmúlt év őszén arra va­ló hivatkozással, hogy megbí­zója meghalt, lemondott a házrész gondnokságáról. A ba­jok ezzel természetesen nem szűntek meg és a beomlott lakrész gondja most a városi tanácsra hárul. Mint az illetékes, Majoros Attila, a városi tanács műsza­ki főelőadója tájékoztatásunk­ra elmondta, a Zetki.n Klára utca 13. számú ezen lakrészé­nél valóban mulasztást köve­tett el a volt gondnok. Hozzá­tesszük, ezt nem az elmúlt fél év, vagy év, hanem az elmúlt majd négy évtized során kö­ter területre 3-4 dekagramm (kereskedelemben kapható) fű­magkeverék felhasználásával. Ha a napi középhőmérséklet eléri a 10-15 Celsius fokot, és a talajnak megfelelő a ned­vességtartalma, a fűmag 8—10 nap alatt kikel. Amint a fű el­éri a 6-8 centiméter nagyságot (3-4 hét) azonnal kaszáljuk, mert ezzel elősegítjük a fű bok- rosodását.

Next

/
Thumbnails
Contents