Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-26 / 84. szám

1982. március 26., péntek Dunantiiii napló 3 Megkezdődött az ország­gyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról] jékoztatási decentrum rendel­kezik eszközrendszerrel: — a Pécsi Rádió napi két és fél órában sugároz műsort (ma­gyar, szerb-horvát és német nyelven), — a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója is rendszere­sen jelentkezik (ugyancsak há­rom nyelven). Ügy érzem, hogy válaszra érett kérdés, hogyan tovább a vezetékes televízióval? — talán a vitát záró miniszteri válasz­beszéd erre is ki fog térni. Tisztelt Országgyűlés! A törvény érvényesülésének ma nem könnyű és vitatott kérdése a művelődés és a gazdaság kapcsolata. A jelen­legi világverseny jól képzett és művelt embereket kíván. A problémánk az, hogy nem tud­juk ezt a felismerésünket kel­lően érvényesíteni a gazdasági feltételek miatt. Ellentmondásos a műveltség és a gazdaság problémája az érdekek oldaláról is. Az lenne a jó, ha a szakmai és általá­nos műveltség növelése egy­aránt érdeke lenne a társa­dalomnak és az egyénnek is. Ma sokat foglalkozunk a szel­lemi munka presztízsének csök­kenésével — joggal! Az egye­temet, főiskolát végzettek nem, vagy nehezen találják meg a helyüket a társadalomban, nem érzik az elismerést. Én benne élek ebben a problé­mában, műszaki főiskolán ok­tatok. Népgazdasági szinten — hosszabb távon — egyértel­műen nemzeti érdek a művelt­ség megszerzése és ezt érvé­nyesíteni kell az egyének szint­jén is! Lényeges dolog az is, hogy milyen anyagi kondíciók közt működik a közművelődés; hogy milyen támogatásban részesül az állam részéről; hogy saját erőből milyen összegű bevétel­re képes és hogy mennyit fizet a lakosság. Vita zajlik a kérdések körül, és a háttérből kiérződik a pénzügyi és kulturális kormány­zat véleményeltérése. Az írá­sos beszámoló statisztikai mel­léklete erre utal. A számok nemcsak arra világítanak rá, hogy hol kevés a pénz, hanem arra is, hogy hol lehet az vi­szonylag sok. Aligha lehet Eu­rópában még egy olyan or­szág, ahol a közművelődési in­tézményekre fordított költség- vetési kiadások összegének kö­zel felét a Rádió és a Televí­zió kapja. Minden bizonnyal figyelembe kell venni itt az anyagi kon­zekvenciákat is, de addig, amíg javulnak a lehetőségek, szét kell néznünk saját házunk tá­ján is; azzcrl kell főznünk, amink van! Csak jobban össze kell hangolni saját erőink hasz­nosítását és helyenként a szemléletünkön is változtatnunk kell! A közművelődés intézményi és vállcrlati, üzemi szektora kö­zött ma még nincs meg a kí­vánt összhang. Például: a tör­vény végrehajtási utasítása elő­írja azt, hogy az 1000 főnél nagyobb üzemekben közműve­lődési szakember működjék. Ez fellendülést hozott, azonban a nehezedő gazdasági feltéte­lek magukkal hozták a válla­lati szabályozás szigorodását és az elvonást sok helyen itt kezdték. Ez is oka, hogy az amatőr-mozgalom lendülete megtört és hátrányos a mun­kásművelődésre nézve is. Ne­hézséget jelent az ágazaton, belüli kategorizálás is: van alapellátás - ez az alsófokú oktatás — és egyéb területek. Elismerjük annak fontosságát, de hosszabb távon súlyos el­lentmondásokat eredményez. Szükséges felülvizsgálni a kulturális élet gazdasági rrie- chanizmusát. A jövőnkről van szó, felelősséggel kell dönteni a legértékieremtőbb, és leg­jobban megtérülő beruházá­sunkról ! Tisztelt Országgyűlés! Baranya megyében mintegy 45 ezer német és 13 ezer szerb- horvát nemzetiségű ember él. A törvény lendületet adott a nemzetiségi műveltség fejlesz­tésének. Az elmúlt 5 évben megkezdődött a körzeti televí­zióban a nemzetiségi műsorok sugárzása. Pécsett az óvodától a főiskoláig van nemzetiségi nyelvi oktatás. A kétnyelvű is­kolák jelentősége abban van, hogy itt nemcsak a nyelvet, hanem egyes tantárgyakat is anyanyelven tanítanak. Megindult a nemzetiségi könyvkiadás is a Tankönyvki­adónál. Ennek minősége kifo­gásolható, ezt javítani lehetne más kiadóval, esetleg vidéken. Megkezdődött a nemzetiségi színházi előadások szervezése a Tolna megyei Tanáccsal kö­zösen; részben amatőr, rész­ben hivatásos művészekkel. A délszláv központ Pécsett, a német Szekszárdon lenne. Ba­ranyában máshol, így Mohá­cson is a város szívügye a dél­szláv kultúra művelése. Végezetül megyénk, és vá­rosunk nevében szeretnék kö­szönetét mondani a művelő­dési kormányzatnak azért, hogy megértette és a lehetősé­gek szerint támogatta törekvé­seinket céljaink elérésében. Tudjuk azt, hogy támoga­tást akkor kaphatunk, ha magunk is teszünk erőfeszíté­seket. Ezt a jövőben is ígér­jük. Továbbiakban is kérjük és várjuk a segítséget. Köszönöm, hogy meghallgattak. A vitában felszólaltak még: Bognár Rezső (Hajdú m. 6. vk.) akadémikus, a Debreceni Kos­suth Lajos Tudományegyetem tanára); Szurgyi Istvánná (Szol. nők m, 3. vk.), a Rákóczifalvi Általános Iskola igazgatója; Várkonyi Imre (Bács m. 6. vk.), az Actio Catholica országos igazgatója; Fábryné Dohai Ilo­na (Heves m. 3. vk.), a Heves megyei Tanács építőipari vál­lalatának technológusa (üzemi pb-titkár; Gilányi János (Sza­bolcs m. 3. vk.), a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója; Ki­rály István (Budapest, 3, vk.), akadémikus, az Élte tanszék- vezető tanára; Kapinya Miklós­áé (Tolna m. 2. vk.), a Magyar Selyemipari Vállalat tolnai fonó­gyárának technikusa; Szabó Mária (Veszprém m. 10. vk.), az Ajkai Timföldgyár öntvénytisztí­tója; Pál lózsel (Győr, 1. vk.), a Magyar Vagon- és Gépgyár fémipari alkatrész-gyáregységé­nek lakatosa; Vallyon Áladárné (Csongrád m. 10. vk.), a Csong­rádi Kossuth Lajos Általános Iskola tanára és Gárdái Zol­tánná (Komárom m. 8. vk.), az esztergomi Hell József Szak- középiskola igazgatója. Ezzel befejeződött a tavaszi ülésszak első napi tanácskozá­sa, amelyen Apró Antal, Cser- venka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt. Pénteken, az ülésszak máso­dik napján a közművelődési tör. vény vitájával — délelőtt 10 órától — folytatódik az ülés. NAGYVILÁGBAN Púja Frigyes elutazott Kuala Lumpurból Púja Frigyes külügyminiszter befejezte Malaysiában tett hi­vatalos látogatását. Kuala Lum­purban megbeszéléseket folyta­tott a koimány tagjaival a két­oldalú kapcsolatok kérdéseiről, regionális és nemzetközi prob­lémákról. A tárgyalásokon első­sorban a két ország gazdasági, műszaki és kereskedelmi együtt­működésének fejlesztéséről volt szó. Elutazása előtt, a repülőtéren tartott sajtóértekezletén Púja Frigyes kijelentette, hogy szé­les lehetőségek vannak a két­oldalú kapcsolatok javítására. L. Brezsnyev befejezte taskenti látogatását Taskenti látogatását befe­jezve csütörtökön visszautazott Moszkvába Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke. Brezsnyev átnyújtotta a köztársaság kép­viselőinek a Lenin-rendet, ame­lyet a mezőgazdaság, különö­sen a gyapottermesztés terén elért eredményekért adomá­nyoztak az üzbég SZSZK-nak. Leonyid Brezsnyev hazauta­zása előtt átadta Sarai Rasi- dovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, az üzbég KP KB első titkárának az Októberi Forradalom Érdem­rendet, amelyet a Legfelsőbb Tanács Elnöksége adományo­zott neki a tavalyi mezőgazda- sági munkák szervezésében és politikai irányításában szerzett kimagasló érdemeiért. Az SZKP KB főtitkára találkozott az üz­bég Köztársaság vezetőivel és megtárgyalta velük a köztársa­ságban folyó gazdasági mun­ka kérdéseit, az időszerű fel­adatokat. Brezsnyevet a taskenti re­pülőtéren Saraf Rasidov és a köztársaság más vezetői bú­csúztatták. Ott voltak a szom­szédos köztársaságok pártveze­tői is, akik ugyancsak részt vettek a taskenti ünnepségen. Kínai-amerikai közös vállalkozás Az eddigi legjelentősebb kí­nai-amerikai közös vállalkozás megvalósítására, a világ leg­nagyobb szénbányájának meg­nyitására készül Armand Ham­mer neves-amerikai nagyiparos, az Occidental Petroleum elnö­ke. A Pekingben tartózkodó Ham­mer megállapodást írt alá a kínai hatóságokkal egy külszíni szénbánya tanulmánytervének elkészítéséről és a bánya kö­zös kiépítéséről. A sanhszi tar­tományban található szénbánya kezdeti 15 millió tonnás évi ter­melésével a világ legnagyobb egyedülálló szénbányája lesz, bár Hammer szerint a kiterme­lés elérheti a 45 millió tonnát is. A szénbánya készleteit 1,4 milliárd tonnára becsülik. Béremelési követelésekkel sztrájkoltak az NSZK-beli Duisburg- ban vas- és acélipari munkások. Képünkön: felvonuló dolgozók egy csoportja. Kulcskérdés A gyárak közötti ésszerű munkamegosztás Országos tanácskozás az időszerű vállalati szervezési kérdésekről A hazai szervezésirányítás a nagy változások korát éli, mi­nisztériumokat vontak össze, trösztöket bontottak szét és így tovább. Az új helyzetben mit mond a szervezéstudomány, a szervezési gyakorlatban milyen feladatokat kell megoldani? Er­re kíván választ adni az a két­napos országos tanácskozás, mely a baranyai tudományos hetek keretében tegnap kezdő­dött a pécsi Ifjúsági Házban. A rendezők: a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság, a Gépipari és az Építőipari Tudó. mányos Egyesületek Baranya megyei Szervezetei. Az időszerű vállalati szerve­zési kérdésekkel foglalkozó or­szágos tanácskozást dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megye' Bizottságának titkára nyitotta meg. Ezt követően dr. Marosi Miklós, a budapesti Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem tanára tartott előadást a szervezéstudomány és a szer­vezési gyakorlat időszerű kér­déseiről, különös tekintettel a hazai szervezésirányítás terén bekövetkezett változásokra. Az előadó mindenekelőtt történeti áttekintést adott, melynek ösz- szegzéseként megállapította: a szervezési módszerek és techni­kák fejlődésében és alkalma­zásában világszerte részben tar. tós tendenciák érvényesülnek, részben viszont divatszerű hul­lámzások figyelhetők meg, s ez a helyzet hazai viszonylatban is. Dr. Marosi Miklós ezután a szervezési szükségletek időszerű kérdéseivel foglalkozott. Többek között rámutatott: A szervezés a vállalati ter­vekben foglalt célok megvalósí­tásának eszköze, szerepe első­sorban a stratégiai célok el­érésében jelentős. Mivel a „stra­tégia határozza meg a struktú­rát", s az új struktúra kialakí­tása nem más, mint szervezés, joggal következtethető arra, az új stratégiák új szervezési szűk. ségletet hoznak létre. Ahol új stratégiai cél megvalósításán fáradoznak, de szervezési fel­adatokról nem beszélnek, min­den valószínűség szerint a szer­vezési szükségletet nem ismer­ték fel. így például a termék- szerkezet fejlesztési politika meg­hirdetése a vállalatok széles kö­rében új stratégiák érvényesíté­sét vonta maga után. Várni le­hetett, hogy a vállalatoknál a termékszerkezet fejlesztés új szervezési szükségleteket indu­kál, jelentős átszervezések men­nek majd végbe. A valóságban a vártnál jóval szerényebb szer­vezési igények jelentek meg, s úgy tűnik, a vállalatok vezetői­nek egy része jelentős szervezé­si szükségleteket nem ismert fel. Hasonlóan jelentős új straté­giának tekinthető a munkaerő- hiány enyhítését célzó vállala­ti vidéki ipartelepítés. De a vél. lalatok széles körű, mintegy két évtizede tartó vidéki ipartelepí­tési akciói, során sem rajzolód­tak ki általánosabban megfo­galmazható szervezési gények, még kevésbé a megoldások tör­vényszerűségei. Egy további pél­da: közismert, a vállalaton be­lüli ösztönzési rendszer fejlesz­tése hosszú ideje társadalmi igény. A vállalatok többsége azonban az ismételt átszervezé­sek és egyéb intézkedések után sem volt-képes a belső ösztön­zési rendszer fejlesztésében előbbre jutni. E tényből arra le­het következtetni, hogy a vál­lalatok — egyéb okok mellett — nem ismerték fel a szervezési szükségletet a maga egészében és összefüggéseiben. Mindezek fejlesztése számos feladat megoldását igényli, me­lyek közül az előadó első he­lyen említette a vállalaton be­lül a gyárak és más nagy szer­vezetek közti termelési munka- megosztás és kooperáció éssze­rű kialakítását. Mindennek saj. nos sem a vállalati gyakorlat, sem a szervezésirányítás, sem pedig a szervezéstudomány nem szentelt különösebb figyelmet, holott a vállalat fejlesztésének, szervezésének kulcsfontosságú kérdése, A tanácskozás ma folytatódik, amikor is dr. Hoós János, az Országos Tervhivatal államtitká­ra tart előadást, majd fórumot rendeznek. Miklósvári Zoltán guknak azt a szakberkekben már teret nyert véleményt, hogy az utóbbi években ve­szélyt jelenthet, a jog szere­pének túlbecsülése. Ami azt takarja: társadalmi, gazda­sági problémáikat sok eset­ben jogi eszközökkel kíván­juk megoldani, akkor is, ami­kor erre a jog alkalmatlan, vagy csak korlátozottan al­kalmas. A képviselőcsoport ülésén elhangzott erre egy időszerű példa is: a hiány- gazdálkodásból eredő gon­dokat jogi úton nem lehet rendezni. Vagyis: a túlszabályozással kell szembenéznünk, azzal, hogy felesleges túl részletes rendelkezések látnak napvilá­got. Ez mögött több dolog is meghúzódik: egyrészt a jog­szabályt alkalmazó szervek­kel szembeni bizalmatlanság, másrészt az uniformizáltság- ra való törekvés. Ugyanakkor tapasztalati tény, hogy az önállótlan, döntéstől húzódó jogalkalmazók igénylik a részletes, minden lehetséges esetre ké^z megoldást nyújtó szabályozást. Ez a gyakorlat megmerevedésének veszélyét hozhatja magával, megelő­zése feltétlenül szemléletvál­tozást igényel. A túlszabályozottság — amit a hétköznapokon így fogalmazunk: az állampolgár elveszik a paragrafusok ren­getegében — már évek óta feszítő gond. A Miniszterta­nács például 1974-ben el­rendelte a kétévenkénti felül­vizsgálatot, az általunk kibo­csátott jogszabályok össz­hangja, áttekinthetősége érdekében. A folyamatos jog­szabályi rendezés pozitív eredményei már tapasztalha­tók: 1980-ban 561 ilyen jog­szabályt helyeztek hatályon kívül. A számszerű csökkenés azonban önmagában kevés, elsősorban a helytelen jog­alkotói szemlélet megváltoz­tatására van szükség. Mészáros Attila Faluvégi Lajos Peruban Március 24-én Peru főváro­sába, Limába érkezett a ma­gyar kormánydelegáció, élén Faluvégi Lajos miniszterelnök­helyettessel. A küldöttség repü­lőtéri fogadásán részt vett Car­los Pestana perui tervezési mi­niszter és dr. Meruk Vilmos li­mai magyar nagykövet. Szemléletváltozásra van szükség Mennyiben érinti a jogal­kotás helyzete az állampol­gárokat; a látszólag teljesen fejlesleges kérdés sokakban szülhet akkor gondolatokat, ha közvetlenül saját dolgai­kat, peres ügyeiket, állam- igazgatási adminisztrációhoz kötődő gondjaikat intézik. Ak­kor jutnak eszünkbe a jogal­kotók, és egy lépéssel ezen túl a jogalkotás, a jogalkal­mazás pillanatnyi helyzete. A jog persze kötelező el­igazító erejével nemcsak az állampolgárokra hat. Jegyze­tünkben mégis az ő oldaluk­ról szólunk, nem utolsósor­ban arra a mondatra figyel­ve, amely elhangzott dr, Markója Imre igazságügy-mi­niszter beszámolójában is. „Az állam és a gazdasági élet fejlesztésének elősegíté­se mellett jogalkotásunk min­dig nagy figyelmet fordított azoknak a kérdéseknek a jogi rendezésére is, amelyek köz­vetlenül érintik az állampol­gári életviszonyokat, illetve az állampolgári jogok érvényesü­lését.” Ez a közvetlen kapcsolat szóba került a Baranya me­gyei képviselőcsoport leg­utóbbi ülésén is, különös fi­gyelemmel arra a kívánalom­ra, hogy a jognak kellő időben követnie kell a társadalmi és gazdasági viszonyok változá­sait, ugyanakkor biztosítani kell a jogrendszer stabilitását és kellő eréllyel kell fellépni a jogi túlszabályozás ellen. Mindezt annak tükrében hangsúlyozzuk, hogy a jogi szabályozás sok területen bo­nyolulttá vált, az alacsonyabb szintű joganyag tartalma, a magasabb szintű jogszabá­lyokkal való összhangja és át­tekinthetősége még nem meg­felelő. Mindezt persze hol közvetlenül, hol közvetetten szerzett tapsztalataik révén az állampolgárok is érzik, ha nem is fogalmazzák meg ma-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents