Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-19 / 77. szám
6 Dunántúli napló 1982. március 19., péntek Háztáji Uj törekvések Dunaszekesön Dohánytermelés háztájiban Amióta az ember szükségleteinek kielégítésére felhasználja a növényeket, szembe kell néznie azokkal a veszedelmekkel, amelyek hervadásra, rothadásra vagy pusztulásra kárhoztatják értékes növényeit. Legerélyesebben akkor védekezünk, amikor a károsító szervezeteket különböző módszerekkel elpusztítjuk. Gyors eredményt legkönnyebben kémiai eljárásokkal, növényvédő szerek felhasználásával érhetünk el. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a kémiai növényvédelem hátrányairól és veszélyeiről sem. Sokakban — jogosan - felmerül a kérdés: lehet-e mérgek nélkül védekezni a károsítok ellen? Amikor a gyümölcsösben a termőegyensúly biztosítása érdekében megmetsszük a fákat, és levágjuk például az almafákról a „gyertyás", liszt- harmatos vesszőket, ha leszedjük a fákról a gyümölcsmúmiákat, ha a gyümölcsfák tisztogatása, kéregkaparása, drótkefélése során mechanikai úton elpusztítjuk a kártevő rovarok áttelelő alakjait, ha a sebek kezelésekor oltóviasszal lezárjuk a növényeken keletkezett ,,kapukat”, melyeken keresztül a károsítok könnyen megfertőzhetik a gyümölcsfákat; úgy igen egyszerű eljárásokkal, hatékonyan gyéríthetjük a kórokozókat, kártevőket! A tápanyag-visszapótlással, a szervestrágyázással, a műtrágyázással - mint agrotechnikai eljárásokkal — segítjük haszonnövényeink fejlődését, javítjuk kondícióját, s ezen keresztül ellenállóképességét, ha a kórokozók és kártevők számára kedvezőtlen, de a természetes ellenségek számára kedvező életkörülményeket teremtünk, például a vértetűfürkészek rajzásakor csak gombabetegségek ellen védekezünk, vagy csak lombtrágyázunk, úgy jelentős mértékben fokozhatjuk a környezet tűrőképességét. Csak akkor folyamodjunk szelektív hatású kemikáliákhoz, ha előzőleg meggyőződtünk arról, hogy egy-egy kártevő nagy egyedsűrűséggel lépett fel kertünkben, s elhatalmasodásuk esetén súlyos gazdasági károk fenyegetnek. Ivari csalogatok, úgynevezett szexferomon csapdák segítségével ma már pontos információkat tudunk szerezni az almamoly rajzásáról REAMOL LP, a szilvamolyéról REAMOL GF, a keleti gyümölcsmolyéról REAMOL GM csapda segítségével. A módszer lényege, hogy a szexferomon anyagok -, melyek már szintetikus úton is előállíthatok — magukhoz vonzzák a hím egyedeket. Az alma veszedelmes kártevőjének, az almamolynak az első lepkéi április második felében és május elején jelennek meg. A tömeges rajzás legtöbbször május közepétől kezdődően, de gyakran június közepe, július eleje között zajlik le. Ha a szexcsapda által fogott hímek számát feljegyezzük, a nyert adatokból jól meghatározható a rajzás kezdete és csúcsa, ami a lárvakelés előrejelzésére ad lehetőséget. A hernyók a tojásrakás után 7—4' nap múlva jelennek meg. A hernyó rendszerint egy napnál rövidebb ideig hámoz- gat a növényen, majd befura- kodásra alkalmas helyet keres a gyümölcsön. Ezt a tényt kell a védekezésnél alapul venni, s erre az időszakra rovarölőszeres (0,2 százalékos DIT- RIFON 50 WP-s, vagy 0,25 százalékos SAFIDON 40 WP-s) védelemről kell gondoskodni. Kevesebb növényvédő szer felhasználásával elkerülhető a környezetszennyezés. A környezetvédelem embervédelem a szó legnemesebb értelmében! Dr. Széles Csaba Kocakihelyezés hitelben Házhoz viszik a takarmányt Fuvarkedvezmény a tagoknak Sokféle lehetőség rejlik még a háztáji árutermelésben. A dunaszekcsői Dunagyöngye Tsz- ben példáéi, ahol a háztáji tehéntartás három év alatt a felére csökkent, sok leleménnyel kutatják fel azokat az új lehetőségeket, amelyekkel ellensúlyozni lehet a háztáji tejtermelés kiesését. A szövetkezetben régi hagyományai vannak a dohánytermelésnek, de 8—10 éve a nagyüzem abbahagyta ezt az élőmunkaigényes tevékenységet. Megmaradtak azonban a do- hánypalántázó gépek, és megmaradt a tagok szakértelme is. A tsz ezért felújította kapcsolatát a dohányiparral. 1982- ben ismét megkezdik a dohány- termelést, ezúttal azonban háztájiban. Tóth András a tsz háztáji ag- ronómusa szerint igen előnyös szerződést kötöttek a nagyatádi Dohánybeváltó Vállalattal. Zöld dohányt termelnek az iparnak 12 hektáron. A dohánypalántát Nagyatád biztosítja, a tsz felújította három régi pa- lántázó gépét, s így géppel végzik azt is, a permetezést is. A tagok egyszer megkapálják, elvégzik a virágtörést és a háromszori szedést. Egy hold háztáji földön kukoricából 25 mázsát lehet elérni, vagyis 7500 forintot. Aki viszont fél holdon — 800 négyszögölön — dohányt termel, az 35—40 000 forint bevételre számíthat. Eddig 22 tsz- tag kötött dohánytermelési szerződést a tsz-en keresztül az iparral. A dohány mellett 10 hektáros nagyüzemi jellegű szőlőtelepítést terveznek a tagok bevonásával, anyagi hozzájárulásával. A földet a tsz adja, az ültetvény nagyüzemi művelésű lesz. A jogi rendezés után meghirdetik az akciót. Nemcsak tagoknak, de kívülállók is jelentkezhetnek. Sokféleképp ösztönzi a tsz a háztáji állattartást. Hitelben helyeznek ki vemhes kocasüldőket a. tagokhoz, darabonként átlag 5900 forintos értékben. Az árat A Mohácsi-szigeten lévő Sárháton él Németh Lajos, a Dunavölgye Termelőszövetkezet tagja Szerinte is megéri a sertéstartás. Jelenleg több mint húsz hízóra kötött szerződést. Fotó: Arató Tamás másfél év múlva kell visszafizetni, az első hízósertések leadásakor. Ezzel az akcióval négy év alatt 90 százalékban lecserélték a tagoknál lévő régi, jobbára zsírsertésállományt, s ma már a tagok is olyan jó minőségű sonkasertést állítanak elő, mint a nagyüzem. Fokozta a sertéstartói kedvet o tsz új szolgáltatása is. Tavaly május 1. óta a tsz látja el tagjait jó minőségű malac- és süldőtápokkal, koncentrátumok- kal. Dunaszekcsőn az autóbuszmegállóval szemben nyílt meg a tsz takarmányboltja. Bárba pedig hetente egyszer a tsz házhoz szállítja tagjainak a takarmányt, a forgalmi árnál jóval olcsóbban. A tagoknak és alkalmazottaknak 10 százalék fuvarkedvezményt adnak. A sokoldalú támogatás eredményeként évről évre emelkedik a kisüzemi sertéstartás, 1980- ban 2200, tavaly 2300 sertést állítottak elő a dunaszekcsői, bári portákon. Erre az évre 2400 hízott sertés előállítására kötött szerződést a tsz tagjaival. Szénáról, alomszalmáról is a szö- vekezet gondoskodik. A fűszénát a tsz le is kaszálja, el is készíti, s a tagok teljesen díjtalanul hazavihetik. A jószágtartáshoz szükséges alomszalmát a tagoknak mázsánként 50 forintért, a kívülállóknak 60 forintért, adja a szövetkezet, az itt élő állattartók hírből sem ismerik a szalmahiányt. Beindították a háztáji juhtartást is. A pásztorról a szövetkezet gondoskodott. A háztáii juhállomány igen szép, az idén is jelentős mennyiségű gyapjút és vágójuhot értékesít a tsz háztáji gazdasága az iparnak. A most kezdődő tavaszi vetésekhez a Dunagyöngye tsz szerezte be tagjainak a jó minőségű vetőmagvakot, hibrid kukoricát, burgonyavetőgu- mót. Azoknak a tagoknak, akiknek nincs a háznál kertjük, 50—100 négyszögöl burgonya- földet biztosítanak. — Rné — Hasznos tudnivalók Tavaszi munkák a szőlőben A szőlő életszakaszát két részre osztjuk: aktív életszakaszra és nyugalmi időszakra. Az aktív élettevékenység a köny- nyezéstől a lombhullásig; a nyugalmi időszak a lombhullástól a könnyezésig tart (a nedvkeringés megindulásáig). A nyugalmi időszak szintén két részre oszlik: mélynyugalom és kényszernyugalom időszakára. Teljes nyugalomról tulajdonképpen soha nem beszélhetünk, mert a gyökérzet működése csak 6 Celsius fok ala# szűnik meg. Ez igen ritkán fordul elő. A tavaszi fagyok elmúltával első tennivalónk a szőlőben a tőkék nyitása. A hőmérséklet emelkedésével a talaj is rohamosan felmelegszik. A tőkében ilyenkor megindul a fokozott nedvkeringés. Amennyiben tehát a tőkék nyitásával megkésünk, akkor a föld alatt lévő rügyek kipállanak. A nyitás munkáit követi a metszés és a harmatgyökerezés. A szőlő metszésének ideje napjainkban is vitatott. Nagyon sokan az őszi metszést tartják helyesnek. Előnyeként azt hozzák fel, hogy tavasszal a szőlő nem könnyezik, a meghagyott csapok rügyei ezért nem vakulnak be. A fakadás is korábban kezdődik. Mindezek ellenére hazánkban nem terjedt el az őszi metszés. A tavaszi metszést a rügyek telepítésének megfelelően végezzük. Fakadásig — ez általában április közepe — azonban minden körülmények között el kell végezni. A késői metszés nagy terméskiesést okoz. A harmatgyökerezés a metszés kiegészítő munkája. A nyitással, illetve a metszéssel eay munkamenetben végezhetjük. A szentlőrinci újtelep mellett egyben szántják fel a kiskerteket, hogy megkezdhessék a tavaszi vetéseket, kiültetéseket. Fotó: Erb János Lényege, hogy a gyökérnyak mellett a talajt kapával húzzuk el, és a tőkenyakból előtört kis gyökereket távolítsuk el. Ez azért fontos, mert a harmat gyökerek a talp- és oldalgyöke rek kárára erősödnének. A harmatgyökerek eltávolítása után a tőkék nyakát mindig vissza kell takarni. A metszés jelentősége: a tőkék kialakítása és a termés hozam szabályozása, illetve a termőegyensúly fenntartása. Metszésnél a termőcsapok száma és különböző hosszúsá ga révén a tőkét több vagy kevesebb rüggyel terheljük. A tőkén hagyott csapok helyzetük és funkciójuk szerint lehetnek: termő-, ugar-, biztosítócsapok. A termőcsapon a termést hozó hajtást neveljük. Az ugarcsap hajtásai a következő év termőcsapját, illetve ugarcsapját adják. A biztosítócsap a fölötte lévő tőkerész pusztulása esetén a következő évi ugarcsapot (esetleg termőcsapot) biztosítja. A termőcsapokat általában a magasabb helyzetű vesszőkből hagyjuk. Az ugarcsap ezek alatt helyezkedik el. A biztosítócsap az ugarcsap alatt van. A metszés nagyon fontos munka, mert ezzel a tőke terhelését szabályozzuk. Metszéskor a tőkén több vagy kevesebb rügyet hagyunk, ez jelenti a rügyterhelést. A rügyekből hajtások fejlődnek — ezek egy része a termőhajtás. A világos rügyből számíthatunk általában termésre. Legtermékenyebbek a kétéves farészen, az úgynevezett cseren nőtt vesszőknek a világos rügyei. A rügyek kihajtásónak törvényszerűségei : — A tőke rügyei közül mindig a legmagasabban lévők fakadnak ki először. — A szálvesszők rügyeinek csak egy része hajt ki. Ezt azonban erősen befolyásolja a megterhelés és a tőke tápanyaggal való ellátottsága, valamint a fajtatulajdonság. Metszéskor mindig figyelembe kell venni a tőke kondícióját is. Ez azért nagyon fontos, mert például ha a gyenge táperőben lévő tőkéket nagyon megterheljük, akkor az állapotuk tovább romlik. így azután sem a fürtöket, sem a vesszőket nem tudja majd beérlelni. Metszésnél, illetve a rügyterhelésnél figyelembe kell venni a termesztett fajta átlagos fürtnagyságát is. Azonos rügyterhelést érhetünk el több rövidebb termőcsap, vagy kevesebb, de hosszabb termőcsap meghagyásával. Ez fajtánként és termőhelyenként változik. így alakultak ki a különböző metszésmódok. K. K. Rovatszerkesztő: LOMBOSI JENŐ A Magyarlukafai Néprajzi Műhely idei programja A Magyarlukafai Néprajzi Műhely lehetőséget biztosít a népi kultúra értékeinek alkotó módon való felhasználására a kézművesség, a tárgyformálás olyan területein, mint a szövés, fazekasság, fafaragás, bőrművesség kosárkötés, gyékénymunkák. A műhely idén 1982. július 1-től augusztus 31- ig működik, az érdeklődők 2—3 hetes időtartamra pályázhatnak. Egyidejűleg 6—8 alkotó elhelyezésére, munkájára van lehetőség a Magyarlukafai Néprajzi Műhelyben. Pályázni az alábbi témakörökben lehet: Valamely népi mesterség gyűjtésen alapuló feldolgozása és használati tárgy készítése rekonstrukciós jelleggel. Például kender- és lenmunkák, gyapjúmunkák, fazekas égetőkemence-építés, kocsiépítés rekonstrukciója, kút- házépítés az alkotóház telkénA pályázók ezenkívül önálló tervezés alapján használati tárgyak készítésével is jelentkezhetnek, felhasználva a déldunántúli népi tárgyformálás eredményeit. Egy csárda berendezéséhez készülnének a mintadarabok, mint bútor — szék, asztal, pcd, lámpatestek; textil: asztali garnitúra, padtakaró, függöny, viselet; kerámia:* asztali étkészlet, használati és tárolóedények. A pályamunkák elfogadása esetén a Műhely az alkotókkal közösen részletes programot alakít ki. és azt szerződésben rögzíti. A helyszínen a tábor résztvevőinek fazekas-, szövő- és faragóműhelyt biztosítanak a népi qvakorlatnak megfelelő szerszámkészlettel, nyersanyagokat. szakmai segítséqet a néprajz területein, s szállást a faluban, továbbá havi 3000 forintos ösztöndíjat. A Magyarlukafai Néprajzi Műhelyben készült tárgyak a fenntartó Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztálvának qyűjteményébe kerülnek. A pályázatokat ez év március 31-ig várják a népraizi osztályra rövid szakmai pályarajzzal, elkészült alkotások fotóival, a vállalt témakör megjelölésével. (lllilli PÉCS. SZÜLETTEK: Kőszegi Zsolt, Gál Krisztián, Ozsvárt Dániel, Dudás Vince, Kiss Balázs, Baumgartner Tamás, Gáspár Orsolya, Bajsz Katalin, Krézmánovics István, Dohoczki Dóra, Bogdán Krisztina, Schneider Kitti, Wohlschein Krisztina, Buszlauer Andrea, Ráncsik Ferenc, Kasza Diána, Illés Krisztina, Szabó Anita, Jermendi Mariann, Gelb Adrien, Szebényi Attila, Tóth Róbert, Kun Péter, Sterner Katalin, Kovács Péter, Szűcs Norman, Hosszú Krisztián, Szabó Zsuzsanna, Kozma Viola, Dohány Mátyás, Bódis Judit, Kassai József, Stefiik Jenő. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Buzsáki Dezső és Török Csilla, Berdó József és Farkas Marianna, Csatlót Lóránt és Bűcsűházy Katalin, Pásztor István és Szabó Rozália, Végvári György és Hán Erzsébet, Nyaka Tibor és Maár Zsuzsanna, Szeifert István és Sasvári Zsuzsanna, Héhl Antal és Molnár Katalin, Márki László és Hu- czek Edit, Jung György és Tóth Gyöngyi, Palotás Sándor és Futó Mária, Jenei József és Gábor Judit, Fatér Gyula és Steig Éva, Pércsi Sándor és Moschbacher Gabriella, Tűké Ernő és Rossmann Zsuzsanna, Petz József és Gloss Zsuzsanna. SIKLÓS. SZÜLETTEK: Prenek Gábor, Kosztics Péter Pál, Szász Nikoletta, Gál Timea, Bogda Dénes, Varga Balázs, Budai Tibor, Tóth Veronika Médea, Steer Ildikó, Steer Csaba, Kovács Balázs. Keserű Zsanett, Lódri Katalin, Baliga László, Szabó Gábor, Gotthardt István, Nagyfenyvesi Viktor, Radnai Vera Szandra, Fodor Kornél. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Mihalik László és Balázs Edit, Petrovics László és Mitrovics Ilona, Rácz István és Busa Anikó, Károlyi Sándor és Nagy Erzsébet Valéria, Németh József és Párkányi Erzsébet. Weiczl Péter és Nagy-Fehér Mária. Hullmann Béla István és Sajnovics Ilona. MEGHALTAK: Havasi Antalné Ha- senai Anna, Szobi János, Varga Béla, Pál Józsefné Póth Julianna, Kálmán Ferenc, Pankotai Mihálvné Torzsás Mária, Peti-Benedek Sándorné Kovács Mária. Boros Ferencné Péter Mária, Szabó János, Günther Ferencné Kerner Terézia, Kocsis Béláné Kis-Kelemen Etelka, Gúzsai István, Óvári György, Lovász Jánosné Lukács Ilona, Berta József, Nyáguly István, Nagy Ferencné Pál Julianna, Varga Ferencné Molnár Mária, Ig- nácz György, Simon Istvánná Kocsi Julianna. Mérgek nélkül!
