Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-16 / 103. szám

1982. április 16., péntek Dunántúli Ilaplo 5 Az ország minden tájáról érkeztek Ifjú gyógy­szerészek kollokviuma Harkányban Ifjú gyógyszerészek érkeztek tegnap Harkányba az ország minden tájáról, hogy részt ve­gyenek az első szakmai kollok­viumukon. A kétnapos találko­zót a Baranya megyei Tanács Gyógyszertári Központja és a Magyar Gyógyszerészeti Társa­ság megyei szervezete jcözösen szervezte, A központ ifjúsági fe­lelőse, Prehoffer Gábor adott felvilágosítást a kollokvium cél­járól, programjáról: — A találkozó, melyre hetve­nen érkeztek más megyékből, elsődlegesen szakmai jellegű, fiatal gyógyszerészek tartanak előadásokat saját kutatásaik, tapasztalataik felhasználásával. Emellett szakmapolitikai kérdé­sekről is lesz szó természete­sen, beilleszkedési, munka- és perspektíva-lehetőségekről. A kollokvium a harkányi Drá­va szállóban tegnap délután kezdődött meg dr. Kőhegyi Im- réné elnökletével, majd dr. Ni- kolics Károly címzetes egyete­mi tanár tartott előadást „Gon­dolatok az ifjú gyógyszerészge­neráció jövőjéről1' címmel. A délután folyamán öt fiatal gyógyszerész tartott előadást, köztük Mórocz Lászlóné Békés megyéből. —- Előadásom címe: Kísérle­tek bárium-szulfát tartalmú rönt­genkontrasztanyagok előállítá­sára Azért kezdtem el kísérle­teimet, mert a gyomorvizsgála­Mit kell lennünk a bányászfiatalokért? Ülést tartott a KISZ Baranya megyei Bizottsága Együttműködési megállapo­dás a Baranya megyei Tanács és a KISZ Baranya megyei Bi­zottsága között; a KISZ réteg­politikai munkája Baranya me­gyében; jelentés a bányászat­ban dolgozó pályakezdők be­illeszkedéséről, jövedelmi viszo­nyairól, fogyasztási struktúrájá­ról; merre tart a KISZ a felső- oktatásban; a KISZ Baranya tok kontrasztanyagára nagy mennyiségben van szükség. Ilyen magyar készítmény pedig nincs, az importáltból is akadozó az ellátás. Az olvasók közül is sokan találkozhattak ezzel az anyaggal, ez az a „gipszkása”, amit gyomorröntgen előtt meg szöktök itatni a pácienssel. En­nek az anyagnak szokásos fel­használási módja, hogy a port feloldják vízben Én egy szusz­penziót dolgoztam ki, a megyei SZTK-röntgenen már ezt hasz­nálják egy éve. Ezenkívül ugyancsak kidolgoztam egy bá­rium-szulfát tartalmú pasztát, amit a nyelőcsővizsgálatoknál ha szná I na k kont raszta nyag ként. Ilyenből szintén nincs magyar készítmény Mindkettőt össze­hasonlítottam a külföldi készít­ményekkel, s kísérleteim ered­ményét, a felhasználás tapasz­talatait mondom el előadásom­ban. Az ifjú gyógyszerészek orszá­gos kollokviuma ma délelőtt kerekasztal-beszélgetésen szól­tak az aktuális kérdésekről, gon­dokról, lehetőségekről és ter­vekről. Ebéd után kirándulnak a siklósi várba; némi helyisme­rettel érkeznek majd, hiszen tegnap késő délután Kárpáti Gábor régész bemutatta szá­mukra Baranya régészeti neve­zetességeit. B. L. Fokozott figyelmet a munkásvédelemre A kohászatban, a gépiparban és a villamosenergia-iparban tavaly 12 százalékkal több üze­mi baleset volt, mint 1980-ban. Ez év első negyedében is sok volt a baleset, közülük 17 ha­lálos kimenetelű. A munkavé­delmi helyzet hanyatlása in­dokolttá tette, hogy az iparvál­lalatok gazdasági és társadal­mi vezetői országos munkásvé­delmi értekezleten vitassák meg a következő hónapok, évek feladatait. Ezt megelőzően, ugyancsak csütörtökön a Va­sas Szakszervezet központi ve­zetősége is foglalkozott a kér­déssel, és állásfoglalásában sürgette mind a szakszervezeti testületeket, mind az üzemeik vezetőit, hogy szigorítsák meg a munka- és a technológiai és biztonságtechnikai fegyelmet. A munkásvédelmi tanácsko­záson Rabi Béla ipari állam­titkár és Farkas Lajosné, a Va­sas Szakszervezet titkára ele­mezte a baleseti helyzet rom­lásának okait. Mindketten hangsúlyozták, hogy a gazda­ság egyre feszesebb követel­ményeket állít a vállalatok elé. Mindez nemcsak a fejlesztési lehetőségeket korlátozza, ha­nem a vállalatok vezetőinek fi­gyelmét is nagymértékben lekö­ti. Ugyanakkor nem engedhe­tő meg, hogy a munkavédelem­re kevesebb gondot fordítsanak. Mind a tárca, mind a szak- szervezet képviselője — a köz­ponti vezetőség állásfoglalása alapján — széles körű és dif­ferenciált intézkedéseket sürge­tett. Hangsúlyozták: a vállalati szakszervezeti testületek gyak­rabban számoltassák be a vál­lalat vezetőit, követeljék meg, hogy az egészségre ártalmas munkahelyeken tartsák be az előírásokat. Ismételten felhívták a vállalatvezetők figyelmét: tö­rődjenek jobban a termelőesz­közök karbantartása szabályos üzemeltetésével, a fegyelem megsértőivel szemben pedig szigorúan járjanak el. Az er­kölcsi és anyagi elismerésnél jobban vegyék figyelembe a baleseti helyzet alakulását, s ezt követelményként kell kezel­ni a Kiváló vállalat cím oda­ítélésénél is. Külföldiek, hazaiak egyaránt ifiszik Leitgép János, (jobbról) a Cooptourist gépkocsi ügyintézője egy 1500-as Ladát ad át az egyik ügyfelüknek. Fotó: Läufer László Bérautók a Coo Négy évvel ezelőtt 3 kocsival kezdtek, ma 28 Ladájuk van állandó pécsi telephellyel, nyárra további 5 kocsit vár­nak, de úgy tűnik, hogy még ennyi sem lesz elég. Nagyon sokan igénylik a bérkocsikat. A FÖTAXI és a Cooptourist szerződése értelmében a FÖ­TAXI kocsijait adja bérbe a Cooptourist Utazási Iroda na­pokra, hetekre, vagy akár hó­napokra, évekre.^ A kocsikat nagyrészt válla­latok bérlik. Akad köztük olyan, amelyik tizenöt évre szóló szer­ződést kötött az irodával. A magánszemélyek jelentős része többnyire napokra igényli az XX-es rendszámú autót. Van­nak, akik a javítás alatt álló kocsijukat helyettesítik így, má­soknak két kocsira van szüksé­gük néhány napra, vagy hét­re, de szép számmal akadnak olyanok, akik hosszabb ideig Pécsett tartózkodnak, s ez idő alatt bérkocsi igénylésével is­merkednek a várossal, megyé­vel. Szintén hazai utazások, ki­rándulások céljából kölcsönöz­nek autót az itt időző külföl­diek, akik konvertibilis valutá­ért nyugati márkájú kocsit vált­hatnak. A kölcsönzésnek természete­sen több feltétele van. Csak az kaphat bérautót, aki betöl­tötte a 21. életévét, legalább egyéves a jogosítványa, állan­dó munkahellyel, lakhellyel ren­delkezik és jártas a közleke­désben, gyakorlott az autóve­zetésben. Ez utóbbit szakem­berek ellenőrzik a kölcsönzés előtti próbaúton. Egy 1200-as Lada kölcsönzé­si alapdíja naponta 195 Ft, kilométerenként 2 Ft 10 fillért kell fizetni használatért, s a benzinköltség is a bérbe ve­vőt terheli. Tele tankkal kapja a kocsit, és így is kell vissza­adnia. Emellett előleget is kell fizetni. Az első napra 1000 forintot, a továbbiakra 500—500 forintot. A kifizetett előleget az elszámoláskor figyelembe ve­szik. Rubin oklevelet adtak át Hosszúhetényben Nemes János tanító köszöntése „Ilyen kívántam lenni én is, ott a homokba szúrt nyárfa, - a tanító ki lénybe tör, ragyogó' hit a lombja" - idézték teg­nap többször is Váci Mhály szavait Hosszúhetényben, ahol a régi pedagógus szolgálati lakásban, otthonában köszön­tötték Nemes János nyugalma­zott iskolaigazgatót abból az alkalomból, hogy hetven esz­tendeje szerzett diplomát Pé­csett, a Püspöki Tanítóképző Intézetben. Egykori tanítványa, későbbi kollégája, Dallos Nándorné, a hosszúhetényi általános iskola igazgatója meleg szavakkal idézte fel e hosszú és gazdag élet állomásait: Nemes János 1893-ban született, és erdőt kerülő, facsemetéket ápoló er­dész fiából lett aztán ember- palánták nevelőjévé. Ugyan nem Hosszúhetényben szüle­tett, mégis a Zengő alji közsé­get vallotta mindig szülőföld­jének. Itt élt hároméves kora óta, itt végezte iskoláit, itt volt első és utolsó munkahelye. 1912, a tanítóképző befejezése után tanítóként, majd 1931-től az iskola igazgatójaként vé­gezte több mint 45 éven ke­resztül a néptanító áldozatos munkáját. Néptanító volt Ne­mes János, a szó szoros értel­mében: keze alatt néav nem­zedék tanult Hosszúhetényben, nemcsak az apákat és fiaikat, de a nagyapákat, sőt a déd­apákat is tanította félszázados működése alatt. Legmaradandóbbat a helyi néprajzkutatás, a népdal- és a néphagyomány-gyűjtés terén alkotta. Dr. Berze Nagy János legkitűnőbb baranyai gyűjtői között tartotta számon Nemes János hosszúhetényi tanítót, aki több ezer magyar népdalt rögzített kottapapírra. Munká­ját őrzi a Magyar Népzene Tára, a pécsi, a budapesti és Londonban a British Museum is. Nemes János hozta létre a ma is sikeresen működő hosz- szúhetényi népi együttest 1930- ban, amely 1931-ben ott szere­pelt az ország 12 gyöngyös­bokréta együttese között az or­szágos bemutatón. Betegágya mellett tegnap tisztelgett Lantos József osztály­vezető-helyettes, a Baranya me­gyei Tanács és a 8000 bara-' nyai pedagógus képviseleté­ben, továbbá a helyi tanács, a pedagógus, szakszervezet képviselői. A rubin oklevelet a pécsi -tanítóképző jogutódjá­nak, a Kaposvári Tanítóképző Intézetnek főigazgatója, dr. Várkonyi Imre adta át Nemes János tanítónak. » Gállos Orsolya megyei Bizottsága mellett mű­ködő Értelmiségi Fiatalok Ta­nácsának ügyrendje — ezek a címszavak jelzik a KISZ Bara­nya megyei Bizottsága tegnap délelőtti ülésének tartalmas napirendjét. Részletesebben ismertetni az egyik témát tudjuk, így a töb­bire — bármilyen fontosak is — csak röviden utalunk. Horváth Lajos, a Baranya megyei Ta­nács elnöke is jelen volt az első napirend megtárgyalása­kor, melyet, a következő kettő­vel együtt. Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizottsá­ga első titkára terjesztett elő. Az ifjúsági szövetség és a ta­nács között ez a mostani a harmadik együttműködési meg­állapodás. Ha a megyei tanács is elfogadja, s a felek aláírják a megállapodást, ezzel még nem történt semmi - a koráb­biakkal ellentétben valóban nagy súlyt kell fektetni a vég­rehajtásra, mert a deklarációk tettek nélkül nem vezetnek eredményre. Ami a megálla­podásokat illeti, elérkezett az idő a minőségi változásra. A bizottság tagjai elfogad­ták a rétegpolitikai munkáról szóló beszámolót, ami ezután kerül a megyei párt-végrehajtó­bizottság elé megtárgyalásra. Ugyancsak elfogadták a nem­régen alakult Értelmiségi Fia­talok Tanácsának ügyrend­jét is. Amivel kicsit részletesebben szeretnénk foglalkozni: a bá­nyászatban dolgozó pályakez­dők helyzete; a tegnap meg­vitatott anyag májusban kerül a KISZ KB titkársága elé. E fontos és sok problémát fel­vető téma megtárgyalásán je­len voltak a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat, a Mecseki Szénbányák Vállalat és a Bá­nyászati Aknamélyítő Vállalat vezetői is. A bányászatban dol­gozóknál a legnehezebb terü­leten, a vájvégen dolgozók át­lagéletkora a legalacsonyabb: 29 év; a legkeményebb mun­kánál van a legtöbb fiatal. Ugyanakkor gond a munkaerő­utánpótlás, amit egyre nehe­zebb megoldani. Igen fontos és sürgető különböző ösztönzők­kel vonzóbbá tenni ezt a pá­lyát. Ez egyébként nem csupán baranyai, sőt nem is csupán országos probléma —, a mun­kaerő-utánpótlás a bányászat­ban nemzetközi méretekben jelentkezik. A másik, most már egyre sürgetőbben * fölmerülő igény a képzés és továbbkép­zés megoldása: az ország leg­jellegzetesebben bányász me­gyéjében nincs felső szintű képzés és továbbképzés. Indo­kolt lenne a bányaipari tech­nikum nappali tagozatának megindítása, ami egyébként nem lenne újdonság, mert ko­rábban volt Baranyában ilyen intézmény. Ma azonban az a helyzet, hogy egy-egy konzultá­cióra 400 kilométert kell utaz­nia annak, aki ilyen körülmé­nyek között vállalja a tovább­tanulást. Természetesen fölve­tődött még a lakás- és bérkér­dés, s még számos olyan do­log, ami nagymértékben befo­lyásolja az utánpótlást, s így a jövő bányászatának személyi feltételeit, s a népgazdasági- lag rendkívül fontos bányászat fejlődését is. D. Cs.

Next

/
Thumbnails
Contents