Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)
1982-04-29 / 116. szám
1982. április 29., csütörtök Dunántúli napló 3 Tespedés vagy testedzés? Jellegzetes kép a pécsi Kossuth téri buszvégállomásban reggel fél nyolc tájban várakozó tizenéves diákok serege. A dzsámi környéki iskolákba tíz percen belül kényelmesen, gyalog is föiérnének. S a felnőttek is inkább várakoznak akár Húsz percet is, ha egy kis gyaloglást megtakaríthatnak ..'. Elkényelmesedtünk... Valamennyien. Vajon mi az oka ennek a — már- már népbetegségnek? Hogyan lehet rajta változtatni, feltételeinkkel okosabban, szervezettebben gazdálkodni? Szülő és gyermek sportoljon együtt Anatolij Petrov, a Nevetési Központ testnevelő tanára: — A városi, lakótelepi életmód együttjár az autóval vagy autóbusszal való mozgással, és ez meg a rendelkezésre álló kis tér, a viszonylag sok szabad idő azt eredményezi, hogy gyermekeink ülő, fél-fekvő helyzetben töltik el a napot. Játékaik, sportszereik: a pedálos autó, a görkorcsolya- és deszka, a bicikli hasznosak, de csak egysíkú, egyirányú igénybevételt teremtenek. A mozgásszerveket, különösen a láb mozgását, az általános mozgáskultúrát, ügyességet fejlesztik, ám deréktól fölfelé már keveset adnak. Ez rögtön kiderül, ha pl. fekvőtámaszt végeztetünk velük: hamar kifulladnak. Sajnos, ami az általános állóképességet, a szív és a tüdő munkáját illeti, gyengék, fejletlenek. A továbblépés lehetőségét itt, a lakótelepen, a ráccsal körülvett pályák, az ún. dühöngök jobb kihasználásában látom. Ezeket viszonylag kis ráfordítással sokféle sportra, játékra alkalmassá lehet tenni, hogy választék legyen. Nagyon fontosnak tartom a példamutatást: együtt kell menni a gyerekekkel játszani, sportolni. Fejleszteni a felnőtt tömegsportot Lukács Péter gimnáziumi tanár, KISZ-tanácsadó: — A gimnáziumi heti három testnevelésórának nem az erőnlét, a testi fejlettség és edzettség megteremtése a feladata: ehhez ugyanis ez az idő kevés. Indíttatást, kedvet kell adni a sporthoz; ráébreszteni a gyerekeket, hogy élmény, ha mozognak, ha valamit teljesítenek. Még e három óra alatt is lehet olyan mintákat, ötleMitől legyünk mozgékonyak? teket adni, amiket később, a mai lehetőségek mellett is hasznosítani tudnak, elfogadtatni, hogy minden képesség fejleszthető. Kevésbé látom megoldhatónak a felnőtt tömegsport előbbre vitelét. A pályák, létesítmények elsősorban a versenysportot szolgálják. Ha a tömegsportra is alkalmassá akarjuk tenni, komoly, országos kezdeményezésű átszervezésre, dotációra van szükség. Miből lesz tömegsport? Ami divat is! Nagy lehetőséget látok a divatos sportok, mint pl. a tenisz vagy a korcsolyázás kihasználásában. Például az olyan lehetőségek kiaknázásába kellene bevonni jobban az iskolai testnevelő tanárokat, az úttörőszövetséget és a KISZ-t, mint a márciusban, a pécsi jégpályán tartott jégkarnevál; gondoskodni arról, hogy ezeknek tömeges haszna, eredményes folytatása legyen. A az állóképességet Dr. Bodnár Imre egyetemi adjunktus, JPTE: — Az egyetemen csupán heti két testnevelésóra kötelező, s az is csak az első két évben. A testnevelők ezt sok egyéb módon igyekeznek pótolni, de az „eredmény" az, hogy egyetemistáink csak az alkalomszerű sportig jutnak el, a testmozgás nem válik náluk belső igénnyé. Évek óta egyre fáradékonyabb, ügyetlenebb generációk jönnek: állóképességük hiánya elsősorban a vizsgaidő- szakban ütközik ki. A nem kellően edzett és fejlesztett test ugyanis egy szellemileg erős igénybevételű, időszakban felmondja a szolgálatot... A vizsgázó egyetemisták egyre kevésbé bírják a terhelést; drogokat, ajzószereket szednek. Iskolán belül és kívül egyaránt főként a csapatsportokat szorgalmaznám, mert a társadalmi életben annyira fontos együttműködést, közösségi érzést, a készséget a partner kisegítésére — s ezáltal egy etikus közösségi magatartás elterjesztését — ezek révén látom meggyökereztethetőnek, egyéni normává tehetőnek. A felnőtt tömegsport érdekében pedig azt várom: legyen végre a hivatásos sportintézmények (legalább) hétvégi nyitvatartá- sa kötelező és természetes! Hozzáférhetővé tenni a Káplán István teniszedző: — A mozgásszegénység civilizációs betegség: oka az, hogy a motorizáció, a jólét, a szórakozási lehetőségek elvonják a gyerekeket a sporttól. Ha csak a teniszt nézem: kétszer két hét nyaralás meg még egy külföldi út, és már vége is az idénynek. A tenisztanfolyamos gyerekeknél látom: nemcsak az állóképességgel van baj, hanem az akarati tényezőkkel is. Nem tudnak küzdeni, „szenvedni”, pedig a teniszben másfél óra játék után is meg kell ütni a labdát.. . A megoldást a nevelésben, a példamutatásban látom; abban, hogy a szülő maga is mozogjon, csinálja, menjen a gyerekkel. A felnőtt se szé- gyellje, ha egy sportban kezdő, vegye meg a sportszert, mert még a drága eszköz is jóval olcsóbb, mint - esetleg — egy kórházi ápolás. Pályák, létesítmények vannak, de hozzáférhetővé kell őket tenni. Nem elég kinyitni a kapukat, meg kell oldani azt is, hogy várja is ott a sportolni vágyókat valaki; hogy egy pályának rendje, a tömegsporttal is számoló beosztása legyen; jusson tér, idő annak is, aki csak ismerkedni akar. S legyen valaki, aki ügyel az öltözőkre, kiadja az eszközt, felszerelést. Mindezt meg kell szervezni, ez nem megy áldozatvállalás, többletmunka, anyagi ráfordítás nélkül. Mindenki látja, tudja, mit kellene tenni; néhányon tesznek is . . . És csöndben tespe- dünk tovább. Varga János KÉT ÉS FÉLSZER E Lezárultak az egyetemi, főiskolai jelentkezések; a pécsi egyetemen, főiskolákon is ösz- szesítették az adatokat. Az illetékes tanulmányi osztályon tájékoztatást adtak az ezzel kapcsolatos legfontosabb kérdésekről, így elsősorban arról, van-e, és mekkora a túljelentkezés, várhatóan hány hallgató számára lesz hely, változnak-e a felvételi követelmények, változik-e az ún. „pontozás"? A pécsi felsőoktatási intézményekbe általában két, két és félszeres a túljelentkezés az idén. Ettől valamivel nagyobb az orvosi egyetemen, de lényegesen kisebb a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, valamint a JPTE tanárképző karának néhány szakán. Ugyanitt viszont más szakokon hatszoros, sőt ennél is nagyobb arányú túlje-^ lentkezés is akad. Ami a felvételi keretszámokat illeti, ezeket többségében júniusban véglegesíti a Művelődési Minisztérium; ezzel kapcsolatban addig a felvételi tájékoztatóban közöltek irányadók. A taA Pécsi Filharmonikus Zenekar hangversenye a Zeneakadémián Nagy sikerű hangversenyt adott hétfőn este a Zene- akadémián a Pécsi Filharmonikus Zenekar Breitner Tamás vezényletével. Műsorukban elhangzott Ránki Györéjy: Quo Vadis című műve Bánffy György közreműködésével, Mozart: A- dúr zongoraversenye Körmendi Klára előadásában, valamint Brahms III. szimfóniája. Fotó: Cseri László Az egyetemi, főiskolai Jelentkezésekről Csak jövőre lesz általános az új felvételi rend valyi keretszámokon csak kisebb mértékű módosítás várható. Általában a felvételi követelményekben, a pontozásban sincs változás. A JPTE Jogi Karán felhívták figyelmünket arra, hogy a Házi Jogtanácsadó legújabb számában megjelent tájékoztató az egyetemi, főiskolai felvételik új rendjéről csak jövőre érvényes, tehát azok, akik az idén érettségiznek, és felvételiznek, még a régi módon bíráltatnak el. Kivétel azonban itt is akad: a műszaki főiskola bizonyos szakjaira máris érvényes az új rend, amely a középiskolai teljesítményt fokozottabban figyelembe veszi. Részletesebben: Pollack Mihály Műszaki Főiskola: nappali tagozaton a jelentkezők száma mintegy nyolcvannal meghaladja a felvehetőkét. A levelezőn még nincs „keret”, itt a felvehetők számáról a minőség, a teljesítmény fog dönteni. Az építőipari szakokon — köztük pl. a főiskola bajai vízgépészeti tagozatán — a felvételhez szükséges pontszám várhatóan magasabb lesz, mint korábban. Kik felvételiznek az új, ún. „120 pontos" felvételi rend szerint? Azok a pályázók valamennyien, akik szakmunkás- képzést folytató szakközépiskolákból kérik felvételüket és az idén érettségiznek. Vonatkozik ez néhány más szakközépiskolára, illetve szakra is, de nem érvényes még azokra, akik általános gimnáziumokból jelentkeznek. Nem vonatkozik azokra sem, akik tavaly érettségiztek: ők még a régi módon felvételiznek. Minderről egyébként a küldő, kibocsátó iskolák adnak pontos felvilágosítást - mondották a műszaki főiskolán. JPTE, Tanárképző Kar: a nappali tagozat várhatóan 440 körüli helyére mintegy 950-en jelentkeztek, ennél is több a túljelentkezés a kiegészítő szakokon, de kevesebb a levelező kétszakos képzésén, sőt az utóbbi tagozaton olyan szak is akad, ahol a felvehetőknek csak a fele jelentkezett. A kiegészítő tagozaton rajz és történelem szakon tízszeres, illetve hatszoros; nappali tagozaton magyar—történelem, biológia-földrajz, biológ ia—testnevelés szakpárokra a legnagyobb a túljelentkezés, kevesen pályáztak viszont nappalin magyar-ének és matematika—fizika szakra. JPTE Jogi, illetve Közgazdasági Kar: nappalin a felvehetők száma várhatóan 95 lesz, a levelezők „keretéről” még nem tudnak. A közgazdászok tavalyi adatai a következők: nappalira 90, estire 40, levelezőre 80 hallgatót vettek fel. POTE: az idén mintegy négyszázan jelentkeztek, a tavaly felvettek száma 180 volt. Varga J. Ne« vérszegény - mozgásszegény! |
