Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-03 / 61. szám
\ Világ proletárjai, egyesüljetek! Duna italt XXXIX. évfolyam, 61. szám 1982. március 3., szerda * Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A vásárlók jogai (3. oldal) Két sorompó közt rekedt a busz (4. oldal) Központi orvosi ügyelet a hétvégeken Vajszlón (3. oldal) Napirenden az együttműködés továbbfejlesztésének kulcskérdései Magas szintű szovjet—lengyel tárgyalások Moszkvában Szovjet—lengyel megbeszélések Leonyid Brezsnyev és Woj- ciech Jaruzelski kedd délelőtt megtartott baráti találkozóján áttekintette a Szovjetunió és Lengyelország politikai, gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködése továbbfejlesztésének kulcskérdéseit, a szovjet és a lengyel nép, az SZKP és a LEMP közötti testvéri barátság megszilárdításával kapcsolatos feladatokat. Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kedden a Kremlben találkozott Wojciech Jaruzelskivel, a LEMP Központi Bizottságának első titkárával, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnökével. Tyihonov és Jaruzelski a megbeszélésen áttekintette a Szovjetunió és Lengyelország együttműködésének több időszerű kérdését. Megállapították, hogy a két ország együttműködése egyre nagyobb szerepet játszik a lengyel népgazdaság helyreállításában, az ipari üzemek zavartalan működésének biztosításában. Nyikolaj Tyihonov és Wojciech Jaruzelski a tárgyaláson annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a szocialista Lengyelországban a politikai helyzet stabilizálásához hosszú távon is megvannak a szükséges feltételek - Lengyelország fejlett gazdasági potenciál birtokosa, jól képzett káderekkel rendelkezik, és számíthat a Szovjetunió és a szocialista közösség más országai testvéri szolidaritására és támogatására. « A megbeszélést meleg, elvtársi légkör jellemezte. Mint a megbeszélésekről kiadott közlemény hangsúlyozza, a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság a Moszkvában megtartott tárgyalásokon kifejezésre juttatta azt az elhatározását, hogy továbbfejleszti mindenoldalú együttműködését. A két ország küldöttségei kijelentették: kudarcra van ítélve minden olyan kísérlet, amely arra irányul, hogy aláássa Lengyelországban a szocializmust. A Wojciech Jaruzelski által vezetett lengyel párt- és állami küldöttség tárgyalásainak befejezéséről kiadott'rövid közlemény aláhúzza: a megbeszéléseken a szovjet fél kifejezésre juttatta, hogy teljes mértékben megérti a szükségállapot bevezetését Lengyelországban. Szovjet részről sikereket kívántak a lengyel népnek a válság leküzdéséhez. A Szovjetunió eddig is segítséget és támogatást nyújtott Lengyelországnak és így támogatást nyújtott a szocialista Lengyelországnak, barátjának és szövetségesének és így jár el a jövőben is. A Szovjetunió és Lengyelország határozottan elítéli és elutasítja az Egyesült Államok és más tőkés országok beavatkozását a Lengyel Népköztársaság belügyeibe. A felek áttekintették a Szovjetunióval és a Lengyel Népköztársasággal szemben az Egyesült Államok és néhány szövetségese részéről foganatosított diszkriminációs intézkedéseket és megállapították: ezek nyílt zsarolást, nyomást jelentenek, kísérletet jelentenek arra, hogy felborítsák az államközi kapcsolatok békés rendjét. Ezek a kísérletek egyúttal fenyegetik Európa békéjét és biztonságát is. A felek egyetértettek a nemzetközi helyzet megítélésében. Elítélték az Egyesült Államokat azért, mert növeli a fegyverkezési hajszát. Állást foglaltak az ellen, hogy Európában új amerikai nukleáris rakétákat helyezzenek el. Az európai országoknak — állapítja meg a közlemény — más megoldásra van szükségük: a katonai szembenállás csökkentésére, arra, hogy földrészünket megszabadítsák a nukleáris fegyverektől és az egyéb tömegpusztító fegyverektől. A Szovjetunió és Lengyelország állást foglalt amellett, hogy haladéktalanul újítsák fel a hadászati fegyverek korlátozásáról korábban megindított szovjet—amerikai tárgyalásokat. Elítélték azt a washingtoni döntést, hogy új tömegpusztító fegyverek, vegyi fegyverek gyártását kezdik meg. * Hivatalos látogatása befejeztével kedden délután elutazott Moszkvából a lengyel párt- és állami küldöttség, amely Wojciech Jaruzelskinek, a LEMP KB első titkárának, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnökének vezetésével két napig tartózkodott a szovjet fővárosban és megbeszéléseket folytatott az SZKP és a szovjet állam vezetőivel. Jaruzelskit és a küldöttség többi tagját a repülőtéren Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet kormányfő és más szovjet vezetők búcsúztatták. Veress Péter sajtótájékoztatója Kedvezően alakult külkereskedelmi forgalmuBk az elmúlt esztendőben A gondok ellenére biztonságot jelent a KGST-integráció Bővülő kapcsolatok Irakkal Marjai József miniszterelnök-helyettes és Hosszan Ali, az Iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsa tagja, kereskedelmi miniszter, a magyar-iraki gazdasági együttműködési állandó vegyesbizottság két társelnöke Bagdadban hétfőn aláírta' a bizottság nyolcadik ülésszakának jegyzőkönyvét. A kormány- szintű bizottság ülésszakán megállapították, hogy Magyarország és Irak között a baráti kapcsolatok az elmúlt időszakban jelentős mértékben kiszélesedtek, új területekkel bővültek, s megerősödtek az együttműködés tartós elemei. Irak a másfél éve tartó háború ellenére dinamikusan fejleszti gazdaságát, ami lehetőségeket biztosít magyar vállalatoknak is beruházási javak szállítására, építési és szerelési feladatok elvégzésére. A bizottság legutóbbi, hetedik ülésszaka óta ennek megfelelően a külkereskedelmi forgalom tovább növekedett, 1981-ben 241 millió dollárt tett ki, s elérte az eddigi legmagasabb szintet. Irak, a fejlődő országok közül továbbra is Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnere. A vegyesbizottsóg ülésszaka kapcsán lezajlott magas szintű magyár-iraki tárgyalásokon — köztük Marjai József megbeszélésein Taha Jasszin Ra- madan-nal, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsa tagjával, a kormány első elnökhelyettesével és más iraki vezetőkkel — megerősítették a két ország készségét a kapcsolatok és együttműködés tartalmának további elmélyítésére és kibontakoztatására. Az ülésszak eredményei alapján a magyar vállalatoknak a következő időszakban elsősorban az energiatermelés és elosztás, egészségügy, jármű- gyártás, mezőgazdaság és a vízgazdálkodás terén vannak piaci lehetőségeik Irakban. Marjai József miniszterelnök-helyettes kedden a kora reggeli órákban hazaérkezett Bagdadból. (Munkatársunk telefonjelentése) Hazánk külkereskedelmében ugyan nem döntő tényező a magyar szakemberek libanoni tevékenysége, mégis jó példaként került szóba tegnap a Parlamentben Veress Péter külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója. A magyar vállalatok képviselői, hazánk hivatalos külképviselőivel együtt a háborús körülmények között is, sokszor életveszélyben képesek eredményes üzleti tárgyalásokat folytatni. Minden elismerés megilleti őket, bár mint a sajtótájékoztatón kiderült, nemcsak a fegyverropogás közepette vált különösen nehézzé, 1981-ben, ismét nehezebbé, az idén pedig, ha lehet, még kedvezőtlenebbé külkereskedelmi munkánk. Árucseremérleg Mindezek ellenére 1981-ben külkereskedelmi forgalmunk kedvezően alakult. A teljes kivitel folyóáron 6,8, míg a behozatal csak 4,5 százalékkal növekedett. Az 1980. évivel azonos tehát összehasonlítható áron a kivitel 3, míg a behozatal csupán 0,3 százalékkal nőtt. Különösen megnyugtató, hogy a nem rubel elszámolású árucseremérleg gyakorlatilag kiegyenlített 12 év óta (1973-at leszámítva) ez volt a legkedvezőbb esztendő, ugyanis mintegy 2 százalékkal cserearányaink is javultak. Az eredmények Egyértelműen az egyes termelő ágazatok javuló teljesítményének, a gazdaságszervező és -irányító munka javulásának, a takarékosságnak, a szélesedő együttműködési törekvéseknek, a javuló külkereskedelmi munkának köszönhető. Aligha szabad azonban örömünnepet ülni, mint arról Veress Péter többször is nyomatékkai szólt, különösen az 1982-es év sikere érdekében elemezni kell a gondokat is. Visszaesett a fejlett tőkés országokba irányuló exportunk, miközben behozatalunk növekedett. Különösen Olaszországban, Nagy-Britannióban és az NSZK-ban vesztettünk értékes piacokat, ezekkel az országokkal szemben a passzív szaldónk is nagyobb, mint a korábbi években. A kohászati termékeink, az alumíniumot is beleértve, a ruházati cikkek, de az egyébként külkereskedelmi forgalmunk eredményeiben döntő módon közrejátszó mezőgazda- sági és élelmiszergazdaságunk is visszaszorult ezekben az országokban. A hidegháborús hangulatkeltés, a gazdasági recesszió miatti elbizonytalanodás amúgy is csökkenti az érdeklődést a szocialista országok, így hazánk iránt is a nyugati világ üzleti köreiben. Sajnos több exportra termelő vállalatnál még ma is hiányzik a szükséges rugalmasság, számos vezető még ma is azt hiszi, lehetséges akár az 1970-es évek végi vagy az 1980-as gondolkodással talpon maradni a külpiacokon. Biztos háttér Nehezebbé váltak az eredményes üzleti tárgyalások a szocialista országokkal is, minden KGST-tagállam érdekeinek megfelelően gondosan ügyel külkereskedelmi egyensúlyának stabilizálására. Ennek ellenére éppen a szocialista országokkal való együttműködés töltötte be a biztos háttér szerepét, 613,7 milliárd forintos teljes külkereskedelmi forgalmunk 55 százaléka a szocialista országok között zajlott. Már 1982-re is (egy országot kivéve) valamennyi szocialista országban a kölcsönös érdekeket figyelembe vevő államközi szerződéseket megkötötték, folynak a magánjogi szerződések előkészítései is. Magasabb árakkal Sokat javult az exportunk gazdaságossága, a tervezettnél magasabb árakkal lehetett a magyar termékek értékét elismertetni. Sajnos ennek ellenére az energia és nyersanyagok árának és volumenének nagysága miatt a szocialista országokkal szembeni külkereskedelmi cserearányaink romlottak. Ezért is van szükség a hazai termelési szerkezet további korszerűsítésére. a mostaninál lényegesen nagyobb anyag- és energiatakarékosságra. Érdemes egyetlen példát, mégpedig rossz példát kiragadni. Az utóbbi években, miközben állandóan olyan mértékű alkatrészhiányról panaszkodtunk, amely már-már a termelést veszélyeztette, ugrásszerűen megnőtt az alkatrészimportunk. 1981-ben Nyugatról nagyobb értékben hoztunk be alkatré- zeket, mint az összes gépimportunk volt. Kétségtelen, hogy ez a gondatlanság pazarlás következménye. Külkereskedelmünk 1982. évi legfontosabb feladata továbbra is az egyenleg javítása. Ez azonban éppen az említett gondok miatt nagyon nehéz feladat lesz. További erőfeszítéseket kell például tenni újabb közel-keleti és dél-amerikai külpiacok megnyerésére, a mostaniak megtartására. Idehaza pedig a már az eddig is ismert feladatokon kívül sokkal' jobban be kell vonni a külkereskedelem érrendszerébe új apró termékeket, a kisvállalkozásokat, a szövetkezeteket. Minden értékesíthető termékünk ugyanis piacot, mégpedig jó piacot találhat, csak keresni kell. Lombosi Jenő A tizenöt éves Baranya Táncegyüttes jubileumi gálaműsora zajlott lé tegnap a Pécsi Nemzeti Színházban
