Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-17 / 104. szám

1982. április 17., szombat Dunantfflt napló 13 Fokozni az ipar verseny- képességét Az Ipari Minisztérium pénte­ken — immár harmadik alka­lommal — rendezett regionális tanácskozást az iparvállalatok és szövetkezetek vezetői szá­mára a versenyképesség foko­zásának időszerű -kérdéseiről, eszközeiről a nemzetközi össze­hasonlítások alapján. A Láng Gépgyár művelődési központ­jában megtartott tanácskozá­son - amelyre mintegy 200 bu­dapesti és Pest megyei gaz­dasági vezetőt hívtak meg —- részt vett Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budüpesti Pártbizott­ság első titkára, Cservenka Fe- rencné, a Pest megyei Pártbi­zottság első titkára, Gál László, a SZOT főtitkár-helyettese, va­lamint a területi pártszerveze­tek és a kormányszervek veze­tő képviselői. A vitaindító előadást Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, ipari mi­niszter tartotta. Hangsúlyozta, hogy az egyre élesedő nemzet­közi piaci versenyben a hazai vállalatok — exportjuk növelésé­ért - egyre inkább rákényszerül­nek, hogy saját tevékenységü­ket ugyanazzal a mércével mér­jék, mint a világpiac. A ver­senyképesség fokozására alkal­mas eszközök, módszerek ki­alakítása, s a szerzett tapasz­talatok megvitatása, széles kö­rű alkalmazása elengedhetet­len ahhoz, hogy az ipar nép- gazdasági feladatait teljesítse. A versenyképesség fejlesztését elősegitő munkát természetesen az adottságok figyelembevéte­lével kell megszervezni. Szükséges, hogy az iparvál­lalatok, szövetkezetek az eddi­gieknél mélyebben és széle­sebb körűen elemezzék saját munkájukat, termékeik színvo­nalát. A magyar ipar sok olyan cikket gyárt, amelyek világvi­szonylatban is megállják a he­lyüket, de lehetőségeink és tar­talékaink lehetővé teszik, hogy ezekből a jelenleginél több le­gyen. Az előadást követő vitában a budapesti és Pest megyei vállalatok vezetői fejtették ki tapasztalataikat, véleményüket. Magyar-NDK barátsági nap Komlón IlMlmann-JBinbBiiHiíVBt avattak Zobáktn „Úgy emlékezünk Ernst Thöl- mannra, hogy országaink javára cselekedjünk." — Ez volt a mot­tója annak a kiállításnak, ame­lyet 1980 november 3-án nyi­tottak meg az NDK kultúrcent- rumban. Ez a jelmondat azon­ban továbbra is élő, jelzi a barátságot a magyarországi Ernst Thölmann-brigádok és az NDK-beliek között. A Holla Imre vezette fejtési szocialista brigád egyik mozga­tó rúgója eme kapcsolatnak. Évről évre megemlékeznek a német és a nemzetközi kommu­nista mozgalom kiemelkedő har­cosa születésének évfordulójá­ról. A kapcsolat azonban nem merül ki ebből az egyszerű meg­emlékezésből. A kollektíva több alkalmat keres és talál arra, hogy ápolja, mélyítse a barát­ságot. Tevékenységüket ékesen bizonyítják a kitüntetések. Ez is hűen tükrözi, hogy nem csupán a termelőmunkában, hanem a közéletben is megállják helyü­ket. A tegnap délután Zobók-ba- nyaüzemben megrendezett ma­gyar—NDK barátsági nap Ernst Thälmann születésének 96. év­fordulója alkalmából újabb je­les megnyilvánulása vélt az élő kapcsolatnak. Kevés kollektíva büszkélkedhet olyan ajándék­kal, mint amit Halla Imréék a premitzi Engels műszergyártól kaptak. Az üzem központi épü­letének falán ékkor leplezték le az Ernst Thälmannt ábrázoló domborművet. Az ünnepséget a magyar és az NDK himnusz, szavalat, va­lamint a Kodály Zoltán ének­zene tagozatos általános iskola kórusának műsora vezette be. Az ünneplők között ott volt Wil­li Rose, az NDK nagykövetség sajtó-attaséja, Erwin Skeib, az NDK budapesti Kulturális és Tájékoztatási Központ igazgató­ja, a megye, Komló város és a Mecseki Szénbányák párt-, ál­lami-, társadalmi vezetői, va­lamint a hazánkban tevékeny­kedő Ernst Thälmann brigádok képvisélői. Erik Dornch a premitzi mű­szergyár pártbizottsági titkára ünnepi beszédében méltatta a két nép közötti barátságot és a zobáki kollektíva ennek érde­kében kifejtett tevékenységét. Megemlékezett az NDK kom­munista mártír munkásságáról, majd leleplezte az őt ábrázoló reliefet, amelyet néhány perc múlva o jelenlévő brigádok ko­szorúi borítottak Az ünnepség az Internacioná- lé hangjaival zárult, majd a program baráti beszélgetéssel folytatódott. Vincze V. Hitelszerződés a dunaújvárosi kokszolóberuházásra Havas Péter, az Állami Fej­lesztési Bank vezérigazgatója és dr. Szabó Ferenc, a Dunai Vasmű vezérigazgatója pén­teken Dunaújvárosban ünne­pélyesen aláírta a Dunai Vas­mű kokszolómű állami nagy- beruházásának hitelszerződé­sét. Az évi egymillió tonna kohó- és háztartási kokszot előállító, korszerű, szovjet tervek és berendezések fel- használásával épülő kokszo­lómű kivitelezéséhez az ál­lami fejlesztési bank 10 mil­liárd 634 millió forint állami kölcsönt nyújt. Ebből az ösz- szegbál egymilliárd forint ér­tékű hitel a nem rubel-elszá­molású gépimportot fedezi. Az állami nagyberuházás elő­készítő munkáira, a terep­rendezésre és az oltótornyok alapozására eddig 512 millió forintot fordítottak. A továb­biakban 65 kamrás óriás-kok­szoló blokkot, szénelőkészítő üzemet, szárazoltó tornyot,- kokszosZtályozót, gáztisztító és vegyi üzemeket, biológiai szennyvíztisztítót és vízlágyító­telepet építenek Az állami nagyberuházás hi­telszerződése előírja, hogy a népgazdaság kokszimportját jelentősen csökkentő ipari lé­tesítmény próbaüzemét 1986 első negyedévében meg kell kezdeni, s a beruházás teljes befejezésének határideje 1987. március 31. Az építkezéshez a szov­jet—magyar kormányközi egyezmény alapján 9 ezer tonna gépi berendezést és 24 ezer tonna különleges tűz­álló téglát szállít a Szovjet­unió. Dunaszekcsöről érkezett a fejőversenyre az Ebner-házaspár, akiket a fejőgép összeszerelése köz­ben fényképezett le Erb János Tanimoto Kazuyki professzor, a Japán Kodály Társaság elnöke a Kodály-centenárium alkalmából Budapesten tartózkodik. Képün­kön: családjával a Halászbástyán. Tv-sorazat a 25 éves Magyar Televízióról Huszonöt évvel ezelőtt, 1957. május 1-én kezdte meg rendszeres adását a Magyar Televízió. Ez alka­lomból ötször 75 perces műsor készül a Szabadság téri IV-es stúdióban, Hor­váth Ádám irányításával. A május 14-től, péntek estén­ként képernyőre kerülő adások a televízió- változó arculatát műsorok, műsor- készítők és televíziós sze­mélyiségek bemutatásával idézik fel Megyei fejő­verseny Máj son Elsőként Barkaszi lózset nagy- dobszai versenyző lépett a te­hén mellé, gondosan lemosta a tehén tőgyét, kézzel kifejte az első cseppeket, majd a saj­táros fejőgépet csatlakoztatta a légvezetékhez, felhelyezte a kelyheket — megkezdődött teg­nap hajnalban a fiatal fejő­szakmunkások megyei versenye. A zsűri tagjai figyelték, hogy a versenyzők a sajtáros fejés ki­lenc műveletét miképp végzik, majd azt, hogy milyen gyorsan tudnak összeszerelni egy részei­re bontott fejőgépet. A szakmai Terv a művelődésiotthon-hálózat átszervezésére Mindenekelőtt a falvak el­néptelenedésének okait keres­ték annuk a .apasztalatcsere. látogatásnak a résztvevői, akik - a Magyar Népművelők Egyesülete újságíró szekciójá­nak tagjaiként — három napig a kis falvak kulturális ellátásá­nak kérdéseit, problémáit ta­nulmányozták Baranyában, a Megyei Művelődési Központ szervezésében. Sorra vették és egvenkérit is elemezték azokat az — egyenként is bonyolult — tényezőket, amelyek miatt — országosan is, a kisfalvas Ba­ranyában pedig különösen - csökkent a falvak lakossága. Szó esett az elvándorlásról, a közművesítés, a közlekedés hiá­nyosságai ról, a termelési, me­zőgazdasági problémákról (van-e, lesz-e megfelelő mun­kaalkalom?); arról, hogy a körzetesítés nem sikerült min­denütt kielégítően, valamint arról is, hogy pl. a jó közúti közlekedés sem állítja meg a lakosság számának csökkené­Többet kell tenni a kisfalvakért! Az MNE rendezvénye Baranyában sét feltétlenül, amint azt egye­bek közt a zselici Ibafa példá­ja mutatja. Természetesen az, hogy mindezeken változtassunk, nem elsősorban közművelődési kér­dés, hanem anyagi ráfordítás és — még közelebbről — egy, a falvak számára kedvezőtlen - pénzelosztási rendszer megvál­toztatásának, jobbra fordítá­sának kérdése. Ebben is lesz változás; növekedett, és a jö­vőben tovább növekszik a moz­gósítható tanácsi erőforrások, nak az a hányada, amelyet a kisfalvak fejlesztésére fordí­tunk. Arra is akad már példa, hogy az egyéb, nem tanácsi erőforrásokat, figyelmet és gon­doskodást is jobban koncent­ráljuk a kisfalvak lakóinak ér­dekében. (Erre csak egyetlen adat: eleddig mintegy 50 kis­településnek nincs a városok­kal közvetlen, jó buszösszeköt­tetése, ám ez a szóm hamaro­san 22-re csökken.) Sokat tehet a szóban forgó célért a művelődésügyi ágazat is. A Baranya megyei Művelő, dési Központ már hosszabb ideje dolgozik a kisfalvak mű­velődési ellátásának olyan megreformálásán, amely a régi járási-területi művelődésiott- han-hálózatot megszünteti, és egy, a területi változásokhoz, az intézmények erejéhez, adott­ságaihoz jobban alkalmtizkodó körzeti ellátó hálózatot hivatott létrehozni. E hálózatnak a főbb központjai — pl. Sásd, Mohács, Boly, Pécsvárad és Mázaszászvár művelődési házai — a terv szerint alkalmasak lesznek arra, hogy a területü­kön levő kisebb központokat közvetlenül támogassák, ez utóbbiak pedig ugyanezt teszik majd a maguk kisebb körzeté­ben. így pl. a sásdi „nagykor, zeti" feladatot ellátó művelő­dési központ Gödre, Baranya. jenő, Mindszentgodisa, Vásá- rosdombó közvetlen, fokozot­tabb támogatásával, segítésé­vel oldja meg majd körzetköz­ponti feladatát. Varga J. gyakorlati rész után a tizennégy versenyző írásban majd szó­ban számolt be a zsűrinek el­méleti tudásáról. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, a ME- DOSZ, a SZOT és a KISZ ötö­dik alkalommal hirdette meg a fiatal fejők országos verse­nyét: ennek megyei elődöntő­je zajlott tegnap'a majsi ter­melőszövetkezet tehenészetében. Az eddigi országos versenye­ken a baranyai versenyzők nem értek el a megye tejtermelésé­hez méltó eredményt, hiszen a megyei fejési átlag tíz száza­lékkal haladja meg az orszá­gost, hetedik helynél jobbat vi­szont eddig nem ért el bara­nyai versenyző. De talán a május 21—22-én megrendezendő országos dön­tőn — ebben reménykednek a meghirdető szervek megyei kép­viselői is. A versenyt az ő köz­reműködésükkel a Baranya me­gyei Állattenyésztési Felügyelő­ség szervezte. A megyei döntő résztvevői a mezőgazdasági nagyüzemek helyi versenyeinek legjobbjai, de voltak közöttük, akik egyszerű nevezéssel érkez­tek Majsra: kis létszámuk érez­teti a nagyüzemi állattartás egyik gondját, a fiatal szakem­berek hiányát A megyei verseny zsűrije dr. Kiss Károly, a megyei tsz-szö- vetség titkárhelyettese vezetésé­vel végül is Soás Istvánt, (Bólyi Mezőgazdasági Kombinát) ta­lálta méltónak, hogy Baranyát képviselje a sajtáros gépi fejés országos döntőjén. Mint első helyezett kétezer forintos juta­lomban is részesült A második Nagy János (Majs 1500, a har­madik Halász József (BMK) 1000 forint jutalmat kapott, to­vábbi hárman pedig tárgyaján­dékban részesültek. FILMIEGYZET Aranycsapat A fél ország még ma is fej­ből fújja az aranycsapat ösz- szeállítását, különösen azét, amelyik 6-3-ra verte saját ott­honában az angol csapatot. (6-3-ra és nem 6—3-ra. Mivel­hogy nosztalgiafilmről van szó, maradjunk a korabeli formulá­nál. Akinek 6-3-at mondanak, az még érti az olyan kifejezé­seket is, hogy bekk, meg half, meg center, meg luft, meg henc, meg ofszójd. De nosztal­giából ennyi elég, nézzük a fil­met). A filmet nézzük, noha köny- nyebb lenne a fociról beszélni, hiszen nálunk egy ország ért a focihoz — jelen sorok írójá­nak kivételével, akinek viszont az a monomániájp, hogy a filmhez konyít valamelyest A különbség a foci és a film között azonban egy bizonyos szinten nem is olyan nagy, mint ahogy azt gondolnánk. Mind­kettőhöz szükségeltetik ugyanis a néző — manapság sem a film, sem a foci nem büszkél­kedhet túlzottan sokkal, kivéte­les esetektől eltekintve: ami­kor megy a játék, zöld fűvön, vagy fehér lepedőn. További hasonlatosság, hogy a foci is, a film is szórakoztat (ponto­sabban alkalmas a szórakozta­tásra), valamint az, hogy mind­kettő üzlet. Nálunk nem annyi­ra, mint másutt, mps a szabá­lyozórendszere a filmgyártós- nak-forgalmaZásnak meg a csapatalakításnak-menedzselés­nek, mint a tisztán piacgazdál­kodású országokban. Lévén hogy nálunk sem a foci, sem a film csak szórakoztatás és csak üzlet. Ezért támogatjuk — még akkor is, amikor viszont nem is művészet és nem is sport, mert azok valóban támogatásra mél­tók (és sajna szorulók). Az Aranycsapat című film egyik nyugatnémet labdarúgó- sztár szereplője nyíltan ki is mondja, hogy a mai profi fut­ball show-business, eszerint is játszik, pontosabban dolgozik a pályán A régi időkben meg az amatőröknél más a foci, ott játék és persze még sok más minden, például politika. Hogy az 1954-es nyugatnémet vb- győzelem politikailag mit jer lentett a nyugatnémetek számá­ra. Mint ahogy nekünk magya­roknak mit jelentett volna a győzelem, melynek elmaradá­sáért egyre inkább politikai in­dokokat állítanak a korábbi, eg- zisztencialistább okok helyébe. A politikára való hivatkozás igaz is meg nem is. Ha úgy tetszik, a nyugatnémeteknek jo­gosabb volt megnyerni a berni vb-t, mert ők jobban elvesztet­ték a második világháborút, mint Magyarország. Persze szá­munkra igazságosabb lett vol­na, mert mi, tőlük eltérően ak­kor már szocialista társadalmat építettünk — (kis szépséghibá­val) .., Meg politika az is, hogy Rákosiék (nem a focista Rákosiék) a fociban elért sike­rekkel patyomkinizálták a szoci­alista gyakorlatuk hézagait. Eb­ből a kiindulásból persze el le­het addig is jutni, hogy talán egészen másképp zajlik az el­múlt negyedszázad magyar (s egyetemes történelme), ha Pus­kásék győznek. Akkor még Pus­kás öcsi sem marad Nyugaton, s talán az ellenforradalom sem tör ki .. — a nosztalgikus áb­rándozás szárnyakat kaphat az Aranycsapat című új magyar film által. Mert a magyar film és a ma­gyar foci közötti különbség nem olyan nagy mint gondol­nánk, annak ellenére, hogy most az az öröm, hogy beju­tottunk a spanyolországi dön­tőbe 24 közé, miközben Oscart- nyerünk filmben másodszor. Aki nem hiszi, nézze meg az Arany­csapatot. (Bodó L.) Keues a fiatal szakember

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents