Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-21 / 108. szám

6 Dunántúli Tlgplo 1982. április 21., szerda BÉLYEGGYŰJTÉS Labdarúgás «ÁSV4e.3J?$2AS ÉSYíPTO« 4 l & .'/ NSZK WASYAROftSSAG 3 ? • E 1 4 MA6TAHÖHSZÁ6 MfX-KÓ 4 8 XII LABDARÚGÓ VILÁGBAJNOKSÁG. SPANYOLORSZÁG 1982. VI. 13-Vfl. 11. ESPANA ’82 A Spanyolországban* megrende­zésre kerülő XII. Labdarúgó Világ- bajnokság alkalmából április 16-án 7 címletű — 1., 1., 2., 2., 4.. 6. és 8 forintos — bélyegekből álló bélyeg­sorozatot, valamint egy 20,— Ft-os blokkot bocsátott forgalomba a Ma­gyar Posta. A sorozaton a magyar csapat eddigi vb szereplései jelen­nek meg. A bélyegsorozat 516 300 foga­zott és 15 000. fogazatlan példány­ban, 80 bélyegképet tartalmazó ívekben, 4 színű ofszetnyomással — Andor András grafikusművész tervei alapján — az Állami Nyomdában készült. A bélyegek csúcsára állított négyzet alakúak, perforálásig ter­jedő méretük 43x43 mm. Valameny- nyi bélyeg alsó sarkában van a „MAGYAR POSTA’» felirat és az értékjelzés. A kereten kívül a ki­bocsátás éve és a tervezőművész neve olvasható. Valamennyi felirat fekete színnel készült. A bélyegek' bal sarkában található a vb hiva­talos emblémája, mely egy kék pöttyös futball-labdából és a piros- sárga-piros színű spanyol zászlóból áll. A jobb sarokban a magyar nemzeti zászló alatt vb-ellenfeleink zászlaja látható. Valamennyi bélyeg futballjelenetet ábrázol. ■ A 20,— Ft névértékű blokk 314 300 fekete színnel sorszámozott fogazott és 16 500 ugyancsak fekete színnel sorszámozott fogazatlan példányban — Andor András grafikusművész terve alapján — négyszínű ofszet­nyomással készült az Állami Nyom­dában. A blokkból a jelzett pél­dányszámon felül 5990 db olyan fo­gazott, piros színnel sorszámozott példány is készült, melynek előolda­lán a „LABDARÚGÓ VILÁGBAJ­NOKSÁG ÉRMESEI TISZTELETÉRE” felirat, a hátoldalán pedig „A MAGYAR POSTA AJÁNDÉKA” fel­irat olvasható. A sorozatot 1983. december 31-ig, a blokkot 1982. október 31-ig áru­sítják a postahivatalokban. A Budapesten rendezett XIII. Asztalitenisz Eu- rcpa-bajnokság alkalmából április 16-án 2,— Fi névértékű bélyeget bocsátott forgalomba a Ma­gyar Posta. A bélyeg 3 849 300 fogazott és 7600 foga­zatlan példányban, 50 bélyegképet tartalmazó ívekben, 6 színű ofszetnyomással — Forgács Miklós grafikusművész terve alapján — az Ál­lami Nyomdában készült. A bélyeg álló téglalap alakú, perforálásig terjedő mérete 33x43 mm. Asztaliteniszező férfit ábrázol piros mezben, kék nadrágban, A spor­toló zöld asztal mögött áll, melyen Európa stilizált térképe és a rendezvény színhelye — a Budapest Sportcsarnok képe — látható ugyancsak stilizálton. A „MAGYAR POSTA” felirat —, fehér színnel — a felső vízszintes oldallal párhuzamosan olvasható, két sorban. A bal oldalon függőlegesen ugyancsak két sor­ban az ,.ASZTALITENISZ EURÓPA-BAJNOKSÁG BUDAPEST 1982” fel­irat olvasható. Az értékjelzés a jobb alsó sarokban van. A kereten kívül található a tervezőművész neve és a kibocsátás éve. A bélyeget 1983. december 31-ig árusítják a postahivatalok. VADÁSZAT A vad élőhelyének kialakítása A vadászati szezon befejezé­se után vadásztársaságaink ta­vaszi közgyűléseiket tartják, melyeken az elmúlt év értéke­lése mellett az ez évi feladato­kat tárgyalják meg. Ez igen sokrétű, mivel a vadgazdálko­dás vitele egyre inkább meg­követeli az emberi beavatko­zást. A vad éle'te. e beszűkült, ennek ellensúlyozására megfe­lelő élőhely-kialakításról kell gondoskodni. Ez kiemelt és leg­nagyobb feladatunk kell hogy legyen és végrehajtása nem könnyű, a mező- és erdőgaz­dálkodás jelenlegi konstruk­ciója, táblaméretei és mono­kulturális termelése mellett. Az agrártermelés nőni fog és ez elsődleges, mivel a mező- és erdőgazdálkodás alapvető tár­sadalmi igényeket elégít ki. A vadgazdálkodás ezen belül mű­ködik és a növekedés arányá­ban növelni kell vadföld- gazdálkodásunk nagyságrend­jét és az új élőhelyek kialakí­tását. Ez egyben környezetfej­lesztés és tájrendezés is vad­gazdálkodási vonatkozásban. A környezetünket meghatáro­zó ökológia világválságban van, és az egyetemleges, így mező- gazdasági, erdészeti, vadásza­ti, sőt építészeti és még szá­mos egyéb vonatkozásai van­nak. Vadállományunkra gyako­rolt hatása részben kivédhető, vagy a negatív hatás késleltet­hető. Itt az önszabályozó­képesség és a biológiai egyen­súly mellett az ember tudatos beavatkozására is egyre na­gyobb szükség van. Tehát a környezetvédelem a gazdálko­dás része és nem kényszerjáru­léka kell hogy legyen. így együttesen a gazdálkodási kér­dés mellett környezetrendszeri kérdés is. A vadnak abszolút helye van a természetes biocözisban. Vadállományunk e kultúrtójban nehezebb körülmények közé ke­rült, mint a növényvilág. A ta­karmányozás önmagában nem oldja meg a vadtartást, fi gye-- lembe kell venni a vad élet- folyamatait térben, időben és populációban. Az ősi tájon jelen van min­den, mind a növény-, mind az állatvilág, a kultúrtájan viszont az alkalmazkodóképesség vi­szonylag leszűkül és ez a vad­állomány helyzetét döntően be­folyásolja. A termelési rendszerek nem tudják figyelembe venni a vad létét, tehát a vadgazdának kell alkalmazkodnia a termelé­si rendszerekhez. Itt a mező­gazdával egyetértésben kell nö­velni a vadföldművelést és az átengedett területeken az élő­hely-kialakítást. Ugyanilyen kulturált, szakmailag megala­pozott emberséges együttműkö­dést kell folytatni az erdőgaz­dákkal is. A vadnak joga van az erdőben élni. A vad és az erdő között nincs ellentmon­dás, csak a vadgazdák és er­dőgazdák között éleződött ki. Az élőhely-kialakításnál fo­kozni kell együttműködésünket a természetvédelemmel, mivel a természetvédelem alá vont területek nyugalmat, jó fészke­lőhelyet biztosítanak a vadál­lománynak, zavartalan körül­mények között tartózkodhatnak, és a vadászat gyakorlása is megengedett. A természetvédel­mi törvények általános rendel­kezései lehetővé teszik a vad védetté nyilvánítását is, de a feloldását is. Az élőhely a vadgazdálko­dási üzemtervek alaptényezői is. Az erdőterületi élőhely fel­mérése lényegesen könnyebb, mint az állandóan mozgásban Jevő mezőgazdaságé. így a me­zőgazdasági területek élőhely­felméréséhez igen sok adatot kell még begyűjteni és egysé­gesen felhasználni. Ezzel az üzemtervek önmagukat fogják javítani. Megyénknek 1350 ha a vad- földigénye, ezzel szemben a természetes ellátottság 47%-os. Hasonló nagyságrendű hiány mutatkozik az időszakos élő­hely kialakításánál is. Megállapítható, hogy vad­gazdáinknak van mit tenni ez évtől kezdődően a fenti téma­körben. Itt nagy szükség van a területen gazdálkodó szer­vekkel való együttműködésre. Az élőhely kialakításához szük­séges földterületeket biztosítani -lehet, kellő kapcsolat alapján. Itt el kell érni, hogy igénybe vehessük azokat a területeket, amelyek a mező- és erdőgaz­dálkodás részére nem gazda­ságosak. Számításba jöhetnek olyan erdők is, amelyek nem gazdálkodási célúak, és élőhely­kialakításra alkalmasak. A VI., VII. osztályú szántók is igénybe vehetők, valamint 16 foknál lej- tősebb területek. A zsámbékos, nádas területeket ki kell bérel­ni, vagy meg lehet vásárolni. A meliorációs terv is tartalmaz lehetőséget a kivágott erdő, vagy fa utáni kötelezően előírt csereerdősítéssel (fasorok, me­zővédő erdősávok). A telepíté­sek jogi lebonyolítását legjobb az együttműködő gazdálkodó szervre bízni. A kivitelezéshez szükséges pénzügyi forrásokat helyi, megyei és országos szin­ten igénybe venni. A MAVOSZ ingyenes csemeteakcióját sem lehet vadásztársasági társadal­mi munkára alapozni, mivel ettől komoly eredmény nem vár­ható. Az é.lőhely kialakítása vad- gazdálkodásunk újszerű felada­ta, és a gazdálkodó, valamint a hivatali szerveknek is érdeke. Végrehajtásához valamennyi részről támogatást és segítsé­get kérnek a vadászatra jogo­sultak. Farkas János KISKERTÜNK Miről ir a Kertészet és Szőlészet? A Kertészet és Szőlészet e héten megjelenő, 16. számában már jó előre felhívja a figyel­met a májusi fagyok elleni vé­dekezésre és hasznos tanácso­kat ad a virágzó gyümölcsfák megvédésére Gergely István. Természetes, hogy a kiültetett palántákat is meg kell védeni. A palántavédelem tennivalóit is összefoglalja a Kertészet és Szőlészet mostani száma. Lehoczky János írása a sző­lőskertekben előforduló tőke­pusztulások okainak elemzése mellett elsősorban a megelő­zésre ad hasznos tanácsokat. Valamilyen okból sok kertben elhanyagolják a szilva növény- védelmét. A népszerű hetilap most arra hívja fel a termelők (igyelmét, hogy a poloskaszagú szilvadarázs ellen a sziromhullás végén, a szilvamoly ellen a szilva elvirágzása után négy héttel, majd július közepén és végén szükséges permetezni. A biológiai kertművelés nem valósítható meg egyik napról a másikra, azonban fokról fokra mégis érdemes áttérni rá. HORGÁSZAT A tóban és a tó körül Nem szeretném megnevezni a tavat. Mint kívülálló, akinek még telke vagy hétvégi háza sincs a környéken, aki csak alkalmi vendég, megte­hetném. Mégsem kívánok egyet­len észlelt pontot pellengérre állítani, mikor sajnos azt hi­szem, több hasonló lehet, ahol azonos problémáikkal küzde­nek, alig jobjj módon és ha­tásfokkal Balatonunktól a vi­lágtengerekig. Adott a tó. Illetve kicsit megerőszakolták a természetet. Tó kellett az erdő széli mezőre, alig 20 kilométer távolságra a nagyvárostól. Nem volt nehéz körülbetonozni egy lapos teknőt, a patak pedig feltölti. Aztán megtellett békákkal, kagylókkal, halakkal, emberekkel. A beton körül szépen festett padok, szeméttartók. Vetkőzés a „ter­mészetben, a kabinokat és W. C.-t rejtő kőépület csaknem felesleges. Egynegyede a für- dőzőké, 3/4 része a csónakázó- ké, elvileg bójával, úszó kerí­téssel jelzett határok, amelyet a ló állandó lakói és ideigle­nes vendégei nem vesznek túl komolyan. A környéket is lassan ellepi a „kultúra"; lángos- és pala­csintasütő előtt lehet sorban állni, pecsenye- és halsütőnél le is lehet ülni. Van presszó sörrel, borral, pálinkával, kólá­val és málnával, feketével Köz- zene legalább két helyről, ma­gánzene táskarádión 2 négy­zetméterenként egy-egy az át­lag. Céllövölde, horgászat, díj­kirakat, távolabb kempingsát­rak élénkítik, színesítik a képet. Távolabb hétvégi házak és a község. Évek óta ismerem a tavat. Láttam az őszi csendben, ami­kor a vízrehajló szomorúfüzek jobban eltakarják a betonsze­gélyt, és valóban természetes hegyi tónak tűnik. Láttam ólom­szürke jégtakaróban, jéggel-hó- val fedve, a korcsolyák karc­rajzaival. De bele nem men­tem. Szeretem a vizet, szeretek úszni, éppen ezért. Piszkos­szürke vízben négyzetméteren­ként legalább egy ember, nem vonzott, az úszást is csaknem lehetetlenné tette volna. Néz­tem a legkisebb gyerekek örö­mét, a szülők néha kényszer­fürdőjét, a fiatalok úszkálását, labdázását, az idősebbek már- togatózásót. Körül nekivetkő- zés a napfénynek, a víznek. Tehát óvakodtam a víztől, pedig csak szürke langyos volt, mint a legtöbb hasonló vagy éppen a Balaton és nem klór- szagúan csípős, mint a tisz­tábbnak látszó uszodák. Vala­mi visszatartott, pedig csak ezen a télen ismertem meg igazán a tavat. Tudniillik, teljesen leeresztet­ték a vizet. Az arasznyi vízben megkezdődött az alkalmi halá­szat. Néhány vállalkozó bele­ment a térdig érő iszapba, jó pár alkar hosszúságú, kövér halat szedtek ki. Később már hivatalosan is nekiláttak és ko­sárszám vitték a kimentett ha­lakat; kicsit, nagyot a halne­velő tóba. Végül maraqlt a tó­fenék. Félméteres iszap, tele­szórva konzervdobozokkal, mű­anyag poharakkal, tartályokkal, fával, ággal, gallyal, kővel, tö­rött és egész üvegekkel, fale­vél, beton- és kődarabok, iszappal elöntött szeméttelep. Jó mélyre bedobva egy nagy szemétgyűjtő tartály, félig el­süllyedve. Látszik a betonsze­gély és a lépcső eddig a víz által takart repedése, egyrészen omlatag rakott kőfalszegély. A „strand", amely talán egy­negyedet jelent, kőlapokkal ki­rakott. Itt „csak" 2—3 ujjnyi az iszap- és szemétréteg. A kitakarítás félméteres iszapréteg kikaparását jelente­né, az alj továbbra is föld ma­radna. Ki kellene teljesen szá­rítani, hogy a gépek bele ne süllyedjenek, eltekintve a költ­ségtől, egy év fürdőszezon kimaradna. Tehát a szükségmegoldás maradt. Marad az iszap, a szemét, nagyobb és kisebb darabok. Csak az úszó rész kőlapjairól kaparják le az iszapot, így „csők" piszkos marad, de nagy halom iszap, levél, szemét el­távolítása az egyetlen pozití­vum. és talán a napfény is ..jó lesz". Lassan ráeresztik a jóté­konyan mindent ellepő vizet. Remélhetőleg a szemét eléggé rögzültén fekszik az iszapban, a nagyobb darabok felett elsiklik a csónak. A bóják és kötéljel­zés elvileg védi a biztonságo­sabb altalajé „strandot”. Másnapra félig telt a tó, a szemét már nem látszik, csak néhány békahulla, egy-két újonnan bedobott műanyag pohár, papírszemét, kijavított, rakott fal, szép színes padok és szeméttartók. Lassan jön a közönség. Megpróbálták körülmotorozni a betonszegélyt, alig lehetett őket leállítani. K. T. A. UTAZÁS Belföldi ajánlatok Felsőtárkóny — Szikla szálló a Bükki Nemzeti Park kapu­jában, a Bükk-fennsík nyu­gati szárnyán sorakozó szik­lák lábától délre, 300 méte­res magasságban fekszik Fel- sőtárkány. A Szikla szálló a bükki panoráma út melletti sziklaforrástól körülbelül tíz percre, 350 méter magasság­ban csendes, romantikus festői környezetben található. A tisita hegyvidéki levegőt és az ott pihenők nyugalmát a szállót övező nagy kiterje­désű tölgyerdő biztosítja. Ezért ezt az üdülést az aszt­matikus betegségben szenve­dőknek is ajánlják. (Coop- tourist). üdülés Fadd-Domboriban. Közel a Nagy-Dunához, a faddi holt Duna-ág mellett található. Kedvező fekvésű. csendes üdülőtelep, az aktív pihenésre vágyóknak nyújt kellemes kikapcsolódást. Für­dőzésre, vízisportokra, horgá­szatra kiválóan alkalmas. A környék néprajzi nevezetes­ségei és természetvédelmi helyei — Szekszárd, Sárköz, a gemenci vadrezervátum — autóbusszal is könnyen elér­hetők. (Express) Lovas-üdülés Sarlóspusz­tán. Akik a természetet, ro­mantikát és a sportot kedve­lik, azoknak feledhetetlen él­ményt nyújt az egyhetes üdü­lés a sarlóspusztai üdülőköz­pontban. A lovasoktatáson és a lovasprogramokon kívül úszómedence, teniszpálya, kosárlabda áll a vendégek rendelkezésére. (A Pegazus Tours és az Express aján­lata.) A Pilisi Parkerdőgazdaság utazási irodája, a Natours x a természettel való közvetlen találkozásra is invitál: a májusi szabad szombatokon — 8-án, 15-én, 22-én és 29- én — autóstúrákat indít, amelyeken a Pilis eddig nem ismert belső úthálózatára kalauzolják el a felfedező kedvű kirándulókat, akik előtt a gyalogos séták során az UNESCO által bioszféra rezer­vátumnak nyilvánított terület rejtett szépségei tárulnak fel. Mivel egy-egy túrán csak 15 autóból állhat a karaván, előzetesen kell jelentkezni a Natoursnál: az 1121 Eötvös u. 59. szám alatti irodában, és május elseje utón a 336-718-as telefonszámon, munkaidő alatt. A leányfalusi stranddal szemben levő Gyöngyszem étterem megújulva várja a Duna-kanyari üdülőket és hétvégi kirándulókat. A II. osztályú étterem mindennap 9-től 22 óráig tart nyitva. Ugyancsak felújították a leányfalusi Kagyló éttermet. Szentendrén a Béke étterem nyitotta meg pinceborozóját. Az új vendéglátóipari egység II. osztályú, 11-től 23 óráig tart nyitva. A Magyar Ebtenyésztők Or­szágos Egyesületének kecske­méti szervezete május 16-án, vasárnap országos CAC mű- kotorékversenyt rendez, va­lamennyi kotorékfajta részére Kecskeméten, a műkertben. A versenyre a nevezéseket április 30-ig fogadják el. Ne­vezési cím: MEOE kecskeméti szervezete, 6000, Kecskemét (postán marad). Nevezési díj egyesületi tagoknak 200, má­soknak 400 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents