Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-07 / 65. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nani o XXXIX. évfolyam, 65. szám 1982. március 7., vasárnap Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az MHSZ megyei aktívaértekezlete Szegfűvel köszöntötték az aktíva résztvevőit az úttörők Nők a honvédelemért Műsorral kedveskedtek az út­törők az ünnepeiteknek Úttörők műsorral, majd szeg­fűvel köszöntötték a női aktíva résztvevőit tegnap az MHSZ megyei vezetősége pécsi szék­hazában. A találkozót a Vörös Csillag Érdemrenddel kitünte­tett Magyar Honvédelmi Szö­vetség Baranya megyei veze­tősége rendezte, annak együt­tes értelmezésére ki, hogyan látja a nők helyét, szerepét a honvédelmi nevelés és felké­szítés feladatainak megvalósí­tásában. összegezzék az ed­dig végzett munka tapaszta­latait, valamint közösen meg­jelöljék a további feladatokat. Az aktíva meghívottait Val- kai József alezredes, az MHSZ megyei titkára meleg szavakkal köszöntötte, s egyben jó kí­vánságait fogalmazta meg a közelgő nemzetközi nőnap al­kalmából. Halas Ilona, a HNF megyei bizottságának titkárhelyettese vitaindítójában beszélt a nők szerepéről a honvédelemben, lehetőségeiket, feladataikat vá­zolta a hazafias honvédelmi nevelő munkában, valamint a nők részvételének fontosságát hangsúlyozta a Magyar Honvé­delmi Szövetségben. Kiemelte, hogy a magas ál­lami kitüntetésben részesített megyei szervezet eredményeit a nők munkája is gyarapította, mivel a megyében működő 158 honvédelmi klubnak 1669 nő tagja van, és tevékenykedik — többek között a lövész, a köny- nyűbúvár, a repülő és ejtőer­nyős klubban. Követendő pél­dának említette a komlói Car­bon Vállalatot, ahol a 183 klubtagból, 103 nő. Elismeréssel szólt a mohácsi Gadányi Ka­talinról, aki az 1980. évi má­sodik helyezése után tavaly a Honvédelmi Kupa lövészver­seny országos bajnoka lett. A minőségi sportágak, mint a sportlövészet, rádiózás, köny- nyűbúvár, repülés, ejtőernyő­zés terén is büszkélkedhet ki­emelkedő eredményeket elért női versenyzőkkel Baranya me­gye. Az előadó felhívta a figyel­met arra, hogy a családos anyáknak is segítségére lehet az MHSZ. A honvédelmi klu­bokban megismerkedhetnek a honvédelem különböző kérdé­seivel, jó előadásokat hallgat­hatnak, filmeket nézhetnek, vi­tatkozhatnak gyermekeik ezirá- nyú neveléséről, felkészítéséről. A színvonalas, elemző vita­indító beszéd után, Almássy Lászlóné, a pécsi Sopiana Gépgyár MHSZ-klub titkára, Tóth Zsuzsanna siklósi társa­dalmi MHSZ tisztségviselő, Do­hai Gyuláné, a komlói Carbon Vállalat MHSZ brigádvezetője, Ulbert Ádámné, Szederkény község párttitkára, Rácz Viktor- né (Mohács), Ledvináné Kosz- tán Erzsébet, az MSZMP sikló­si városi-járási bizottságának titkára, Névainé Dömölki Pi­roska (Pécs), Szőke Attiláné, a megyei pártbizottság munka­társa beszélt a nők közéleti tevékenységéről, a honvédelmi nevelőmunka szerepéről s a családon belüli feielősségvál-- lalásról a haza védelmében. Az aktívaülésen felszólalt Ka­szás Sándor, az MHSZ orszá­gos központjának osztályveze­tője. Az elnöki zárszót követően kitüntetések átadására került sor. A hazafias honvédelmi neve­lőmunkában kifejtett eredmé­nyes tevékenységük elismerésé­ül, a nemzetközi nőnap alkal­mából GUI Imréné, az MHSZ megyei szövetségének dolgo­zója a Haza Szolgálatáért Ér­demérem bronz fokozatát kap­ta. Az MHSZ Kiváló Munkáért érem aranyfokozatával tüntet­ték ki Ledvináné Kosztán Er­zsébetet, a siklósi városi-járási pártbizottság titkárát és Fehér Józselnét, az MHSZ Baranya megyei vezetőségének könyve­lőjét. Többen vették át az MHSZ Kiváló Munkáért kitün­tetés ezüst és bronz fokozatát, valamint a megyei titkár elis­merő oklevelét. A kitüntetése­ket Valkai József, az MHSZ megyei titkára adta át. N. I. 1643 tanuló 28 szakma ismereteit sajátítja el a pécsi 500-as Szakmunkásképző Intézetben. A me­gye fegnagyobb szakmunkásképzőjébe az 1982-83. tanévre 772 elsőévest iskoláznak be. Képünk az Ifjúmunkás utcai tanműhelyben készült, a másodéves esztergályosok műhelygyakorlatán. Fotó: Proksza László Baranyai tudományos hetek • • Ünnepélyes megnyitó: március 10. A tavasz közeledtével felpezsdül a műszaki és közgazdasági szakmai köz­élet: a hagyományos ba­ranyai tudományos hete­ket az idén is megrende­zi a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetsége és a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szerveze­te. A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitójára március 10-én, szerdán délután 2 órakor a Janus Pannonius Tudományegye­tem aulájában (Rákóczi út 80.) kerül sor. Dr. Bognár József akadémikus, a Vi­lággazdasági Kutató Inté­zet igazgatója tart elő­adást A mdgvar gazdaság a világgazdasági korszak- • váltásban címmel. A tudományos hetek ke­retében Pécsett és a me­gye városaiban egymást érik a szakmai rendezvé­nyek, előadások, konferen­ciák. A mottó: a gazdasá­gunk fejlődését biztosító új feltételek és követel­mények számbavétele, a tudományos eredmények gyakorlatban történő hasz­nosítása, megkülönbözte­tett figyelemmel az ésszerű energiagazdálkodásra. A tudományos heteken szá­mos ismert szakember , mellett előadást tart dr. Trethon Ferenc nyugalma- ' zott miniszter, dr. Kállai Lajos pénzügyminiszter-he­lyettes, dr. Kádas Kálmán egyetemi tanár, dr. Bérei Gyula, a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társa­ság főtitkára. Köszöntjük a nőket H a a nő teljesíti kötelességeit a család magánszol­gálatában, akkor kívül marad a köztermelésen, és * * semmit sem kereshet; ha pedig részt vesz a köz­tevékenységben, és önállóan akar keresni, képtelen családi kötelességeit teljesiteni. És amilyen a nő helyzete a gyárban, ugyanolyan minden foglalkozási ágban, akár az orvosi vagy az ügyvédi pályán is. A modern monogám család a nő nyílt vagy leplezett házi rabszolgaságán alapul... A családban a férfi a burzsoá, a nő képviseli a proletariátust." Két év ihíjón száz esztendeje írta ezeket a sorokat Engels A család, a magántulajdon és az állam eredete című mun­kájában. Száz év nagy idő, sok változást hozott családban,, tulajdonformákban és államot illetően is a világ sok orszá­gában, de nem sokkal áll jobban a dolog a férfi és a nő egyenjogúságával: bizonyíték rá a nőnap. Az a nap, amely tudatosítani igyekszik a nő proletár voltát, s mozgósítani ki­zsákmányolásuk megszüntetésére. Hajlamosak vagyunk a nők egyenjogúságára redukálni a nők egyenlőtlenségénék felszámolását, pedig az, a női egyenjogúság éppen nem célja, csak feltétele a nők felsza­badításának. Mint ahogy nem cél, csak eszköz szintén, hogy „az egész női nemet újra bevonják a köztevékenységbe" — mint ahogy írja Engels, hozzátéve: „ez viszont megköveteli, hogy kiküszöböljék a monogám családnak azt a tulajdonsá­gát, hogy a társadalom gazdasági egységét alkotja." Nőnapi köszöntők hatásos fordulata arról beszélni, hogy le kell venni a terheket a nők válláról. A szónoki mondat azonban ma csak remény, vagy alaptalan ígérgetés. Reáli­sabb arról beszélnünk: olyan feladatok háruljanak a nőkre, amik nemcsak jogilag, hanem ténylegesen egyenlőkké te­szik őket. E feladatokat azonban nem a férfiaknak, hanem a társa­dalomnak kell kijelölnie, mint ahogy elismerésének is tár­sadalminak kell lennie ahhoz, hoav ne teherként jelentkez­zenek az egyének, vagy közösségek szemében, A háztartás­nak ót kell változnia társadalmi tevékenységgé: részben úgy, hogy a társadalmi szolgáltatások mentesítik a nőt a házi­munka alól, s részben úgy, hogy nemcsak a jogokban és az állam által támogatva, hanem valójában is társadalmi­lag megbecsült lesz például a gyermekszülés és gyermekne­velés. Amikor ugyanis arról beszélünk, hogy az egész női nemet újra bevonják a köztevékehységbe, aikkoir korántsem arról van csak szó, hogy a nők állást vállaljanak, hanem arról is,, hogy speciálisan női tevékenységük, a gyermekszülés és -nevelés is köztevékenységnek minősüljön. Amíg a társadalom nem rendelkezik elégséges anyagi esz­közökkel, addig nem a kívánságokon, hanem az anyagi’ le­hetőségeken múlik valójában, hogy a család gazdasági egység is még ma. De ezeken az anyagi lehetőségeken mú­lik nemcsak a nőkkel, hanem az egész társadalommal kap­csolatos egyenlőtlenségek megszüntetése is. Hiszen a társa­dalmi egyenlőtlenségek csak egyik formája a nők megkü­lönböztetett helyzete — erre hívták fel hetvenkét esztendeje a figyelmet az első nemzetközi nőnap meghirdetésével. Az emberi haladásért vívott harc egyik zászlaja a nemzet­közi nőnap. Elsősorban az, s csak annyiban ünnep, amennyi­ben nyertünk csatákat ebben a harciban. A mindennapok győztes csatáinak ünnepén azért köszöntjük a nőket, mert még csak egyenjogúak, s nem egyenlőek; azért, mert még ma is sokuk őrlődik a munkahely és a háztartás malmában; azért, mert még vannak köztük, akik ugyanolyan munkáért nem ugynolyan bért kapnak; s azért is, mert csak szülőként, családtagként örülünk egy gyermek születésének, a szülő nő munkatársaként, főnökeként már nem annyira. Köszöntjük őket, mert a körülmények vissza-visszarántják háztartási cselédnek — köszöntőnkben próbálva pótolni nő- ségük nem irigyelt tehertételeinek közömbös hétköznapi tu­domásulvételeit. És ünnepeljük őket önösen. hogy mindezek között és el­lenére nők; matrónák és csűrik, szeretők és szerethetek, vi­gasztalók és bátorítok, hogy gyermekeink anyjai és apáink- maqunk eltemetői, hogy örök reménykedők és reménytkeltők: sorsuk jobbulósát hozzátartozóik boldogságában keresők. Mindannyiunk boldogulásában bízunk a nők napján és ünnepén.

Next

/
Thumbnails
Contents