Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-11 / 69. szám

Ünnepélyesen niepyilottak a baranyai tudományos heteket ü magyar gazdaság a világgazdasági korszakváltásban Dr. Bognár lózsef akadémikus: nem szabad megiiednia nehézségektől E lérkezett a pécs-baranyai műszaki és közgazdasági értelmiség hagyományos tavaszi rendezvénysorozatá­nak jeles napja: tegnap délután a pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetem aulájában ünnepélyesen megnyi­tották a baranyai tudományos heteket, melyet immár tizen­hetedik alkalommal rendez meg a Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövetsége és a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szervezete. A megnyitón megjelent és az elnökségben foglalt helyet Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, dr, Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottsága titkára, dr. Horgos Gyula, az MTESZ országos társelnöke. Dr. Kisvári András, a Ma­gyar Közgazdasági Társaság megyei elnöke üdvözölte a megjelenteket, és nyitotta meg a tudományos heteket. Egye­bek mellett hangsúlyozta, a he­teken mindenkor a műszaki és gazdasági fejlődés legidősze­rűbb kérdéseit tűzték napirend­re, rendezvényeiket aköré cso­portosították. A hetek előtt most elmaradtak a műszaki és közgazdasági jelzők, amivel azt kívánták kifejezésre juttat­ni, hogy ezúttal mindenféle tu­domány eredményeinek köz­kinccsé tételét, gyakorlati kalmazását szorgalmazzák Kisvári András végezetül is­mertette a tudományos hetek kiemelt témáit, főbb rendezvé­nyeit, melyek között hangsúl­lyal szerepel az energiatakaré­kosság ügye. Ezután dr. Bognár József akadémikus, a Magyar Tudo­mányos Akadémiai Világgaz­dasági Kutató Intézetnek igaz­gatója tartott előadást a ma­gyar gazdaságról a világgaz­dasági korszakváltásban. Min­denekelőtt rámutatott, korunk al­Dr. bonyolult fejlődési problémái közepette változóban van, meg­nő a tudomány szerepe. Tár­sadalmunknak jelenleg ez a legfőbb erőtényezője. Hang­súlyozta, szükség van a politi­ka, a gazdaság és a tudomány közötti kapcsolatok szorosabb­ra fűzésére, mert csak kölcsön­hatásban, együttműködve ké­pesek hosszú távra előre fel­mérni és megpróbálni, kivédeni a negatív tendenciák és ténye­zők hatását. E negatívumokat, tulajdon­képpen az egész emberiséget fenyegető veszélyforrásokat előadása következő részében vázolta fel. Az emberiség lélek- száma rendkívül gyorsan nö­vekszik, 2000-ben már 15 mil- liárdan leszünk. Úgy néz ki, ezt a folyamatot 2030-2040-ig meg sem tudják állítani. A másik: a természeti erőforrások korlátozottsága. Aztán: a tech­nika veszélyessége, s itt nem­csak a haditechnikáról van szó, de a biotechnikáról is. Egy másik veszélyforrás a környe­zet, a bioszféra szennyezettsé­ge. Továbbá az óriási fejlett­ségben! különbségek az egyes országok között. A világgazdaságban ez idő tájt alapvető változások men­nek végbe. A magyar gazda­ság felismerte az új helyzetet, 1979-ben ennek megfelelően alakítottuk a gazdaságpoliti­kát, megpróbálunk alkalmaz­kodni. Legfőbb gondunk — s ez a gondja a többi szocialista országnak is — az egyensúly- hiány. Hozzákezdtünk az egyensúly megteremtéséhez, gazdaságunk új növekedési pá­lyára tereléséhez. Ennek útja a struktúraátalakítás, export­képes ágazatok kialakítása, a termékek minőségének és ver­senyképességének emelése, az anyag- és energiatakarékosság. Nem szabad megijedni a ne­hézségektől — mondta befeje­zésül dr. Bognár József aka­démikus —, úgy kell beillesz­kednünk a világgazdaságba, hogy egyszersmind megerősít­sük pozíciónkat. M. Z. Készülődés az újítók és feltalálók országos kongresszusára Az újítók és a feltalálók mindenkor a vállalatuk belső tartalékainak a feltárását szor­galmazzák, most különösen aktuális ez a feladatuk. Egyik legfontosabb megállapítás ez volt a Mecseki Szénbányák Vállalat március 10-i, Pécsett megtartott iparjogvédelmi an­kétjén. Vitaindító bevezetőt Gálfi István műszaki vezérigazgató­helyettes mondott, aki értékel­te is az üzemek újító munká­ját. Mindegyik üzemben újíta­nak, élen a komlóiak állnak. Zabákon például rendszeresen megtartják az újítók hónapját, de hasonlóan példamutató munkát végeznek a pécsi szén- előkészítőben is. A vállalat 1948 óta felkarolja az újító­mozgalmat. Mindezek ellenére igen komoly és még kiakná­zatlan lehetőségeket kínál a mozgalom, amelynek meg kell újulnia, hiszen a jogi és a pénzügyi elismerés egyre ked­vezőbb. S jópáran — épp a vezetők közül — az újító tevé­kenységnek csupán ezt az ol­dalát hangsúlyozzák és az el­fogadott találmányt, szellemi ötletet a gyakorlati megvaló­sításban alig menedzselik. Épp e téren szükséges nagymérték­ben előrelépni. S törődni kell egy-egy elfogadott szellemi tér. méknek a gazdasági sorsával, hogy egyebek között hozza-e Mérlegen a mozgalom Iparjogvédelmi ankét a szénbányáknál a kívánt hasznot több éven át, gyorsan kivitelezhető-e és mindehhez valóban adottak-e az eszközök. Nógrádi István, a villamosüzem dolgozója a felszólalásában épp ezt hang­súlyozta. Nem szabad az üzemi sovi­nizmus bástyái mögé rejtőzni, ehelyett a jól bevált újítás el­terjesztését kell szorgalmazni vállalati szinten, sőt a szelle­mi termék kereskedelmi érté­kesítésére is gondolni kell. E vonatkozásban a szén- és az ércbánya újítói sokat tehetné­nek. Nagyon fontos feladat, hogy az újító körök együttmű­ködjenek a szocialista brigá­dokkal, hogy minél több fizikai munkás vegyen részt az újító mozgalomban, akiket valóban támogatnak a műszaki értel­miségiek. Például a tervek, a rajzok elkészítésében segíthet­nének a műszakiak, hogy az újítások, a szellemi elképzelé­sek valóban magas műszoki színvonalon szülessenek meg. S emellett a realizálást illetően olcsók is legyenek. Mindehhez a kisvállalkozási formák kiváló lehetőséget nyújtanak. A vál­lalatvezetés az energiagazdál­kodásban, a bányabiztonság­ban, a nehéz fizikai munka könnyítésében és a műszaki fejlesztésben számít az újítók, feltalálók kezdeményezésére. Megválasztották a küldötteket, akik az újítók és a feltalálók országos értekezletén képvise­lik a vállalatot. Küldöttek Si- monfly Dezső és Vitos Ferenc. Cs. J. Újítók tanácskozása a Volánnál Több mint kétszáz újító rész­vételével tanácskozást tartot­tak tegnap délután a Volán 12- es Vállalatánál is. A pécsi, Ba­Tavaly szeptemberben kezdődött meg Margittá-sziget meliorációs programja. Megmozgattak 100 ezer köbméter földet, melyből megépült 6 kilométer kiemelt földút és a hozzá tartozó vízel­vezető csatorna. Idén mintegy 120 ezer köbméter föld megmozgatása szerepel a tervben. Fotó: Arató Tamás cső Béla úti vállalati művelő­dési központban Fűzi Árpád, a 12-es Volán igazgatója érté­kelte az újítómozgalom válla­lati eredményeit. Többek kö­zött elmondta, hogy az alkotói kedv az utóbbi években folya­matosan javult. Ezt bizonyítja például az is, hogy 1981-ben megközelítőleg kétszázötven új műszaki megoldásra adtak be javaslatot a vállalat dolgozói, melyből mintegy százhatvanat fogadtak el, közülük pedig több mint százötvenet be is vezettek a gyakorlatban. Figyelemre méltó az elért gazdasági eredmény: a válla­lat számára mindez tizenkét és fél millió forint megtakarítást eredményezett Fejlődés ta­pasztalható az egy újításra ki­fizetett díjak terén is. Amíg 1980-ban 1840 forint jutott egy újításra, addig az elmúlt esz­tendőben ez az összeg meg- § közelítette a kétezer forintot A kialakított díjkulcs is emelke­dett az előző évekhez viszonyít­va: aránya három százalékr (Folytatás a 2. oldalon.) Pécs-Baranya, március 10—31. Kádár János fogadta Ho Dam-ot Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szer­dán az MSZMP székházában fogadta Ho Dam-ot, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottsá­gának póttagját, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettlesét, kül­ügyminisztert, aki hivatalos, ba­ráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Púja Frigyes külügyminiszter, Étre Sándor, a Magyar Népköztár­saság phenjani, valamint Kim Jong Szun, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság buda­pesti nagykövete. Ho Dam délután a Pest me­gyei Hernád községbe látoga­tott, ahol a helybeli termelő- Este a vendég megtekintette szövetkezet tevékenységével is- az Állami Népi Együttes mű- merkedeti sorát. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 69. szám 1982. március 11., csütörtök Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: lz együttélés jé példája (2. oldal) ♦ Párhuzamosságok (3. oldal) ♦ A szerkesztőség postájából (6. oldal) Ülésezett a Baranya me­gyei Termelőszövetkezetek Szövetségének Elnöksége. (Tudósítás az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents