Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-31 / 89. szám

1982. március 31., szerda Dunántúlt napló 5 ötvennél több kórus A Mátyás király utcai Általános Iskola kicsinyek kórusa énekel. Befejeződtek az Éneklő Ifjúság bemutatói Az Éneklő Ifjúság általános iskolák kórusai számára rende­zett berríutatói tegnap fejeződ­tek be Pécsett, a József Attila Művelődési Házban. A bemutató végén összbe­nyomásairól kérdeztük a zsűri elnökét, Fasang Árpádot, ze­neszerzőt a Kórusok Országos Tanácsa Elnökségének tagját: „Meglepő és dicsérendő az, hogy nem találkoztam még olyan megyével, amely ötven­hatvan kórust tudott volna fel­vonultatni. Nemcsak Pécsett, nemcsak Mohácson, Szigetváron Komlón, hanem Villányban és Hósszúhetényben is szép hang­versenyeket, jó kórusokat hall­hattunk. Kiemelkedőt nyújtott a komlói ének-zenei általános is­kola (karnagy Tóth Ferenc), de a kiugró kórus teljesítménye vonzotta a többit is. A kórusok műsorukban figyelembe vették a Kodály-évfordulót. Nem volt olyan, hogy ne énekeltek volna egy Kodály-művet, vagy egy -gyűjtést, de ritkán hallott mű­vek is megszólaltak, például Kodály: Gingallója. A kórusok nyitottak voltak az új magyar zenei termés irányába. így hallottunk Kocsár Miklós-, Papp Lajos-, Szokolay Sándor-dara- bot 'is. A kórusokat nem egy­máshoz, hanem országos mér­céhez viszonyítottuk. Kiemelem ázt a kezdemé­nyezést, amelyet Hosszúhetény- ben tapasztaltunk. Nagyszerű körülmények között, igen gondos előkészítő munkával, példát mutató rendezésben zajlott a műsor. Ez a megye büszke le­het arra, hogy sok ének szakos kórusvezelője van. Országosan kiemelkedő az az eredmény, amely ebben a megyében nyil­vánvalóvá vált. Ezt tükrözi az aranyoklevelek nagy száma is. Sok-sok kórus vehet majd részt táborokban, fesztiválokon és rádiófelvételeken.” Kőszegi L. Véget ért a Duna Bizottság 40. ülésszaka A Duna menti államok nem­zetközi szervezete, a Duna Bi­zottság március 23—30. között Budapesten tartotta 40. ülés­szakát, amely a keddi plenáris ülésen Radovan Urosev jugo­szláv nagykövetnek, a bizottság elnökének zárszavával és foga­dásával befejeződött. Az ülésszak munkájában a tagországok - Ausztria, Bulgá­ria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia és a Szovjetunió — küldöttségén kí­vül részt vettek az NSZK köz­lekedési minisztériumának szak­értői, az ENSZ Európai Gazda­sági Bizottságának és a Nem­zetközi Távközlési Szervezetnek a képviselői. Az ülésszak plenáris tanács­kozásain és munkabizottságai­ban olyan hajózási, hidrotech­nikai és hidrometeorolág'iai kérdésekről, szabályozásról tár­gyaltak, amelyek a magyar ha­józás és a külföldi hajóstársa­ságok számára egyaránt ked­vezőbb feltételeket teremtenek e fontos nemzetközi víziút hasz­nosítására. A bizottság meg­hallgatta a tagországok infor­mációit az úgynevezett alapve­tő munkák tervének végrehajtá­sáról, az Ulmtól Szulináig ter­jedő folyamszakaszon a hajózó út fenntartásáról és a gázlók­ról. A bizottság a biztonságosabb hajózás, az emberi élet és va­gyon megóvása érdekében ha­tározatokat, ajánlásokat foga­dott el. Döntött például a ha­józási szabályzat — közismer­tebben a dunai KRESZ — ki­sebb módosításáról. Megvitat­ták a Duna menti országok ja­vaslatait a speciális, radarhajó­zásra alkalmas térképek kidol­gozására. Baranyai sikerek Szekszárdim A szövetkezeti néptánco­sok IX. országos találkozó­jának területi versenyén a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központban összesen öt baranyai együt­tes vett részt az elmúlt hét végén. Hosszúhetény meg­őrizte régi minősítését, Sze- bény táncegyüttese a ha­gyományőrző kategóriában ezüst, Mecseknádasdé nép­táncban arany II., Zengő- várkony együttese a ha­gyományőrző kategóriában az arany I. minősítést érte el. A szemlén részt vett színpadi néptánc kategóriá­ban a KISZÖV néptánc­együttese is. Illést tartott a KIOSZ megyei választmánya Több mint 5000-en végeznek szolgáltatást és árutermelést Baranyában A szolgáltatásban és az áru­termelésben Baranyában több mint 5000 kisiparos segíti a la­kosságot. A március elején Pé­csett rendezett kisiparos ter- mdltetési napokon másfél száz kisiparos több mint 300 termé­két mutatta be - olyan gyárt­mányokat, melyek régóta fi vevők érdekében Szakmai „e a pécsi ABC-áruházakban Ez valahogy hihetetlen. Hogy ezen a gondolán négy tonnányi befőtt lenne? Varga Valér, a hetes ABC- áruház igazgatója — a pécsiek amúgy Szliven ÁBC-nek titulál­ják — a négy évvel ezelőtti üz­letnyitásra emlékeztet: tele volt az eladótér kartonokkal, s mi­kor felrakták az árut a gondo­lákra, üresnek tűntek a „pol­cok", holott több millióra rúgott a vevőknek kínált áru értéke. Tudom, nem sokat mond a bevezetőként megfogalmazott mondat, mint ahogy az sem, hogy ma megközelítőleg négy­millió forintra tehető a pécsi, 7-es ABC árukészlete. Idős, szemüveges asszony né­zegeti a fóliába csomagolt ko­lozsvári szalonnát, gyulai kol­bászt, s miközben hozzálépek, megjegyzi: — Újmecsekalján lakom, édes­anyám pedig itt, a Hal József utcában, beugrottam vásárolni. Igaz, füstölt csülköt kerestem, ami nincs, de a zöldáruválasz­ték bőséges. Főként ami a pri­mőröket illeti... — mondja Ta­kács Ferencné. A Baranya megyei Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat éves for­galmának megközelítőleg felét bonyolítják le Pécsett és a megyében működő ABC-áruhá- zak. Érthető hát, hogy a válla­lat különös gondot fordít az említett „egységekre". Tegnap délelőtt, mondhatjuk, tapaszta­latcsere jellegű látogatást szer­veztek a pécsi ABC-áruházak-i ban, avégett, milyen az árukí­nálat, az üzletelt kulturáltsága, milyen ötletekkel hívhatják föl a vásárlók figyelmét az új cik­kekre. Tátrai Jenő, a vállalat ellenőrzési osztály vezetője kü­lön is kiemelte a hetes ABC- ben tett látogatást követően: — Az egységeink között indí­tott munkaverseny-mozgalom- nak úgy gondolom, elsősorban a vásárlók lesznek a nyertesei. Célunk a kulturáltság növelése, a friss zöldáruválaszték bővíté­se, mint ahogy itt is tapasztal­hatta. Természetesen a pult mö­gött dolgozók sokkal többet tesznek annál, mint amit a ve­vő érzékel. Hadd mondjak" egy példát! Ebben az üzletben mi­előtt a zöldségespultra kerül a sárgarépa, megmossák. De ez £sak egy apró momentum. Kü­lönben a továbbiakban a vi­déki egységeinkben, értem ez­alatt az ABC-áruházakat, éven­te legalább két alkalommal tartunk tapasztalatszerű „szem­lét”, ami egyrészt szakmai szem­pontból is fontos, továbbá a vásárlóközönség érdekeit is szolgálja. Pécsett tizenöt ABC működik. A vállalat háromezer forint ju­talmat tűzött ki a legjobb egy­ségnek. Mindezt Fánczi László- nétól, a hetes ABC helyettes vezetőjétől hallottam, aki hoz­záfűzte : — Mi közel hatvanon dolgo­zunk itt, a magasház tövében. Nem tudhatjuk, melyik üzlet kapja a kitűzött jutalmat. De nem is ez a lényeg. A vevők szolgálata a célunk ... S. Gy. Nyári élmények a kiállításon Az alkotótábor képei A pécsi Művészeti Szakkö­zépiskola 18 diákja tavaly nyá­ron Mohácson alkotótáborban vett részt. Megismerkedhet­tek — Rigó István, Valkó László tanárok vezetésével, az évközi, zártvilágú műtermi munka ki­egészítéseként — a várossal és a Duna vízi világával, atmosz­férájával, a természettel, a cse­lekvő, mozgó emberekkel. Él­ményeiket, ott végzett munká­jukat tükrözik azok a figyelmet igénylő festmények és rajzok kiállítása, amelyet Valkó László tegnap nyitott meg a BÉV könyvtárában. A teljesen kötetlen, negye­dik alkalommal megrendezett alkotótáborban azok a tanulók vehettek részt, akik kiváló ké­pességeiket, az év közben tanúsí­tott rendszeres és jó munká­jukkal bizonyították. A mohácsi alkotótelepen végzett munka abban különbözött az iskolai, szigorú stúdiumoktól, hogy a témaválasztást teljességgel a fiatal alkotókra bízta. Az ilyen fajta kivonulás a természetbe azokra a festőkre emlékeztet, akik a múlt században a ter­mészet, a táj, a napfény adta közvetlen benyomásaikat rög­zítették. Tizennyolc diák húszegyné­hány változatos technikájú — akvarell, pasztell, ceruza, tus — képet állított ki. A megnyitót színesítette az iskola zenész ta­nulóinak fellépése.- A kiállítás célja az — mondta Valkó László -, hogy bemutassa a diákok munkáit, hogy tükrözze az iskolánkban folyó képzést. A tanulóknak e kiállítás jó alkalom az összeg­zésre. Minőségileg más az, hogy a munkaasztalon, vagy felpaszpartúrázva, kiállítva lát­ják képeiket. A diákok több­ségének ez az első kiálilítása, amely jó alkalom arra, hogy a rejtett hibákat, előnyöket bemutassa. És így, együtt min­den bizonnyal inspirálólag hat rájuk. (A kiájlítás megtekinthető április 19-ig a BÉV könyvtá­rában: Szántó Kovács János u. 1. szám alatt.) K. L. Cseri László felvétele hiánycikknek számítanak a ke* reskedelemben. Kérdés: közü­lük mennyi és mikortól lesz kapható? Tény: mind nagyobb szükségünk van a kisiparo­sokra. De vajon a kisiparosok ho­gyan látják saját helyzetüket? A KIOSZ Baranya megyei .vá­lasztmányi ülésén, tegnap az első napirendi pont a hozzá­szólásokkal, vitákkal együtt 3 órán át tartott. Az ez év januárjától életbe léptetett új társadalombiztosí­tási járulékról nem mindenki­nek egyértelműen pozitív a vé­leménye. A fizetendő összeg jelentős. Ám a táppénz esetén mégis hátrányban vannak pél­dául az egyedül dolgozó kis­iparosok, akik betegség ese­tén csak a 7. napot követően kapnak táppénzt, igaz, akkor már az első naptól. A néhány napos kiesés utón tehát nincs táppénz, ez különösen a kis­mamákat sújtja. Lőrincz Károly megyei titkár a KIOSZ Vili. országos küldött- gyűlés állásfoglalásából adócfó Baranya megyei feladatokról számolt be, a megyei választ­mányi tagok e'redményeikről, a szervezeti életről, észrevételeik­ről, gondjaikról beszéltek. Az új társadalombiztosítási járulékkal kapcsolatban már kiemeltem a lényeget. A tételes adóztatás paragrafus-csapdáit említette Krancz László komlói autószerelő kisiparos, mint te­vékenységüknek korlátot szabó „falakat". A gyakorta változó jogszabályok még inkább sür­getnék a rendszeresebb infor­mációt, hogy napra készen tudják, azok mennyiben érintik őket. Az árkérdés rendezése sem egyértelmű. Hegedűs Fri­gyes villányi órás a szervezeti életről, a rendéletek megfogal­mazásáról szólt. Hergert József mázaszászvári fodrász szerint a teherviselésben hátrányban vannak a kisiparosok a kontá­rokkal szemben. Facskó István dunaszekcsői cipész arról szá­molt be, hogy tavaly a körze­tükben 72 000 forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek a kis­iparosok. Fazekas Károly sik­lósi üveges felhívást tett közzé, a megye kisiparos alapszerve­zeteit hívta versenyre az öregek éve alkalmából, társadalmi munkavégzésre. Orbán Gyula pécsi faesztergályos a szerve­zeti élet javítását, Winternitz Ferenc mohácsi fényképész szakmája tekintélyének vissza­szerzését szorgalmazta. Dr. Heim György, a Baranya megyei Tanács ipari osztályá­nak vezetője szólt a szolgálta­tás és az árutermelés szabá­lyozási kérdéseiről, a KIOSZ érdekképviseleti szerepéről, ki­emelve, hogy a jelenleginél is jobbá kell tenni a kisiparosok és a helyi tanácsok között ki­alakult kapcsolatokat, és együt­tesen kell fellépniük a kontá­rokkal szemben. Dr. Tóth And­rás, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának munkatársa a lakosság érdekeit szolgáló versenyről beszélt, melyben a szolgáltatásban és az áruter­melésben is mind nagyobb sze­rep vár a kisiparosokra. Kere­pesi János, a megyei adókö­zösség titkára az adózási mo­rálról, a jövedelem- és a for­galmi adó rendszerről szólt. Fischer Pál, a KIOSZ orszá­gos elnökhelyettese adott vá­laszt a felvetett kérdésekre, részletesen kitért az ár, az adó és a társadalombiztosítási ren­deletre. A vitában elhangzot­takat Lőrincz Károly foglalta össze. A megyei választmány meg­választotta az új megyei fe­gyelmi bizottságot, melynek el­nöke Winternitz Ferenc mohá­csi fényképész kisiparos lett. M. L

Next

/
Thumbnails
Contents