Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-17 / 75. szám

1982. március 17., szerda Dxmantffll Tlanlö 3 rakodási pótlék ügyben Nem kívánom elmarasztalni azt a gépkocsivezetőt, aki a közelmúltban telefonon fordult szerkesztőségünkhöz azt sérel­mezve, hogy a SZÖVAUT-nál a sofőrök részére a rakodási díj felét fizetik ki mindössze. Szükségesnek tartom viszont megjegyezni: elképzelhető, hogy a telefonáló nem ismerte teljes részletességgel, milyen rendelkezés a kifizetés alapja. A felvetéssel kapcsolatban többek között megkerestük Kol­lár Ferencet, a SZÖVAUT pé­csi üzemegységének vezetőjét, aki elmondta, hogy hosszú évek óta bevett gyakorlat a ra­kodásba besegítő gépkocsive­zetők anyagi dotálása. Mind­ezt egy 1971-ben megjelent és érvényben levő MüM—KPM együttes rendelet szabályozza, amely kimondja: „A vállalat a gépkocsivezetővel megállapod­hat abban, hogy a várakozási idő alatt a gépkocsivezetésen kívül külön munkát végez, il­letve ezt elrendelheti. E külön munka rendszeres végzéséért a gépkocsivezető részére legfel­jebb az általa ellátott munka­körre, illetve munkára megál­lapított munkabér időarányos részének 50 százalékát szabad kifizetni." E gyakorlatot természetesen nem csupán a SZÖVAUT-nál alkalmazzák; a szállítással fog­lalkozó szolgáltató vállalatok szinte kivétel nélkül bevezették és azt a kollektív szerződésben külön is szabályozták. Mindez azzal is összefügg, hogy köz­tudottan kevés a rakodó, és a gépkocsivezetőnek sem okoz­hat különösebb gondot állás közben a besegítés. Kollár Fe­renc hangsúlyozta, hogy ki­mondottan besegítésről van szó, ami a napi munkaidőből legfeljebb egy—másfél órát ve­het igénybe. A SZÖVAUT-nál egyébként már az új gépkocsi- vezetők felvételénél közük a leendő munkavállalóval, hogy a rakodásba való besegítés a munkába állás feltétele. Orszá­gos szinten a Szövetkezeti Szál­lítási és Szolgáltató Vállalat megközelítőleg ezer gépkocsit üzemeltet, melyből mintegy százhúsz esik a pécsi üzemegy­ségre. A pécsiek tizenöt szállít­tató partnerrel áílnak kapcso­latban, és valamennyinél úgy kötnek szerződést, hogy a fu­varozási feladatokon túlmenően segítséget nyújtanak a rako­dásban is. A kollektív szerződés szabá­lyozása szerint átalányrendsze­rű rakodási díjat fizetnek azok­nak a gépkocsivezetőknek, akik fordulórendszerben dolgoznak. A havonta kifizethető összeg felső határa az ő esetükben kétezerkétszáz forint. Emellett vállalatonként, illetve kocsití­pusonként napra lebontva fi­zetik a rakodási pótlékot, amely a következőképpen ala­kul : ZUK-nál 50, AVIA-nál 65, IFA-nál és ZIL-nél 77, pótkocsis, illetve nyerges gépkocsiknál pe­dig napi 90 forint a rakodási pótlék. Mindent egybevetve: a válla­lat a központi rendelkezéseket, illetve jogszabályokat messze­menően figyelembe véve teszi érdekeltté gépkocsivezetőit a rakodási munkába való bese­gítésre. S. Gy. Választókerületi bejárások Pécsett A mindennapi gondok közelében célkitűzéseknek megfelelően fejlődő Pécs lakossága közvetlenül élvezi és érzékeli elért eredményeinket, ugyanakkor jelzi és eljuttatja a városfejlesztés során észlelt gondokat, a jogos igények megoldását szolgáló javas­latokat. E lakossági jelzések jól segítik a városépítési célok megvalósítását. A lakossággal való együtt­működés fejlesztése érdeké­ben, központi és megyei irány­elvekkel összhangban került sor első ízben 1981 őszén az egész város területét átfogó helyszí­ni bejárásokra. Ezeken a választókerületek tanácstagjai, a területi párt- és népfrontszervek, a tanács szak- igazgatási szervei, a rendőrség, a KÖJÁL és a városüzemeltetés­ben érdekelt vállalatok képvi­selői vettek részt. 31 helyszíni bejárás volt, s ezek mindegyi­kén 3—4 választókerületet te­kintettek át a résztvevők. A be­járások célját a következők­ben fogalmazhatjuk meg: A várospolitika helyi alkalmazása A tanácstagok, a területen érdekelt politikai és állami szer­vek hatékonyabb működésének a segítése, a tanácstagok vá­lasztókerületi munkájának se­gítése révén a lakossági kap­csolatok erősítése, a város el­látottságának, köztisztasági helyzetének a megismerése, to­vábbá a várospolitika helyi al­kalmazása érdekében az igé­nyek és a lehetőségek össze­hangolása. A területi szervák részéről megfogalmazott közérdekű igé­nyek, az állampolgárok érdek­lődése a városszeretetről, érté­keink fokozott védelmének a szükségességéről tanúskodtak. Szóltak a [okosság közérzetét zavaró jelenségekről, a megol­dásra váró feladatokról, me­lyeknek a megvalósításához sok helyen társadalmi munkát aján­lottak fel. A felvetett problémák meg­oldását illetően részben hely­ben válaszoltak, részben közér­dekű bejelentésként kezelték, s mint ilyenek rendezéséről az érdekeltek tájékoztatásával egyidejűleg megtették az intéz­kedéseket is Ezek túlnyomó többsége anyagi vonzatú, meg­oldásuk tehát a rendelkezésre álló anyagi eszközök függvé­nye. Figyelemre méltó egyéb­ként, hogy a jelzések egy ré­sze szerepel a tanácsi tervek­ben, megvalósításuk tehát biz­tosított. Látták - intézkedtek Különösen nagy számban je­lentkeztek a bejárásokon az építési-közlekedési ágazatra váró feladatok, ezek közül is el­sősorban az út- és járdajavítás, az épületfelújítás, a közvilágí­tás, a környezetvédelmet rontó, a közbiztonságot sértő jelen­ségek megszüntetése stb. Az e körben felvetettek közül több ■megvalósult már, vagy folya­matban van. így pl. Mólomban, Pécsszabolcson, Rácvárosban és másutt megtörtént az ároktisz­títás, elkezdődött a Magyarürö- gi úton a vízvezeték építése, a Népfront utcai csapadékvizet bekötötték a közműhálózatba, elszállítottak 1174 köbméter il­legálisan lerakott szemetet, 950 újabb lakást kötöttek be a konténeres ifi. kukás szemét- gyűjtésbe, a rendszeres sze­métszállításba be nem kapcsolt területeken 10 helyen kihelye­zett konténerrel biztosították a szemét tárolását. Több helyen volt már út- és járdajavítás, felújítás. A lakosság kereskedelmi el­látását általában jónak ítélték, kisebb gondokat jeleztek egyes területek — pl. Meszes, Pécs- szabolcs — a kenyér- és hús­ellátásban; ezek megszünteté­sére az intézkedést megteszik. A vendéglátóhelyek rendje, tisz­tasága egy kivételtől eltekintve megfelelőnek bizonyult, ott helyszíni intézkedés történt a jelenség megszüntetésére. A KÖJÁL hatáskörébe tartozó ügyek többségében is a helyszí­nen intézkedtek. A közrend, a közbiztonság helyzetét szilárd­nak ítélte a lakosság, felhívták azonban a figyelmet az egyes közterületeken folyó szeszesital­fogyasztásra, valamint egyes vendéglők és alacsonyabb kate­góriájú szórakozóhelyek környé­kén tapasztalható garázda cse­lekményekre. Kedvezőek a tapasztalatok Az őszi bejárások újszerű fo­lyamat elindítói voltak a lakos­ság, a tanácstag, a tanácsi szervek és más állami szervek kapcsolatrendszerének a fej­lesztésében, a városfejlesztési és fenntartási célkitűzések meg­valósításában. A tapasztalatok kedvezőek. Elősegítették a ta­nácstagok választókerületi mun­káját, feltárták a terület kevés­bé ismert gondjait, segítséget nyújtottak az intézkedésre jo­gosult szervek munkájához. Jó eszközei voltak a nyílt várospo­litikának, s tükrözték a lakosság városszeretetét, tenniakarását. A most kezdődött tanácstagi beszámolók, az ott sorra kerülő párbeszédek alkalmas jelzői lesznek a javaslatok megvalósu­lásának, és segítséget adnak a városfenntartási és -fejlesztési célok eredményes valóraváltá- sához. Dr. Baley Endre Pécs m. város Tanácsa V. B. titkársági csoportvezető 4 vásárlók jogai (Ili.) Amikor a hiba az készülékében van Egyre több tartós fogyasztási cikk van a háztartásunkban, s bár ezek minősége általában jó, bizony számuk növekedésé­vel gyakrabban adnak okot bosszúságra is. Különösen bosz- szantó, ha az alig használt boj­ler, tévékészülék és más — ma már mindennapi életünkhöz ter­mészetesen hozzátartozó beren­dezés — elromlik. Mi ilyenkor a teendő? Amikor ezeket a háztartási gépeket, készülékeket megvásá­roljuk, mindig figyeljünk arra, hogy megkapjuk-e velük együtt a lebélyegzett, aláírt jótállási jegyet is. Ezen rendszerint fel vannak tüntetve azok a szervi­zek, javítóóllomások, ahova a garanciális hibákkal fordulni kell. A jogszabályok előírják, hogy azokat a készülékeket, amelyek rögzített bekötésűek (elektro­mos tűzhely, csillár stb.), tíz ki­lónál súlyosabbak (nagyobb rá­dió, tv-készülék), valamint villa­moson, autóbuszon kézi cso­magként nem szállíthatók — a szerviz a tulajdonos lakásán kö­teles megjavítani. Ilyen esetek­ben tehát csupán annyi a dol­gunk, hogy telefonon jelentsük be a hibát — és várjuk a szere­lőt. Persze ilyenkor is előfordul­hat, hogy a javítás a lakásun­kon nem lehetséges. Ez esetben a szerviz dolga - és kötelessé­ge - a készülék elszállítása és visszaszállítása, újbóli üzembe helyezése is. A kisebb berendezéseket — táskarádió, fényképezőgép stb. — a vásárlóknak kell bevinni vagy beküldeni a garanciális javítóműhelybe. Ha a vevő la­kóhelyén — főleg kisvárosokban, községekben fordul ez elő — nincs garanciális javítóműhely, elegendő a készüléket vissza­vinni abba a boltba, ahol vásá­roltuk. A további intézkedések­ről ott kötelesek gondoskodni. Általános előírás, hogy a ga­ranciális hibákat a szervizek nyolc napon belül kötelesek megjavítani. Ha a javítás még tizenöt nao alatt sem történt meg, a vásárló ioqosult arra, hogy kölcsönkészüléket igényel­jen. A vevő a termék kicserélését három esetben követelheti. Ezek a következők: 1. - ha a javítás a hiba be­jelentésétől számított hatvan napnál is tovább tart; . 2. — ha nem adtak a vásárló­nak cserekészüléket és a javí­tás a hiba bejelentésétől szá­mított harminc napnál hosszabb időt vesz igénybe; 3. — ha a készülék a jótállási időn belül hatodszor is meghi­básodik. Vitás lehet, hogy az említett határidőket mikortól kell számí­tani. A félreértéseket megelő­zendő a jogszabályok erre is egyértelmű eligazítást adnak. A harminc, illetve a hatvan nap — ha a hibás terméket a tulaj­donos szállítja a szervizbe — nem a hiba bejelentésétől, ha­nem a tényleges szervizbe szál­lítástól, a javításra való felaján­lástól számít. Hogyan történik a hibás ter­mékek cseréje? Erre vonatkozó igényünket a szerviznél, illetve annak kiküldött szerelőjénél kell bejelentenünk. Amennyiben vi­ta nincs, a cserére jogosító iga­zolást, utalványt a szerviz adja ki. Ezzel aztán a vásárlónak kell felkeresnie azt a kereske­delmi egységet, ahol a készülé­ket eredetileg vette. Itt kapja meg az új terméket is. Teljesen más szabályok vo­natkoznak arra az esetre, ami­kor a tulajdonos azért kéri a cserét, mert a rádiója vagy a tévéje az üzembe helyezéstől számított három napon belül el­romlott. Ilyenkor felesleges is lenne a szerviznél kilincselni, a szerelőt kihívatni. A vevőnek joga van közvetlenül ahhoz a bolthoz, áruházhoz fordulni, ahol a meghibásodott készülé­ket vásárolta. Itt a vásárlási blokk alapján haladéktalanul kicserélhetik a rossz készüléket a szerviz igazolása nélkül is. Nyolc napon belül Ha már a cseréknél tartunk, érdemes megemlíteni, hogy a vásárló kívánságára nyolc na­pon belül az olyan árucikket is ki lehet cserélni, amelynek a minősége kifoqástalan. A csere azonban ilyenkor kizárólag csak akkor lehetséges, ha az áru tel­jesen hibátlan, s azt a vevő láthatóan még nem használta. A vásárló a kifogástalan áru­cikk visszavételét, illetve a vé­telár egy részének visszafizeté­sét nem követelheti. A hibátlan áru említett cse­relehetősége a könyvekre álta­lában nem vonatkozik. A könyv­üzlet vezetője is kicserélheti azonban nyolc napon belül a minőségileg kifogástalan köny­vet. Ez az ő belátásától függ. Tilos kicserélni a hibátlan mi­nőségű élelmiszert, egészség- ügyi, kozmetikai, alsóruházati cikket és gyermekjátékot. De e szabály alól is lehetnek kivéte­lek. Például előfordulhat, hogy az említett árucikkekhez a vevő még hozzá sem nyúlt, csomago­lásuk teljesen sértetlen. Ilyenkor a jogszabály nem zárja ki a csere lehetőségét. Dr. Deák András NEB-vizsgálat az építőanyag-ellátásról öt évvel ezelőtt folytatott or­szágos vizsgálatot a népi el­lenőrzés arról, hogy miként biz­tosítja a kereskedelem a ma­gánépítkezésekhez szükséges anyagokat, épületszerelvénye­ket . Az akkori megállapítások alapján több intézkedés szüle­tett, amelyek a kereskedelem rugalmasabbá tételével, az ál­lami, a szövetkezeti és a ma­gánkereskedelem kibővítésével igyekezett kielégíteni a meg­növekedett igényeket. Hogyan sikerült ez, s mik a további tennivalók? Erre igyekszik fényt deríteni a most kezdődő, újabb országos vizsgálat, melynek he­lyi indító értekezletére tegnap délután került sor a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság tanácskozótermében. Korábban a megyében 300 kérdőívet juttattak el a magán­építkezőknek, amelyben az építőanyag-ellátással kapcsola­tos gondokra, észrevételekre vártak választ, kértek javasla­tokat. Sok kérdőív még nem érkezett vissza, de a válaszadók még nem késtek el. E hónap végéig visszajuttathatják a ki­töltött kérdőíveket a Baranya megyei NEB-nek. Ezzel maguk és mások érdekében hozzájá­rulhatnak a magánerős építke­zés minél hathatósabb támo­gatásához. Min dolgozik a Baranyaterv? Új lakások, ipari létesítmények A beruházások visszafogá­sát tekintve a jelenlegi terv­ciklusban a Baranyaterv- rel arra számítottak, hogy csökken a megbízások szá­ma, illetve értéke. Nem így történt. Annyi terveznivalójuk van, hogy a megrendelések tíz—tizenöt százalékát egysze­rűen képtelenek elvállalni tervezői kapacitás hiányában. Az is igaz, hogy a munkák nagyságrendje kisebb, mint korábban, viszont sokkal több apróbb tervezési fejadat vár rájuk. A mostani tervidőszakban megnövekednek feladataik Baranya városaiban, emellett végzik különböző ipari léte­sítmények, a megye községei területrendezési terveinek ké­szítését, részesei a csoportos- többszintes lakásépítési prog­ram tervei kidolgozásának. Tcbb megbízásuk Pécsre szól. így most folyik többek között a volt megyeháza re­konstrukciójának a tervezése. Ugyancsak a Baranyaterv készíti a pécsi városháza épületének felújítási terveit, a Feisőmalom utcai tömbre- konstiukció kiviteli dokumen­tációját, és tovább folytatják o Mecsek-nyugati területen az épületek tervezését. Kiemelt feladatuknak te­kintik a járási székhelyek kü­lönböző tervezői igényeinek kielégítését. Több megbízást kaptak Siklósról. A közel­múltban készült el a torna- csarnok tanulmányszintű ter­ve. most készítik a Felsza­badulás úton megépítendő sorházak tanulmánytervét. Szigetvárra ABC-áruházat, iparcikkáruházat terveznek és tovább folytatják a Lenin-la- kótelep terveinek készítését. A Komló központjában levő általános iskola nyolc tante­remmel való bővítésének ter­vein dolgoznak, valamint egy százfős óvoda kiviteli. tervei­nek megvalósításán. Egy most készülő tanulmányterv -szerint Mohácson százhatvan építen­dő lakás és áruház energia- ellátását biztosító pakura-, illetve széntüzelésű fűtőköz­pont létesül a későbbiek so­rán. A Baranyaterv ipari lé­tesítmények tervein is dolgo­zik. így többek között a Bel­kereskedelmi Szállítási Válla­lat új telephelye, a PÉTÁV bázisának bővítésén, a MÁV megrendelésére a pécsbá- nyai kocsijavítón, a Posta pé­csi szállítási üzemének bő­vítésén. Emellett kiveszik ré­szüket a baranyai útrekonst­rukcióból is: most van a ter­vezőasztalon a harkány-sely- lyei út felújítása. A községi vezetékes vízellátást hivatott majd megoldani az a terv, amely a hímesházi, homorúdi és dunafalvi törpe vízmű elké­szülte után várható. A vállalatnál egyébként most foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a kisebb tervezői feladatok ellátásá­ra gazdasági munkaközössé­get alakítanak. Ezzel a ter­vezői kapacitás várhatóan tíz-tizenöt százalékkal nő. S Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents