Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-01 / 59. szám
Vegyes felvágottat teszünk ezúttal is az ablakba, igaz, szeletelve. Szó lesz rádiótelefonról, fuvarozó magánkisiparosról, és fakultatív osztályokba járó pályaválasztó fiatalokról. Autós rádiótelefon? Angyalt láttuk visszatérni ilyen csodakészülékkel. Lehet, hogy egyszer mi is a Ladából csöngetünk haza? „Anyukám, feltehe- ted a paprikáskrumplit, most fordultam be a sarkon." Nos, egy pécsi orvos is erre kíváncsi, persze sokkal megfontoltabb szándékkal. Lesz Magyarországon autós rádió- telefon. A Posta Vezérigazgatóságának vezeték nélküli távközlési szakosztályán megtudtuk, hogy a BERH (budapesti egységes rádiótelefon hálózat) tervei elkészültek, s valószínűleg 1985—86-ban a fővárosban és környékén már működnek a BRG gyártotta készülékek. Hogy a vidéki hálózatot mikor építik ki? Távlati terv, az időpontot csak jósolni lehet: ugyanis milliárdokat emel ki az államkasszából egy ilyen országos rendszer. S egy autósnak mennyibe kerül majd? Körülbelül annyiba, mint egy új kocsi ára. Tehergépkocsi tulajdonos, magánfuvarozó kisiparos kérdezte: szállíthat-e vállalatnak, mert Baján azt mondták, nem. Budapesten is azt mondták. A KIOSZ jogi főosztályán idézték az erre vonatkozó rendeletet, vagyis, magánfuvarozó szállíthat a lakosságnak, szövetkezetnek, amennyiben az a lakosságot szolgálja, valamint a községekben a költségvetési szerveknek, mint iskola, óvoda és a többi. Hogy kinek nem fuvarozhat? Nem derült ki. Sebaj, menjünk tovább. A KPM igazgatási és jogi főosztályán mondták: miért ne? A vállalatoknak semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy megbízzanak akár magánfuvarozót is. Igen ám, de a minisztérium jogi osztályán elővették a rendeletet, s íme egy másik magyarázat: jól tudják Baján. A magánfuvarozó vállalatnak, gazdálkodó szervnek nem szállíthat. Mig teljesen elvesznénk a jogászi szövevényben, nézzük, mi van Baranyában? Siklóson, Szentlőrincen és hamarosan Mohácson is magánfuvarosok szállítják háztól házig a pb-gáz- palackokat. Ők a DDCáz, ugyanolyan partnerei, mint Pécsett a Volán. Sőt (!). A Gáz- szolgáltatónak végre sikerült megoldani a háztól házig szállítást a vidéki településeken is. A fakultatív osztályokból most repülnek ki az első fecskék. Csakhogy, mit tehet az a nebuló, aki másodikban még orvosira készült, ezért teljes gőzzel gyúrta a biológiát és fizikát, a többi tárgyból csak amolyan törzsanyagot kapott. Negyedikben meg kiderül, hogy mondjuk a vendéglátó főiskolához volna kedve. Dr. Bárdi László, a Baranya megyei Tanács művelődési osztályának csoportvezetője szerint is nehéz helyzetben van. Ha stramm gyerek, maga hozza be a lemaradást. Szerencsésebb, ha már előbb jön rá, hogy rossz lóra tett, ekkor még átléphet egy másik fakultációba. Mi a megoldás? A Művelődési Minisztérium még a tanév zárása előtt kér véleményt a tanácsoktól a fakultatív rendszer tapasztalatairól. Dr. Bárdi Lász- lóék azt javasolják, hogy intézményesen oldják meg az iskolák ezt a már most jelentkező gondot: indítsanak előkészítő tanfolyamokat azoknak a diákoknak, akik az érettségi előtt szeretnének átnyergelni más pályára. Gáláonyi M. □hétfői Az első magyar színész a Fülöp-szigeteken Béklyó a színművészeten Miért nem „igazi” a magyar film külföldön? kaptunk, amit én eddig még sosem. Értették, befogadták a Kettévált mennyezet-et. — Mégis... A magyar színművészet sok színházi és filmgyári alkotóműhely révén kimagasló eredményeket is felmutat, de a mindössze 15 milliónyi ember beszélte magyar nyelv béklyóba köti. Csak a film viszi el a nagyvilágba?! Premier után Kaposvárott Fotó Sári Gyöngyi Tíz perccel múlt premier. Básti Júlia leveti Lady Anna fekete, meg piros ruháit és fekete meg piros hangulatait. Színésznő, hófehér ingben, ritka szép repülőút, és modern Shakespeare bemutató után, kicsit még a tapsorkánt visszhangzó és III. Richard hangulatú öltözőben. Színészet, filmvilág, magyar kultúra háromszögéről váltunk néhány szót, hiszen ő az első magyar színész, aki eljutott Manilába, a Fülöp-szigeteki országnak majdnem a földgömb másik felén fekvő fővárosába: Gábor Pál: Kettévált mennyezet című filmje is szerepelt a monilai fesztiválon, így jutottunk ki oda a rendezőből, kulturális vezetőkből, újságírókból összeállított csapattal, (repülővel is oda-vissza jó kétnapos úton, sok leszállással. Egy hétig voltunk kint, s mivel a Kettévált mennyezet-et csak az utolsó napon vetítették, járkáltunk a szu. germodern városban. Négy évszázados spanyol uralom után a Fülöp-szigetek az USA egyetlen nagy gyarmata lettek. így aztán már önállóságuk előtt látványos amerikai méretekkel építkeztek, például egészen modern felhőkarcolókat. — Hogyan fogadja a manilai ember a sajátos magyar gondokról szóló magyar filmet? — Többször „belehallgattunk” a nézőtérbe. A nagy csönd, figyelem már jó jel volt. A vetítés végén aztán olyan tapsot — Ez igaz. Mert hiába világelső a szinkronstúdió, amikor idegenből magyarra kell valamit átültetni. De fordítva — semmi! A magyar színészet értékei elveszhetnek a külföldi feliratos vetítéseken, vagy esetleg önkényes szinkron módszer miatt. Égetően fontos lenne, hogy minden magyar színész legalább két világnyelven beszéljen és játsszon. Földessy Dénes Kinyílt a magyar kikerics Ötmilliárdos hegyoldal Közzétették védett növényeink kárértékjegyzékét Teljes pompájában virít a kora tavasz legszebb hazai védett virága, a magyar kikerics a Nagyharsány feletti Szársomlyó- hegy déli lankáján, az „ördög- szántás barázdáiban”. A mészkőpadokat néhol 15—20 négyzetméteres felületen borítja el a fehéres-rózsaszínű viráglepel. 1867-ben, 115 éve fedezte fel ezt a fajta kikericsünket Janka Viktor, a Balkán-flóra híres kutatója. 1941-ben országos védettséget kapott, majd 1944-től a termőterületet is védetté nyilvánították, 144 hektáron. Az ország első védett növénye a magyar kikerics. A védetté nyilvánítást idős Reuter Camilló indítványozta, és az akkori szakértői bejáráson részt vett Csapody Vera, Horváth A. Olivér, Pénzes Antal: mindnyájan közismert botanikusok. A közelmúltban, hat évi előkészítő munka után elfogadták a védett növények kárérték— jegyzékét. A jegyzékben a 13 legszigorúbban védett növényünk között említik a magyar kikericset egy másik baranyai „társával”, a bánáti bazsarózsával. Ezentúl természetvédelmi bűntettnek, tehát nem egyszerű szabálysértésnek számít, ha valaki kiássa tövestül, vagy letép egy szálat a kikericsből. A tettesre egy tőért 10 000, míg egy szálért 2—3000 forintos büntetés szabható ki. Ugyanez a helyzet a bazsarózsa esetében. Egyes tudósok szerint a Szár- somlyón legalább félmillió kikericstő bont virágot kora tavasz- szal, némelyik már karácsonytól egymás után 10—15 virágot hajt. A világon itt található a legtöbb magyar kikerics, hazánkban pedig csak egy helyen honos. Tehát a hegyoldal biológiai eszmei értéke csupán e virág vonatkozásában több mint 5 milliárd forint. Megkönnyíti majd a tanácsok, az iskolák, a természetvédelmi területi őrök ismeretterjesztő munkáját, hogy megjelent dr. Csapody István tollából, a Gondolat Kiadónál a „Védett növényeink” című könyv, amely bemutatja mind a 360 védett növényünket. A kárértékjegyzé- ket tartalmazó plakátokat, levelező lapokat, füzeteket hamarosan megkapják a tanácsok és a természetvédelemmel foglalkozó intézmények. Csuti J. Kassai újságíró, prágai karikaturista, norvég katona — és európai festő született, hanem egész munkássága során magáénak érezte és vállalta a magyar kultúrát, figyelemmel kísérte alakulását. Ezért is tartja fontosnak, hogy művészetét valóban megismerjék Magyarországon és művészete valamiképp bekapcsolódjon a magyar képzőművészeti élet vérkeringésébe." — ezt olvashatjuk Nemes Endre budapesti, nemzeti galériabeli kiállításának a katalógusában. A február 5-én nyílott budai tárlatot azonban március 14-én lebontják és Pécsre hozzák. Ebben a városban március 21-től április 12-ig láthatják majd a nézők. Két magyar városban ismerkedhetnek meg tehát a festészet kedvelői a Pécsváradon született művészszel. A két város és a két ország — szülőhazája és mostani lakóhelye: Svédország — még mindig kevés,’ ha Nemes Endre szellemi életterét akarjuk meghatározni. Hiszen Németh Lajos így fogalmazta meg a művész kultúráját: „ .. . művészete a közép-európai társadalmi valóságban gyökerezik. Művészetének jellegmeghatározó vonása, hogy magába ötvözte Közép-Európa kulturális tradícióját, élményvilágát, ugyanakkor egyetemes horizontúvá is vált”. A festőről nem kisebb drámaíró, mint Peter Weiss írt tanulmányt és kiállításainak csak a felsorolása oldalakat kívánna. Most csak egy képét mutatjuk be, az 1980-ban festett 100 híres melódia címűt.' A többi élményt március 21-től kaphatják meg a nézők Nemes Endréről, aki volt kassai újságíró, prágai karikaturista, norvég katona és most — Európa festője. Egy különleges gyűjtemény Ez csak a gyűjtemény fele Läufer László felvétele „Nemes Endre művei szerepeltek ugyan 1970-ben a Műcsarnokban, a Magyar származású művészek külföldön című kiállításon, 1973-ban pedig önálló kiállítást rendezett a Szépművészeti Múzeumban. Számos nemzetközi sikert arató festészete azonban mégsem eléggé ismert Magyarországon. Pedig Nemes Endrét nemcsak az fűzi az országhoz, hogy 1909-ben Pécsváradon Elképesztő, hogy mi minden akármik fityegnek a slusszkulcstartókon! Öserdei gyík lába, parányi szamovár, óriási bögöly átlátszó műanyag kockába döglesztve, mezítelen női láb, műfogsor, forgópiszto- lyocska, amivel riasztólövést lehet leadni a liliputiakra, pisilő fiú, Infecundin tabletta Richter Gedeontól, a forgalomból kivont ausztrál réz egy- pennys Erzsébet királynő arcképével . . . Ezek mind-mind Fűzi Árpád, a Volán 12-es Vállalat igazgatójának gyűjteményéből valók. Hivatali szobájának vitrinjében már csaknem 1300 slusszkulcstartó sorakozik, alighanem országosan is egyedülálló ilyen gyűjtemény. — Tíz évvel ezelőtt kezdődött Komlón — meséli. — A vállalatok év végén mindenféle mütyüröket küldözgettek egymásnak, így jutottam az első kulcstartókhoz. Egy kis ládába gyűjtöttem, aztán amikor összejött vagy harminc, kiakasztottam a vitrinembe. Soha nem vásároltam, mégis gyarapodni kezdett a gyűjtemény. Egyre- másra kaptam a kulcstartókat, munkatársaktól, partnerektől, vezérigazgatótól, miniszterhelyettestől. Akik hallottak róla, vagy jártak nálam és látták a Fityegő műfogsor, zöid kéz és gyíkiéb gyűjteményt, legközelebb rendszerint megajándékoztak egy újabb darabbal. Kezdetben minden vágyam az volt, hogy legalább 550 kulcstartóm legyen, annyi, ahány helyi és távolsági autóbusza van a Volánnak. Mára összegyűlt vagy 1300 kulcstartó, most meg azt szeretném, ha a Volánnak lenne ennyi autóbusza, akkor kulturált utazást tudnánk biztosítani kedves utasainknak. Dehát az összes járművünk nincs ennyi. Lássuk, mi minden fityeg a vitrinben. Fantasztikus választék, próbáljuk valahogy osztályozni. Fityegők fémből, fából, bőrből, kőből, üvegből, műanyagból. Egy részük szórakoztató mütyür, egy másik kupacba kerülhetnek azok a darabok, melyek városok vagy cégek emblémái. Például a teknősbéka a slusszkulcstartón egy angol bank jelképe. Osztályozhatunk úgy is, hogy egyes kulcstartók díszei útiholmiként is szolgálhatnak. A külföldet járó kamionvezető minden bizonnyal hasznát vehetné a körömvágó ollónak, a gázöngyújtónak, a kicsiny szerszámoknak, vagy a parányi tűzőgépnek, amivel útiokmónyait összetűzheti. S ez a kerek számlapos műanyag micsoda? Szellemes svéd szerkentyű, beállítás után zsebre kell vágni, és kóborlásainkkor hangosan jelez, siess vissza a kocsihoz, mert lejárt a parkolási idő. Akadnak pajzán darabok is. Például parányi koporsó a férfiember műanyag csontvázával, mely - ha a koporsó fedelét felpattintják — holtábair is férfiságát bizonyítja. — A gyűjtemény nagy része külföldi, ki tudná összeszámlálni, hány ország, mindenesetre minden földrész képviselve van. Ezt a slusszkulcstartót a levágott és szépen kikészített őserdei gyík lábával kitől kapta? — Egyik munkatársam fia hajós, járja a Távol-Keletet, barátságból mindig meg szokott lepni valami különlegességgel. — Melyik volt az első a gyűjteményben, s melyik az utolsó? — Az első természetesen vo- lános slusszkulcstartó volt, legutóbb pedig ezt a zöld színű kezet kaptam, rajta a Dá- vid-csillaggal. Izraeli. Fűzi Árpád búcsúzóul: — Nem szenvedélyem a gyűjtés, pusztán szórakozás. Inkább annak örülök, ha mások gyönyörködnek a kulcstartókban. Egyébként ha egyszer rendeznek valami nagyobb hobbi- vagy közlekedési témájú kiállítást, szívesen rendelkezésre bocsátom a gyűjteményt. Miklósvári Zoltán 1300 slusszkulcstartó a vitrinben Nemes Endre sikeres életútja
