Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-27 / 85. szám

1982. március 27., szombat Dunanttlll napin 13 II verseny igazi győztese az ügyfél Az állam- igazgatási vetélkedő megyei döntője Pécsett Mit tesz egy tanácsi ügyinté­ző, ha mondjuk Ronald Rea­gan szerepében kell válaszol­nia a riporter-szerepben kérde­ző kollégájának? A kérdés igen egyszerű. Dönt, mint minden­nap, munkája során, és meg­oldja a korántsem egyszerű fel­adatot. Ezt tették tegnap Pé­csett, az SZMT-székház nagyter­mében, az államigazgatási ve­télkedő megyei döntőjének résztvevői is. S tették ezt igen kiválóan. Régi hagyományai vannak az államigazgatásban dolgozó fiatalok évenként megrendezett szakmai, politikai vetélkedésé­nek. Az idei versenysorozat azért is jelentős, mert nemrég lépett életbe az új államigaz­gatási eljárási törvény, amely­nek elődje mintegy negyed­századon át volt a tanácsi ap­parátus dolgozóinak útmutató. Az új törvényt megtanulandó szervezte meg a megyei tanács, valamint a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei szer­vezete a baranyai vetélkedőt, amelyben mintegy háromszáz­ötven fiatal vett részt. A közsé­gi tanácsok csapatainak me­gyei döntőjére két hete került sor, itt az első helyeket a pécs- váradi nagyközségi tanács csa­pata (első helyezett), mögött a pécsi városkörnyéki községek, valamint a szigetvári járás köz­ségeinek csapata szerezte meg. A tegnap megrendezett me­gyei döntőn, amelyen a megyei tanács fiataljai mellett a váro­si tanácsok és a járási hivata­lok csapatai, vettek részt, az el­ső helyen a Baranya megyei Tanács II. csapata fejezte be (tagjai dr. Angyal Béláné, a pénzügyi osztály főelőadója, dr. Sas Gáborné, a szervezési és jcgi osztály főelőadója, vala­mint dr. Toller László, szintén a szervezési és jogi osztály főelő­adója), második a siklósi járási hivatal, harmadik a megyei ta­nács l-es csapata lett. A győz­teseknek dr. Hazafi József, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának titkára, a zsűri el­nöke adta át a pénzjutalmakat, majd a vetélkedő zárásaként mondott köszönetét a verseny szervezőinek, s részt vevő fiata­loknak helytállásukért. Rend­hagyó volt ez a verseny, hiszen tanultak a résztvevők, a szerve­zők, tanult a zsűri — ez volt a vetélkedő alapvető célkitűzése. S az igazi győztesek mi, az ügyfelek vaqyunk, akik minden­napi ügyes-bajos dolgainkat jól felkészült, kiváló szakmai és po­litikai ismeretekkel rendelkező ügyintézőkre bízhatjuk. G. M. Számvetés a Bólyi ÁFÉSZ-nél Tizennyolc község tizenötezer lakosa ellátásának, termelés- szervezésének gazdája az 560 dolgozót foglalkoztató bólyi fo­gyasztási szövetkezet. Múlt évi tevékenységük mérlegét tegnap vonták meg, a beszámolót a küldöttértekezleten Münster András elnök ismertette. A szövetkezet kiskereskedelmi forgalma, s különösen a felvá­sárlás tavaly jelentősen növe­kedett, viszont az előző évinél kevesebb a vendéglátó és az ipari üzemek árbevétele — a fo-. noda és a szövődé értékesítési gondokkal küszködött. Bár fej­lesztési alapjaik szűkösek, Boly erőteljes korszerűsítési progra­mot folytatott: Szederkényben önkiszolgáló rendszerű ABC áruházát adtak át, Bolyban új élelmiszerbolt épült, Töttösön szép üzlet, Versenden presszós italbolt és felvásárlóhely. To­vábbi hálózatfejlesztési munká­latok kezdődtek Szellőn, Má- riakéménden és Monyoródon. Nagynyárádon presszós italbolt készül. A lakosság jobb ellátá­sát célzó fejlesztéseket tavaly a tagok 1,8 millió forint értékű célrészjegy jegyzésével segítet­ték, az idén a szövetkezeti ta­gok célrészjegyét csaknem har­madával szeretnék gyarapítani. Az idei esztendő további tervei: a nagyobb nyereség érdekében jelentős árbevétel-növekmény minden területen: a kiskereske­delemben, a vendéglátásban (elsősorban az ételforgalom­ban), a felvásárlásban, s nem utolsósorban az ipari termelés­ben. Boly kisüzemeinek az idén piacképesebb termékekkel kell kijönniük. Mérlegzáró közgyűlések Mérlegzáró közgyűlését tar­totta tegnap a Pécsi Cipőipari Szövetkezet, amely megalaku­lása óta országos hírnévre tett szert szép és divatos cipőivel, termelése egyre felfelé ívelő tendenciát mutatott. Az elmúlt évekre — különösen az 1981-es évre - azonban megtorpanás és erőteljes visszaesés jellem­ző. Az elmúlt évtized legsike­resebb évében, 1978-ban 518 222 pár cipőt gyártottak és 143 millió forint árbevételt, valamint közel 16 millió forint nyereséget értek el. Ezzel ösz- szehasonlítva, az 1981-es évben már csak 355 000 pár cipő ké­szült, az árbevétel 116 millió 118 000 forint, a nyereség 11 millió 112 000 forint volt. 8,6 százalékos bérfejlesztést hajtot­tak végre. Foki Jenő, a szövetkezet el­nöke a közgyűlés elé terjesztett beszámolójában a visszaesés okai között említette az ameri­kai rendelésre való felkészü­lést, amely végül is a partner visszalépése miatt csődött mon­dott. Hátráltatta a termelést az elmúlt évben a nem megfelelő kellékanyagellátás, a nagyará­nyú munkaerőmozgás (136-an léptek be, 145-en kiléptek), a szakmunkáshiány, a nem meg­felelő gyártáselőkészítés, mun­ka- és üzemszervezés, valamint a technológiai és munkafegye­lem. Az elnök elmondta, hogy az 1982-es év feladatainak telje­sítése érdekében mindenkinek, vezetőknek és dolgozóknak tervszerűbb, pontosabb, fegyel­mezettebb munkát kell végez­nie. Szanyi Miklós, a műszaki osztály vezetője is a legsürgő­sebb tennivalók között hang­súlyozta felszólalásában a ter­melési feltételek javítását, a vezetők részéről a jobb szerve­zést, a dolgozók részéről a kellő munkafegyelmet. A közgyűlés vendégei közül dr. Geisz Mihály, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője hozzászólásában el­mondta, hogy a szigorodó gaz­dasági feltételekhez való alkal­mazkodás a Pécsi Cipőipari Szövetkezetnél nem úgy sike­rült, ahogy tervezték, annak el­lenére, hogy jelentős bérnöve­lést és viszonylag szép nyere­séget könyvelhetnek el. Kiej­tette, hogy a vezetés feladata a munkát tisztességesen meg­szervezni, és e munkát számon- kérni. A becsületes dolgozók­nak pedig emellett kiállni és minőségileg is kifogástalan munkát végezni. * A Szigetvári Ipari Szövetkezet mérlegzáró közgyűlésén ugyan első ízben vetett számot a ve­zetőség, az új név alatt, tevé­kenységéről. A tagság azonban joggal várta, hogy előző évi eredményeiről is számot vesse­nek. Nem is ok nélkül. Az 1981-es esztendő eredményei­ről Terényi Géza, a szövetkezet elnöke tegnap délután a köz­ponti telephelyen megrende­zett közgyűlésen jó eredmé­nyekről számolt be. Több mint 43 millió forint árbevétele mel­lett csaknem háromszorosára, 1,4 millió forintra növelték nyereségüket, a tagság bérszín­vonalát miközben 6,2 százalék­kal tudták emelni. Munkájuk olyan elismerésre- méltó létesítményekben öltött testet, mint a szigetvári Mun­kás utcában 48 új lakás, a su- monyi jégelhárító állomás, vagy a barcsi UNITECH szövet­kezettel kooperációban készült fém konténerek gyártása. A nagykanizsai liftek, a Rába- Man számára gyártott raktári berendezések, vagy a beépített nyílászáró szerkezetek és búto­rok. Eszéki középiskolások Pécsett Nagy sikerű hangverseny a Liszt-teremben Eszék és Pécs oktatási intéz­ményeinek egyre mélyülő együttműködését jelzi az is, hogy a Janus Pannonius Gim­názium és Szakközépiskola is­kolanapi ünnepségeinek első napján -r 1982. III. 26-án — részt vett az eszéki testvérisko­la, a „Braca Ribar” Középisko­lai Oktatási Központ 63 fős énekkara és az intézmény ve­zetősége Branko Kljaic igazga­tóhelyettes vezetésével. Az együttest elkísérte az Eszéki Iskoláskor Előtti Munkaszervezet küldöttsége is Mato Biuk igaz­gatóval az élen. Velük a Pécsi Horvát-szerb Nemzetiségi Óvo­da áll kapcsolatban. A rendezvénysorozat központi eseménye az a közös hangver­seny volt, amely telt ház előtt zajlott le tegnap 17 órai kez­dettel a Liszt Ferenc hangver­senyteremben. Itt ünnepi kö­szöntőt mondott Hetesi István­ná, a Janus Pannonius Gimná­zium és Szakközépiskola igaz­gatója, aki méltatta testvérvá­rosaink több mint egy évtize­des, sokoldalú együttműködé­sének jelentőségét, kiemelve azt a közel kétéves kapcsolatot, amelyet mindkét fél megelége­désére odaadással ápolnak is­koláink és óvodáink. Branko Kljaic, az eszéki kül­döttség vezetője ugyancsak nagy elismeréssel nyilatkozott gyümölcsöző együttműködé­sünkről. A vendégkórus Jelena Buric vezényletével a jugoszláv kó­rusmuzsika gyöngyszérheiből adott keresztmetszetet Mokran- jactól a partizán népdal- feldolgozásokig, míg a Janus Pannonius Gimnázium és Szak- középiskola leánykórusa Ivasiv- ka Mátyás vezetésével XX. szá­zadi mesterek kiemelkedő alko­tásaiból mutatott be csokornyi- rd valót. Repertoárjukon szere­pelt egy magyarországi bemu­tató is: Ruth Artman amerikai' zeneszerzőnő Jöjjetek, jöjjetek c. popkórüsműve, amely újsze­rűségével méltán aratott sikert. A hangverseny : -*- hagyomá­nyokhoz híven - Kodály Zoltán nagyszalontai köszöntőjének közös megszólaltatásával zá­rult. Az eszékiek a nap folyamán megtekintettek a mohácsi csa­tamező emlékhelyét, ismerked­tek Pécs város nevezetességei­vel. Pávics György A lengyel nagykövet látogatása Baranyában Dr. Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete a nagy- követség tanácsosának, a Lengyel Kultúra igazgatójá­nak, Edward Debickinek tár­saságában tegnap Baranyába látogatott. A vendégeket a megyei pártbizottságon dr. JerszJ Ist­ván, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkára fo­gadta. A fogadáson részt vett Krasznai Antal, a HNF Bara­nya megyei Bizottságának titkára. Rövid konzultáció után a vendégek ellátogattak az MSZMP Oktatási Igazgatósá­gára, ahol dr. Tadeusz Pietrzak Lengyelország mai helyzetéről tájékoztatta a pártiskola tanárait és hallga­tóit. Délután a vendégek a Me­cseki Szénbányák központjá­ba látogattak, ahol dr. Schwarcz József, az MSZB párt- bizottságának titkára a közel 200 éves mecseki bányászko- dósról, s a vállalat jövőjét alapvetően meghatározó liász­programról adott ismertetést, majd Komlón, Kossuth-bánya vezetőivel, a Walter tábornok nevét viselő szocialista brigád tagjaival találkoztak lengyel vendégeink. Többet nyújtani az idegennek A svájci vendégek Jakováli Haszán dzsámijában Az első pécsi program Régi hagyománya van annak, hogy Budapesten a turisztikai és kulturális intézmények közö­sen megrendezik a „Tavasz Fesztivált”. Ez a fesztivál első­sorban azt a célt szolgálja, hogy a szokványos idegenfor­galmi látványosságok helyett valami mást, többet nyújtson a külföldi vendégeknek. Rendkívül gazdag művészeti programok között válogathat az érdeklődők serege. A Tavasz Fesztivál '82 ab­ban különbözik a többitől, hogy most nemcsak Budapesten, ha­nem két vidéki kulturális de- centrumban is fogadtak vendé­geket, így Kecskemét mellett Pécsett is. Városunkat tegnap egy hu- szonkétfős, svájci gimnazisták­ból álló csoport látogatta meg. A svájci állami burgdorfi gim­názium növendékeit Bemard Sauser osztályfőnök, nyelvtanár kísérte. A fiatal tanár elmond­ta: szokásos érettségi előtti ki­ránduláson vesznek részt. Jó al. kálóm a pécsi „Tavasz Feszti­vál'', mert egy ország életét intenzívebben mutatja be a nemzeti művészeteken keresztül. Végigjárták városuák nevezetes­ségeit (Jakováli Haszán dzsá­miját, a Székesegyházat, a mú­zeumokat, kiállítótermeket), es­te a Pécsi Balett műsorát lát­hatták. Ma pedig a környék történelmi emlékhelyeit (Siklós, Villány, Mohács), a nagyhar- sányi szoborparkot' keresik föl. A programban folklór műsor megtekintése is szerepel A Pécsi Galériában, ahol Ne­mes- Endre kiállításán a Mé­csek Fúvósötöst hallhatták, Jürg Sollberger, Stefan Eggenberg és Marc Burkhardt svájci diák mondta el, hogy négy év alatt gyűjötték össze az út költsé­geit. Azt is elmesélték, hogy tet­szik nekik a magyar klíma, a sok napfény és a vendégszere­tet. Az osztály több oldalas tanul­mányt írt Magyarországról, amelyben feldolgozták hazánk történelmét, művészetét. Hal­lottak István és Mátyás király­ról, Petőfiről. Burgdorfban, ahol élnek, a törökverő Hunyadi Já­nos nevét utca őrzi. Nagy ha­tással volt rójuk a Zsolnay és a Vasarely Múzeum. Pécsről legszívesebben (az Omega és a Piramis mellett) komolyzenei lemezeket, magyar bort', szalá­mit vinnének — kóstolóba. Most számukra az érettségi a legfon­tosabb, aztán tovább szeretné­nek tanulni, ki rriéiínöknek, ki nyelvésznek. . '-f \\ A svájci csoportot gz Express Ifjúsági és Diák :Utpzási Iroda két munkatársa, Juhász Ma­riann és Nagy ’ Mária kísérte. Elmondták, hógy számukra na­gyon fontos a i pécsi „Tavasz Fesztivál", mert ez az első ilyen vállalkozásuk. A város megismerésén túl a csoportról való gondoskodás ad majd ne­kik tapasztalatot az elkövetke­zendő évek hasonló vállalkozá­saihoz. Most az a legfontosabb feladatuk, hogy minél több és jobb programokat, nem utolsó­sorban élményeket nyújtsanak az első pécsi „Tavasz Fesztivál, ra” érkezett vendégeknek. Kőszegi L. FILMJEGYZET Keresztapa „Én nem hiszem, hogy a film a maffiáról szólna. Témá­ja a monopóliumok mentalitá­sa. Bizonyos szempontból a maffia a kapitalizmus miben­létének legjobb példáját nyújtja. Don Corleone egysze­rűen egy amerikai üzletember, oki minden tőle telhetőt meg­tesz a csoportért, akit képvisel és családjáért is. Nem hiszem, hogy Don módszerei alapve­tően különböznének a General Motors egy alkalmazottjá­nak ... De az amerikai kor­mány ugyanígy jár el, éspedig olyan okokból, melyek nem különböznek olyan nagyon a Maffia indítékaitól. A nagytőke minden pillanatban öl minket — autókkal, cigarettákkal, , mocskolódással. És ezt az ügy ismeretében teszi." — Marion Brando mondta- ezeket a Keresztapa című filmről, mely­nek ő játssza a címszerepét, s amely jó tízéves késéssel meg­érkezett a honi mozikba is. Több mint 200 milliós (dollá­ros) bevétel, három Oscar-díj és a magyar filmátvétel habo­zása is jelzi, nem akármilyen mozival van dolgunk. Kezdjük az utóbbival. A MAFILM egyik illetékese nyi­latkozta nemrég: jobb meg­győződésük ellenére vették át forgalmazásra, merthogy a filmben sok a brutális, véres jelenet. Elfogadható lenne a magyarázat, ha két kezünk és lábunk ujjai elegendők lenné- ^ nek azon filmek összeszámoló- sóhoz, amelyekben több vél nem patakzik a magyar mozi­néző felé, aki amúgy is jól tud­ja, hogy paradicsomléről, vagy valami korszerűbb kotyvalékrc! van szó. Hogv csak a Lopako­dó Hold című filmet említsem, ami nemcsak kegyetlenségé­vel, hanem fasisztoid világ- szemléletével sem riogatta a filmátvevőket annyira, mint tet­te ezt velük a Keresztapa. Amit mégiscsak lehet úgy is értelmezni, mint ahogy azt Brando tette. Igaz, nem kis jó­akarattal, melynek őszintesé­gét nem vitatom Brandótcl, mert ugyan mi érdeke fűződne a főszereplőnek ahhoz, hogy dicsérje a filmet? Hiszen Bran­do különben is politikus em­ber: az indiánok pártjára állá­sáról mi is írtunk annak idején. «■ Mindezek ellenére az azé.! egy kicsit erős, hogy a Kereszt­apa a kapitalizmusról rántaná le a leplet, hiszen elég pucé­ran jött ahhoz a világra, hogy sokan ma is felismerhessék mi­benlétét — akiket nem kábítóit el a fogyasztói jóléti demokrá­cia. Hogy egy idézettel szol­gáljunk a kapitalizmus egyik szakértőjétől: ,,A második mil­liót már tisztességesen is* meg lehet keresni" — mondotta volt az első Rockefeller. Amiben az igazi beismerés nem az, hogy az első milliót tis^tességteler ül kell megszerezni, hanem az, hogy a másodikat sem muszály tisztességgel, csapján csak le­het (passzióból)/ I Csak saccolom, hogy, a Ke­resztapa 20 milliójából ‘.mekko­ra hányad esik az ;első kate­góriájába. Mondjuk, 15 milliót már tisztességesen'., kerésett ve­le Francis Ford Cóppola révén a filmgyártó - tisztességesen megcsinált mozi a Keresztapa. A maradék ötmil'ió felét is le­tudhatjuk a ,,kapitalizmus le­leplezéséért" Brandónak és Coppolánck, másfél' milliót szétoszthatunk a közreműködők tisztességes munkájáért. Az első millió pedig medi­tációra késztethet: azért kell - e Ä szeretnem a Maffiát, mert úgy működik, mint a kapitalizmus, vagy azért a kapitalizmust, mert olyan, mint a tettei­ben magyarázható és megég­hető maffia? Bodó László Tavasz Fesztivál ’82

Next

/
Thumbnails
Contents