Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)
1982-04-28 / 115. szám
1982. április 28., szerda Dunántúlt napló 3 A közvetlen eszmecsere haszna Garanciális hajszárítók és porszívók a VILLGÉP Sallai utcai átvevőhelyén. Reklamációk a kereskedelemben D öntőbírónak kért fel bennünket az elmúlt hetekben több olvasónk is. Valamennyi vitás kérdés a kereskedelmi reklamációkkal kapcsolatos: ki intézze el a javíttatást és hogyan? Egyáltalán hová fordulhat a vevő, ha „bevásárol” — a kapott áru hibás? Két hónappal ezelőtt olyan időpontban volt az első megbeszélés, amikor kétséges volt a beruházás időre való elkészülte, de amikor még nagyon sokat lehetett tenni ennek az érdekében. A kezdeményező a Volán volt, a megbeszélés tárgya az épülő pécsi autóbuszállomás. Február végén még sok minden bizonytalan volt, többek között az is, hogy a legnagyobb alvállalkozók milyen ütemben végzik a rájuk háruló feladatokat, s hogy megépül-e időre a létesítményt kiszolgáló úthálózat a felüljáró lehajtó ágával. Ezen az első megbeszélésen - az alvállalkozók kivételével - minden érdekelt ott volt, és az álláspontok ütköztetése révén számos vitás kérdés tisztázódott. így aztán március végén a derűlátó hangvételű tárgyaláson jelentős előrehaladásról tájékoztathatták egymást, s „apróbb” ügyekben kellett tisztázni a frontokat. Har- madizben tegnap ültek össze, s ekkor derült ki, hogy érdemes lett volna már korábban meghívni az alvállalkozókat: akkor közvetlenül érzékelhették volna, mennyire tőlük függ minden ebben a befejező szakaszban. fgy aztán egy hónappal a tervezett befejezés előtt azt kellett hallani, hogy az alvállalkozói munka még mindig a beruházás legkényesebb pontja. De ettől eltekintve most már megállapodhattak abban, hogy június 10-e körül megejtik a műszaki átadási-átvételi eljárást, ez pedig szinte bizonyossá teszi a létesítmény július végi-augusztus eleji forgalomba helyezését. Az aütóbuszállomás Ugye tehát jó úton halad. Az újságíró, aki mindhárom megbeszélésen jelen volt, arra a megállapításra jutott - és ezt a Volán illetékesei is megerősítették —, hogy hasznos volt a közvetlen eszmecsere. Ugyanezeket a kérdéseket, amiket e módszerrel „rövidre zárhattak”, a szokásos módon hetekig tartó le- velezgetéssei is tisztázhatták volna. így azonban kizárták a köntörfalazást, a beruházás leggyengébb pontjai a helyszínen lelepleződtek, tehát el lehetett dönteni: a következő hetekben mire kell különösen odafigyelni. Évekkel ezelőtt hasonló gondok kisérték a pécsi beruházásokat általában. Akkor a városi pártbizottság kézbe vette a dolgokat, „szembesítette” az érdekelteket és lám. azóta másként mennek a dolgok. A Volán most ezt vitte közel egy konkrét beruházáshoz, s a kezdeményezés haszna arra mutat: érdemes lenne a módszert átvenni és alkalmazni más, döcögve haladó beruházásoknál. H. I. A kérdésekkel Herr Józsefeihez, a megyei Kereskedelmi Felügyelőség főelőadójához fordultunk. A belkereskedelmi miniszter 1978-ban kelt rendelete szerint a vásárlói minőségi kifogások elintézéséért a hibás árut forgalmazó üzlet vezetője, illetve a magánkereskedő, kisiparos felelős. Az árucikkek egy jelentősebb köre jótállásos, tehát a gyártó meghatározott ideig (12, illetve 24 hónap) vállalja a hibás termék javítását, ami nem zárja ki a csere lehetőségét. Az általános 12 és 24 hónapos jótállási időn felül a gyártó többet is vállalhat, ám kevesebbet nem —, a rendeletben előírt időtartam kötelező. Mi a teendő, ha meghibásodik a jótállásos termék? Ha a vásárlást követően 72 órán belül — ebbe nem számít bele az ünnepnap, illetve a munkaszüneti nap - derül ki a hiba, a boltban, ahol az árut eladták, ki kell cserélni. Ezt követően a vevő javítást, cserét illetve kártérítést kérhet. Megjegyezzük, nem véletlen a sorrend. Ha a termék a javítással újszerű állapotba hozható, akkor azt a vásárló kénytelen elfogadni. A javítás a kötelező, valamint a gyártó által önként vállalt jótálláson belül díjtalan, ezt követően fizetendő. A félreértéseket és a vitás helyzeteket az okozza, hogy a vevő és a bolt nem tud megegyezni, hogyan intézzék a javíttatást. Nézzük panaszosaink példáját! Egyikük hőszabályozós (szarvasi) villanyvasalót vett, amely elromlott. A Villgép szervizében közölték, ezt a típust a gyártó javítja, oda kell küldeni. Másik olvasónk egy hibás feszültségstabilizáló készüléket vitt vissza a boltba, ahol felkérték, vigye fel Budapestre a Röntgenkészülékek Gyárába, mert csak ott javítják. Nos, a hibás cikket a szervizbe kell bevinni, ha tíz kilogrammosnál kisebb, vagy bejelenteni. Ha nincs a lakóhelyen javítószolgálat (mint példáinkban), akkor a boltba kell visz- szamenni, mert az üzlet vezetője intézi el a szállíttatást és a javíttatást. A szervizben a jótálláson feltüntetett határidőn belül — ezt a bejelentés napjától számítják — javítják meg a készüléket. Ha a határidőre nem készülnek el, igazolást adnak az áru cseréjére, amit a boltban el kell fogadni. Kevesen tudják, hogy a keletkezett költségek, illetve a kár megtérítését is követelhetik. Például a hibás bútor vásárlásakor az üzlet díjtalanul szállítja házhoz a cserebútort, és elemes bútor esetén a vásárló még az elemek összeszereltetésének költségét is kérheti. Az árusított termékek zöme nem jótállással kerül forgalomba. Ezekre a szavatosság szabályai vonatkoznak. A szavatosság időtartama hat hónap, illetve a tartós használatra rendelt dolgoknál három év. Erre is van egy példánk. Olvasónk dinamót vásárolt, amiről néhány órán belül kiderült, hogy rossz. Visszavitte a boltba, ahol közölték: nem jótállásos termék, nem foglalkoznak vele. Nem volt igazuk. A rendelet szerint ugyanis a boltvezetőnek kötelessége a hibás termékkel foglalkozni. Hogyan? Ha javítani lehet, mint a cipők esetén ez már jól bevált módszer, a bolt intézi a javíttatást nyolc napon belül. Ha ez nem lehetséges, megegyezhetnek árleszállításban, az áru cseréjében, illetve a vásárló visszakaphatja a vételárat. Ha nem tudnak megegyezni, a bolt kénytelen elküldeni az árut a KERMI-hez, vagy más minőségvizsgáló szervhez, amelynek szakvéleménye a bolt számára kötelező. Ám ha a vásárló ezzel nem ért egyet, fordulhat a belkereskedelmi miniszterhez, vagy akár bírósághoz is. Megjegyezzük, ha a hibás árut á vevő maga javíttatja meg, a számlát benyújhatja a boltnak. Lényeges tudnivaló! Csak ahhoz a bolthoz fordulhat a vevő, ahol az árut vásárolta. Ezt igazolhatja a blokkal. Nem kötelező a blokkot felmutatni romlott élelmiszer, háztartási vegyiáru, kozmetikai készítményeknél —, ezeket azonnal kicserélik, vagy a vételárat visszafizetik. Ma már jó gyakorlat, hogy az ünnepek után, amikor sokan nem tudnak mit kezdeni a nem jól megválasztott ajándékkal, hogy az üzletekben ezeket kicserélik. Kivéve a könyveket, élelmiszereket, kozmetikai cikkeket, alsóruházatot és gyermekjátékot. Pontosabban ezeket csak akkor cserélik ki, ha originál csomagolásban kerülnek vissza a boltba. S végül egy jó tanács! Manapság sokan pórul járnak a hőtárolós villanykandalló, illetve a propán-bután gáztűzhely vásárlásakor, mert nem tudják, hogy ezek üzemeltetéséhez a DÉDÁSZ-tól, illetve a Gázműtől engedélyt kell kérni. A boltoknak pedig nem kötelező tudni, hogy a vevőnek van-e engedélye. G. M. Nem üzlet — mégis nagy üzlet Á mozi-vacsora sikere Hetenként rendezik, hegy beférjen mindenki N emrég volt a születésnapja, s máris megváltoztatja eddigi életét. Decemberben rtiúlt egy esztendős Pécs vendéglátóipari újdonsága, a gasztrómozi. Az 1980. december 8-án indult szórakozás — mozi és utána stílusos vacsora — eddig ösz- szesen negyven filmet adott a nézőknek, s negyvenféle sajátos ételt. Nem üzlet, mégis üzlet. Nem üzlet, mert pénzzel hasznot nem hoz, hiszen az esténkénti 50 forintos jegyért filmet kell vetíteni, éttermet átrendezni, kétfogásos vacsorát adni. Mégis üzlet, mert híre kelt, s a jó hírverés később az egyik legjobb haszon. A pécsi Pannónia étterem vezetői találták ki a vendéglátásnak és a mozinak ezt a talán világviszonylatban egyedüli ötvözetét. Valamiképpen persze sugallta az ötletet a pécsi vendéglősszakma nagy egyéniségének, Kenedi Mihálynak mindig kezdeményező szelleme. Kenedi Mihály ugyanis mór a hatvanas években megszervezett egy jó ötvözetet: a régi Pannónia Szálló épületében mozivetítés közben kávéházat tartott fenn: pergett a film, és kiszolgáltak a pincérek. A mostani gasztrómozi bevált: negyven alkalommal átlagosan száz vendég nézte a filmet esténként és ette a vacsorát. Az ötlet tehát sikerült, igény van, hiszen nemegyszer százhúsz széket kell bezsúfolni. Mégis: éppen a nagy igény teljesen tiszta megvalósítást kíván. Ehhez pedig két gondot kellett megoldani. Egyik: a filmben látott eledelt néha nem lehetett megállapítani, ismeretlen volt a receptje, de még a neve is. Hiába használták a leggazdagabb nemzetközi szakácskönyveket, a filmen- kénti ételt sokszor nem sikerült kideríteni, tehát elkészíteni sem. Maradt a tisztességes, de így is igen vonzó nemzeti eledel. Vagyis francia filmnél a francia, amerikainál az amerikai konyha egy-egy — mindig más — sajátos ételét készítették el. Az Hulot űr közlekedik című francia bohózathoz például piláfot, amit a franciák igen szeretnek, és sajátos párizsi krémet. A másik: az étterem nyilván vízszintes, vagyis nem lejt, mint a mozi nézőtere, így a különböző magasságú nézők néha nem látják egymástól a filmet. A vetítővászon helyét, illetve a falat, magasságát kellene ilyenkor emelni, de ahhoz alacsony a Pannónia étterem mennyezete. (gy most megszületett az elhatározás: a nyáron a Hotel Minaret zárt udvarán a koncertek helyszínén rendezik a gasztrómozit. Ott elég magas a fal a vetítéshez, és száznegyven ember is befér, így aztán a nagy igény kielégítése érdekében nem kéthetente, hanem minden hétfőn lesz Pécsett gasztromozi,. és é| ez a sajátos mecsekalji ötlet. Korszerűsítették a gyermekgondozási segélyről szélé jogszabályokat Május 1-től érvényes I A z 1967-től eltelt tizenöt év tapasztalatainak felhasználásával ke- riilt sor a gyermekgondozási segélyről szóló jogszabályok lényeges korszerűsítésére, a jogosultak körének jelentős bővítésére. Olvasóinkat az 1982. május 1. napjától életbe lépő legfontosabb rendelkezésekről tájékoztatjuk. A korábbiaktól eltérően a 10/1982. (IV. 16.) Mt. sz. rendelet 1. §-a szerint az anyát, illetőleg a gyermekét egyedül nevelő apát gyermeke hároméves korának — tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében hatéves korának — betöltéséig gyermekgondozási segély illeti meg, ha a' gyermek születését közvetlenül megelőző két éven belül ösz- szesen 270 napig a) legalább napi 4 óra munkaidejű munkaviszonyban állt, b) bedolgozóként biztosított volt, c) ipari szövetkezetnél legalább napi 4 óra munkaidővel tagsági viszonyban állt, feltéve, hogy a fenti pontokban meghatározott jogviszony a gyermek születésekor is fennállt, vagy — a születés a jogviszony megszűnését követő negyvenkét napon belül történt, illetőleg — a születés a jogviszony megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, baleseti táppénz folyósításának ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül történt. Gyermekgondozási segély jár annak is, aki a gyermek születését közvetlenül megelőző két éven belül mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezeti vagy mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként, illetőleg munkamegállapodás alapján családtagként legalább 90 napon át részt vett a közös munkában, és e jogviszony a gyermek születésekor is fennáll. Ugyancsak gyermekgondozási segélyre jogosult az is, aki bármely iskola (tanintézet), felsőoktatási intézmény nappali tagozatán végzett tanulmányok befejezését követő 90 napon belül a fentebb már ismertetett jogviszonyok valamelyikét létesíti és oz ott meghatározott feltételeknek egyébként megfelel. Feltétele a gyermekgondozási segélyre jogosultságnak a munkaviszonyban (tagsági viszonyban) álló személyeknél a fizetés nélküli (díjazás nélküli) szabadság igénybevétele. Gyermekgondozási segélyre jogosult az, aki a fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos, illetőleg továbbszolgáló állományú tagja. Az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermek után is jár a gyermekgondozási segély! A minisztertanácsi rendelet 4. §-ában foglaltak szerint a gyermek egyéves korának betöltése után a gyermekgondozási segélyt az anya helyett a vele közös háztartásban élő apa is igénybe veheti, ha a gyermekgondozási segélyre jogosultság feltételeinek mindketten megfelelnek! Ha a gyermekgondozási segély tartama alatt az anya újból szül, további gyermek- gondozási segélyre válik jogosulttá. Ikerszülés esetén, vagy ha több gyermekgondozási segélyre jogosító gyermek van, a gyermekgondozási segély mindegyik gyermek után külön-kü- lön jár. A gyermek másfél éves kora után munkát vállalhat a gyermekgondozási segélyben részesülő személy a segély teljes összegének folyósítása mellett. A munkavégzés azonban havi átlagban a napi négy órát nem haladhatja meg a munka- viszony, illetve tagsági viszony keretében. Az egészségügyi miniszter 4/1982. (IV. 16.) EüM. sz. rendeletének 1. §-a szerint a 270 napi időtartamba be kell számítón/ a munkaviszony, a bedolgozói jogviszony és az ipari szövetkezeti tagsági viszony megszűnését követő — táppénz, baleseti táppénz, — terhességi-gyermekágyi segély, — gyermekgondozási segély folyósításának az idejét. A felsorolíakat az igénylőnek kell igazolni! A gyermekgondozási segélynek a munkaviszonyon (ipari szövetkezeti tagsági viszonyon) alapuló igénylése esetén a korábban mezőgazdasági szövetkezeti tagként eltöltött időből minden tíz közös munkában töltött napot 30 napi időtartamú munkaviszonynak kell tekinteni ! A gyermekgondozási segélyek összege nem változott! Az első gyermek után nyolcszáz forint, a második gyermek után ki- lencszáz forint, a harmadik és minden egyes további gyermek után havonta ezer forint jár! A jelen rendelet alkalmazása esetén egyedülállónak azt az apát kell tekinteni, aki nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él, vagy az anya tartós akadályoztatása miatt egyedül gondoskodik a gyermekről. A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeknek ugyanazokat kell tekinteni, mint akik után magasabb összegű családi pótlék jár. A mezőgazdasági szövetkezeti tagoknak közös munkában eltöltött napként figyelembe vehető napok részletes felsorolását az egészségügyi miniszteri rendelet 3. §-a tartalmazza. Ugyanezen rendelethely értelmében a munkanapok számításánál tiz munkában iöjtött órát kell egy munkanapnak tekinteni. A mezőgazdasági szövetkezet tagja, illetőleg a közös munkában munkamegállapodás alapján részt vevő családtagja, valamint a mezőgazdasági szövetkezetnél munkaviszonyban álló személy részére járó gyermekgondozási segély havi ösz- szege — az első gyermek után hétszáz forint, — a második gyermek után nyolcszáz forint, — a harmadik és minden további gyermek után kilencszáz forint. A gyermekgondozási segély megállapítására vonatkozó igényt (kérelmet) az igénylőt foglalkoztató munkáltató, szövetkezet stb.-nél kell előterjeszteni, és az bírálja el. Nem jár gyermekgondozási segély az intézményben (bölcsőde, óvoda, napközi otthonos óvoda, csecsemőotthon, egészségügyi gyermekotthonban) elhelyezett gyermek után. A gyermekgondozási segély (fizetés nélküli szabadság) megszakítását követően a további fizetés nélküli szabadság idejére is jár, ha a megszakítás — a jogosult vagy házastársa, illetve az eltartó halála, .vagy tartós (legalább 30 nap időtartamú) megbetegedése, — katonai szolgálatra való bevonulása, — szabadságvesztés büntetése, — életközösség megszakítása, — újabb gyermek születése miatt történt. A fizetés nélküli szabadságnak — egy naptári évben egyszer — munkába állás vagy munkaviszony (tagsági viszony) létesítése céljából történő megszakítósa esetén a gyermekgondozási segély a fizetés nélküli szabadság további idejére is jár. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy az életbe lépő rendelkezések alapján gyermek- gondozási segély állapítható meg az 1982. május 1. napja előtt született gyermek után is, ha a tájékoztató elején felsorolt feltételeknek a kérelmező megfelel I A 10/1982. (IV. 16.) Mt. és a 4 1982. (IV. 16.) EüM. sz. rendeletben nem szabályozott — kivételes méltányosság alapján történő — gyermekgondozási segély megállapítása a Társadalombiztosítási Igazgatóság hatáskörébe tartozik. S. A. Vevőközpontú szabályozás
