Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-19 / 106. szám

A nyár közepéig megjelennek a rendelkezések A lakások minősége szerint differenciált lesz a lakbér A szó, amelynek ma a leg­több figyelmet szenteljük, így hangzik: lakbér. Meditálunk, számolgatunk, találgatunk: va­jon mit takarhat az MSZMP KB április 7-i üléséről kiadott köz­lemény azon fejezete, mely a lakásgazdálkodás, -fenntartás, -építés és -elosztás irányelveit hozta nyilvánosságra? Pedig a közleményből egyértelműen ki­olvasható: új alapokra kell he­lyezni a „lakni" fogalom köré csoportosuló jelenlegi rendszert. Égető kérdés, hogy a lakás­ellátásra fordítható állami pénzeszközök ésszerűbb fel- használásával, a lakosság ér­dekeltségének növelésével ösz- szehangolt erőfeszítéseket te­gyünk a lakáshelyzet javításá­ért. A lakossági érdekeltség egyik kényszerítője a lakbérek emelé­se. Erre 1983-ban kerül sor, mégpedig a lakások minősége szerint differenciáltan. Pécsett 3300 komfort nélküli, 1450 fél- komfortos, 6800 komfortos és 12 300 összkomfortos tanácsi - állami — lakás van. A lakbérek e lakások fenntartási költségei­nek csupán egyharmadát ha fedezik, s a Központi Bizottság közleménye szerint azon kell lenni, hogy a lakbérek közelít­senek a költségekhez. E közelí­tés üteme fokozatos lesz, ideje több év. (gy 1983 csak az első lépés. (Ugyanakkor a leginkább rászorulók szociális támogatás­ban részesülnek.) A lakbéremelés várható kö­vetkezménye: a lakáskarbantar­tás, lakásfelújítás lépéselőnyhöz jut, több pénz marad új lakások építésére - a kiutalásra várók sora feltehetően megcsappan —, s végül: megélénkül a lakás­csere. Ez utóbbival pedig re­mélhetőleg az igények és a le­hetőségek közelebb kerülnek egymáshoz. A bérlő anyagi hozzájárulá­sa a lakások karbantartásához és felújításához dr. Szilágyi La­jos, építésügyi és városfejlesz­tési miniszterhelyettesnek Bara­nya megye vezetőivel folytatott megbeszélésén is szóba került. A pécsi belváros rekonstrukció­ja során ugyanis - főleg a mű­emléki épületeknél — olyan ma­gas költségek jelentkeznek, hogy azokat képtelenség áthá­rítani a lakosságra. A miniszterhelyettes a követ­kezőket mondotta: — A konkrét szabályozáson most még dolgozunk. Június 30-a előtt sorozatban adjuk ki a rendelkezéseket. Ezek cso­magtervként kerülnek a Minisz­tertanács elé. Ma még minden cseppfolyós. A műemléki épületeknek a belvárosi rekonstrukcióban tör­ténő felújításánál a ráfordítás lényegesen nagyobb. A plusz keretet is ezért adtuk Pécsnek. Probléma a személyi tulajdon­ban lévő házaknál van, de ott figyelembe kell venni, hogy a Hatvanezer színes televízió a Videotonból A televízióban már régen a színes a sztár - azok közül is a japán in-line képcsöves és a távszabályozós. Persze,, ezek sem sokáig maradhatnak a lista első helyén, ha megindul a hazai kísérleti teletext adás, várhatóan sokan igénylik majd az e vételre alkalmas készülé­ket. A Videoton Elektronikai Vállalat készen áll ezek gyár­tására is. A gyártásban a szűk kereszt­metszetet a képcső jelenti. Az idén eddig 30 ezer Hitachi kép­cső szállítására sikerült szerző­dést kötni a japánokkal, s még legalább 30 ezerre lenne szük­ség. A vártnál nehezebben jön létre a szerződés Csehszlovákiá­val képcsövek szállítására, de egy kisebb mennyiség még az idén beérkezik ezekből a szin­tén in-line rendszerű, nagymé­retű képcsövekből. A Videoton a tervek szerint az idén összesen 60 ezer szí­nes tévét ad át a kereskede­lemnek, egyharmaduk távsza­bályozós kivitelben készül. A bérlőknek hozzá kell járulniok a karbantartáshoz és felújításhoz felújítás során nemcsak az épí­tészeti érték, hanem a vagyon­érték is nő. Egy elképzelhető megoldás az lehet, hogy az ál­lam megelőlegezi az összeget és ráterheli az ingatlanra. A lakásfelújítási keretet nem fogjuk csökkenteni. Sőt! Az épí­tés és a felújítás egyenrangú feladat. Minden lehetőséget megragadva szorgalmazni kell a fenntartást és építést. Tegyük rendbe az állami lakásokat! A bérlők tehertétele nő. Az ő feladatuk a falakon belüli be­rendezés rendbetétele és a lak- bérfizetés. Ésszerűnek az lát­szik, hogy a berendezések fel­újításánál csak az új és a rend­be tett bérleményeknél kelljen a 100 százalékot viselni 50 szá­zalék helyett. Az ingatlankeze­lők tehát először rendbe teszik az épületeket. A bérlőközösség­nek lesz olyan lehetősége is, hogy a munkát azzal végeztesse el, aki azt olcsóbban csinálja. Hangsúlyozom, június 30-ra minden koncepciót kidolgozunk és megindul a végrehajtás. Rendszeres tanácskozások lesz­nek majd a megyékkel és a végrehajtási utasításokkal kap­csolatban. Pillantás az NSZK bőrpiacára Sikeres üzleti út— üzletkötés nélkül Ismét divat a velúrbőr Semmit sem vásárolt Szekeres Istvánná, a Pécsi Bőrgyár igaz­gatója az elmúlt heti NSZK-beli útja alkalmával, a gyár érdekei­nek megfelelően mégis sikeres­nek mondható anyagbeszerző útja. A gyár Nyugat-Európábain, éppen az NSZK-ból vásárolja a BIVIMPEX-en keresztül a leg­jobb minőségű nyers bőröket, a pécsi, budapesti bőrgyárak és a BIVIMPEX képviselői ezúttal is nyersanyag-utánpótlásról kíván­Főldl Balázs találmánya „befutott MM A feltaláló a fogazott ekével Kezdődik a fogazott ekevas szériagyártása Tíz évig hevert különböző fió­kok mélyén Földi Balázs pécs- váradi gépésztechnikus Európá­ban egyedülálló találmánya, a fogazott ekevas, amelyre már 1971-ben szabadalmat adott ki az Országos Találmányi Hiva­tal. A szabadalomra 14 ország jelentette be vásárlási igényét, de a LICENCIA a hazai gyártás beindulásáig nem adhatta el. Belföldön pedig nem akadt gyártó. Hiába kilincselt Földi Balázs gyártól gyárig, a magyar ipar közömbös maradt. — Külföldön most már bárki gyárthatja, kénytelenek voltunk lemondani a védettség jogáról, ami óriási pénzeket emésztett fel — mondja a feltaláló. — Ha a baksai Pannónia Társaság nem talál gyorsan vevőt, ta­valy belföldön is lejárt volna a védettség. Az egyházaskozári Haladás Tsz a huszonnegyedik órában vásárolta meg a sza­badalmat, s most, a felszerszá- mozás után a pécsváradi Zen­Egyházaskozár megvette a szabadalmat Jövőre már 25000-et gyártanak gőalja Tsz-szel kooperálva kizá­rólagos joggal gyártja a ter­méket, amely iránt óriási az ér­deklődés. A nyers ekevasat Egyházaskozár gyártja, az ön­élezést biztosító keményfémfel- szóróst itt, Pécsváradon végez­zük. Tavaly még egy péllérdi maszekkal készítettünk 100 da­rabot, amit 100 nagyüzemben próbáltak ki, sikerrel. Az idén már a két tsz gyártja a null­szériát, nem is kicsi, tízezres nagyságrendben. Ára most 1200 forint, jövőre már 20—25 000-es szériát gyártunk, s akkor 300 forinttal olcsóbban dobhatjuk piacra. Földi Balázs nagy ötlete a fogazás, keményfém élfelrakás- saf kombinálva. A sima vasakat valósággal eszi a talaj, a trak­torosok egy műszakban három­szor állnak le vasat cserélni, s a lecserélt tompa vasakat a műhelyben alig győzik élezni. A fogazott vas önélező, élettar­tama 25-30 százalékkal meg­hosszabbítható. Kisebb a fajla­gos vonóerő szükséglete, jobb a szántás minősége, könnyebb az elmunkálása. Kedvezőbben tartja a mélységet; nem alakít ki tömör és káros barázdafene­ket, ezért a négyévenkénti mély­lazítás el is hagyható. A találmány tehát befutott, a terméket szériában gyártják, a környező szocialista országok érdeklődéséből ítélve a jövő év­től kezdve már exportra is.- Rné — tak gondoskodni, ugyanis a ma­gyar vásárlásokat bonyolító ed­digi üzletkötő tönkrement, új kapcsolatok lehetőségeit kíván­ták kutatni. — Eddig főként az aukciókon vásároltunk nyersbőröket — mondja az igazgatónő. Most azonban rájöttünk, hogy 4—5 százalékkal olcsóbban tudunk hozzájutni, ha kisebb tételekben közvetlenül a nagykereskedelmi vállalatok raktáraiból szerezzük be a nyersanyagot Voltunk Stuttgartban egy aukción, ahol közvetlen tapasztalatokat szerez­tünk arról, hogy nem csupán a kereslet-kínálat álakítja az ára­küt, hanem nagyon sok spekula­tív elem is befolyásolja. Egyéb­ként nagyon érdekes egy ilyen aukció. A dobogón áll a kikiál­tó, az első sorban ülnek az él­adók, a másodikban a vásárlók képviselői, mögöttük a megfi­gyelők. Az aukció kiadványából a kikiáltók felolvassák az aján­latot: mennyiséget, minőséget és a legutolsó árat. Ezután meg­kezdődik a licit Az első eladott tétel a későbbiekben már meg­határozó jellegű, az árak vissza­fele már nem mennék. A licitá­lás közben persze a széksorok­ban is folynak az üzletek, élő­fordul például, hogy mire a ki­kiáltó ismerteti az ajánlatot, a résztvevők egymás között már megegyeztek. Ezeken az aukció­kon csak bejegyzett nyugatné­met cégek vehetnek részt, ezért is dolgoztunk eddig mi is üzlet­kötővel. — Most nagyon élénk a bőr­piac, kivárjuk, amikor kissé meg­nyugszik, s akkor majd 8—10 tétéiben közvetlenül a nagyke­reskedelmi hálózatból vásáro­lunk. Hamburg mellett sok ilyen raktár van, ohol jó minőségű nyersbőröket láttunk, amelyek­hez olcsóbban hozza tudunk majd jutni. Ez azért is előnyös, mert a tengeren túlról érkező bőröket is Hamburgban veszik ót képviselőink. A BIVIMPEX 20, míg a Pécsi Bőrgyár nyersbőrszükségletének 10 százalékát az NSZK-ban szer­zi be, az ügyes felismerés két­ségtelenül jelentős gazdasági haszonnal jár a gyár számára. Az igazgatónő elmondotta, hogy örömmel fedezte fel: ismét divatba jönnek a velúrbőrök, a pécsi gyár korábbi sikertermé­kei ismét jó piacra számíthat­nak. L. J. Az Ezeréves halálára Egy 1923-ban készült fénykép Végleg elhalt a pécsbányai Zalka Máté Művelődési Otthon udvarában magányosan álló Ezeréves nevű szelídgesztenyefa. Ezen a tavaszon nem hajt apró oldalágakat a csak hatalmas törzsében magasodó matuzsá­lemkorú „fa-ritkaság”. A szak­emberek szerint félezer éves, így az ország legöregebb szelídgesz- tenyefája völt. Nagykanizsán, a Förhinci-sző- lőhegyben egy 250 éves pél­dányt tartanak nyilván, Zalaúj- lak határában pedig legalább három évszázadot élt meg a Ka­nonokfa, de gyűrű alakban hét sarja növekedett fel, egyenként 20—25 méter magasra. A somo­gyi zártkerti szélídgesztenyék is Iharosberényben, ötvöskónyiban, Somogyváron és Szennán szép korral „dicsekedhetnék”, átlag két évszázadosak. A bányatelepi Ezeréves agoni- zációja, amelyet semmiféle dur­va emberi beavatkozás nem siet­tetett, 60—70 éve kezdődött meg, amit érzékeltet az 1923- ban készült fénykép, melyet egy lokálpatrióta és természet­szerető bányász hozott be szer­kesztőségünkbe. De akkor még termett, sőt nagy becsben tar­tották — mint mindig is —, ke­rítéssel óvták, táblával jelölték, borostyánnal futtatták be, beta­pasztották a korhadásoikat Hi­vatalosan sose nyilvánították vé­detté: egész Dél-Dunántúlon csak a zengővárkonyi tízhéktáros szelídgesztenyés védett. Meglepő, hogy eddig elélt, bár a teljesen magányos gesz­tenyefák esetében ez lehetséges, még akkor is, ha a belsejük vég­leg elkorhad és csak a kőke­mény kéreg tartja össze a tör­zset. Reméljük, hogy a csak tör­zsében „létező” fát továbbra is ily őszinte hagyományápoló sze­retettel megbecsülik, mint felbe­csülhetetlen hélytörté/ieti és bio­lógiai értéket, senkinek nem jut eszébe, hogy kivágja. A boros­tyán ugyanis teljesen befutotta és a pusztulás sebei alig látha­tóak. Csuti János Fanyar ízű csokoládébárány Jóízű füstölt húsok A csokoládényuszi, a mák, a dióbél, a füstölt sonka, egyszó­val a húsvét elmaradhatatlan kellékeinek minősége foglalkoz­tatta leginkább az elmúlt he­tekben a Megyei Élelmiszerel­lenőrző és Vegyvizsgáló Intézet munkatársait. Az intézet szoká­sos havi gyorsjelentésében tal­lóztunk. A Baranyában és a Tolna me­gyében végzett éllenőrzések alapján összességében megál­lapítható, a húsvéti édesáruk mennyisége és választéka ugyan éppen kielégítette a fogyasztók igényeit, a termékek minősége viszont romlott. Főként a tej­csokoládék ízére volt több ki­fogás. Például a Csemege Édes­ipari Gyár ötdekás mogyorós tejcsokáládéja megavasodott, a Szerencsi Édesipari Vállalat diósgyőri gyárában készült cso­koládébárányok íze pedig fa­nyarnak, keserűnek, állottnak találtatott. Az intézet a fegyel­mi felelősségrevonáson túlme­nően javasólta a gyártóknak, az előregyártást célszerűbb lenne a tárolást jobban bíró étcsoko­ládékkal kezdeni, hogy a tej- csokoládé-figurák minél frisseb­bek legyenek. Beigli nélkül nincs húsvét. Milyen vőlt hát a Baranya és Tolna megye boltjaiban kínált mák és dióbél minősége? Az in­tézet ellenőrei összességében nem voltak elégedettek a minő­séggel. A mák gépi betakarí­tása során a szemek sérülnek, magas a hibás, törött, olajfoltos szemek aránya. Ilyen mákot kí­náltak húsvét előtt a Zöldért több pécsi boltjában, amiért is a boltvezetőket figyelmeztették. A forgalomba hozott dióbél mi­nőségével sem voltak elégedet­tek. Például a Szekszárd—Sárköz Áfész tengélici boltjában árusí­tott dióbélben sűrűn előfordul­tak az avas, állati kártevőktől szennyezett, sötétbarna szemek, túl sok volt a morzsalék. Fe­gyelmi felelősségrevonóst java­soltak. Ugyanakkor — és ezt szemé­lyes tapasztalataink is megerő­sítik — az idén kielégítő meny- nyiségű füstölt hús került az ün­nepekre Baranya és Tolna me­gye boltjaiba. A termékek ér­zékszervi tulajdonságai tavaly­hoz képest javultak, egyszóval ízletesebbek voltak, köszönhe­tően a gondosabb tisztításnak, a jobb pácolásnak. Az intézet ellenőrei fülledt, az előírtnál na­gyobb szalonnavastagságú ké­szítményekre nem bukkantak. Miklósvári Z. Az Ezeréves ma

Next

/
Thumbnails
Contents