Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-05 / 63. szám
e Dunántúlt napló 1982. március 5., péntek Baranya megye háztáji kertjeibe javasolt gyümölcsés szőlőfajták Gyümölcstelepítési javaslatunknál felmértük a forgalmazó és felhasználó vállalatok várható igényét. 1. A nagykozári Zengő Gyöngye Tsz szörpös üzeme részére termeltet és felvásárol szamócát és málnát. Szaporítóanyagot a termelőknek biztosít az általa meghatározott fajtákból. Ezen kívül szakcsoportokat is szervez, a telepítőknek anyagi és szakmai segítséget ad. 2. A Szigetvári Konzervgyár hosszú távon igényel: meggyet (Pándy, és cigánymeggy' klánok), cseresznyét (nagygyümölcsű befőzési anyagot), kajszit (velőnek, nagygyümölcsű fajtákat), szilvát (Besztercei). 3. A Zöldért Vállalat nyári gyümölcsöket kér: nyári almát és körtét, ringlót, kajszit (az új, nagygyümölcsű fajtáikból) őszi barackot (folyamatosan, és az eddiginél több sárga húsú fajtát), málnát és szamócát, szilvát (az új jugoszláv fajtákat), ezen kívül diót, mogyorót, mandulát. Nem kér cseresznyét, meggyet, téli körtét, naspolyát, birset és ribiszkét. 4. A Kertészeti Vállalat a házi kerti forgalmazáshoz, ellátáshoz igényelt fajtákat elszaporítja, az igényeket kívánatos előre meghatározni és a vállalattal egyeztetni. A vállalat helyszíni konzultációval és szaktanács- adással segítséget ad a községfásításokhoz, szaporítóanyagot biztosít és az utó- ellenőrzéseket is elvégzi. 5. A háztáji üzemekbe javasolt szőlőfajták. Villány és Mohács környéke: oportó, teltfürtű kékfrankos, kék zweigelt, merlot. Mecsek aljai borvidék, Siklós és Diósviszló környéke: rizlingszilváni, zöld veltelini, olasz- rizling klánok: B 5, B 14, B 20, Pécs 2, Pécs 10, ezerfürtű, char- donnay.muskátottonel, pirostramini (freiburgi klón). Szajk, Boly és Turony környéke: pezsgőalapbort adó fajták: olasz- rizling: B 5, B 14, B 20, zöld- veltelini, pintes, juhfark, (melegebb fekvésű helyekre) aligote, Vértes csillaga. Egyéb bortermő helyekre: rizlingszilváni, zöld- veltelini. Egyes gyümölcsfajták termelési körzetei: Nyári almák a megye egész területén termelhetők. Körte a szigetvári, mohácsi és komlói járás területén. Őszibarack a tengerszint felett 150 m-rel magasabb területeken, ahol a szőlő is jól megterem, termelhető biztonsággal. A kajszival együtt javasoljuk Pécsett és környékén a villányi hegy déli oldalán, a mohácsi és szigetvári dombvidéken telepíteni. Gesztenyét Pécs, Pécsvárad és Szigetvár környékén javasoljuk. Meggyet és cseresznyét a konzervgyár körzetében javasoljuk telepíteni. Horváth Sándor, a Kertbarátok és Kistenyésztők B. m.-i Társadalmi Szövetség alelnöke AHatbeszerzés — adás Kihez forduljanak a nutria- tartók? Kedvez a divat a nutriate- nyésztésnek, hisz újra hódít a valódi szőrme és nem is csupán a nutriáé. A nutriatartás idősebbek, fiatalok, nők számára sem megerőltető elfoglaltság. Ez a prémes állat nem igényel drága tápot, kevés abrakkal, zöld vagy hulladék takarmánnyal felnevelhető. Tartása iránt mind többen érdeklődnek Baranyában is. Szerkesztőségünkhöz is sokan fordulnak: hol szerezhetik be a tenyészállatokat, hol értékesíthetik a prémet? A válasz sajnos az, hogy Baranyában jelenleg még nincs szerződéses nutriatartás. A tenyésztők az ország távoli vidékeiről. vagy egymástól szerzik be a növendékóllo- mányt, a prémet is ott adják el, ahol tudják. Ezen a helyzeten kíván változtatni a Pannónia Társaság, amely taggazdaságainál szervezi a nutria- tartást. Baranyában eddig a felsőszentmártoni és az egy- házaskozári tsz jelezte érdeklődését a háztájiba bevezetendő nutriatartás iránt. A Pannónia felvette a kapcsolatot a nutriatenyésztés gesztorával, a Sárszentmihályi Állami Gazdasággal, amely pillanatnyilag az ország legnagyobb nutria- prém-felvásárlója is. Ugyanezt tette a bólyi ÁFÉSZ is, amely szakcsoportba kívánja tömöríteni a Boly környéki nutriatenyésztőket. A kistermelőknek nemcsak tenyész- anyagra, szakszerű technológiára — nutriát vízmedence nélkül nevelni nem lehet —, de mindenekelőtt szerződésre van szükségük. Ennek híján köny- nyen előfordulhat, hogy a felNutriatenyészet Bolyban, Gyarmati János portáján nevelt élő nutriát vagy a prémjét nem tudják értékesíteni. Az állattartók érdeklődéséta televízió nemrég sugárzott e témáról készült riportja csak fokozta. Megjelent a közlemény is, amelyben az illetékesek bejelentették, hogy a hazai élelmiszertörvény ez évtől engedélyezi a nutriahús emberi fogyasztását. (Ezt egyébként minden környező államban már régen megengedik.) A probléma csak az, hogy a nutriahús feldolgozása nem megoldott. Emiatt évente 20 vagon nutriahús megy veszendőbe, még úgy is, hogy a tenyésztők köztudottan fogyasztják az állat sokféleképpen elkészíthető húsát. Kihez forduljanak tehát a nutriaügyben érdeklődők? A baksai Pannónia Társaságnál és a bólyi ÁFÉSZ-nél lényegesen bővebb választ kaphatnak kérdéseikre. E két szervezet mindenesetre megmozdult és felkarolta a gazdátlan területet. A Pannónia Társaság ez év negyedik negyedére ígéri az első baranyai tsz nutriate- nyésztő szakcsoport megalakulását. Cukkini és patisszon A komlói kiskertekben mind többen termelnek* olyan tökféleségeket, melyeknek 3—4 cm keresztátmérőjű terméséből kiváló minőségű savanyúság, 5—8 cm átmérőjű terméséből felszeletelve és kirántva, pörköltnek elkészítve, sütve, főzve húspótló étel, később pedig teljesen kifejlődve és gyalulva tökétel készíthető. Az Olaszországból származó cukkiniről (Cucurbito pepo), mely a főzőtökhöz hasonló, csak sötétzöld színű és a patisszonról (csillagtökről, C. patissonina G.), illetőleg ezek termeléséről szeretnénk olvasóinkat, kertbarátokat tájékoztatni. Mindkét tökféleség termesztése teljesen egyező. 1x1 méter távolságra 3—4 cm mélyen kell magját elvetni, illetőleg korai termesztés esetén elő lehet nevelni május elején, amikor a talaj hőmérséklete legalább 15 Celsius fokú. Mi Komlón fészektrágyázást alkalmazunk. Egy-egy fészekbe 4—5 kg érett trágyát és 10 dkg műtrágyakveréket alkalmazunk. Egy-egy fészekbe 5—6 magot helyezünk és kelés után a legerősebb kettőt hagyjuk meg. Csak szárazság esetén kell öntözni. Kelés utáni ápolása nagyjából megegyezik a többi tökféleségekhez, szükség szerinti talajporhanyítás, gyomtalanítás. Termését virágzás után legalább hetenként kétszer kell szedni attól függően, hogy savanyításhoz vagy húspótlóételként, vagy gyalult tökként kívánjuk felhasználni. Könnyen emészthető ételek készíthetők e tökféleségekből. Sok fehérjét, C-vitamint és ásványi anyagokat tartalmaz, cukorbetegek és fogyókúrázóknak ideális étele, de mindenkinek ajánlható. Dr. Berényi István A komlói Határtetőn március 15-én megkezdik a gyümölcsfák, szőlőfélék és dísznövények árusítását kertbarátok részére. Árusítási idő: szombat, vasárnap 8—16. óra, a hét többi napjain: 8—11 óra. Mozgó műtrágyabolt Új szolgáltatással lepi meg márciusban a baranyai AGRO- KER a kiskerttulajdonosokat, szőlőművelőket. Azt tervezik, hogy — egyelőre Pécsett — teherautóval kiviszik a dűlők egyes forgalmas csomópontjaira a műtrágyát — többfélét —, s helyben árusítják majd. Amint azt informátorunk jelezte: éppen úgy, mint ahogyan a szódás árulja portékáját. Csengetve, „hangosítva". Nyilvánvalóan arról, hogy mikor melyik dűlőbe viszik a műtrágyát, lapunkban előre értesítik a kiskerttulajdonosokat. S az akció a műtrágyával nem áll meg, a későbbiekben, amikor arrj éppen a legnagyobb szükség van, különféle növényvédő szerrel is eljutnak a pécsi dűlőkbe. Szabadföldön is kezdődik a munka Háromezer fej salátát a közeli napokban szed fel az egyik fóliasátor alól Erőd János a Postavölgyi úton. Utána paprikapalántával telepíti be. Szokolai István felv. Hagymatermesztés magról A fólia alatti hajtatáshoz az uborka magvakat elvetettük. 10x 10 cm-es fóliazacskókba, kom- poszttal kevert, finomra őrölt is- tóllótrágyát tettünk és néhány nap múlva ebbe került a mag. Aki elkésett, az most már itatóspapír, vagy két ruha között előbb néhány napig áztassa a magot. Az uborka rendkívül gyorsan nő, ezért 50 cm-es támasztópálcikákat kell készíteni, hogy még a palántanevelés időszakában melléje szúrhassuk. A növényt ehhez kötözzük és úgy neveljük. Ahogy nő a növény, úgy rakjuk mind messzebb egymástól a töveket. Uborkapalánta ültetésére is most kell felkészülni. 20 cm magas, 50 cm széles bakhátat készítünk, friss, de nem szalmás istállótrágyából. A sortáv 130— 140 cm. A fóliaházakban már szépen mutatkozik a retek és a saláta, ültetési sorrendben most a karalábé, karfiol és káposzta következik. Ezek hidegtűrő fajták. Ezért újból felhívom a figyelmet, ahol karalábé és karfiol van, ott paradicsom vagy uborka ne legyen, mert a két növény hőmérsékletigénye egészen más. A kettő együtt nem sikerülhet. Az idő kezd felmelegedni, a szabadföldi zöldségtermesztésnél is jelentkeznek az első munkák. Először a mák, a sárgarépa és a petrezselyem kerül a földbe. Vetésükhöz a legmorzsalé- kosabb, porhanyós talajszerkezetet kell előkészíteni. A vetőmag ugyanis nagyori apró és ha mélyre kerül, nem kel ki. Mindhárom növény vetése előtt a talajt hengerelni kell. Akinek nincs hengere, szélesebb deszkával megveregeti. A vetésmélység 1—1,5 cm. Nedves, sáros talajon ne dolgozzunk, Várjuk meg, míg felszárad. Ha ragadós a föld, megtömődik, s a kelés nagyon hiányos lesz. Következő növényünk a hagyma. Dughagymárál is, magról is lehet termelni. Dughagymárál termelni lényegesen drágább, viszont a hagyma beltartalmi értékénél fogva téli tárolásra sokkal alkalmasabb. A magról termélt hagyma vetési ideje március eleje. Ne mélyen vessük! A sortávolság 25 cm. Kelés után ritkítással állítjuk be a megfelelő tőszámot. Nagyon jó minőségű hagymát lehet termelni magról. Ehhez az szükséges, hogy olyan hély- re tegyük, ahol a május—júniusi nagy szárazságok idején legalább egyszer meg tudjuk öntözni. Ha ért nem mulasztjuk el, kétszeres terméssel számolhatunk. A magról vetett hagyma' három Héttel később érik. Magot a boltokban lehet kapni. Van, aki szabadföldi zöldség- növényeinek hagyományos melegágyat készít trágyatalpon, üveggel. A rendszeres szellőztetésre hívom fel a figyelmüket a karalábé-, karfiol- és káposztapalántáknál. Ellenkező esetben nagyon megnyurgulnak, mire az ültetés elkezdődnék. Török Ferenc Rovatszerkesztő: LOMBOSI JENŐ Ölifasó Nép Az Olvasó népért mozgalom tájékoztató folyóiratát a Hazafias Népfront 6000 példányban jelenteti meg, az idei évtől kezdve évi négy alkalommal, utcai árusítással isAz 1981. évi decemberi, csaknem kétszáz lapnyi terjedelmű folyóirat címének megfelelően elsősorban a művelődő közösségek olvasás- 'és olvasmányélményeiről számol be, de ugyanakkor tájékoztat bennünket többek között a könyvtári hálózat korszerűsítéséről, az Olvasó nép megyei rendezvényeiről is. Foglalkozik a könyv útjával, a könyvnyomdák munkásságával, hírt közöl az olvasók véleményéről; hírek vannak benne, keresztrejtvényt is lehet fejteni stb. E szám azért is érdekes, mert a benne olvasható írások jó részének pécsiek, baranyaiak a szerzői. Külön rész foglalkozik „Az OLVASÓ NÉP Baranyában" címszóval az olvasómozgalom pécs-baranyai eredményeivel. E rész • előtt azonban Tüskés Tibor „Találkozások a könyvvel" c. írását fedeztük fel. Itt azokat a nagykanizsai diákköri élményeit idézi az író, amelyek a könyvek megismeréséhez vezették; későbbi könyvszereteté- ben pedig a szellemi forrást, az . anyaggyűjtés lehetőségét, majd ,,a mindennapi gyakorlótér szolgálatát” jelentették számára a könyvtárak. Fegó Lajos, az „Olvasó népért" mozgalom megyei szervező bizottságának elnöke, a baranyai közművelődési könyvtárak elért eredményeiről, tevékenységi formáiról, jövőbeli programjukról és a termelő üzemeknek fokozottabb bevonásáról nyújt reális képet és távlati tervet. A „Könyv és ifjúság" című cikkben a Baranya megyei vetélkedő eredményéről a versenyzők véleményének ismertetésével számol be Bokorné Magvasi Ágnes; míg az istenkúti író—olvasó találkozóról, a Kalász Mártonnal és Galsai Pongráccal folytatott beszélgetésről Jeli József közöl színes beszámolót. Nagy Sándorné népfrontbizottsági elnök az újmecsekal- jai IV. számú körzetnek köz- művelődési népfrontmunkájába enged betekintést. Megismerkedhetünk azzal a széles körű művelődési tevékenységgel, amely az egy évvel előbb megnyílt Mozgalmi házban rendezett klubfoglalkozásokra, könyvtári és hírlapolvasói szolgáltatásokra hívja fel a figyelmet. E körzet Dcdamutató munkája (mint amilyen a „Pécsi mű- vészportrék” sorozat, a kerek- asztal-beszélgetések, a „Családok klubja" stb.) valóban „kedvez a barátságoknak, az emberi kapcsolatok szélesedésének, s talán egyben megújulási és önművelődési * készségünk fejlesztésének is." Wald Gáspárné a mohácsi könyvbarátklub összetételéről, programjáról és egy évi munkájáról tájékoztat, míg László Lajos „Több nyelven - azonos célért" című írása a rövidesen harmincadik évébe lépő Pécsi Rádió háromnyelvű programközvetítésének munkájáról, s ekként kialakult írói tevékenységének „műhelytitkaiba" is beavatva az olvasót — vall rendkívül érdekesen. „Pécs — a múzeumok városa" címmel Sári Katalin lé- nyegretörően tér ki arra az eredményes közművelődési munkára, amelyet a város és a megye kulturális életében a Janus Pannonius Múzeum sokszínű tevékenysége jelent. A komlói Kossuth-akna cigánytelepen élő gyerekek rajz- és festési készségéről vallatja Gállos Orsolya Koltai Magdolna tanárt, oki az összekötő híd szerepét vállalta e nehéz körülmények között élő, de művészi hajlamú gyerekek, fiatalok és a társadalom közöttA Tóbiás Áron szerkesztette folyóiratot számos jól sikerült, művészi fametszet (Gáborjáni Szabó Kálmán és Takács Tibor munkája) élénkíti, s teszi szemléletesebbé, oldottabbá a tartalmi anyagot. T. I. ’
