Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-20 / 78. szám
A pécsi vásárcsarnokban a Konzum-expo slágerei a „Súgó”-bár hat bárszékkel, két pulttal és egy italállvánnyal. A natúr szinű együttes feles arányban is vásárolható. A másik nagyon tetszetős garnitúra négy fonott kerti karosfotelból és egy asztalból áll. Fotó: Erb János Rovatszerkesztő: SAROK ZSUZSA. cím: hírlapkiadó vállalat, Budapest 1959 a kiadóba kérjük. Edények a kiállításról (Hauer Lajos felvételei) Mindennapi edényeink A mai kínálatban megforduló konyhai és asztali edényeik, — nézzük akár a kirakatban, akár a lakásban - tarkák, virágdíszesek, mintásak. Az ipar a hiányosságokat eltakarandó igyekszik szélcsíkot, matricákat alkalmazni. A dísz elfed, eltakar, másra irányítja a figyelmet. A kereskedelem, is a díszesebb — s van, aki azt hiszi, hogy ezáltal értékesebb — termékből rendel. így azután ez kapható minden mennyiségben. Csakhogy a vásárló számárd, annak ellenére, hogy először talán tetszik is a díszes edény, bekerülve a többi mintás, díszes edény közé, bosszúságok forrása! Például egy fehér tányér kék—piros dísszel nem illik a sárga—zöld mintáshoz. Az eltört darabhoz soha többet ugyanolyat nem' kap. Az ízléses terítés lehetetlenné válik számára, oly összevisszaság jön létre az asztalon. Mindennapi edényeink címmel a közelmúltban edénybemutató volt a budapesti Fényes Adolf teremben Tágan értelmezve mutattak itt be mindenfajta edényt, a sajtot takaró üvegharangtól a kerámia kannáig, a tányéroktól, készletektől kezdve a zománclábasig. És az volt a meglepő, hogy ezek mind gyári termékek voltaik. Dísztelen gyári termékek! Sajnos a katalógus előszava is bevallja, hogy sorozatgyártásukra nemigen került sor. Valahol elvetélt termékek ezek, a íánc valamelyik szeme már hozzászokott az agyondíszítetthez, s ezt a tervet visszautasította. A kiállításon láthattunk igazi piros zomándábast, hófehér tányért, kék vagy barna cserép kávézókészletet, magyar tervezők munkáit. Mind szép, a szó esztétikai értelmében is. A zománcedények olykor kedvesen régiesek, a porcelánok olykor áramvonalasak, de egyöntetűen stíiusérzékről tanúskodnak. Jó lenne ha nem kényszerülnénk talpig rózsák között járni, ha eszünk! Legyenek egyszerűek, tiszta formájúnk és dísztelenek is mindennapi edényeink, élsősorban az áruválasztékban. Kazánok töltetoldali vegyszeres tisztításához gyakorlott és az Energiafelügyeletnél vizsgázott, felsőfokú végzettségű munkatársat keresünk a pécsi kirendeltségünkre. A jelentkezéseket „PERSPEKTÍVA" jeligére, ■ ■ Öreg ablak, vakajtó A régebbi építésű lakásokban sok helyen fordul elő, hogy a nagyméretű falfelületet itt-ott egy-egy vakablak vagy vakajtó bontja meg. Előfordulhat szabálytalan alakú bemélyedés is, amivel sokan nem tudnak mit kezdeni. Vagy éppen az átalakított, befalazott felületből kikerül egy jó karban lévő, dupla ablak. Pedig némi. ötletességgel, fantáziával ezeket a részeket jól fel lehét használni. Például üvegezett, zárt vitrinszekrényt, étkezőhelyiségbe fali tárolót, keskeny, hosszú helyen folyóiratok, újságok, könyvek részére polcot lehet beépíteni, kialakítani. Rajzunk azt érzékelteti, milyen módon .sikerült az addig holt bemélyedést hasznosítani úgynevezett nappali szobában, ahol a vendégfogadástól kezdve, a családi étkezésig minden lebonyolódik. Ha szép holmikat tartunk az üveges szekrényben (díszes poharak, tányérok, vázák, stb.), akkor ne tegyünk függönyt a szekrény ajtajára. Ellenkező esetben szép batiszt, száda vagy grenadin anyagból szabhatunk rá függönyt, vagy éppenséggel horgolhatunk is, most nagy divat a recehorgo- lásos. A gyors felmelegedés miatt a tél végi lemosó permetezéseket csak a hűvösebb területeken lehet károsodás nélkül végezni a hét végén. A melegebb déli lejtőkön, ahol esetleg már a rügyfakadás is megtörtént, a lemosó permetezéseket nem szabad elvégezni. Az őszibarack védelméhez rügypattanáskor rézoziklorid 50 WP 0,5 százalékos, vagy bordóilé 2 százalékos oldatát javasoljuk. Rügypattanás után a réztartalmú szerek az őszibaracknál károsodást idéznek elő. Gyümölcsösben, szőlőben rügypattanásig a lisztharmat ellen, valamint gyenge pajzstetű, atka és levéltetű tojásfertőzöttség gyérítésére a bá- riumpoliszulfid 5 százalékos töménységű permetlevét a csomagolóanyagon feltüntetett használati utasítás szerint javasoljuk. Erős pajzstetű és takácsatka fertőzés esetén az alma- és körtefákat három évenként 5 százalékos, szilvát és ribiszkét 4 százalékos Gyümölcsfaolajjal permetezhetjük rügy- pattanásig. A jelenleg forgalomba került Ágról szerrel az előzetes engedély alapján rügyfakadásig per- metezhetök a fák, 3 százalékos töménységű permedével. Novenda alkalmazását csak jól képzett, védőfelszereléssel rendelkező termelőknek javasoljuk. A Novenda az almástermésűeknél bimbó- likasztó-bogár ellen 1,5 százalékos, pajzstetvek, takácsatkák, sodrómolyok, almavarrasodás ellen 2 százalékos töménységben használható rügyfakadás előtt. Az elmúlt időszakban több kiskerttulajdonos aziránt érdeklődött, hogy a pár négyzetméter nagyságú sárgarépa, zöldség területét milyen gyomirtószerrel permetezze. Az 5-10 négyzemtéter nagyságú területekre szükséges vegyszer kimérése és egyenletes kijuttatása nem biztosítható. A kis területek gyomirtását kézi, vagy gépi kapálással végezzük. Dr. Frank József Povázsai panaszkodik. Rossz az életérzése. Pontosabban nem rossz, csak nem jó. De Povázsai meg is magyarázza, hogy miért fontos a különbség, hogy valami nem rossz ugyan, de nem is jó .. . — Miért fontos, és mi a különbség? — Nehéz lesz ezt neked megmagyaráznom. Felettébb nehéz. A te idegrendszered neuronjai politice nincsenek beállítódva a láthatatlan, de kiérezhető sugárhatásokra — magyarázta Povázsai, és igaza volt. Az én neuronjaim egy szót sem értettek abból, amit mondott. — Igen, látom, nem érted. Hát gyerünk a példákkal. Van jó kenyér? Van. Annyit írtatok már róla az újságokba, hogy ma már van jó kenyér. De van rossz is még. És én valahányszor kenyeret veszek, a kenyérbe harapok, mindig ott vibráltatom neuronjaimban az életérzést, hátha ez az a rossz kenyér, ami már alig van. Másnak alig, de nekem teljesen van a rossz kenyér. Rossz, de mégsem rossz, hanem nem jó ... Világos? Folytatom ... Folytatta. Ha Povázsai belelendült, akkor ő még úgy is folytatta, ha senki sem . hallgatta. — Hogy miért rossz az életérzésem? Még pontosabban, hogy miért nem jó? Kapok egy idézést a tanácstól. Tanácstól idézést! Hát milyen legyen az ember életérzése ilyenkor? Nézem a megszólítást az idézés szövegén . . . Nahát. . . Mintha a barátom hívna meg ünnepi vacsorára. És ekkor mégis kezd nem jó lenni az életérzésem .. . Amíg azt írták, hogy azonnal, mert három napon belül, addig káromkodhattam, bemehettem, odaverhettem az asztalra, szidhattam a tanácsot, az ügyintézőt, mindenkit. . . Most mit mondjak erre? Olyan, mint mikor a hóhér mosolyog. Gyanús ez az udvarias invitálás, felettébb gyanús ... S lám, máris érzem, hogy milyen kellemetlen az életérzésem ... Világos most már? Megadóan bólintottam, mit tehettem volna mást. — És hogy tudsz élni ilyen nyavalyás életérzéssel? — Hát meglehetősen nehezen, fájdalmasan, kilátástalanul, édes öregem. Mert ugyan most csak két példát mondtam, de mondhatnék az élet minden területéről ezer ilyen gyanús dolgot . . . Ezret? Tízezret... százezret... ötszázezret. Apropó ... Nincs elsejéig egy facér ötszázasod? — Nincs — feleltem lakonikusan, mert volt ugyan, de arra nekem volt szükségem, hogy jó legyen az életérzésem . . . — Na látod — sóhajtott Povázsai —, hát hogy érezzem én most magam? Ha tényleg nincs ötszázad, sajnálnom kell téged, hogy így élsz, ily szegényen, hogy képtelen vagy még ötszázat is kölcsönadni egy régi barátodnak . . . Ha van, de mégsem adsz, mit tehetek mást, tovább rendítem a hitem az emberbe, a korba, amely még a barátokat is szembeállítja a rút anyagiak miatt. .. Hát most mondd, milyen legyen ezek után az ember életérzése? — sóhajtott és nekivágott az életnek az érzései után. Gyurkó Géza A rózsák metszése A rózsák metszésének ideje tavasszal van. A metszés ideje általában február végétől kezdődik és április elejéig tart. ilyenkor az idő már felmelegszik, és közvetlen fagyveszélytől sem kell tartani. Minden rózsafajra általánosan érvényes szabály, hogy a beteg, sérült, ölfagyott ágakat vágjuk le, illetve ha erősebb ágról van szó, fűrészeljük le. A fás részek eltávolítása után oltóviasszal kenjük be a sebzés helyét. A vadhajtásokat feltétlenül el kell távolítani. A törzsből kinövőket tőből — a föld alól feltörőket pedig egészen a hajtás helyétől. Ilyen esetben természetesen az egész tövet ki kell bontani, A befelé növő vesszőket szintén ki kell vágni. A rózsa a hajtás végén hozza virágait. Ezért általános szabály az is, hogy a gyengébben növő fajtákat 3—4, a közepesen növekvőket 5—6, az igen erélyes növekedésű rózsákat pedig 6—8 szemre vágjuk vissza. A metszést mindig szorosan a rügy felett — ferde metszlappal - végezzük. Csonkot ne hagyjunk. Nagyon fontos, hogy a vázágak, vagyis a gyökéranyagból növő részek egészségesek legyenek. Ezekből legalább három szükséges. A rózsafajtákat négy fő csoportra osztjuk: 1. Re- montans; 2. Teahibrid; 3. Polyanthea és Polyanthea hibrid; 4 Kúszó- és park- rózsák. A Remontans rózsák gyors növekedésűek — 6— 8 szemre kell őket metszeni. Amennyiben különleges, díszítő feladatú virágokat akarunk, akkor 10—-12 szemre kell metszeni. A teahibridek általában gyengébb növekedésűek — és bokorrózsák Lényeges itt a bokrok kialakítása. (Középen és befelé növő vesz- szőt nem szabad hagyni!) 6—12 vessző feltétlenül szükséges. 6—8 rügyre kell ezt a fajtát metszeni. A Polyanthea, illetve a Polyanthea hibrid szintén alacsony és bokros fajta. Igen kevés metszést igényel. Elegendő ha 1—2 rügyet lemetszünk A rózsák fiatalítása is metszési munka. Lényege az elöregedett ágak kivágása. Az új részt mindig elágazás nélküli vesszőkből kell kialakítani. K. K. HAZUNK taja Rügyfakadás előtti védekezés AZ ÉLETÉRZÉS
