Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-23 / 81. szám

1982. március 23., kedd Dunántúlt napló 3 Csak a luoernamag hiánycikk A tavalyinál jobb a tavaszi vetőmagellátás Március közepén megkez­dődött Baranyában a ta­vaszi vetés. A nagy termé­sek elérésnek egyik legfon­tosabb feltétele az, hogy a termelő gazdaságok magas biológiai értékű vetőmagot juttassanak a talajba. A Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalat dombóvári te­rületi központjában nemrég megtartott tájékoztató szerint az' idei tavaszi vetőmagellátás lé­nyegesen jobb a tavalyinál. Mi­nőségben és választékban is ki tudják elégíteni az igényeket. Egyedüli kivétel a lucernamag. Ebből a gyenge magtermés kö­vetkeztében a vállalat többlet­készlettel nem rendelkezik Mi­vel a lucernamagkészlet orszá­gosan is nagyon szűkös, a vál­lalat arra kéri az üzemeket, hogy a tavaszi telepítéseknél hagyjanak fel a korábbi évek­ben helytelenül alkalmazott ve­tőmag túladagolással, pazar­lással és hektáronként 10—15 kilónál többet lehetőleq ne ves­senek. Az üzemek többségénél már olyan vetőgépek állnak ren­delkezésre, amelyekkel ez a mennyiség elvethető. A tavaszi kalászosok magvai- ból jó kínálatot biztosít a vál­lalat Tavaszi árpából — amely­nek nagy részét sörárpának ter­melik — jelentős tartalékkal rendelkezik a területi központ. A kínálatban valamelyest csök­kent a Trumpf-fajta, nőtt viszont a Spartan és Favorit-fajták ará­nya. Sőt rendelkeznek már a legújabban minősített Gerlinde — NDK nemesitésű tavaszi ár­pa — magas szaporulatai fokos vetőmagjával is. Zab vetőmagból Dombóvár minden igényt ki tud elégíteni, sőt elfogadnak még pótrendelé­seket is. A zabnál fajtaváltás történt. A szegedi korai fajtát a termelők nem kedvelték, mivel betakarítása fokozta a nyári munkacsúcsot. Helyette a vál­lalat a holland Leanda-fajtát ajánlja. Választékbővítés céljá­ból szerezték be a Leandával azonos termőképességű Solidor. fajtát. Az idén a szaporító gaz­daságok kapják. Jövőre az igé­nyek 25—30 százalékát Solidor zabbal elégítik ki. A tavalyi őszi időjárás ked­vezett a hibrid kukorica vetőmag előállításának, javította a minő­séget s mindenekelőtt a csúrá- zóképességet. Az energiatakaré­kos — szárítás nélküli — beta­karítás szempontjából nagyon kedvező, hogy nőtt az igen korai és korai éréscsoportú hibridek aránya, a kettő eléri a 59—60 százalékot. Dombóvár már az elmúlt éviben 78,5 millió forint értékű vetőmagot vásárolt meg a hibridüzemektől, a feldolgozás és a kiszállítás befejezés előtt von. A megye állomi gazdasá­gai és termelőszövetkezetei a termelési rendszerekkel egyez­tetve küldték be rendeléseiket. A vállalatnál elmondották, hogy az idén tovább nő a kül­földi, mindenekelőtt a nagyon keresett Pioneer hibridek ará­nya a köztermesztésben. Tovább csökkent az érdeklődés a ma­gyar és ezenbelül is a marton- vásári hibridek iránt. Míg tavaly 35, az idén csak 16,1 százalék­ban vetnek hazai, de itt is el­sősorban szegedi hibrideket a gazdaságok. A külföldi és az úgynevezett kooperációs hibri­dek aránya ugyanakkor 83,9 százalékra emelkedik. Két hib­rid kivételével a vállalat minden igényt ki tud elégíteni. Kisebb a kínálat a Pioneer hibrid 3732-es és a JX SC 99/A hib­ridekből, ezek helyett JXSC 92 és P. 3709-es hibrideket ajánla­nak. Bőségesnek mondható a ta­vaszi burgonya vetőgumó-ellá­tás. A vállalat 3120 tonna De­siree és Magyar rózsa fajtát tároltatott le, ami nemcsak a nagyüzemi de a kistermelői igé­nyeket is bőségesen fedezi. Ez a növény igen érzékeny a le­romlásra, a nagyüzemek ezért komoly figyelmet fordítanak a vetőgumó felújítására. Az áfé- szek alacsony vetőgumó rende­léseiből ítélve a kistermelőknél még nem megnyugtató ez a do­log, pedig a kistermelők igény­lik a jó vetőgumót, a fogyasz­tók is a piros héjú, fehér húsú Magyar rózsa-fajtát keresik. Van_ belőle bőven, a vállalat minden pótigényt elfogad. A lucernával ellentétben min­den igényt ki tud elégíteni a vállalat a vöröshere, szarvas- kerep, somkóró és fehérhere ve­tőmagjából. Jelentős hibrid sze­mescirok vetőmagkészletei van­nak, termelésre a hazai nemesi­tésű Hybar MV—242-es és Hy- bar MV 456-os fajtákat ajánl­ják. Minden igényt kielégítenek szudánifű magból is, bőven van készletük a hazai MV 301-es és az import G 83—F fajták vető­magjából. Fővetésre és másodvetésre is elegendő a köles, a mohar ve­tőmagkészlet és teljes körű a tavaszi ellátás a fűfélék mag- vaiból. Bővült a fűmag keveré­kek választéka. A park, a pá­zsit és a sport keverékek után most hozzák először forgalom­ba a „Városliget” keveréket és az ártéri területek, valamint ré­zsűk begyepesítésére alkalmas keverékeket. Zöldtakarmányfé- lék közül mindenekelőtt az Emerald takairmányrepce magját ajánlják, amelynek előnye, hogy márciustól augusztus közepéig szakaszosan vethető és legeltet­hető, hozama pedig felülmúlja a Tyfont. Gyengébb termőhelyi adottságú üzemek és vadgazda­ságok részére leveles olajretek magot hoz forgalomba a válla­lat. Rné Az országhatárainkon túlra is eljutnak a fémzárolt bólyi vető­magvak Erb János felvétele Új szolgáltatások A HUNGAHIB Baranyában A megye szakosított sertés­telepein ma már általános a hibridsertés tartása, mivel a piac mindinkább a kevésbé zsí­rosodó, jó húsformákat mutató vágósertéseket keresi. Kaposvár közelsége miatt a megye leg­több gazdaságában KAHYB- sertést tartanak. Ez az egyik legrégibb és legelterjedtebb hibrid az országban, de ma már korántsem az egyedüli. Mivel a tartási és takarmá­nyozási költségek emelkedése mindjobban veszélyezteti az ágazat jövedelmezőségét, a sertéstartók érdeklődése meg­nőtt a kevésbé stresszérzékeny, szilárdabb szervezetű, jobb technológiai tűrőképességű hibridek iránt. Ilyen sertésnek ígérkezik a HUNGAHIB, amely­nek kinemesítését 1968-ban kezdték meg dr. Csire Lajos ve­zetésével az Állattenyésztési Kutató Intézet sertéstenyésztési osztályán. A nemesítők 7 alap­fajta felhasználásával 157 ke­resztezési kombinációt próbál­tak ki, amelyek közül — a mün­cheni Műszaki Egyetemen vég­zett tesztelés után — a 39-es és az 50-es sorszámot viselő hibri­dek mutatták a legelőnyösebb tulajdonságokat. A HUNGAHIB Sertésterme­lési Rendszer 1977-ben alakult meg a Herceghalomi Kísérleti Gazdaság gesztorságával. A „négysonkás" tehát jó vágóér­tékű, és jó adaptációs készségű — vagyis a kevésbé költséges technológiákhoz is alkalmazko­dó — hibrid gyorsan felszaporo­dott, s ma máir 1—1,2 millió da­rab van belőle az országban. A rendszer Irakba, Görögor­szágba is szállított tenyészanya- got, s most készülnek egy komplex sertéstelep exportjára Nigériába. A többi hibridnél ke­vésbé stresszérzékeny, tehát ke­vésbé kényes HUNGAHIB-ser- tés „betört" a háztáji gazdasá­gokba is. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatokkal koope­rálva tavaly már több mint 10 000 HUNGAHIB vemhes ko­casüldőt helyeztek ki a háztáji gazdaságokba, illetve az áfész szakcsoportok révén a kisterme­lőkhöz. Baranyában is jelen van már a HUNGAHIB Sertéshús-terme­lési Rendszer. Három termelő- szövetkezet létesített partneri kapcsolatot a rendszerrel, a szajki Béke Tsz, mint áruterme­lő gazdaság, a szentlőrinci Út­törő és a dunaszekcsői Duna Gyöngye Tsz, mint hibrid-bázis gazdaság. A két utóbbi terme­lőszövetkezet, hibridbázis tele­pein a HUNGAHIB termelési rendszer partnergazdaságai ré­szére állítanak elő tenyészkoca süldőket. Dunaszekcső évente 1800-2000 darab HUNGAHIB- tenyészkocasüldőt és átlag 400 vemhes kocasüldőt értékesít a társgazdaságoknak, igen kedve­ző áron. Hasonló programot hajt végre a szentlőrinci tsz is, évről évre növelve a HUNGA­■■ férj az a típus, aki meg- ** állás nélkül dolgozik, munkaidőben, szabad időben, ünnepnapokon. A férj, a 47 éves Schneider János életfelfogása irigylésre méltó: — Sosem idegeskedem. Mi­nek? Azzal nem oldok meg semmit. Amíg egészség van, a munka nem árt, nem árthat. A munkahelyen a családi, a családoan a munkahelyi gon­dokat nem szabad éreztetni. Más a munka és megint más a család. — Nem akartam ács lenni, mint az apám — mondja. A fővárosba ment kitanulni az épü let- és szerkezeti a katos- ságot. Amikor 1954-ben vissza­jött Pécsre, a szakmájában se­hol sem tudott elhelyezkedni. Az apjánál, majd a leszerelése után egy építésznél dolgozott. — 1958 tavaszán végre sike­rült elhelyezkednem a BÉV-nél, igaz ácsként, amit közben ná­luk kitanultam, öt év múlva az eredeti szakmámba kerül­tem, a lakatosüzembe. Volt brigád- és csoportvezető, szakszervezeti tisztségviselő, háromszoros kiváló dolgozó, tizenegyszeres szocialista bri­gádtag. — Több jelvényem, oklevelem van a BÉV-nél eltöltött 21 év­ről. Három éve az Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat karban­tartó részlegének lakatos cso­portvezetője. — Miért vált meq a BÉV- től? — Nem a pénz miatt. Ugyan­annyiért vettek át ... Nem szívesen válaszol, nem akar megbántani senkit. To­vábbra is baráti szálak fűzik volt munkatársaihoz. Mégis miért? Annyi év után joggal el­várta volna, hogy az üzemveze­tője közölje: mi vele a terve... Nem hagyta annyiban ... Aztán jobbnak látta eljönni. Annával 54-ben házasodtak össze, a fiatalasszony szüleinél, Goricán kezdték a közös éle­tet. A feleség napszámosko- dott az erdészetnél. Amióta Szentlőrincen laknak — háztar­tásbeli. — Első nagy családi vállal­kozásunk: építkezni Szentlőrin­cen. A telket 61 áprilisában vettük, az év őszén már bent laktunk az egyik szobában. Az indulónk a lebontott goricai istállónk fa. és téglaanyaga, és 20 ezer forint készpénz volt — sorolja a feleség. Nehéz évek voltak, mégis bele kellett vágniuk. A férj haj­nali fél négykor kelt, este 7 után ért haza, Gorica és Me­gyefa közötti 6 kilométeres tá­vot gyalog vagy kerékpárral tette meg, napjában oda-visz- sza. összefogott a család, két év alatt tető alá hoztak min­dent, ahogy a pénzük engedte dolgoztak, ha elfogyott a pénz leálltak az építkezéssel. — A férjem nem akart OTP- kölcsönt felvenni — emlékezik a feleség. — Három évig pet­róleumlámpával világítottunk, mert a villany bevezetésére nem tellett. A telepes rádiónk még megvan valahol. Az egész ■Tiázért összesen 900 forint munkadíjat fizettünk ... Szenti őri ne, Keresztesi u. 13. A telek 258 négyszögöl, amiből 120 a konyhakert. A ház két szobás, fürdőszobás, főzőfülkés, spájzzal, padlással, mögötte a kis műhely, az ólak, füstölő. Az udvarban favázas garázs, benne két használtan vett Tra­bant — az egyik a férjé, a má­sik a nagyobb fiúé, Jóskáé. A kisebb fiú, Tibor egyelőre a bátyjától örökölt Riga mo­peddel furikázik. Mindhárman reggelente Pécs­re járnak. Az apa a Trabant­jával — kétnaponta hoz zsák­ban tápot a sertéseknek. A 22 éves szobafestő-mázoló és ta­pétázó Jóska a BÉV-nél dol­gozik, őt szerződéses busz hozza-viszi. A 16 éves Tibi vonattal utazgat, ő a bátyja szakmáját tanulja, másodéves. — Reggel hatra üres a ház, este 6-7 tájban ismét együtt vagyunk. Meleg vacsorával vá­rom őket. Jó étvágyúak, és nem finnyásak — büszkélkedik a feleség. — Mióta a férjem beteg volt, olajjal főzök. — Miből élnek? HIB-tenyészkocasüldő kibocsá­tását. Több baranyai szövetkezet is érdeklődik a HUNGAHIB-rend- szer iránt. A belvárdgyulai „Kö­zös Út” Tsz — noha nem tagja a rendszernek - két éve foglal­kozik HUNGAHIB-sertés előállí­tásával, igen kedvező ered­ménnyel. Az idén új szolgáltatásokkal jelentkezik a rendszer. Gyors átfutási idővel vállalják a ta- kormányminták beltartalmi, mikrobiológiai vizsgálatát. Meg­alakult a kártevőirtó részleg, amely a patkánymentesítésen kívül légyirtást és csótányirtást is vállal. A műszaki és technoló­giai. osztály létrehozásával ez évtől vállalják a telepre­konstrukciók előtti alternatív fej­lesztési javaslatok elkészítését. A rendszer segít a hazai és kül­földi technológiai berendezé­sek beszerzésében. Megkezdték az energia- és víztakarékos ser­téstartási berendezések kifej­lesztését, amelyeket a jövő év­től már ajánlani tudnak part­nereiknek. Igazi újdonság lesz az önhordó műanyag rácspadló és padozatelem. A kifejlesztés alatt lévő higiénikus fiaztató és málacnevelő rekeszek különféle szerelési variációkkal jól alkal­mazhatók a meglévő épületek adottságaihoz. Gyors a válasz, mivel csak a férj havi 5000 forintos jöve­delme a biztos alap. Jóska ke­resete az övé — majd annyi, mint az apjáé — amíg legény­ember, természetes, hogy nem kérnek tőle. Tibi havi 250 fo­rintos ösztöndíját rendszeresen megtoldják a családi kasszából. Nem értem, hogy jönnek ki ennyiből. Hát persze, ez csak a fix, havonta biztosan betábláz­ható összeg. A férj hétvégeken rendszeresen jár — ahogy ő mondja: maszekolni — ismerő­seihez, barátaihoz dolgozni. Az is bevételt hoz. És a sertés­hizlalás. Első családi program­juk a ház volt. A második a két Trabant. A harmadikba két éve vágtak bele. — Sertést hizlalunk, szerző­désre — mondja a férj. — Ta­valy 17-et adtunk le, idén 15- re szerződtünk, de húszat sze­retnénk leadni. És vágunk idén is kettőt. Gyors számolás. Mivel úgy veszik a tápot és a férj nem számolja bele a reggeli és esti 1—1 órás etetést — „ha azt is beleszámolnám; ráfizetéses lenne" — egy-egy állaton tisz­tán megvan a 900-1000 forint haszon. A sertéseket 115—125 kilósán adják le, a felárral együtt 35,50-et kapnak kilójá­ért. Tartanak baromfit és újabban rántani valót is a konyhára. Megnézik, mire adnak ki pénzt. Mégsem szűkölködnek. Gyűjtenek a negyedik nagy programra: szeretnék idén vagy jövőre a házat központi fűtésre átállítani. — De ahhoz már felveszünk OTP-kölcsönt, mert úgy köny- nyebb és egyszerűbb — közli a feleség, aiknek hat éve állan­dó gerincbántalmai miatt nem megy a hajolás, emelés. Ezért reszortja a férjnek a sertések etetése és a nehezebb házi, ház körüli munka. Anna asszony tavaly is két hónapot volt kórházban, két hó­napot itthon kellett feküdnie ... — üdültek együtt? — Nyolc éve egy hétig vol­tunk Harkányban, a BÉV üdü­lőjében a gyerekekkel — mond­ja a férj. Tibor egy éve váltott hor­gászengedélyt, őt követte ősszel a bátyja. Nyárra terveznek egy­hetes horgásztáborozást. A férj mosolyogva mondja, ha tehetné, kimenne egy évre külföldre dolgozni, ha azt hoz­hatna haza, amit csak akar. — Jó tíz éve biztosan kocsit hoztam volna, meg háztartási és barkácsdolgokai . . . — És most? — Van kocsink, igaz, használt Trabant, megvan minden ház­tartási gépünk. Hát. . ., felru- házkodnónk. Murányi László Schneiderék Csalädak közelről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents