Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-16 / 74. szám
1982. március 16., kedd Dunántúlt napló 3 Illli uan a ieruezöasztaloii ? Tűzesetek Importkiváltó fejlesztésok a Szigetvári Állami Gazdaságban Tejhő-hasznosító berendezés Hőközpont biomasszára Húspépüzem, állati fehérje feldolgozó Az energia ésszerű felhasználását szolgáló fejlesztések a VI. ötéves tervben meghatározó szerepet játszanak, és ennek megfelelően támogatási, hitelezési szempontból egyaránt zöld utat kaptak. Az 1981-ben meghirdetett kormányprogram szerint a mezőgazdaságban 1985-ig a takarmányozásra felhasznált kukorica közel két. harmadát — 2—3 millió tonnát — szárítás nélkül kell tárolni. A szárításra alapozott betaxa- rítás tonnánként 700—800 forint költséget igényel, a nedves tárolás önköltsége viszont nem haladja meg a 100—150 forintot, és emellett 360—400 forint devizamegtakarítást jelent. A nedves etetéssel országosan évi százezer tonna tüzelőolaj takarítható meg, aminek devizaértéke kereken 1 milliárd forint. Az átálláshoz a gazdaságok állami támogatást és kedvezményes bankhitelt vehetnek igénybe. Ugyanakkor a megtakarított deviza- érték alapián export árualapot növelő, illetve import megtakarítást elősegítő hitelt kaphatnak. A’ melléktermékből történő energia-előállítást is elősegítik a szabályozók. A mezőgazda- sági nagyüzemek szalmahulladékok, kukoricaszór, mező- es erdőgazdasági fahulladékok erre alkalmas kazánokban tör-, ténő elégetésével 1985-ig 300 000 tonna egyenértékű energiahordozót válthatnak ki a hazai gyártókapacitás megteremtésével. A berendezések első példányai Agárdon, Balmazújvárosban és Bábolnán már működnek, egy újabb típust pedig nemrég próbáltak ki Dalmandon. A központi forrásból mindazokat az energiamegtakarítási akciókat támogatják, amelyek meglévő létesítmények és berendezések korszerűsítésére, vagy szükség szerinti cseréjére (váltására) energetikailag racionális tech- nolóaiák bevezetésére, eddig nem hasznosított energiahordozók igénybevételére irányulnak. e Ezek a népgazdasági célok egybeesnek a gazdaságok termelési költséget csökkentő törekvéseivel. Az energiatakarékos módszerek bevezetésének kezdeti eredményei megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben is biztatóak. Azonban kevés helyen fektetnek olyan nagy hangsúlyt a feladatra, mint a Szigetvári Állami Gazdaságban, ahol az egész tervidőszakot átfogó, sokoldalú programot fogadtak el. Jelenleg is egész sereg ötlet van kidolgozás alatt a gazdaság tervezőinek asztalán. Közülük néhány már a hatodik ötéves terv első évében megvalósult, hogy csak a nedves-kukoricatárolási technológia kiépítésére, vagy a folyékony műtrágyázás bevezetésére utaljunk. Mindkét beruházás 1981-ben kezdődött, s lényegében be is fejeződött. A gazdaság péterfapusztai sertéstelepén megkezdték a nedves kukorica etetésére történő átállást. A gazdaság gesztorságával működő szigetvári Agrokémiai Állomás pedig ugyancsak ebben az évben kezdheti nen tagjcinál a folyékony mű- tiányázást. o A tervezői asztalon vannak, illetve részben már lekerültek ez 1982-es fejlesztések is. A tervezők dolgát megkönnyíti, bony az elmúlt 10—15 évben a qazdaság iparszerű telepeket hozott létre, járulékos beruházásokkal, úttal, sőt iparvágánynyal. Ilyen ideális objektum a szigetvári vasútállomásra iparvágányokkal bekötött agrokémiai telep a tárházakkal, és a mellette lévő takarmányüzem tápkeverővei, iker Bábolna-szá- rílóval, valamint az ennek folytatásaként létrehozott 10 000-es sertéstelep, -vágóhíd és feldolgozó. Itt az Országos Energiagazdálkodási Intézet és az Állami Fejlesztési Bank segítségével — pályázati úton - egy olyan hőközpontot akarnak kialakítani, amelynek kazánja tüzelőolaj helyett biomasszával üzemel. A biomassza minden biológiai eredetű szerves hulladék gyűjtőfogalma. Itt égetik majd el a gazdaság fűrészüzemének hulladékait, fűrészport, forgácsot, kérget, de a feleslegként jelentkező gabonaszalmát, kukoricaszárat is. A gazdaság 3500 hektáron termel gabonaféléket. A hőközpont évi biomassza igénye 6000 tonna, ezt 1500 hektár gabona-, búza-, kukoricaterület melléktermékéből láthatják el. A tervezett hőközponttal a Bábolna-száritó hőigényén kívül a takarmánykeverő teljes gőzigényét is ki tudják majd elégíteni, sőt a sertéstelep energiaszükségletét is olcsó hulladékokból előállított energiával fedezhetik. Attól függően, hogy végül is melyik berendezést választják — erről most folynak a tárgyalások — a beruházás üzembe állításával minimum 1200, .maximum 1500 tonna tüzelőolajat, tudnak évente majd kiváltani. A tej hűtésénél felszabadult energia eddig elszállt a levegőben. A gazdaság görösgali 1228 férőhelyes tehenészeti telepén mór az év első félévében üzembe állítanak egy tejhő- hasznosító berendezést, amely mindössze félmillió forintos beruházás, mivel külön épület nem kell hozzá. A berendezés amelynek leszállítása most van folyamaiban, felfogja az eddig hasznosüatlan tejhőt. Ezóltrl 45—50 Celsius fokos vizet nyernek, amit a fejőhöz berendezéseinek tisztításához, tőgymosáshoz, a szociális létesítmények üzemeltetéséhez használhatnak fel. Ezzel tetemes mennyiségű elektromos energiát takarítanak meg. o A tervezők már az 1983. évi fejlesztéseken dolgoznak. Ezek közül a legérdekesebb az a húspépfeldolgozó üzem, amely azáltal takarít meg energiát, hogy az állati eredetű hulladékokból készül, és import húslisztet vált ki. Arról még nem döntöttek, hogy vegyi kezeléssel, vagy hőkezeléssel dolgozzák fel a hulladékot, azonban mindkét eljárás energiaigénye jóval alacsonyabb a húsliszt gyártásánál felhasznált meny- nyiségnél.- Rné 1,8 millió forint a kár, II személy ellen szabálysértési feljelentés A nő első- és másodfokú égési sérüléseket szenvedett. Az eset figyelmeztet, a benzinnél kapható, kevésbé lobbanásveszé- lyes és legalább olyan jó koszoldó más mosószer is. A pb- gáz használóit is kismillió utasítás, jó tanács figyelmezteti: legyenek körültekintőek és óvatosak. Mázaszászváron feltehetően rosszul csavarták vissza a tömlő csatlakozó anyát, szivárgott a gáz, és amikor telítődött a helyiség, az üzemelő pb- kályhától belobbant a gáz. Égtek a konyhai berendezések, a kár 30 000 forint. . . Ősz óta szezonális tűzokozók a kályhák. Olajkályhatüzek: Mohácson az égető fazék repedt meg, a túlfolyt, égő olaj meggyújtotta a szobaberendezést, a kár 15 000 forint. Duna- szekcsőn nagyfokú gondatlanság okozott szerencsés kimenetelűnek mondható lakástüzet: az olajkályhában kialudt a láng, mert elfogyott az olaj, A tulajdonos feltöltötte a tartályt, és a még forró égetőfazékba is öntött, hogy hamarabb égjen a tűz. Belobbant az olaj, égett a szobaberendezés, a pb- palack összekötő tömlője —, szerencsére a robbanásveszélynek kitett palackot időben kimentették a lángokból . . . Pécsett a 6-os fokozatra állított olajkályha égőterében nem tudott elégni a hirtelen „ömlő" olaj, az kjfolyt az égőtérből, és o szőnyeget, berendezést meggyújtva égett tovább .. . Ipari hulladékhasznosító társulás alakul A kisérleti célra beállított MULTICAR 2,5 köbméteres keverö- kocsi a péterfai sertéstelepen. Rövidesen két 5 köbméteres ta- karmánymixelö látja majd el a telepet. Fotó: Erb János A februári tűzkárrekorder „tettese" még nincs meg, a szakértők vizsgálják, hogy a bekapcsolva hagyott elektromos hősugórzó, vagy annak a vezetéke okozta-e az 1,3 millió forint kárral járó tűzesetet. Kővógószölős-Golgotón, a Ver- tesz két irodahelyisége, a berendezés, több raktár égett már, amikor észlelték a tüzet. . . A legelgondolkodtatóbb tüzesetek „előidézői” viszont maguk a károsultak. Könnyű mondani, hogy az ember a saját kárán tanul, amikor már bekövetkezett a baj Komlón a fürdőszobában benzinben mosott ruhaneműeket a háziasszony, az öblítést követően betette a centrifugába a benzines ruhát, a centrifuga bekapcsolásakor keletkezett elektromos szikrától belobbant a benzingőz . . . A galván- és olajiszap feldolgozható Regionális hulladéklerakók létesülnek Elsősorban anyag- és energiatakarékossági okok miatt az ipari hulladék fokozatosan értékké válik. A környezetvédelem feladatai bővülnek és előtérbe kerülnek az újrahaszno sítás biztonságos technológiai megoldásai. E téren a lépésváltás sürgős és az a szemlélet idejét múlta, miszerint olcsóbb bírságot fizetni, mint környezetvédelmi beruházást kezdeményezni. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Déldunántúli Felügyelősége eddig évente csak egyszer bírságolhatta a károkozó szennyezőt, hogy a bebizonyított szennyező hatást minél hamarább megszüntesse. Ez évtől többször szabhatnak ki bírságot és mindaddig ismételhetik, amíg nincs meg a -hatása. Az új rendelkezések előírják, hogy minden termelőegység anyag- forgalmi mérleget vezessen, pontosan mutassa ki naprakészen, hogy a nyers- és alapanyagokat miként dolgozzák fel, a veszélyes hulladék pedig hová kerül, összegyűjtik-e, újrahasznosítják-e stb. Ha bármelyik kimutatás változik, nyolc napon belül értesítsék az OKTH Dél-dunántúli Felügyelőségét. (Hazánkban az anyagmérlegkészítés 1956-ig kötelező volt.) Ezenkívül súlyosak a büntetés mértékei, ugyanis öt kiló össze nem gyűjtött, nem ártalmatlanított, vagy el nem szállított hulladékért már egy alkalommal minimum 10 000, maximum 40 000 forintos bírság állapítható meg attól függően, hogy mennyire veszélyes a melléktermék. Az új ipari jel-' legű környezetvédelmi rendelkezések teljesítésére legkésőbb ez év végéig készülnek fel a vállalatok, az ipari szövetkezetek, a tsz ipari üzemek. Többek között a környezet- védelmi szigorításoktól várják azt, hogy a veszélyes hulladékokat újrahasznosítsák, ismét visszajuttassák a termelés vérkeringésébe, vagy a technológiai sort úgy módosítsák, hogy ne is keletkezzék ártalmas melléktermék. Ha mégis „termelődik”, azt szakszerűen helyezzék el egy központi „hulladék- temetőben" úgy, hogy rövid időn belül megkezdhessék a feldolgozást. A melléktermékek újrahasznosítására csak néhány hazai példát találni. Egyedül bárki képtelen a bevezetésére, hisz csak egy környezetvédelmi berendezés több tízmillió forintba kerül, de a technológiai „finomítás” sem olcsó befektetés. Csakis közös vállalkozás segíthet, amelyet az állam jelentős összeggel támogat. Ilyen formában a hatodik ötéves terv időszakában hazánkban nyolc hulladéklerakó és újrahasznosító központi telep építését kezdik el. Köztük van a baranyai is Garé és Sza- lánta térségében, nemcsak helyi, de dél-dunántúli gyűjtési körzettel. Itt a legjobbak a földtani adottságok és a lerakott ipari mérgek nem szivároghatnak el, nem veszélyeztetik a vizadó rétegeket. A regionális gazdasági társulás megszervezésének a gondolata az Ipari Minisztérium, az OKTH kezdeményezésére -a múlt év őszén vetődött fel. Azért is szorgalmazták, mert a Baranya megyei Tanács hazánkban elsőként évekkel ezelőtt Garé-Szalánta határában jelölte ki egy ipari „hulladék- temető" helyét kísérleti jelleggel. Az itteni tapasztalatok sokféle, de főként pozitív tanulságot szolgáltatnak a bővítéshez, a vállalkozás biztonságos megalapozásához. A kezdeményezés másik oka, hogy a Baranya megyei Uniber készséges, és a beruházás, a kivitelezés lebonyolításának a legtöbb fázisában együttműködni akar, betölti a tanácsadó menedzser szerepét. Jelenleg már olyan sikerrel szervezi a társulást, hogy a beruházási programterv" előkészítéséhez több dél-dunántúli v.állalat jelentős tőkével hozzájárult. Természetesen a legnagyobb szakmai patronáló az OKTH Dél-dunántúli Felügyelősége. A szakemberei felmérték, hogy hol fontos a technológiai sorok szennyező hatásainak az azonnali csökkentése vagy megszüntetése. Csaknem ezer veszélyes szeny- nyezőről tudnak a három megyében, és ezek több mint kétszázféle mérgező hulladékot bocsátanak ki, amelyeknek a zöme újrahasznosítható. Jelenleg közel ötven cég vállalkozó kedvére számítanak, amelyeknél a legsúlyosabb a helyzet, mert erősen szennyeznek és drága importanyagokkal dolgoznak. Elsősorban a galván- és az olajos iszap ideiglenes lerakását, valamint fokozatos újrahasznosítását kérték tőfük. A felügyelőség közvetíti is a felesleges melléktermékeket azoknak a termelőüzemeknek, amelyek azonnal feldolgozzák. A galvániszapból kadmium, króm, nikkel, míg az olajos iszapból tüzelőolaj, ipari szappan alapanyaga nyerhető vissza, és ezzel importot válthatnak ki. A legveszélyesebb a galván- iszap, épp ezért az újrahasznosítás technológiai lehetőségeinek a kidolgozásán fáradozik a felügyelőség, és a tervek szerint a jövő év elejére kész, viszonylag olcsó megoldási recepttel áll elő. Jelentős horderejű vállalkozásról van szó, nemcsak a majdnem félmilliárdos tőkebefektetést illetően, de azért is, hogy a három megye ipara környezetvédelmi témában tudja-e bizonyítani az összefogását. (A beruházáshoz szükséges pénz jelentős részét az Ipari Minisztérium biztosítja.) A társulok megértik-e, hogy csak közösen szabad lerakótelepet kialakítani és üzemeltetni, vagy csak a szakszerű előkezelés esetén lehetséges az újrahasznosítás, másképp durva szeny- nyezőkké lépnek elő, ezúttal üzemüktől 50-100 kilométerre. A mostani bostai lerakó három hektáron üzemel, legfeljebb hat—nyolc hektárra növelhető tovább, persze mélységben akár több emeletben épülhetnek a lerakók. Baranyában a 14. sz. AFIT, a MOM komlói, a Mechlabor pécsi gyára, Somogybán a VBKM kaposvári gyára, a Finommechanikai Vállalat marcali egysége, Tolnában a BHG tolnai egysége támogatja a vállalkozást. Az ideális az lenne, ha már idén megalakulna a gazdasági társulás. Csuti János A hagyományos tüzelőberendezés is figyelmet érdemel, a korom, a salak is okozhat tüzet. Mohácson a családi ház alagsorában a kémény korom- zsák aknában összegyűlt korom gyulladt meg, és a hőtől eltörött aknaajtón kiborulva gyújtotta meg az ott tárolt fát és szenet. A kár 20 000 forint. Pécsett a lakó — talán bosszúból, talán a hecc kedvéért, ki tudja? — a még izzó salakot nem a tárolóba, hanem az alagsori fáskamrába, az egyik „ketrecbe” öntötte. Az ott tárolt heverő kigyulladt, égett a faléc válaszfal, a szomszédos fáskamrában a műanyag kannában lévő fűtőolaj . . . Veszélyes játszani a tűzzel. Királyegyháza határában két 10 év körüli fiú szalonnát sütött a tsz szalmakazla mellett. Ök megettók a sült szalonnát, az otthagyott tűz meg a kazlat . . . Sumonyban a 6 éves fiúcska ismerkedett a gyufával az állat- tartási épületben. Honnan sejtette volna, hogy meggyullad az alomszalma? Szerencséjére a szülei még időben vették észre a tüzes csínyt . . Még tart a fűtési szezon, de már égnek az erdők is. Kis- vaszaron valaki két helyen is meggyújtotta az avart és angolosan távozott. A 8 hektár területű, 6 éves fenyőősemetés leégett, a kár 200 000 forint... A vokányi erdőrész mellett ismeretlen személy, gyújtotta meg és hagyta ott a kukoricaszór kévéket. A tűz az avaron át utat talált az akácos erdőrészhez. Az elmúlt hónapban a 44 tűzeset során 1,8 millió forint érték ment veszendőbe Baranyában, 11 személy ellen szabálysértési feljelentést tettek. Néhány ugyancsak tipikus eset: Pécsett a toronyház 5. emeleti erkélyén kigyulladtak az ott tárolt, éghető anyagok. Valaki föntről parázsló csikket dobott le .. . Nagyharsányban kigyulladt a kéménybe épített gerenda. Leégett a tető, a kár 50 000 forint. . Pécsett cigaretta okozott lakástüzet: a cigaretta parazsa a fotel karfája és ülőkárpitja közé esett. Égett a fotel, a faliszőnyeg, a berendezés . . . Murányi L.
