Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-30 / 88. szám
1982. március 30., kedd Dunántúli napló 3 flz önállóság törvényeit meg kell tanulni Több lesz a nyugdíjas, mint az aktív dolgozó A falu vonzerejét kell növelni Horváth Lászlóék tetötérbeépitéses családi háza is jelentős tsz-támogatással épült Csányoszrón, a Kossuth Lajos utcában o Súlyos munkaerőgonddal küszködik a három faluban, alig háromezer hektár területen működő csányoszrói termelőszövetkezet. A fizikai munkát végző dolgozók száma Besencén, Nagycsányon és Csányoszrón 165, a nyugdíjasok viszont száznál többen vannak. Lassan több lesz a nyugdíjas mint a fizikai munkás. Új munkaerőt Vajszló és Sellye erőteljesen iparosodó vonzáskörzetében nem találnak, míg a létszám tovább csökken és évente 25—30-an kérik a munkakönyvüket; a helyi szőnyegfonodába, a Sellyéi Vízgazdálkodási Társulathoz, a vajszlói Ganz-kisüzembe mennek át. A legtöbb aggodalomra épp az ad okot, hogy a pályakezdő fiatalok keresnek a falujukon kívül állást. Alig 35 fiatal tagot számlál a közösség, de ők is inkább traktorosok és szerelők, tehát nem épp a nagy nyereséget produkáló ágazatok munkásai. Az idős, a nyugdíjhoz közeledő korosztály az állattenyésztésben, az erdőgazdálkodásban és segédmunkásként dolgozik. Jelenleg 17 hektárra jut egy mezőgazdasági munkás, s csupán 40—50 emberre lehet számítani, amikor átcsoportosítani kell a sürgős munkák ellátására. Akik a tsz- hez most is hűségesek, lényegében a lelkes alapítótagok. o Mi okozhatja a nagyfokú elvándorlást hosszú évek óta? Vida István elnök a rossz adottságokat hozza fel indokként, hogy alig 10—11 aranykorona értékű földeken termelnek, amelyeket gyakran önt el a belvíz, tesz terméketlenné az aszály. Tíz éven át elismerték a felső szervek, hogy rendkívül kedvezőtlenek a természeti adottságok ezen a tájon, és ezért megjárt az állami támogatás. De ez a kedvező pénzszerzési lehetőség megszűnt, feltehetően azért, hogy a tsz-t nagyfokú önállóságra ösztönözzék és bizonyítsa be saját erejéből, hogy mire is képes. Valószínű, és ezt utólag nehéz megítélni, hogy a korábbi létszámleépítés is az önállósulás, a saját erőből boldogulás gondolatát sugallhat- ta a vezetőségnek. Hajdan majdnem négyszáz tagból állt a kollektíva. No, de aligha kesereghetünk a múlt fájdalmain, mégha azok a helybeliek számára jogos sérelmeket is okoztak. A gazdasági életben nincs idő a sebek nosztalgikus pá- tyolgatására, ehelyett lépni kell, csakis saját erőből, a saját lehetőségek mérlegelésével, és nem szabad olyan álláspontra berendezkedni, hogy majd a felettes szervek döntenek helyettünk. Az elvándorlás okainak a felvázolása közben a tsz-veze- tők azt a szemléletet is megemlítették. amelynek a képviselői az ipari munkások nyu- godtabb munkakörülményeit kérik számon egy mezőgazdasági üzemben, kifogásolják a magasfokú gépesítettség hiányát, s nem látják be, hogy fizikai erőkifejtésre mindig is szükség lesz bizonyos területeken. Főként a fiatalok érvelnek ezzel. A tsz egyébként maximálisan gépesített, de jó pár munkafolyamatot lehetetlen a gépekre bízni, például a vasúti rakodást, a szállí. tást, az állatgondozást, az erdők kapálását, vagy az új csemeték elültetését. Mindezt felsorolni is nehéz. Ettől függetlenül idén is csaknem három és fél milliót költ a tsz újabb gépesítésre, és keresi más cégekkel az együttműködést a fizikai munka könnyítésére. o Az is nyomasztó tény, hogy a fizikai munkák sokasodása miatt alig tudják kiadni a szabadnapokat, sőt a szabadságot is, mert nem győzik ellátni ezeket a feladatokat, pedig a teljesítménybérezést is bevezették. A bérminimumok —sajnos — alatta állnak az országos szintnek és a lófogatosokat, valamint a szállításban részt vevő traktorosokat is csak most „hozták fel" az országosan előírt bérszínvonalra. A tsz évente átlag hétmillió forintos munkabéralappal gazdálkodik, amelyet maga teremt elő nagy erőfeszítések árán, igen mérsékelt növekedés mellett. A baranyai fsz-ek között az átlag-bérszínvonalat illetően az utolsó, pontosabban az 57. helyen van. Elmeditálhat az ember azon, hogy az utóbbi másfél évtizedben megszokott évenkénti 4—6 milliós nyereség valóban a munkaerőgondoknak köszönhetően zuhanhatott alá az alig másfél millió forintra. Nehéz eldönteni, de feltehető, hogy a gyorsan cserélődő munkásállomány közrejátszhatott ebben főleg a traktorosok esetében, akik mielőtt „beérnének" szakmailag, hamarább pártolnak el a jövedelmezőbb szállításba, de a tsz-en kívüli helyekre. Az elnök ezzel kapcsolatban any- nyit jegyzett meg, hogy az alacsony nyereség nem ismétlődhet meg. o Mégis miben látják a kivezető utat? Egyebek között a segédmunkásokat mind gyakrabban átképzik, mert azok szívesen kötnek tanulmányi szerződést, s érett fejjel most már belátják, hogy szükség van a továbbtanulásra. Amit gyerekként kihagytak, még pótolhatják. S biztos, hogy itt maradnak a szövetkezet községeiben, hűségesek lesznek a szülőfalujukhoz. Ennek ismeretében mindinkább nekik utalják ki a 30 ezer forintos házépítési segélyt, az ehhez kötődő 10 ezer forintos fuvarkedvezményt, a hagyományos házassági segélyt is, hogy még jobban motiválva legyenek a falun maradásra. A tsz ebben a törekvésében aligha maradhat egyedül, másképp minden jószándéka kudarcba fullad, és a faluban marasztalás nemes szándéka legfeljebb álom marad. Csuti János Építik a vezetéket Magyarürögöt bekötik a hálózatba Ez évben Pécs újabb részét kapcsolják be a vezetékes ivó- vízhálózatba, Magyarürögöt. Ezzel véget ér egy évek óta tartó vízcsata. Az ott élők régi kérése válik valóra: jó minőségű vizet ihatnak, és vízellátási gondjaik is megszűnnek. Március közepén a Pécsi Vízmű emberei és gépei felvonultak, hogy a régóta húzódó vízkérdés végére pontot tegyenek. Néhány éve a Magyar- ürögi út rekonstrukciójával a hídig építették ki a 200-as nyomóvezetéket.. A folytatásra sem akkor, sem azóta nem volt pénz. Tavaly ismét felcsillant a remény. A városi tanács biztosított félmillió forintot, a Pécsi Vízmű elkészítette a kiviteli terheket, a DÉLVIÉP elkezdte volna a vezetéképítést, ám visz- szalépett. Úgy nézett ki, hogy az ott élő több ezer ember csapvíz helyett, továbbra is csak „állóvízben" fürödhet. A Pécsi Vízmű átérezve a lakosság jogos és régi igényét, döntött: kiemelt feladatként látott hozzá a megvalósításhoz. A Magyarürögi út 43. számú háztól a Fülemüle utca 3. számig az út nyugati oldalán május közepéig kiépíti a 150-es nyomóvezetéket, elvégzi a házak bekötését és a megépítendő gyorsító állomás segítségével egyenletes vízellátást biztosít a régi vezetékrendszerre „felfűzött" fogyasztóknak. A régi magyarürögi falu vízellátása igencsak vegyes. Van közkút, házba bekötött vezetékes víz, házi kút és házi hidrofor üzemeltetésű „vízmű". Az égervölgyi tónál ásott kút és a 25 köbméteres víztartó biztosította — úgy-ahogy a vízellátást. Sorra épültek a házak — több víz kellett. A Kővirág utca alján fúrt kút már több vizet adott a magyarürögi vízvezetékrendszerbe. Igen, de a túlzottan magas vastartalma miatt - bár vastalanító berendezést üzemeltetnek — így sem a legjobb minőségű a víz. Ráadásul akkor apadt el a kút, amikor a legtöbb vizet igényelték az ott élők. Tovább szaporodtak a házak — a vízellátás biztonságára megnyugtató megoldást kellett találni. Az elképzelés, hogy Magyarürögöt rákötik a pécsi vízrendszerre — régi, de mit sem lehetett belőle megvalósítani, ha nem volt rá pénzügyi fedezet. Tehát május közepétől az út jobb oldalán lakók és a korábbi rendszerről yizet kapók a városi vízellátás minden előnyét élvezhetik: egyenletes ellátással jutnak majd jó minőségű, kezelt ivóvízhez. A tanácsi félmilliót a Vízmű saját fejlesztési alapjából toldja meg az első ütem megvalósításához. (Költségnövelő tényező: a Magyarürögi és a Fülemüle utca sarkán telekkisajátítás után építheti csak meg a Vízmű a gyorsító állomást, hogy a környék legmagasabb pontján élők is megfelelő nyomással kapják a vizet.) Nehezíti a munkákat, hogy a Magyarürögi utat nem zárhatják le a kétirányú forgalom elől, hogy a munkaterületen magas a talajvíz, és cserélni kell a talajt. Ráadásul az út nyugati szélén építendő vezetékről útáttörésekkel lehetne csak rákötni az út keleti oldalán levő épületeket. Ez megoldhatatlan. Mégsem maradnak csapvíz nélkül. Hainess Jenő, a Pécsi Vízmű főmérnöke türelmet kér a Magyarürögi út adott térségének keleti oldalán lakóktól: a második ütemben még ebben az évben őket is rákötik a pécsi vízhálózatra, ellátásukra külön egy 100-as nyomóvezetéket építenek. Pécs és Magyarürög tehát 1982-ben vízellátásban „édestestvérek" lesznek. Murányi László Felhívás A mecseki szénbányászkodás két évszázados jubileumának rendezvénysorozatához kapcsolódóan - a KISZ Központi Bizottsága, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete. az Állami Ifjúsági Bizottság és az IPM Ifj. Biz. egyetértésével - vetélkedőt hirdetünk KORSZERŰ BÁNYÁSZATI TECHNOLÓGIÁK címmel. A szénbányászkodás a Mecsekben 1782-ben indult. Ez időtől kezdve - a társadalmi szükségletekhez igazodva - folytonosan egyre nagyobb területre és mélységre kiterjedően fejlődött. A világgazdaság napjainkban kibontakozó új korsza- kának fő jellegzetességei alapján ez a 200 éves múlt a mecseki szénbányászat előtörténetének minősül a 126 hónapos intenzív fejlesztési program, a közel 23 milliárd forintos állami nagy beruházás - az ún. liászprogram indításával. E program megvalósítása során a fiatal műszakiak, közgazdászok kiemelkedő szerepet kapnak a korszerű, gazdaságos bányászati technológiák kialakításában, működtetési rendszereinek kidolgozásában, mely e pályázati felhívás témája. NEVEZÉSI FELTÉTELEK, A VETÉLKEDŐ LEBONYOLÍTÁSA; A vetélkedőn mérnökök, közgazdászok, egyetemisták 5-5 fős csapatai vehetnek részt, egy-egy - max. 25 gépelt oldal terjedelmű - pályamunkával. Ezt a KISZ Mecseki Szénbányák Bizottsága címére (7601 Pécs, Pf. 104) kell megküldeni 1982. június 30-ig. A pályázat jeligés. A pályaműhöz zárt borítékban a versenyzők nevét és lakcímét csatolni kell. A pályamunkák rangsorolása, az értékelő bizottság döntése alapján az első 10 csapat versenyzői szóbeli vetélkedőn vesznek részt Pécsett, 1982. augusztus 6-7-én. A szóbeli vetélkedőn részt vevő egyetemisták ellátását (utazási költség, szállás, étkezés és kulturális programok) a rendező szervek biztosítják. A dolgozó fiatalok részvételi költségeit — kiküldetési rendelvénnyel — a vállalatok fedezik. A VETÉLKEDŐ DÍJAZÁSA: I. helyezett csapat: 15 000 Ft -foklevél; II. helyezett csapat: 10 000 Ft -f oklevél; III. helyezett csapat: 7500 Ft -f oklevél. Továbbá: valamennyi versenyző 500 Ft fő értékű tárgyjutalomban részesül. A vetélkedőről tájékoztatást ad az érdeklődőknek: (Mecseki Szénbányák KISZ Bizottsága, 7601 Pécs, Pf. 104, telefon: 12-333). A korszerű bányászat jó felkészültségű fiatalokat feltételez. Sikeres felkészülést és eredményes vetélkedést kívánunk! Jubileumi előkészületek Kétszáz éves jubileumát ünnepli idén a mecseki szénbányászkodás. A megye gazdasági életében meghatározó szerepet betöltő Mecseki Szénbányák hogyan készül a jubileum méltó megünneplésére? Erről kérdezzük Gálfi István műszaki vezérigazgató-helyettest, a jubileumi előkészítő és szervező bizottság elnökét. — A mecseki szénbányászkodás raz elmúlt két évszázad során és napjainkban is valóban jelentős szerepet töltött és tölt be a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődésben egyaránt Baranya megyében. Érthető tehát az, hogy a jubileumi rendezvénysorozatra való felkészülés nem csupán a Mecseki Szénbányák kollektíváját mozgatja meg, hanem e munkába bekapcsolódnak a társ vállalatok is, így a Bányászati Akna- mélyítő Vállalat, a Mecseki Ércbányászati Vállalat, a Kutató és Mélyfúró Vállalat is, továbbá ünneplésünkben, megemlékezéseinkben gyakorlatilag valamennyi megyei szervezetre számíthatunk. Szeretnénk azt elérni, hogy a háromhónapos jubileumi rendezvénysorozat minden dolgozónknak maradandó élménvt nyújtson, megyei, sőt országos rangot is kapjon.- — Az előkészületek gyakorlatilag egy esztendeje folynak. Az irodalomkutatással, eredeti dokumentumok összegyűjtésével egyidejűleg létrehoztunk egy csoportot, melynek az a feladata, hogy nagy körültekintéssel gondoskodjék a jubileum méltó megünneplésének előkészítéséről, lebonyolításáról, számbavéve az adottságokat, lehetőségeket. A jubileum időpontja a múlt történetének felidézésén túl további kiemelkedő jelentőséggel bír. 1982 ugyanis a kokszolható fekete- szénbányászat történetében a megújulás, az intenzív fejlesztés kezdetének éve. A közel 23 milliárd forintos, 126 hónapos népgazdasági nagy beruházási program indítása olyan mérföldkő, mely — a felkutatott szénvagyon ismeretében — további kétszáz évre biztosítja a bányászkodást a mecseki szénmedencében. E fejlesztési program abban különbözik egy szokásos népgazdasági nagy beruházástól, hogy közben eleget kell tennünk az egyre növekvő termelési kötelezettségeinknek. A műszaki fejlesztésen túl, azzal egyidejűleg fel kell készülnünk a hatékonyabb technológiák alkalmazására, a technológiai rendszerbe illeszthető gépek, berendezések szakszerű alkalmazására. A megfelelő felkészültségi szint elérése mellett az ember—gép kapcsolat optimalizálására, a rendszerszemlélet alkalmazására törekszünk célkitűzéseink megvalósítása során. — A megyei politikai, társadalmi szervekkel egyeztetett program június közepén nemzetközi szakmai konferenciával veszi kezdetét. Ezt megelőzően szervezett rendezvények — így a megyei műszaki-közgazdasági propaganda hetek, a vájártanulók országos vetélkedője, az „aknamélyítő napok" is — már a jubileum hangulatát idézik. Nagy hangsúlyt kap programunkban a fiatalok részére szervezett pályázatok, vetélkedők, sport és kulturális seregszemlék rendszere. Négy országos jellegű és méretű ifjúsági rendezvényünk lesz: „Szénbányász ifjúsági találkozó", „Ki tud többet a bányászatról?" vetélkedő középiskolásoknak, „Korszerű bányászati technológiák" pályázat és vetélkedő egyetemisták, mérnökök és közgazdászok csoportjainak. továbbá a III. országos „Ki mi- "ek mestere?" váiárvetélkedő. Ez utóbbi — a vetélkedők sorozatában első ízben — a „mester szakmunkás" szakmai minősítés elnyerését is lehetővé te- szi. Kulturális jellegű pályázataink az irodalmi és képzőművészeti pályázat, az emlékkiállítások bányászhagyományaink ápolását célozzák. A megye életében is jelentősnek ígérkezik a „Bányásznap 1982" rendezvénysorozata, sport, kulturális seregszemléje, a központi országos bányásznapi ünnepség, az emlékmű- avatás Vasason, a komlói, a csertetői fáklyás felvonulás stb.