Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-24 / 111. szám

■ Szombati interjú dr. Kamarás Istvánnal, a Pécsi Megyei Bíróság elnökhelyettesével // Á bűnelkövetők magatartásának eldurvulása és a bírói szigor Egy vizsgálat eredményeiről, hasznosítható tapasztalatairól tanácskozott pénteken a Pécsi Megyei Bíróság büntető kollé­giuma. A gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények miatt indított büntetőügyekben érvé­nyesülő bírói gyakorlatot tették mérlegre. A vizsgálat - egye­bek mellett — elsősorban an­nak megállapítására irányult, megvalósul-e a cél: a BTK te­remtsen nagyobb összhangot a társadalmi-gazdasági viszo­nyokban végbement fejlődés és e viszonyok büntetőjogi védel­me között. Célja volt az 1981. II. félévében jogerősen befeje­zett, felnőtt korú terheltek el­len indult ügyek vizsgálatának az is, hogy választ kaphassa­nak arra: a bíróságok — a jog- politikai elveknek megfelelően - élnek-e az egyes bűncselek­mények tényleges társadalom­ra veszélyességéhez reálisab­ban igazodó jogkövetkezmé­nyek, illetve a büntetések és intézkedések korszerűbb rend­szere által biztosított differen­ciált felelősségrevonás lehető­ségével. A témához kötődő kér­déseinkkel - elsősorban azt vizsgálva, hogy kellő szigorral ítélkeznek-e a megyében mű­ködő bíróságok — -ár. Kamarás Istvánt, a Pécsi Megyei Bíróság , elnökhelyettesét, a büntető kol­légium vezetőjét kerestük fel.- Csak a rend kedvéért: mik tartoznak a vagyon el­leni, illetve melyek a gaz­dasági bűncselekmények kö­rébe?- Az első csoportba a iopás, a sikkasztás, a csalás, a hűtlen kezelés, a hanyag kezelés, a rablás, kifosztás, zsarolás, a rongálás, a jogtalan elsajátí­tás, az orgazdaság, a gépjár­művek önkényes elvétele, a yásárlók megkárosítása, míg a gazdasági bűncselekmények körébe a gazdasági ellenőrzés elmulasztása, az üzérkedés, áz árdrágítás, a devizagazdálko­dás megsértése, a vásárlók megkárosítása, a termék minő­ségével kapcsolatos bűncselek­mények, a vesztegetés, az adócsalás és a csempészet il­letve vámorgazdaság. Ha már az utóbbiakkal fe­jeztem be, mindjárt megemlí­tek néhány jellemző tapaszta­latot: a gazdasági bűncselek­mények miatt elítéltek száma 1980-ban a két évvel koráb­bihoz képest emelkedett, nem is kevéssel, 1981-ben viszont csökkent. Egyébként az összes elítéltekhez viszonyítva a gaz­dasági bűncselekmények miatt elítéltek aránya 1981-ben 3,2 százalék volt. A vagyon elleni bűncselekmények miatt elítél­tek száma - ugyancsak 1978- hoz viszonyítva — 1980-ban je­lentősen csökkent, a múlt év­Jegyzethez nem szokás fény­képet mellékelni, de most talán lehetne némi kivételt tenni. Évek óta őrzöm „kincseim” kö­zött az úttörőpark téglajegyét, amelyet az úttörőmozgalom 10 éves évfordulóján - 1956;ban — nyomtattak ki, bizonyára nem kis mennyiségben. Két optimis­ta, pisze orrú úttörő néz biza­kodva a jövőbe a téglajegyről, természetesen bal felé. A je­gyet nézve valahogy rajtam is a manapság oly divatos nosz­talgiabetegség vett erőt Félreértés ne essék: nem a jelzett esztendő viharára, vagy az azt megelőző — követő évek belpolitikai közérzetére gondol­tam. A téglajegyről ifjúságom egy szelete néz vissza. Ponto­sabban: azokra az össznépi ka­lákákra gondoltam, amelynek részese lehettem. Hordtam a földet a leendő orfűi tó völgy- elzáró-gáljához, társaimmal együtt takarítottam a gazt a Mecseken - arról volt szó, hogy itt egyszer kultúrpark lesz vagy éppen parkosítottunk, fát ültettünk, sportpályát sala­követési mód, amennyiben kül­földi elkövető a személygép­kocsijában csempészet céljából rejtett üregeket alakított ki. Most már egyébként nem jel­lemző a farmernadrág vagy a kvarcóra csempészete, inkább a rágógumi és a pliszírozott kendő a leggyakoribb. — Ha már „határközeiben" járunk, szóljunk részleteseb­ben a devizagazdálkodást sértű bűncselekményekről is.- Ezt a bűntettet a magyar állampolgárok általában úgy követik el, hogy külföldi állam­polgároktól külföldi fizetőesz­ben viszont újra emelkedni kezdett. Jellemző adat az is, hogy a vagyon elleni bűncse­lekmények miatt elítéltek ará­nya az összes elítélthez képest 1981-ben 34,8 százalék volt.- Emeljünk ki néhány * konkrétumot, például a rab­lást és a devizagazdálkodást sértő bűncselekményeket.- Annyiban jók ezek a pél­dák, hogy az előbbi a vagyon elleni, az utóbbi a gazdasági bűncselekmények körébe tarto­zik. Nos, a rablás: szembetűnő az e bűntett miatt elítéltek szá­mának és arányának emelke­dése. Figyelemre méltó az is, hogy a lopás miatt elítéltek aránya alig változott. A devi­zagazdálkodást sértő bűncse­lekmények száma 1978-hoz ké­pest ugyancsak lényegesen megnőtt, s emelkedett a csem­pészet és a vámorgazdaság miatt felelősségre vontak szá­ma és aránya is. Az utóbb em­lített két bűncselekmény miatt elítéltek együttesen - a devi­zagazdálkodást sértő bűncse­lekményeken belül — az össz- elitéltek 90 százalékát tették ki 1981-ben. Ez az adat akkor igazán figyelemre méltó, ha hozzáteszem: 1978-ban az arány még csak 56,6 százalék volt. A csempészet — lévén Bara­nya határmenti megye, erről is szólni kell — elkövetési módja a bűncselekmény jellege foly­tán adott. Csak egy esetben fordult elő — a Pécsi Városi Bíróság gyakorlatában' — hogy különlegesnek mondható az el­közt vásárolnak, majd azt megkísérlik kivinni. Ritkább a vagyoni érték külföldre vitelé­nek megkísérlése, ez inkább az. .idegen állampolgárokra jel­lemző. A külföldi elkövetők többsége jugoszláv állampol­gár, akik többnyire élelmiszert — sajtot, dióbelet — próbálnak az országból kivinni. Egyébként 1981-ben devizagazdálkodást sértő bűncselekmény miatt 53 ügyet tárgyaltak a bíróságaink, 15-tel többet mint 1978-ban.- A különböző sojtólóru- mok hiradásaiban — és fel­tételezhetően a birói gyakor­latban is - egyre inkább szembetűnő: erőszakosabbak, durvábbak lettek az elköve­tők. — Természetesen a. bíróságok gyakorlatában is észrevehető ez. Az utóbbi két évben felfi­gyeltünk arra, hogy az úgyne­vezett erőszakos jellegű bűn- cselekmények száma, ezen be­lül az egyes bűncselekmények Baranya hat napja eye forint / koztunk ifjúságom színhelyén, a meszesi épületek között... Egy- egy emlék. Bizonyára sokunk­nak emléke. Azóta a fák felnőttek, jó né­hány esztendő lepergett, de munkánk időtállónak bizonyult, értéket teremtő volt. Tudom: képtelenség lenne kiszámítani, hogy vajon napjainkig szű- kebb-tágabb pátriánkban hány forintot tettünk feltétel nélkül, önzetlen, ellenszolgáltatást nem váró munkával a köz nagy asz­talára. De ne menjünk olyan messzire. Hazánkban az elmúlt évben 7 milliárd (!) forint ér­téket hoztak a társadalmi munkák - mondom, s azon gondolkozom, hogy az összeg nagyságát miként lehetne va­jon szemléletesebbé tenni? Csak meditálgatok: két bánya­üzemet nyithatnánk ebből, leg­alább 500 óvodát építhetnénk, avagy egy^olyan cementművet, hogy csodájára járnánk. A héten előbb Szabadszent­király, aztán Siklós kapott Nem: zeti zászlót, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa által alapított legszebb közösségi elismerést, amely arra hiva­tott, hogy demonstrálja: a zászlót elnyerő közösség kima­gaslóan sokat tett a telepü­lésfejlesztés és -fenntartás ér­dekében. Mindkét zászlóátadás ünnep volt, ünnep a legszeb­bek . közül. Sok-sok szabad súlya megnőtt, az elkövetési mód durvább lett, sőt több ügyben a brutalitás határát is átlépte. Ez a megállapításunk elsősorban a rabfásra és a sú­lyos testi sértésre vonatkozik. Úgy ítéltük meg, hogy ezek­ben az ügyekben a megye bí­róságainak ítélkezési gyakorla­ta - bizonyos kivételektől el- tekirftve - esetenként enyhe. Ezért a büntetőbírói tanácsko­zásokon, a helyszínen végzett vizsgálatok során, valamint a fellebbezett ügyekben hozott döntések útján a gyakorlatot büntetés mértékének helyes meghatározása irányába igye­keztünk befolyásolni. Megem­lítek egy példát, egy erősza­kos közösülést, amit egy NDK- beli egyetemista lány sérelmére követtek ^l Pécsett. Valószínű­leg a sajtó révén köztudott: a másodfokú bíróság - az elkö­vetési mód feltűnően durva vol­ta miatt, illetve arra tekintet­tel, hogy áz ilyen bűntett nem­zetközi téren jóhírünket ront­hatja — lényegesen szigorúbb Ítéleteket szabott ki, mint az elsőfok. Volt természetesen ar­ra is példa, amikor az elsőfokú bíróság túl szigorúnak mutat­kozott ítéletében, s ezt a má­sodfokon korrigálták is.- Melyek a bűncselekmé­nyek elkövetésének jeJlemzö okai, illetve az elkövetésüket megkönnyítő körülmények?- A vagyon elleni és a gaz­dasági bűncselekmények elkö­vetésének legjellemzőbb okai közül a harácsoló, élősdi élet­módot említem elsőként. Szá­mos bírósági tárgyalás során szerzett tapasztalatunk bizo­nyítja ezt. Volt ilyen ügy Pé­csett, Siklóson, Mohácson és Szigetváron egyaránt, vagyis nem a „nagyváros” velejárója. Érdekességként egy. pécsi ügyet említek, amikor egy ter­melőszövetkezet vezetői azzal követtek el bűncselekményt, hogy a csoportérdeket figyel­men kívül ' hagyták. Nevezete­sen annak ellenére, hogy a juh­tenyésztés tárgyi és személyi feltételei,— épületek, szakkép­zett állattenyésztők — hiányoz­tak, túlzott mértékben szorgal­mazták az ágazat fejlesztését. Amennyiben a bűncselekmé­nyek elkövetését segítő körül­ményekről esik szó, elsőként az ellenőrzés és a bizonylati fe­gyelem hiányosságait kell em­lítenem. Számos tárgyalástól, bűntettől kímélhetnénk meg a bíróságokat, a társadalmat, ha szorosabb, hatékonyabb lenne az ellenőrzés. Mészáros Attila szombatnak, vasárnapnak^ avagy éppen „munkaidőn túl- nak" a mérlegre tétele, melyek nyomán az ott élők bizonyítot­ták: környezetükkel törődnek, lokálpatriotizmusukban erő rejlik. • Persze az is biztos, hogy megyénkben az elmúlt évben nemcsak ezen a két települé­sen adakoztak a lakók a köz oltárára. Pontosan tudjuk: Ba­ranya poigárai fejenként 676 forintot, összességében pedig, közel 300 millió forintnyi pluszt adtak. Nemzeti zászlót nyilván­valóan mindenki nem kaphat, de a zászlók helyett beszél az a park, az a fasor, az a köz­mű, járda vagy éppen óvoda­bölcsőde, amellyel mindany- nyian gazdagodtunk. Ismert tény: a településfejlesztés és -fenntartás forintjai nem bő­ségszaruból ömlenek napjaink­ban, s az is, hogy az ínsége- sebb időkben többet ér min­den társadalmi munkaóra. Tavaly ezekből az órákból - ha 15 forintjával számoljuk - húszmilliót kapott Baranya. Kozma Ferenc Hasznos együttműködés Készül a scsevabcsicsa a bikali halfeldolgozó gépsorán Fotó: Proksza László Scsevabcsicsa a halfeldolgozóból Április eleje óta húsipari ter­mékek készülnek a Bikali Álla­mi Gazdaság alsómocsoládi hclfeldolgozójában. A Baranya megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat félkész mirelit­termékei, a Pannónia vagdalt és hússzelet, valamint a scse­vabcsicsa töltik ki a halfeldol­gozó fölös kapacitását. Az állami gazdaság és az ÄHV együttműködése jó pél­dája az olyan kooperációnak, amelyen mindenki nyer. Az ál­lami gazdaság halfeldolgozója egész évben folyamatosan üze­melhet, a halhiányos időszakok­ban sem kell a kényszerleállá­soktól tartania. A húsipar kapa­citást talált, és új beruházá­sok nélkül megkezdhette a mi­relittermékek gyártását. A fo­gyasztó pedig új és korszerű húskészítménnyel bővítheti az étlapját. Természetesen az őszi leha­lászások idején az alsómocso- lódi üzemben változatlanul a hal lesz a’ főszereplő. Számítá­sok szerint mintegy két és fél ezer tonna halkészítményt ké­pes így is előállítani az üzem, és mtvel gyorsfagyasztott ter­mékekről van szó, a tárolásuk nem jelent gondot, a kiszállítás, az egész év során ütemesen biztosítható. A lakosság ellátá­sa, az exportszállítások teljesí­tése tekintetében _ nem kell fennakadásoktól tartani. A döntést az üzem dolgozói is megnyugvással fogadták, hi­szen munkahelyük nem csupán stabilizálódott, de újabb mun­kahelyeket is teremtett az együttműködés, tekintve, hogy mielőbb kétműszakos termelés­re térnek át. Jelenleg az üzem egy mű­szakban 40 mázsa hústerméket állít elő. A kétműszakos terme- -lésre való átállást a gazdasá­gossági szempontok sürgetik, mivel elfogadható nyereséghá­nyadot csak akkor érhetnek el, ha legalább 160 vagon húster­méket gyártanak. Ez a mennyi­ség pedig csak a második mű­szak megszervezésével biztosít­ható. A mirelit hústermékek egyéb­ként már a márciusban megtar­tott bikali bemutatón megnyer­ték a szakemberek tetszését. Akkor a budapesti Közért és vendéglátó vállalatok képvise­lőinek mutatták be a Pannónia termékcsaládot és a mirelit hús- készítmények gyártását. Azóta már jelentős- megrendelések ér­keztek a fővárosi cégektől. A kereskedelem nagyobb arányú megrendelései akkor várhatók, ha május elején megkezdődik a húsz és negyven dekás dobo­zokba csomagolt *áru gyártása is. A bemutató afkalmával a fővárosiak kedvezően nyilatkoz­tok arról a lehetőségről is, hogy Alsómocsoládról a vasúti szállítás is megoldható. Ugyan­is a hűtőkamionos szállítás költségei jelentősen megemel­kedtek, így ismét előtérbe ke­rül a vasúti fuvarozás. Az új termék iránt — mint Brun Józseftől, az Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat igazga­tójától értesültünk — a Terim- pex is érdeklődött már. A kül­kereskedelmi vállalat az NS2K- ban kíván nagyobb mennyiségű gyorsfagyasztott terméket, min­denekelőtt" scsevabcsicsát érté­kesíteni. A félkész, gyorsfagyasztott készítményekben van „fantázia”. A húsipari vállalat a jelenleg gyártottakon kívül még egyéb hússzeletek készítését is terve­zi, ami nyilván tovább erősíti a vállalat és az állami gazdaság közötti együttműködést is. Megduplázzák a balatoni szennyvíztisztító-művek teljesítményét Kereken 25 beszámoló meg­vitatásával zárult pénteken a vízgazdálkodási tudományos napok rendezvénysorozata. A kutatók a vízügyi igazgatósá­gok, vállalatok, mezőgazdasági nagyüzemek és társulatok több száz szakemberével együtt megvizsgálták a legújabb tu­dományos eredmények gyakor­lati hasznosításának lehetősé­geit. Kovács György, az MTA le­velező tagja, a Vízgazdálkodá­si Tudományos Kutató Köz­pont főigazgatója a háromna­pos falálkozót összegező zár­szavában megállapította: növe­kedett a gyakorlati szakembe­rek érdeklődése és készsége az új tudományos eredmények be­fogadása, felhasználása iránt. Különösen nagy érdeklődést keltettek az időszakosan túl­terhelt - főleg a Balaton kör­nyéki — szennyvíztisztító-telepek teljesítményének növelését cél­zó kutatások, amelyek eredmé­nye néhány helyen már a gya­korlatban is jelentkezik. Jól be­vált az az új berendezés, amely a Balatonba engedett tisztított szennyvizet foszfortala- nítja, s így az algásodástól, az elöregedéstől kíméli a tavat. .Ezzel párosul egy másik sikeres megoldás: nyáron, a túlterhelés időszakában aktívszenes keze­léssel növelik a szennyvíztisztí­tó-mű hatásfokát, s csaknem megkétszerezik teljesítményét, anélkül, hogy a tisztítótelepet, bővíteni kellene. Az idén a Balaton mentén már széles körben hasznosítják az új fej­lesztési megoldásokat. HÉTVÉGE 3.

Next

/
Thumbnails
Contents