Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)
1982-04-14 / 101. szám
1982. április 14., szerda Dunántúli napló 3 Szükség van-e Pécsett diétás vendéglőre? Az'"étlap szerinti étkezőknek biztosítják a diétás ételeket a pécsi Eszék étteremben. Az ártáblák mellett ott szerepel a menü szénhidráttartalma is a cukorbetegek tájékoztatására. ■“ — Szokolai István felv. — Az „Eszék" példája Ma csökkentjük a 2002-es év beteglétszámát ? Írják rá az étlapra, hogy mi van a levesben! Jog a feltaláláshoz A Vöröskereszt aktívái Rendkívül nagy társadalmi erőt jelent a Magyar Vöröskereszt szervezetének tevékenysége, akár az egészségpolitikai célok megvalósítását, akár az egyének segítését tekintjük. Ezt tanúsíthatják a jelenleg is folyó, e hónap 15- ig tartó alapszervezeti vezetőség- és küldöttválasz- tó taggyűlések. És kézzelfoghatóan bizonyítják azok a konkrét eredmények, amelyekről ezeken a gyűléseken beszámolhatnak az alapszervezeti vezetőségek. 1977-ben volt a Magyar - Vöröskereszt V. kongresz- szusa, s most az október 9—10-én tartandó VI. kongresszusra készülnek. A felkészülés során nemcsak az új vezetőségeket választják meg, hanem a hagyományoknak megfelelően áttekintik az elmúlt öt év alatt végzett munkát. Az már az eddigiek során is bebizonyosodott, hogy a Baranya megyei vöröskeresztes aktivisták joggal lehetnek büszkék eredményeikre. Egyik legfontosabb feladatuk, az egészséges életmódra nevelés csak így kimondva tűnik egyszerűnek. Hiszen minden módszert és témát az adott kor igényéhez kell igazítani. Napjainkban elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése az egyik legfontosabb cél. Az ehhez vezető egyik út a korszerű táplálkozás, a rendszeres mozgás, a káros szenvedélyek — elsősorban az alkoholfogyasztás és a dohányzás elleni küzdelem. Az egészségügyi felvilágosító munkában a fenti célok érdekében fejtettek ki különféle módszerekkel propagandát, de épp ilyen fontos feladatuk volt és maradt a szabad idő hasznos, egészséges eltöltésének segítése. A különféle betegségek megelőzésében döntő szerepet játszó szűrővizsgálatok szervezésében is sikerült előbbre lépni. A fenti tevékenységet többek között reprezentálja az a főfelügyeleti vizsgálat, amelynek megállapítása szerint megyénk az ország három legjobbja között foglal helyet az egészségügyi ellátás színvonalát, a morbiditási mutatókat és az egészségnevelést figyelembe véve. Ebben az eredményben nagy érdemeket szereztek helyi vöröskeresztes aktivisták is. Az elmúlt öt év eredményei közé kell sorolni a család- és növédelemben, valamint a szociális gondoskodásban, az időskorúak segítésében kifejtett tevékenységet. Kiemelkedik a „Pécs város az idősekért" akció, mely a szociális otthonok bővítését, korszerűsítését tűzte ki céluj. Eddig több mint egymillió forint jött össze, s még jóval többre számítanak, hiszen az akció a tervidőszak végéig tart. A véradó mozgalom a Vöröskereszt állandó, kiemelt feladata. Az egészségügyi ellátás évente átlagosan 9000 liter vért vár Baranya véradóitól, ők ezt rendszeresen túlteljesítik 1000 literrel. Az önzetlen segítség, a fáradhatatlanul végzett társadalmi munka nem köny- nyű, de néha nem is hálás vállalás. Ennek ellenére nincs okunk panaszra, hiszen megyénk 653 felnőtt és 35 ifjúsági alapszervezetében 55 000 vöröskeresztes aktivista tevékenykedik. Megérdemlik az elismerést és a támogatást, hiszen valamennyiünkért teszik, amit vállaltak. Kurucz Gyula mai étkezőasztalon határozzuk meg, hogy húsz év múlva milyen egészségesek leszünk?! — Lehetséges ez?! — A gasztroenterológia, vagyis a gyomor- és bélbetegségekkel foglalkozó belgyógyászat tekintetében — igen. Persze mindenfajta orvosi ágazat munkája ösz- szefügg az étkezéssel, ahogy az emberi test szinte minden porcikájának egészsége is összelügg. Érthető tehát, ha egyre többen kérdik Pécsett: miért nincsen a városban kifejezetten diétás vendéglő? A sajátos vendéglő ötlete két szakember nyilatkozataiból kerekedik ki társadalmi tennivaló- ■ vá. Elsőként dr. Mózsik Gyula, a POLE I. számú Belklinikájának docense mondja: — Sajnos, az időszerű gond csak a valóban betegek étkezésének gondja. De például legjobb tudomásom szerint Pécsett egyetlen idős ember sem talál olyan vendéglőt, ahol minden ételről azonnal tudja, hogy mennyi szénhidrátot tartalmaz, s egyáltalán, ahol vegyi összetétel dolgában látná, hogy mit eszik. Kivéve a Milán vendéglőt és az Eszék étterem néhány ételét. Tavalyi táplálkozástudományi vándorgyűlésünkön például egyik kérdés az egészségügyi intézményeken kívüli diétás étkezési lehetőségek kérdése volt. Ide már a kenyérgyár, a tejüzem, a vendéglátóipar sok szakemberét is meghívtuk. — Mi kell ahhoz, hogy az orvosnak a betegek érdekében tett táplálkozási változásait megvalósítsák? — A húsipar, gabonaipar, édességgyárak, a kereskedelem, vendéglátóipar, az orvos és természetesen a beteg ember a családjával együtt. Ez szinte annyiféle minisztérium, ahány részből a felsorolás áll. így aztán ahány résztvevő, any- nyiféle érdek, termelési, szállítási, tárolási — egyáltalán üzleti, s csak mellettük szerepel az egészségügyi érdek. Pedig ebben a kérdésben mindenkinek azonos felelősséggel kell a megoldásra törekednie. Akik közös színekben labdáznak, azoknak szívvel-lélekkel, a külön érdekek félretételével kell labdázniuk, csapatmunkában. A csapat egyetlen tagja sem képes egyedül a feladatot megoldani. Iparágak, vállalatok anyagi érdeke áll nemegyszer szemben a társadalmi összérdekekkel: az egészségüggyel. Az orvos kívánsága — vagyis a beteg érdeke — ugyanis az, hogy a boltokban rostos kenyér is legyen. Az ország kenyérgyárai berendezésének, termelési ütemének viszont a fehér kenyér az érdeke. Aztán hiába gyártja az egyébként igen készséges Pécsi Kenyérgyár a rostdús kenyeret, azt nem eszik meg az emberek. Ha tehát valamiképpen minden érdek egységessé válna, akkor szükség lenne olyan tömegtájékoztatási mozgalomra, amivel a rostdús kenyeret is el lehet fogadtatni. A lényeg: a társadalmi méretű gondolkodás. Hiszen az ország lakosságának csupán 2,5 százaléka (cukorbeteg, .de mintegy 20 százaléka kövér. A cukorbetegség utánpótlása pedig a kövérek társadalmából érkezik. Aki tehát ma még nem beteg, az holnap már beteg lehet. A kövér embernek a diétája azonos a cukorbetegével, tehát a vendéglátóiparnak nem szűk réteg részére kellene ilyen ételt, illetve az ételek mellett ilyen célú tájékoztatást adni. A vendéglátóiparnak tudnia kell, hogy az egészséges és a beteg emberi állapot nem mereven elkülöníthető, hanem egymásba kölcsönösen átmenő állapot. Pécs egyik vendéglátóipar* újdonsága az Eszék étterem, ahol például a minap ez állt az étlap végén: Napi menü cukorbetegeknek. Karfiolleves, gombás marhatokány rizzsel, zsemle. Ára: 24,40 forint. Szénhidráttartalma 118,8. Weinper József, a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat igazgatója szerint: — Mi rendkívül, nagy meny- nyiségű ételt termelünk és forgalmazunk. Ebben minden olyan részletkérdésre is egyre jobban figyelünk, ami az egészséges étkezéssel összefügg. Pécsett és dél-dunántúli működési területünkön sok diétás igényű ember él. Mi komolyan vettük a feladatot, felvettük a kapcsolatot az illetékes egészségügyi szakemberekkel. Mivel pedig az Eszék étterem igen nagy forgalmú, ezért ott mindennap megszervezzük — mégpedig nemcsak a betegek, hanem egyáltalán a kövér, vagy más okból diétás étkezésre szoruló — vendégek ellátását, összeállítottunk egy olyan ételsort, hogy az minden hónapban, minden nap más-más legyen, s azt hiszem, már ez is nagy eredmény. Kár, hogy kevesebben igénylik, mint ahány vendégnek szüksége volna rá, s mint ahányra számítottunk. De még kevesen tudnak róla. Mindenesetre a havonta minden nap más választék igen kedvező, s megnyugtatóak a mellette lévő ,adatok is, hogy például egy menü szénhidráttartalma csak 120. Aztán csak egy helyen van ilyen, s a város nagy, nem könnyű mindenkinek ideutazni érte. Nem látványos, nem gazdaságos, vállalkozás, de fontos egészség- ügyi szolgáltatás.- Egészségesen táplálkozni a legdrágább. Sőt, néha lefogyni is igen sokba kerül, hiszen a zsír olcsóbb, mint a hús, a tésztáért nem kell annyit fizetni, mint a zöldségért. Mindez a vendéglők bevételével is összefügg. Van-e elképzelésük az üzleti és az egészségügyi érdekek egyeztetésére? — Gasztrofol üzemünk egy évben több millió adag ételt állít elő a legkorszerűbb, legjobb alapanyagok felhasználásával. Viszonylag elfogadható áron, igen sok embernek segítünk a jobb táplálkozás, a több szabad idő elérésében. Most már olyan fokon dolgozunk, hogy nagyüzemi szinten gyártunk például többféle, szója- liszttel erősített húsételt. A szója ugyanis azonos értékű fehérjét tartalmaz, - mint a hús, holott növényi eredetű. így azonban egyes ételeket mintegy 25 százalékkal olcsóbbá teszünk. Ezt a korszerűsítést folytatjuk, s nemcsak az olcsóbb, hanem az egészségesebb étel termelésében is. így viszonylag nagy eredmény várható, hiszen a gasztrofol üzem ételeit Pécsett naponta több tízezer ember eszi, üzemi étkezdében vagy nyilvános üzletben. — De mit tehetnénk, hogy a lakosság igen széles körében legalább tájékoztassuk az étkező embert arról, mit eszik, s az mit jelent az egészsége számára? Dr. Mózsik Gyula: — A Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat Eszék étterembeli kezdeményezése igen fontos. Példa kell legyen az egész város és Dél-Dunántúl vendég- iátóipari szervezete számára. A lényeg: az egyes étlapon, bármilyen szokványos, avagy diétás étel mellett, fel kell tüntetni annak kalóriaértékét. A Magyar Táplákozástudományi Társaság szakemberei — közülük sokan vagyunk itt Pécsett — nézzék meg az ételt, annak összetételét, receptjét. Ne kerüljön az asztalra hús helyett zsír sehol se. Ne csak fehér, hanem barna kenyér is legyen ott. A vendéglősök élvezzék az orvosok bizalmát, hogy velük együtt állították össze az ételek receptjét. Ez a küzdelem nem a vendéglátóipar, nem az egészségügy, hanem az egész társadalom küzdelme, a felelősség tehát egyforma. Végül is a diétás vendéglő, mint külön üzlet, elképzelése nem rokonszenves sem az egészségügy, sem a vendéglátóipar előtt. Nem egy, hanem minden étkező helyen szükség van az emberek tájékoztatására, a jól összeállított ételre, s a nagyobb vendéglőkben kifejezetten diétás ételre is. Hiszen a nagy területű városban ez így jelent arányos ellátást. De ebben a küzdelemben az első menetekben anyagilag nem lehet nyerni. De húsz vagy több év múlva megjön az eredmény: a kevesebb beteg ember. Az is anyagi eredmény, de még több: az élet eredménye. Földessy Dénes OLVASOM a szakcikket (nem értek egyet a megállapításaival, de erről utóbb!) és egyszerre felszisszenek. Ami itt következik, az kísértetiesen visszhangozza azt az elutasító ellenkezést, ami annakidején a jelentkezésükkor övezte ugyanezeket a dolgokat. És felidéző- dött bennem, hogy az a különös ellenállás már akkor is visszatetszést keltett, most pedig különösen teszi ezt, mert a tárgyilagosnak tűnő megállapítások olyan ügyben ássák ki a csatabárdot, ami körül évekkel ezelőtt tisztázódtak már a félreértések, pontosabban a félremagyarázások. A hajnövesztőkről volt szó ismét, amikről már régesrég hivatalosan is megállapították, hogy bizonyos esetekben jótékonyan befolyásolják a hajhagymák működését, mi több, hajszálak növesztésére is serkentik azokat. Magam is tanúsíthatom, hogy a fejem teteje — amióta a Bánfival dörzsölgetem- pihésedik, a minap pedig hajvágás közben a fodrásznőm azt mesélte, hogy több vendége van, aki a Patientiával kezeli magát és lám, a kopaszsága szemlátomást enyhül. Mégis kuruzslószerek lennének? És én is szemfényvesztés áldozata lennék, amikor tükörbe nézvén látom, hogy nemrég sima fejem tetején most zsenge hajszálak szerénykednek? Bánfi, a mesterember és Nedeczkiné, a háziasszony tehát fel- (vagy ki-?) talált valami jót, hasznosat. De hát miért nem találta ki ugyanezt a tudomány? Tulajdonképpen ez a kérdés fogalmazta meg a mondandómat is. Emlékeztetem az olvasót, hogy amikor Bánfi jelentkezett a hajszeszével és vele csaknem egyidőben Nedeczkiné a Patientiával, milyen széles körű „tudományos" ellenállásba ütközött mindkettőnek az elfogadtatása. És emlékeztetem az olvasót arra is, hogy Széles Lajos ugyanígy volt a Naksol- lal. Kétségbevonták e szerek hatékonyságát, de sokkal inkább az került az ellenállás és elutasítás fókuszába, hogy a szerek feltalálói — kitalálói? — nem rendelkeznek a szükséges tudományos előképzettséggel, ez pedig eleve kizárja a szerek hatásosságát. A viták azonban elcsitultak, a szerek polgárjogot nyertek, s vélhetően előbb-utóbb a Naksol is hivatalos elismerést nyer égésgyógyítóként. És most, íme, is.- mét szent haraggal vádolták mihaszna kuruzslószereknek a hajnövesztőket. Folytatólagosan elkövetett hűtlen és hanyag kezelés vétségében találta bűnösnek a Nyíregyházi Megyei Bíróság a mátészalkai Szatmár Szálló volt üzletvezetőjét és helyetteseit. Mint arról a közvélemény a televízió Kék Fény című adásából már értesült, bejelentések alapján alapos gyanú merült fel, hogy Nagy Endre üzletvezető helyetteseivel együtt megkárosította a társadalmi tulajdont. Az elrendelt vizsgálat és a bírósági tárgyalás során tiebizo- riyosodott, hogy vezetői állásukkal visszaélve, az ügyviteli szabályoktól önkényesen eltérve vezették a vendéglátóipari egysé- .get. A leltárellenőrzés 1979 novemberétől 1980 novemberéig több mint 406 ezer forintos hiányt tárt fel. A szálló vezetői ugyanis a közületek kiszolgálása után nem győződtek meg az áruk ellenértékének befizetéséről, nem állítottak ki szállítólevelet az elvitt áruféleségekről és számtalanszor más módon is megsértették a bizonylati fegyelmet. A bíróság megál'lapíÉn most nem akarom felborzolni a kedélyeket, de vitát sem kezdeni az említettekről minőségüket illetően (megtették a minősítést az illetékesek!), de nem hagyhatom szó nélkül azokat a megjegyzéseket, amiknek az első olvastán az bukott ki belőlem, hogy lám csak, megint a szakmai gőg!... A szóban forgó cikk egy kitétele szerint (eltérek a szó szerinti idézettől, mert az kissé „nehézkes"), semmi logikai alapja nincs annak, hogy kellő szakképzettség nélkül bárki is feltaláljon vagy kitaláljon olyasvalamit, amit eddig a hivatásosok nem találtak fel vagy ki. Nos, az emberiség évszázadai, évezredei arról tanúskodnak, hogy sok mindent nem a megfelelő jogosítvánnyal rendelkezők találtak fel, találtak ki. Bizony mindig akadtak — és de jó is, hogy akadtak! — olyanok, akiknek az alkotó szellemét nem kötötte gúzsba az az egyszerű tény, hogy ahhoz, amit csinálnak, nincs képesítésük, papírjuk, tudományos fokozatuk. Ad abszurdum: ha a „laikus" Edison nem veszi magának a bátorságot, hogy feltalálja a villanykörtét, kivárhatta volna az emberiség, amíg a szükséges jogosítványokat felmutató „egyén" találja azt ki. És akkor talán fényesebben világított volna? . . . És Einstein is a tudomány ligetein kívül volt még, amikor megalkotta a relativitás elméletét. A VILÁGÉRT sem szeretném, ha valaki is egyenlőségjelet tenne a vita . tárgyát képező szerek és az imént említettek közé. Csupán az elutasítás gondolatának az abszurditását szerettem volna érzékletesebbé tenni. Úgy vélem, hogy a gáncs helyett örülnünk kell annak, hogy vannak a mi korunkban is olyan laikusok, akik felteszik az életüket egy bizonyos cél elérésére és bulldog-szívóssággal gyűrik maguk alá a kudarcokat, mígnem elérik a célt. Mert a kis „alkimista-műhelyben" is meg lehet találni a bölcsek kövét — jelen esetben a hajnövekedést serkentő szert —, nemcsak a méregdrága műszerekkel felszerelt, óriási költségvetéssel dolgozó kutatóintézetekben. Emberek vagyunk, gondolkodunk, s a szellemünk terméke olykor nagy horderejű lehet. Az egyszerűnek, pallérozatlannak vélt szellemé is! tása szerint ezért a felelősség elsősorban a volt üzletvezetőt terheli. Nagy Endre emellett rendszeresen reprezentált és fogyasztott a szálló árukészletéből térítés és blokkolás nélkül, s ugyanezt jó néhányszor megtette két helyettese, Kocsány János és Szászi János is. A bíróság Nagy Endrét egy- rendbeli folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés, valamint hanyag kezelés vétsége miatt egyévi és hat hónapi fogházra Ítélte és egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Két helyettesét különböző mértékű pénz- büntetéssel sújtották. A Megyei Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat a vádlottakkal szembeni követeléseit polgári perben érvényesítheti, s addig a bíróság elrendelte a vádlottak vagyonára elrendelt zár alá vétel fenntartását. Az ügyész, valamint a másod- és harmadrendű vádlott az ítéletet tudomásul vette, Nagy Endre felmentés végett fellebbezett. Hársfai István Elítélték a mátészalkai Szatmár Szálló vezetőit
