Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-15 / 73. szám

A pálos kolostor romjai a Jakab-hegyen Kirándulóközpont Jakab-hegyen Egyiptomtól Kaposvárig A cukor útja Közel 50 éve készült ez a felvétel a Kaposvári Cukorgyárról Megkezdődött Csongrádban a „gyapjúaratás” Csongród megye nagy­üzemi juhászataiban a szo­kottnál korábban kezdődött meg a „gyapjúaratás". Előbbre hozták a szezont, hogy még a legelőkre tör­ténő kihajtás előtt levegyék a bundát a jószágokról, így nem ázik meg a gyap­jú, tisztább, fehérebb lesz, tehát jobb minőségű árut adhatnak a feldolgozó iparnak. A szentesi juh­tenyésztő és értékesítő tár­sulás, amelynek 25 tsz és állami gazdaság a tagja, tíztagú nyíróbrigádot szer­vezett. A brigád sorra jár­ja a gazdaságok juhhodá- lyait, s a tervek szerint az idényben legalább 45 ezer anyajuhot nyírnak meg. A történet, ha nem is egyér­telműen jellemző, de minden­esetre fényt vet jó néhány ma­gyarországi cukorgyár néhány évvel ezelőtti állapotára. Arról volt szó, hogy az egyik üzem­ben létrehoznak egy cukoripari múzeumot. Az anyag összegyűj­tése érdekében leveleket küld­tek szét minden cukorgyárnak: mit tudnak felajánlani régi esz­közeik, dokumentumaik, gépi berendezéseik közül, egyszóval: milyen kiöregedett tárgyakat tudnak átadni a tervezett mú­zeumnak? Az egyik üzemből lakonikus válasz érkezett: az egész gyárat... Középkori halastó 600 méter magasban Telefon az autóban — Nem tudom adni az igazgató elvtársat, autón kívül van Erb János rajza Ritka véletlen, hogy annyi­féle érdekesség, látványosság található egy helyen, mint a Pécs melletti Jakab-hegyen. A kirándulók nemcsak a panorá­ma kedvéért kapaszkodnak fel a 602 méteres csúcsra, noha az ott eléjük táruló látványért is érdemes: tiszta időben a Nyugat-Mecsek nagy részét be­látni innen. Aki a szemét a földre szegezi, felfedezheti a hegység geológiai érdekességét, a földtörténeti ókor felső perm időszakának emlékét, a vörös homokkőt, amelyből az egész Jakab-hegy felépül. A botani­ka, a virágok szerelmesei a hegy déli oldalán megtalál­hatják a kisvirágú hunyort, a környékek jellegzetes növé­nyét. A legvonzóbb látványossá­got azonban mégiscsak a ré­gészeti emlékek nyújtják: a vaskorból származó földvár és a mellette fekvő nagy kiterje­désű temető feltárása még hosszabb ideig folyik. A ma­gyar középkor építészetének szép emléke a Jakab-hegy csú­csán található pálos kolostor romja. Páratlan értékű műve­lődéstörténeti emlék, hiszen ehhez a II. András király ural­kodása alatt 1224-ben létesí­tett kolostorhoz fűződnek az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok rend­je kialakulásának kezdetei. A rend a Jakab-hegyi kezdemé­nyezésből nőtt országos mére­tűvé, sőt virágkorában a ha­táraikon túlra is elterjedt. (Pél­dául a pálosok alapították a híres czestochowai kolostort Lengyelországban.) A Pécstől mintegy 8 kilomé­terre fekvő jakab-hegy a tu­risták egyik leggyakoribb cél­pontja a délnyugati Mecsek­Még ma is titkolják, szégyel­lik az emberek, ha a lakásuk­ban, a portájukon egészségre veszélyes rágcsáló és rovar sza­porodik el. Mindezek ellenére ismert az „élőfordulási térkép". A Dél-Dunántúlon legalább 15—20 féle rágcsáló és rovar kellemetlenkedik egyebek kö­zött a háztáji állattartó épüle­tekben, a tejházafcban, a fel­dolgozó üzemekben, a fürdők­ben, kempingekben, míg a pa­nellakások közismert „betola­kodói” a csótány és újabban a szép nevű ezüstös nádméznya­l°. ben. Tavasztól őszig “naponta 50—100 kiránduló látogatja, s nemcsak Baranyából. A kirán­dulók igazi bakancsos túrát teljesítenek, hiszen a Jakab- hegyet csak gyalog, vagy te­repjáró autóval lehet meghó­dítani. Ha nem így lenne, még több kíváncsi kapaszkodna fel. Éppen ezért most az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Dél-dunántúli Felügye­lősége és a Mecseki Idegen- forgalmi Bizottság pécsi válla­latok és intézmények, társa­dalmi szervezetek és sportszö­vetségek segítségével igazi ki­ránduló központtá kívánja fej­leszteni a Jakab-hegyet. Ennek első feltétele az útépítés, hogy a kirándulók, ha nem is a csúcsra, de annak közelébe el­juthassanak gépkocsival is. A Jakab-hegyre vezető sétautak építését már korábban meg­kezdték — társadalmi munká­ban — a Mecseki Ércbányásza­ti Vállalat KISZ-szervezetei. Néhány év múlva igazi kü­lönlegesség várja a Jakab-hegy csúcsán a turistákat. A tervek között az is szerepel, hogy megközelítőleg eredeti állapo­tában helyreállítják a pálos kolostor kertjének 3—4 méter mély medrű halastavát. A kö­zel 1500 négyzetméter alapte­rületű tó mintegy 600 méter magasban fekszik, A középkori kolostor rendkívül ügyesen megoldott vízrendszere a ha­lastóval együtt a magyar tech­nikatörténet igen jelentős, szin­te egyedülálló objektuma. A Jakab-hegyi kirándulóköz­pont más pihenést és sporto­lást szolgáló létesítményeket is kap: valószínűleg itt lesz a pé­csi, dél-dunántúli sárkányre­pülők bázisa is. D. I. Az országban egyre többen váltanak ki kisipari működési engedélyt féregirtásra, első­sorban azzal a céllal, hogy diszkréten segítsenek a bajba­jutottakon. Pécsett és Komlón öt kisiparos tevékenykedik, míg Dombóváron és Kaposváron patkányirtó „maszekok" járják a portákat. Legaktívabb a kis­vállalkozói kedv a Tiszántúlon, elsősor Debrecenben. Most egy dunántúli újdon­sággal szolgálhatunk Pécsről, ahol megalakult a Biocid nevű rovar, és rágcsálóirtó ipari szol­gáltató szakcsoport nyolc tag­Felhívom a szerkesztőséget, mondom, itt vagyok Budán, a Krisztina körúton, egy autóból telefonálok. A telefonközpontos kapcsol, megkérdezi, jól vagy? Ajaj! És mik nem jutnak eszem­be? Mondjuk kiugróm egy tu­dósításra. Hazafelé a kocsiból lediktálom az anyagot, mire a szerkesztőségbe érek, már át is futhatom a kéziratot. Hát, így lesz. Majd. Ha lesz pénzem autóra, a lapkiadónak meg rá­diótelefonra. Mert ugye pénzkérdés ez is. A technika nem akadály. Meg­oldható, hogy akár a legkisebb baranyai falu főutcájáról egy autós gépkocsijából egy New York-i ismerősével beszéljen. Zverkó Máriától, a Posta Ve­zérigazgatóság vezeték nélküli, távközlési szakosztályának fia­tal villamosmérnöknőjétól tu­dom, hogy az Egyesült Államok­ban és Nyugat-Európában már a második világháború előtt működtek mobil rádiótelefon­rendszerek. Idehaza? A BRG fejlesztette ki a hazai igények, pontosabban az államkassza teherbíróképessége alapján. Mit tud a hazai rádiótelefon­hálózat? Egy éve működik az első, kísérleti rendszer. Én az első rádiótelefonon, budapesti csúcsforgalomban beszélhettem Veszprémmel, Péccsel, de Zver­kó Mária felhívta már Genfet is. Egy központi állomása és körülbelül kétszáz előfizetője van a kísérleti hálózatnak. In­tézmények, vállalatok, amelyek főleg belső diszpécserszolgálat­ra használják az autós telefo­nokat, persze a központi egysé­gen keresztül bekapcsolódhat­nak a crossbar rendszerbe is, mert a Széchenyi-hegyi állo­más a Lágymányosi telefonköz­pontnak továbbítja a hívásokat. gal, akik személyenként öt ezer forintot adtok össze és van kö­zöttük KÖJÁL-os szakember, többszörösen vizsgázott gáz­mester, tanár, nyugdíjas és tsz- tag. A menedzselő görcsönyi tsz 150 000 forint alapítótőké­vel segített, biztosította a pel- lérdi méreg raktártelepet. A tsz-nek is dolgoznak, de emel­lett a lakossági szolgáltatás is ugyanilyen rangú feladat egész Dél-Dunántúl vonatkozásában. Ennek előkészítésére Pécsett, a József Attila utca 41-ben min­den csütörtökön lakossági szak- tanácsadást nyújtanak. Az ötéves terv végére két köz­ponti egysége lesz a mobil rá­diótelefonhálózatnak, amely 1500—2000 előfizetőt szolgál majd ki. S 1985-től már ma­szek előfizetői is lehetnek a BERH-nek (budapesti rend­szer), amely végül négy állo­mással működik majd. A posta a következő ötéves tervidőszak­ban szeretné kiépíteni az or­szágos hálózatot. Persze pénz­kérdés (!), de a tervek szerint a megyeszékhelyeken és az ipari központokon építik ki elsősor­ban. Tíz év múlva több tízezer elő­fizetőt szolgálhat a mobil rá­diótelefon-hálózat. Lehet, hogy a következő telefonkönyvben már az előfizetők neve mellett autótelefonjuk négyjegyű szá­ma is szerepel majd? Megle­het. Bár nem olcsó dolog, a készülék egy új kocsi árával fel­ér, s ezt az előfizetőnek, ma­gának kell megvásárolni, a köz­pont használatáért pedig bér­leti díjat fizet, gondolom, az autósokat az is érdekli, mi lesz, ha eladják a kocsit? A beren­dezés, ami két részből áll: a csomagtartóban egy rádió A „szakcsoport-központban” sorban állnak a megrendelők, így a különféle növénytermesz­tési rendszerek üzletkötői, és fő. leg a városlakó panaszosok. De közülük többet el kellett utasí­tani, mert tetű- és rühirtással nem foglalkozhat a szakcso­port. Népszerűségük egyik oka, hogy gyorsan, vagyis nyolc na­pon belül végeznek a munká­val, eközben színtelen, szag­talan mérgeket, vegyszereket alkalmaznak. De nem vállalják olcsón a feladatot és már előre kijelen­tik, az irtás csak akkor ered­ményes teljesen, ha a panaszos értesíti az összes szomszédját, hogy mindegyiknél dolgozhas­sanak a gázmesterek. Másképp — Simon László elnök szerint, — minden erőfeszítés csak il­lúzió. Csuti János nagyságú készülék és elöl, a műszerfalnál maga a telefon, könnyen kiszerelhető. Felvető­dött az is, mi van, ha karambo­lozik az autós, nagy értékű be­rendezésére köthet-e biztosí­tást? Tán korai az ígéret, de a biztosítási szakemberek, min­den bizonnyal találnak meg­oldást. Kicsit eljátszottunk a lehető­ségekkel, persze a technika mindezt megengedi. S lehet, hogy mindez hamarosan termé­szetes, mindennapi dolog lesz? Gáldonyi Magdolna Habán kerámiák Somogybán A kiállítás címe megtévesztő, ugyanis a Somogybán készült habán kerámiákból nyílt kiállí­tás Zala megyében, pontosab­ban a zalaszentgróti Hambur­ger Jenő Művelődési Központ­ban látható. Tamás László, a népművészet mestere, Tamás Mária, a népművészet ifjú mes­tere, Falusiné Tersék Éva és Fafusi Béla keramikusök mun­káiból rendezett kiállítást már­cius 24-től Nagykanizsán te­kinthetik meg az érdeklődők. Képünkön Tamás Mária munka közben. Fotó: Soós György A Kaposvári Cukorgyárban hiába telefonálgat majd min­den üzemrészbe dr. Tiszaváry Ottó főmérnök: sehol sincsen már a gyárral azonos korú, 88 éves gép. Működik azon­ban még jó pár „matuzsálem", mint amilyenek a kockaprések, a BW-kazánok, s áll még a „kastély” is, a nyersgyári épü­let is, ezek egyidősek a kapos­vári cukorgyártással. A város­ban 1894-ben indult az első kampány, miután — figyelemre méltó — az üzemet egy év alatt felépítették. Ha van öreg gép, ha nincsen, az embert ebben a gyárban a régi ipari létesítményekre jel­lemző kép és hangulat fogadja. Pár évvel ezelőtt még bőviben láthattunk volna itt kiérdeme­sült masinákat, mint amilyenek például azok az apró mozdo­nyok is voltak, melyek a vago­nok gyárterületen belüli moz­gatását segítették, s amelyek ma már vasúttörténeti rekvizi- tumok, ha jól tudom, egyik még arra is érdemes volt, hogy a nagycenki „mozdonymúzeum­ban" kapjon helyet- Tiszaváry Ottó szerint a MÁV Pécsi Igaz­gatósága előtt álló öreg moz­dony is hajdanában a Kapos­vári Cukorgyárban teljesített szolgálatot. Talán ha 100 évvel előzte meg a világ első répacukor­gyára a kaposvárit. Bizonyos Andreas Sigismund Marggraf úr volt Európában a cukor- gyártás Stephensonja. A világ egyéb részeihez viszonyítva földrészünk alaposan el volt maradva: a cukorgyártásról már az egyiptomi papiruszok, falképek is hírt adnak, persze akkor még mézből készült. Megelőzte a répát a cukornád is: Észak-lndiában már 300-ban szilárd cukrot készítettek belő­le Európába Perzsián át, ve­lencei közvetítéssel jutott el a nádcukor, a mi honfoglalásunk körüli időben. De maradjunk a kaposvári gyárnál, ahol ''a közelmúltban fejezték be a 88. kampányt. Ez az év hozta a rekordot is: 3086 tonna répát dolgoztak fel egy nap. összehasonlításul: a gyár történetének első évében 500 tonna volt ez a teljesítmény. Vagyis meghatszorozódott a gyár kapacitása. A gyárban, ahol kezdetben csak nyerscuk­rot . gyártottak, később már „normális” kockacukrot és mokkát is. Egyébként a mokka­prések sem valami fiatalok: a gyártási szám ezeken a beren­dezéseken 1923. Hajdan a süvegcukor közis­mert volt. Erre szolgáló pré­sekkel gyártották ezeket, s fő­leg reprezentációs célokat szol­gált- A gyerekeket, akik ugyan­úgy vonzódtak a süvegcukor­hoz, mint mondjuk az üveggo­lyóhoz, vagy egy jó csúzlihoz, főleg a süveg vége érdekelte. Tiszaváry Ottó szerint ugyanis ez a része volt a legédesebb. Régen ötkilogrammos süvegcuk­rok is voltak, eltartott egy da­rabig, amíg a szerencsés ne­buló a végére járt... Mészáros A. Hétfői □ Elsőként Pécsett Féregirtás „maszekban"

Next

/
Thumbnails
Contents