Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-26 / 84. szám
e Dunántúlt napló 1982. március 26., péntek ÍÉ!i:MC I' ELET 1976—1980 A szolgáltatások helyzete Baranyában Ötödik helyen a megyék rangsorában Fejenként 1240 forintot költünk M ilyen a lakossági szolgáltatások színvonala Baranyában? Erre nézve immár rendelkezésre állnak az ötödik ötéves tervidőszak adatai és értékelése, melyekből a kérdésre pontos választ kaphatunk. Az ellátás színvonala jelentősen javult: a lakossági szolgáltatások teljesítményértéke 1976—1980. között folyó áron 68 százalékkal, összehasonlító áron 25 százalékkal nőtt, s 1980-ban meghaladta a 700 millió forintot. Mi van a számok mögött? Erről ad elemzést cikkünk szerzője, a KSH Baranya megyei Igazgatóságának közgazdasági csoportvezetője. A megye lakosságának szolgáltatásokkal szembeni igényeinek alakulását a ház tartásstatisztikai megfigyelésekben követhetjük nyomon. A megye lakosságának összes fogyasztása 1976 és 80 között összehasonlítható áron 10 százalékkal emelkedett. Ezenbelül a szolgáltatási kiadások erőteljesebben (17 százalékkal) növekedtek, de ebből az anyagi jellegű, kiemelten vizsgált lakossági szolgáltatásokra fordított összeg csak 8 százalékkal volt több 1980-ban, mint öt évvel korábban. Átlagosan egy fő 1240 forintot költött szolgáltatásra 1980-ban a megyében. A szellemi háztartásokban az összes fogyasztás is, de azon belül a lakossági szolgáltatási kiadások még jelentősebben csökkentek. Értékét tekintve a csökkenés ellenére még mindig a szellemi háztartások kiadásai a legmagasabbak (1500 forint). A kettős jövedelmű háztartások költenek legkevesebbet (1100 forintot) a lakossági szolgáltatásokra, de az öt év alatti növekedés üteme itt volt a legnagyobb. Ható minden másndik háztartásban A lakossági szolgáltatásokkal szemben támasztott igényeit, azok erősödését a változó életmód és gazdasági aktivitás, a nők foglalkoztatottsága, a jövedelmi helyzet, a tartós fogyasztási cikkek egyre szélesebb körű birtoklása és még egy sor tényező befolyásolja. A foglalkoztatottak számának növekedése, a szabad idő hasznos eltöltésének társadalmi méretű igénye mellett a tárgyi igények is egyre erősödnek. 1980. január 1-én 136 000 lakás volt a megyében, 8 százalékkal több, mint öt esztendővel előbb. Legdinamikusabban (14 százalékkal) Pécsett nőtt a lakások száma. A lakott lakások 1980. évi 132 000-es állománya jelzi a folyamatos karbantartási, fenntartási szükségletet, amelyet az építőipari szolgáltatásoknak kell kielégíteni. A tartós fogyasztási cikkek állománya a megyében földrajzi és társadalmi rétegkorlátok nélkül folyamatosan bővül. Mindez a szolgáltatásokkal kapcsolatos szükségletek közel azonos szintjére hívja fel a figyelmet. Személy- gépkocsival minden harmadik porasztháztartás és megközelítőleg minden második munkás- és szellemi háztartás rendelkezik a megyében. Mindegyikben található hűtőgép, csaknem mindegyikben mosógép. Rádióból, televízióból több is van egy-egy háztartásban. A háztartásoknak a lakossági szolgáltatásokra fordított kiadásai 1976 és 1980 között folyó áron 40 százalékkal növekedtek a megyében. Legnagyobb mértékben — több mint kétszeresére — a járművel kapcsolatos szolgáltatási költségek emelkedtek, de a háztartási gépek javítására is 1976. évi kiadásaiknak másfélszeresét költötték a háztartások 1980-ban. Ezzel egyidejűleg ruházati szolgáltatásokra fele annyit költöttek a megfigyelt háztartásokban. A területi elhelyezkedés szerint a háztartások szolgáltatási kiadásai jelentősen eltérnek egymástól. A dél-dunántúli körzet városaihoz tartozó munkás- és szellemi háztartásokban egy tő szolgáltatási kiadása 1980- ban már csaknem kétszerese volt a falun élő azonos összetételű háztartásokénak. Ha figyelembe vesszük, hogy a tartós fogyasztási cikkek állományának területi elhelyezkedés szerinti különbségei csökkentek az elmúlt években, feltételezhető, hogy a szolgáltatási kiadások növekvő eltérése a szolgáltatások elérhetőségéből is adódik. A lakosság szolgáltatások iránt megnyilvánuló igényeinek jobb kielégítését a tervidőszakban több mint 200 millió forint értékű beruházás célozta. Meg kell jegyezni, hogy a szolgáltatásokat teljesítő gazdasági egységek kedvezményezett helyzete (a tiszta jövedelem vállalatnál hagyása) ellenére a tervidőszak során önfinanszírozás nem tette lehetővé a szolgáltató hálózat jelentős mértékű fejlesztését. A fejlesztések ellenére a területek közötti ellátásbeli feszültségeket csak részben sikerült mérsékelni. Az aprófalvas településszerkezetből adódó gondokat a szolgáltatásfejlesztés nem tudta feloldani, és az új lakótelepek átadásától is többnyire elmaradt a szolgáltatáshálózat bővülése. A kisipar műszaki fejlesztését sem az adózási rendszer, sem a hitel- feltételek nem ösztönözték. Egy szolgáltatA- helyre 599 lakos A szocialista szektorban 1980-ban 151 gazdálkodó szervezet vett részt a lakossági szolgáltatásban. Közülük jelentős nagyságú ellátást 4 minisztériumi, 2 tanácsi vállalat és 3 szövetkezet végzett. Teljesítményértékük a szocialista szektor egészének 69 százalékát, az összes lakossági szolgáltatás 35 százalékát tette ki. Ezek a szervezetek biztosítják a szolgáltatóhelyek 47 százalékát is. Személyi, üzleti és fogyasztási szolgáltatásra kijelölten 2 tanácsi vállalat és 3 szövetkezet működött. A lakossági szolgáltatást végző dolgozók száma 1980- ban 2555 fő volt, az 1975. évi létszámhoz képest 440 fővel emelkedett. A személyi, üzleti, fogyasztási szolgáltatásra kijelölt gazdálkodó szervezeteknél a fizikai dolgozók összes foglalkoztatottakon belüli aránya 89 százalék volt 1980-ban. Ez a foglalkoztatottsági szerkezet jobb, mint az egész megyei iparra jellemző 84 százalékos átlag. A lakossági szolgáltatásban jelentősebb mértékben részt vevő szolgáltatók fizikai dolgozóinak aránya azonban csak 77 százalék. Feltételezhető, hogy az itt végzett tevékenységek ellátásához egyszerűbb szervezeti formák esetén jóval kevesebb irányitó és adminisztratív létszám is elegendő lenne. A szolgáltató tevékenység lebonyolítására a szocialista szektorban 725 szolgáltatóhely állt rendelkezésre 1980 végén, 25- tel kevesebb az 1977. év véginél. A csökkenés a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, valamint a lakás-, város- és községgazdálkodási szolgáltatás kivételével valamennyi ágazatban bekövetkezett. Egy szolgáltatóhelynek a megyében 1980- ban átlagosan 599 lakost kellett ellátnia. Ezzel az ellátott- sági színvonallal Baranya a megyék közti rangsorban a 13. helyen áll. Baranya megyében a lakossági szolgáltatások egy lakosra jutó teljesítményértéke (a kisiparral együtt) az 1976. évi 1013 forintról 1621 forintra növekedett. Az egy főre jutó teljesítményérték alapján számított megyei rangsorban Baranya megye az 1976. évi 6. helyről a tervidőszak utolsó évében az 5. helyre emelkedett. A megyei átlagértékeken belül jelentősek a területi különbözőségek. A megye szolgáltatási igényeit nagyrészt a városok, elsősorban Pécs elégíti ki. Baranya megye településszerkezete a szolgáltatások iránti igénykielégítést a szokásosnál nehezebb feladatok elé állítja. A megye népességének 13 százaléka az 500 főnél kisebb lélekszámú községekben él, ahol gazdaságossági szempontból nem is várható, hogy a szocialista szektor szolgáltatásokat nyújtson. A hálózati adottságok mellett a szolgáltatások igénybevételének minőségét a vállalási idők alakulása jelentősen befolyásolja. Amíg 1978-ban még valamennyi szolgáltatási csoportnál lényegesen elmaradt a megye az országos átlagtól, 1980-ban a személygépkocsijavítás és az építőipari javítás-karbantartás elkészü- lési időtartama már kedvezőbb volt az átlagosnál. Továbbra is rossz a helyzet a mosás, a vegytisztitás vállalási határidőinél. Bár az utóbbi két évben némi javulás volt tapasztalható, ez tulajdonképpen az elvégzendő munka volumen- csökkenésének következménye. A vállalási napok száma alapján felállított megyék közti rangsorban Baranya a személygépkocsi-javításban országosan a 3., elektromos háztartási gép és híradástechnikai cikk javításban a 15., építőipari javításokban a 12. helyen áll, mo. sás-vegytisztításban 18., csak Somogy megyét előzi meg. Megyén belül településcsoportonként nem mutatkozik lényeges különbség az egyes szolgáltatások vállalási idejét illetően, de szembetűnő, hogy Pécs — a híradástechnikai cikkek és elektromos háztartási gépek javításának kivételével - valamennyi szolgáltatásfajtánál kedvezőtlenebb helyzetben van. Növekvőben a kisipar szerepe A szolgáltatások hozzáférhetősége szempontjából nélkülözhetetlen szerepe van a szolgál- tató kisiparnak. Részben kiegészíti és bővíti a szocialista szektor hálózatát, részben rugalmassága miatt az átlagostól eltérő, ritkábban jelentkező igények kielégítésére is alkalmas. Az V. ötéves tervidőszakban a kisiparosok lakossági szolgáltatásban betöltött szerepe a folyóáras teljesítményérték alapján évről évre nőtt, részarányuk az 1975. évi 44 százalékról 1980-ra 49 százalékra emelkedett. Az öt év alatt 1976- ban volt csak az előző évhez képest valamelyest visszaesés, egyébként egyenletesen növekedett a kisipar részaránya. Legnagyobb szerepet — 1980- ban 72 százalékot — a hagyományos javító- és méretes- szolgáltatásokban töltöttek be, ezen belül faipari javítást 82 százalékban, ruházkodási cikk javítását 96, vegyesipari jellegű szolgáltatást 91 százalékban kisiparosok végeztek. Mindezek a területek alacsony gépesített- ségűek, nagyobb gazdálkodó szervezetek által gazdaságtalanul végezhető tevékenységek, s itt a kisipar hiánypótló feladat jelentős. Emellett a kiemelt szolgáltatásokban 54, az egyéb személyi szolgáltatásokban 79 százalékos a kisipar teljesítményértékének részaránya. Természetesen a kisipar lakossági szolgáltatásainak a szocialista szektorénál nagyobb mértékű teljesítménynövekedése elsősorban a nagyobb mértékű árváltozások következménye. öt év alatt országosan 55 százalékkal emelkedett a kisipari szolgáltatások árszínvonala. Az V. ötéves tervidőszakban évről évre több iparengedélyt adtak ki, így 1980. év végén a kisiparosok száma 4309 voit a megyében, 23 százalékkal több mint 1975-ben. Az elmúlt öt évben csökkent az órások, asztalosok, kovácsok, cipészek, szabók, kelmefestők, fodrászok létszáma. Alig növekedett a mechanikai műszerész, gumijavító, bádogos, üveges szakmákban kiadott jogosítványok száma. Ezek a hagyományosan kézművesjellegű javító-karbantartó munkák kifejezetten a kisipar működési körébe tartozóknak mondhatók, ezért a lakosság ellátását ez az érdektelenség súlyosan érinti. Kihaló szakmák A kihaló szakmák helyzete egyre romlik még abból az okból is, hogy a szakmunkásképző intézetek kevés jelentkező esetén nem szervezik meg a képzést. így a kevés számú érdeklődőnek még a lehetősége sincs meg a szakmunkásbizonyítvány megszerzésére. A kisipari szakmunkásképzésben 1980-ban 239 tanuló vett részt, 1975-höz képest 65 százalékkal csökkent a létszám. Különösen kedvezőtlen a helyzet a falvakban. A vidéki kisipar hálózatbővülését az ipargyakorlás feltételeinek alacsony színvonala akadályozza. Az anyagbeszerzés lehetősége, a munkával való folyamatos ellátottság itt kedvezőtlenebb. Sajnálatos, hogy nem nőtt számottevően a kisiparosok több községre kiterjedő, ipargyakorlása. Az aprófalvak és a városok perem- kerületeinek ellátását a kisipar sem biztosítja megfelelően. 1977-ben a megyében 63 olyan község volt, ahol egy szakmában sem dolgozott kisiparos. Horváth Csabáné Hibás mérlegek, pontatlan adóbevallások M ég mindig baj van az adatszolgáltatással. A Baranya megyei Ellenőrzési Igazgatósághoz a vállalatok és szövetkezetek által benyújtott mérlegbeszámolók és adóbevallások több mint fele hibás volt, a revizoroknak rengeteg hibát kellett javítaniuk. Mondanunk sem kell, a fegyelmezetlen, pontatlan adatszolgáltatás zavarja a gazdasági tisztánlátást és irányítást, mely éppen ezekre az adatokra és a belőlük levont következtetésekre támaszkodik. Cikkünk szerzője, a Baranya megyei Ellenőrzési Igazgatóság közgazdásza ismerteti a tapasztalatokat. Az év végi mérlegbeszámolók és adóbevallások átvétele, azok országos — számítógépes — feldolgozásra való előkészítése minden évben fontos feladat, mely jelentős felkészültséget igényel, s az igazgatóság szinte valamennyi dolgozóját érinti. A szervezetünk által ellenőrzött adatok országos szintű feldolgozása gyors és egységes elveken nyugvó tájékoztatást biztosít valamennyi központi irányító szervnek. Az adatok elemzése alapján készült információk napjaink gazdasági helyzetében az érdeklődés középpontjában állnak. A szabályozóváltozások jelen időszakában a levonható következtetések megkülönböztetett fontossággal bírnak, elősegítik a központi intézkedések megtételét. Ugyanakkor az adatok alapján levonható következtetések a pénzügyi-gazdasági ellenőrzésekre való felkészüléshez is elengedhetetlenül szükségesek. Szervezetünk információs tevékenysége a gazdálkodók pénzügyi-számviteli munkáját is elősegíti. Ugyanis a vállalatok és a szövetkezetek megkeresésére információkat biztosítunk. A főkönyvelői értekezleteken nyújtott tájékoztatások, a gazdálkodók jelenlétében végzett átvétel, a feltárt hibák közös javítása, a hibajegyzék felvétele, a gazdálkodó egységek vezetőinek írásbeli értesítése a kimagaslóan jó vagy hibás adatszolgáltatásokról a gazdálkodói munka elősegítését, azok adatszolgáltatói fegyelmének javítását célozzák. Az előírásszerű, a jogszabályoknak megfelelő adatszolgáltatás számszaki, összefüggésbeli és tartalmi helyessége lényeges feltétele a pénzügyi információrendszerbe bekerülő adatok megbízhatóságának. Az adatszolgáltatás megbízhatósága különösen fontos, mert a számítógéppel feldolgozott anyag alapját képezi az országos szintű tervezésnek és a döntéseket megalapozó elemzéseknek. A helytelen tartalmú adatszolgáltatás — gazdálkodói és népgazdasági szinten egyaránt — megnehezíti a helyes döntéshozatalt. Ezért úgy a gazdálkodóknak, mint az Ellenőrzési Igazgatóságnak mindent meg kell tenniük, hogy az adatszolgáltatási fegyelem erősödjék, a mérlegbeszámolók, a bevallások pontosan rögzítsék a szükséges adatokat. A gazdálkodás belső és külső felételeinek változása miatt az eddigieknél is fontosabbá vált a gyors, precíz munkafolyamat biztosítása. Szervezetünk segíti a hibátlan adatszolgáltatást. Ennek érdekében fokoztuk a prevenciót. Fejlesztettük az átvételi-ellenőrzési módszereket, és nagyobb figyelmet fordítottunk az átvételnél a tartalmi helyességre. A nyomtatványokat és a kitöltési utasításokat az éves átvételt megelőzően megfelelő időben a gazdálkodók rendelkezésére bocsátottuk az alapos felkészülés érdekében. Néhány gazdálkodónál úgynevezett próbamérleg és -bevallás kitöltésére került sor olyan megfontolásból, hogy az esetleges tartalmi összefüggések problémái már korábban felszínre kerüljenek. Olyan egyeztető táblákat adtunk a gazdálkodóknak, amelyek alkalmazásával az eddig elkövetett hibák nagy része kiszűrhető. Az átvételeket megelőzően értekezleteket tartottunk szektoronként, szakágazatonként az cdatszolgáltatással közvetlenül foglalkozó vállalati, szövetkezeti szakemberek részére, konkrét példákon keresztül ismertetve az elmúlt időszak kedvező és kedvezőtlen tapasztalatait. Az átvételi időszak előtt és alatt folyamatos konzultációs lehetőséget biztosítottunk, amivel a gazdálkodók többsége élt is. Mindezek ellenére, figyelembe véve az átvétel során a revizorok által javított hibák számát, nem lehetünk elégedettek az adatszolgáltatások minőségével. A Baranya megyei Ellenőrzési Igazgatósághoz a 224 gazdálkodó szervezet által benyújtott mérlegbeszámolókból 152 volt a hibás (68 százalékuk!), ezekben 1167 hibát javítottak a revizorok. A 195 gazdálkodó szervezet által benyújtott adóbevallásokból 121 hibás (62 százalékuk), a revizorok 711 hibát javítottak. A számok azt bizonyítják, egyes gazdálkodó szervezetek változatlanul nem helyeznek kellő hangsúlyt az adatszolgáltatások minőségének javítására. A hibák sok esetben figyelmetlenségből, vagy a jogszabályok helytelen értelmezéséből adódtak. A vállalatok és szövetkezetek ilyen hozzállása esetén a jövőben fokozottabban élni fogunk a személyi felelősség- revonással. Erre kormányrendelet ad lehetőséget, mely elő- iija: a vállalatok, szövetkezetek mérlegeinek elkészítéséért felelős dolgozó 5000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, ha az adatszolgáltatás nem felel meg a követelményeknek, előírásoknak. Bízunk abban, hogy ilyen büntetésekre nem kerül sor. Bizonyára nem lesznek hiábavalók erőfeszítéseink, ha az adatszolgáltatásokat készítő és ellenőrző számviteli dolgozók igazgatóságunk munkatársaival közösen a jövőben mindent megtesznek az alapvétő pénzügyi szolgáltatások minőségének javítására. Tudatában kell lennünk annak, hogy minden, ki nem javított hiba információink értékét csökkenti, s minden, a feldolgozás során javításra kerülő hiba felesleges munkát jelent és többletköltséggel is jár. Máté Elekné Rovatszerkesztő: MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN
