Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)
1982-04-28 / 115. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naniö XXXIX. évfolyam, 115. szám 1932. április 28., szerda Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kádár János keddi programja Bonnban Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Eszmecsere a különböző politikai pártok vezetőivel M egkezdődött Kádár János hivatalos programja Bonnban, ahova — Helmut Schmidtnek, az NSZK kancellárjának meghívására — hétfőn a kora esti órákban érkezett meg. Fél tizenegykor állt meg az MSZMP KB első titkárának gépkocsija a kancellári hivatalnál, ahol Helmut Schmidt köszöntötte vendégét. Rövidre fogott protokolláris formaságok után Kádár János megbeszélésre ült tárgyalóasztalhoz Helmut Schmidttel. A szívélyes, konstruktív légkörű eszmecserén áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, különös figyelmet szentelve Európa békéjének és biztonságának. Kifejezésre juttatták: szorgalmazzák az enyhülés folytatását, az európai politikai légkör javulását. Kifejtették álláspontjukat a katonai feszültségről, csökkentésének problémájáról és lehetőségeiről, valamint a közép-hatótávolságú rakétafegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások eredményes befejezésének jelentőségéről. Tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, különös tekintettel a világgazdasági problémákra. Kádár János és Helmut Schmidt megelégedéssel üdvözölte a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kétoldalú, még sok kiaknázható lehetőséget rejtő kapcsolatainak fejlődését. A két államférfi véleménycseréje az ezt követő ebéden folytatódott. * Kádár János kedd délután a nyugatnémet külügyminisztérium vendégházában megbeszélést folytatott Franz Josef Strauss-szal, a Keresztényszociális Unió, majd Helmut Kohllal, a Kereszténydemokrata1 Unió elnökével. Az MSZMP KB első titkára ezt követően Willy Brandttal, a Német Szociáldemokrata Párt elnökével tárgyalt. Hans-Dietrich Genscherrel, a Szabaddemokrata Párt elnökével szerdán találkozik Kádár Ján nyugatnémet sajtó a tanácskozásról A nyugatnémet sajtó fokozott érdeklődéssel és egyre növekvő terjedelemben foglalkozik a látogatással. A televízió- és rádióállomások minden hírperiódusban tudósítanak róla, a keddi lapok többsége pedig általában két cikkben ismerteti Kádár János bonni tárgyalásainak várható témáit és a magyar-nyugatnémet kapcsolatok jelenlegi helyzetét. A Frankfurter Allgemeine Zeitung — bonni kormánykörökre hivatkozva — „döntően megnyugtatónak” nevezi a két ország viszonyát. A tárgyalások egyik központi kérdésének a kelet—nyugati kapcsolatok alakulását jelöli meg, hozzátéve, hogy a biztonságpolitika, elsősorban az európai középhatótávolságú rakéták kérdésének megvitatásakor számítani lehet az eltérő álláspontok kifejezésre jutására. Magyarországon bírálják az amerikai kormánynak az enyhülést veszélyeztető politikáját. Kádár János az enyhülés megszilárdításához szeretne hozzájárulni bonni tárgyalásaival — írja a Frankfurter Allgemeine. A lap budapesti tudósítója Kádár János életútjának felvázolásakor, amelyben realista gondolkodású, demokratikus vezetőnek nevezi a párt első titkárát, kiemeli: a magyar vezetés folyamatos reformintézkedésekkel törekszik a gazdaság fejlesztésére, ennek köszönhető Magyarországon a széles nemzeti egység. A Süddeutsche Zeitung rámutat: gazdasági és társadalmi eredményei alapján Magyarország nagy elismerésnek örvfend a világban. A Frankfurter Rundschau sem lát okot a pesszimizmusra a magyar gazdasággal kapcsolatos statisztikai adatok elemzése alapján. A lap Kádár János tárgyalásainak alapvető témájának a nyugatnémet-magyar gazdasági együttműködést jelöli meg, hiszen az NSZK Magyarország legfontosabb nyugati partnere, Magyarország külkereskedelmi forgalmában a Szovjetunió után a második helyet foglalja el. A Handelsblatt című nagy gazdasági napilap is azt emeli ki, hogy Magyarország gazdasági eredményeit .az egész világon elismeréssel méltatják. Este a Bad Godesberg-i Re- doute-ban Helmut Schmidt és felesége vacsorád adott Kádár János és felesége tiszteletére. A vacsorán a két államférfi pohárköszöntőt mondott. Képünkön: az MSZMP KB első titkára és kísérete Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár társaságában. A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése A Magyar Nemzeti Bank kedden tartotta évi rendes közgyűlését. Tímár Mátyás, a bank elnöke ismertette az 1981. de cember 31-i mérleget, az éves eredménykimutatást és a tavalyi üzletévről szóló jelentést. A mérlegben tükröződik az 1981. évi gazdasági növekedés mérsékelt - bár az előző évinél élénkebb — üteme. Az arany-, a valuta- és a deviza- készletek, valamint a látra szóló követelések állománya — a külföldi források mérsékeltebb igénybevétele miatt — kisebb az egy évvel korábbinál. 1981- ben mind a közép- és hosszú, mind a rövid lejáratra kihelyezett hitelek kisebb mértékben nőttek, mint 1980-ban. A vál-- lalatok és szövetkezetek saját pénzeszközei bővültek. A bank a hitelek kibocsátása során figyelemmel volt a vásárlóerő és az árualapok viszonyára. 1981. december 31-én a bank részvénytőkéje változatlanul hatmil- liárd forint, tartalékalapja az egy évvel korábbinál eqymil- liárd forinttal több. 3,4 milliárd forint volt. A banknál elhelyezett betétek 1981-ben összességükben 6,2 milliárd forinttal emelkedtek, ezen belül a lekötött betétek 8,4 milliárd forinttal nőttek, viszont a lótra^ szólóak 2,2 milliárd forinttal csökkentek. 1981 véqén 81,3 milliárd forint értékű bankjegy és érme volt forqalomban. A bank nvereséqe 1981-ben 10.5 milliárd forint volt, 0.7 milliárd forinttal több, mint 1980-ban. A hitelpolitika továbbra is a külső és a belső egyensúly javítását. az exoortkéoesséq és a jövedelmezőség fokozását, a qazdasáqos termékszerkezet kialakítását és az indokolatlan mértékű készletfelhalmozás megelőzését szolaálta. A hitelek növekvő költségei miatt a bank 1981-ben két ízben (1—1 százalékkal) fölemelte’ a hitel- kamatlábakat. A vállalati betétek nagy részének kamatlába egy százalékkal nőtt. A forgóeszköz- hitelek iránti igényt befolyásolta a vártnál naavobb vállalati likviditás, másfelől egyes termékek készleteinek emelkedése. A beruházási hitelek elsősorban a qazdasáaosan értékesíthető exportáruk termelésének bővítését, az energiafelhasználás ésszerűsítését, a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítását, a KGST kooperációk megvalósítását finanszírozták. Népgazdaságunk devizahelyzetét kedvezően befolyásolta a nem rubel viszonylatban elért árfolyam-nyereség, valamint az, hogy e relációban a cserearányok is javultak. Ugyanakkor azonban a tőkés hitelpiaci feltételek nehezebbé váltak, a kamatlábak igen magas szintre emelkedett. Az exportbővítő beruházások finanszírozásához az arab . térségben működő bankoktól 150 millió dollárt, amerikai, japán és nyugateurópai bankoktól 400 millió dollár középlejáratú hitelt vettünk fel. Kedvező feltételekkel nyújtottak hiteleket a KGST országok közös bankjai: a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank is. A Magyar Nemzeti Bank — a konvertibilis valuták nem kereskedelmi és kereskedelmi árfolyamának fokozatos közelítése után — 1981. október 1-én bevezette ezek egységes árfolyamait. A magyar lakosság utazási valutavásárlásainál megszűnt az illeték, nőtt a vásárolható valuta-összeg. A bank árfolyamjegyzései rendszeresen követték a konvertibilis valuták egymás közötti árfolyamváltozásait. Október 1. óta az árfolyamkiigazításokra hetenként kerül sor. A tartalomból: Púja Frigyes Pozsonyban (2. oldal) Mindenütt vetik a kukoricát (5. oldal) Parkosítás, virágültetés Lvov- Kertvárosban. (Tudósítás az 5. oldalon). MÉM-TOT közös sajtótájékoztató Budapesten Odaítélték a kiváló címeket (Munkatársunk telelonjelen- tése). Az agrártermelésben folyó szocialista munkaverseny eredményeiről és tapasztalatairól tartottak közös sajtótájékoztatót tegnap Budapesten, a MÉM-ben, dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes és dr. Eleki János, a TÓT főtitkára. Csak az az üzem, vállalat, szövetkezet pályázhatott a kiváló címre —, mondotta a miniszterhelyettes — amely saját színvonalához képest dinamikus fejlődést ért el, és néhány mutatóban az országos átlaghoz képest is javult. Igen nagy tekintélye ’van a kiváló címnek, ezért egyre többen pályázzák meg. Az idén több mint 600 pályázatot nyújtottak be. 52 vállalat, intézet és intézmény, 160 termelőszövetkezet és gazdasági társulás kapta meg a kiváló címet. A miniszteri elismerő oklevelet 55 gazdasági egység nyerte el. A tárca területén 33 ezer szocialista brigád dolgozik, csaknem félmillió taggal. Hatvanöt szocialista brigád kapta meg a „Szakma Kiváló Brigádja” címet és oklevelet. Az 1981. évi gazdálkodási versenyben elért eredményeiért „Kiváló Vállalat” címmel tüntették ki Baranyából a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátot. Kiváló Szövetkezet címet és oklevelet kaptak: a bólyi Kossuth, az egyházaskozári Haladás, a kétújfalui Vörös Csillag, a lippói Béke Őre, a majsi Táncsics, a pécs-reménypusztai Új Élet, a rózsafái Egyetértés, a sásdi Búzakalász, a sombe- reki Béke Őre, a szederkényi Karasica Gyöngye és az újpet- rei Petőfi Termelőszövetkezet. Kiváló gazdasági társulás lett a Baranya megyei Baromfifeldolgozó és -forgalmazó Közös Vállalat. Miniszteri elismerő oklevelet kapott a mágocsi Béke és a szajki Béke Tsz, és a Mohácsi Farostlemezgyár. A szakma kiváló brigádja kitüntetésben részesült a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát Április 4. tehenész szocialista brigádja, a Mecseki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság „Lendület” fakitermelő brigádja, a MOFA „Ságvári" fatéri letermelő brigádja, a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat Mohácsi Jenő terepfelmérő brigádja, a Szigetvári Állami Gazdaság „Egyetértés” baromfitenyésztő brigádja és az új- petrei Petőfi Tsz „Steinmetz Miklós" növénytermesztő szó- dialista brigádja. Az átadási ünnepségekre május végéig kerül sor. A verseny feltételeit — mondotta dr. Magyar Gábor — kisebb módosításokkal folyamatosan javítják, korszerűsítik. A mennyiségi szemlélettel szemben a minőséget, vagyis a hatékonyságot és a jövedelmezőséget helyezik előtérbe. A korszerűsítési törekvésekről szólt részletesebben dr. Eleki János, a TOT főtitkára. Szerinte az önmagukhoz mért dinamizmus mellett a jövőben lényegesen többet számít majd a tartósan magas termelési színvonal és az országos összehasonlítás. Külön értékelik majd az alap- tevékenységet, és külön a kiegészítő ipari tevékenységet. Nem lehet kiváló az az üzem, amely a megelőző három évben akárcsak egyszer is veszteséges volt. A korszerűsítést 1983-ra hirdetik meg, de egyes elemei már az 1982-es pályázat feltételeibe is belekerülnek. A feltételrendszer akkor jó, amikor találkozik az igazságérzettel, és a környezet elismerését váltja ki, illetve, ha közvetíti (hisz a verseny nem öncélú) az időszerű népgazdasági érdekeket. Évente át kell nézni és módosítani a feltételeket, mert a hosszú távra kidolgozott feltételrendszer túl merev, és óhatatlanul lassítaná a gazdasági élet dinamikáját. — Rné — Május elsejére befejezik a kukorica vetését a mozsgói termelőszövetkezetben. (Tudósítás az 5. oldalon) Szokolai István felv.
