Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-14 / 72. szám
1982. március 14., vasárnap Dunántúli napló 5 unsnmunpi iuiagaziiu Natalie és férje, Robert Wagner minden szabad hétvéget a jachtjukon töltöttek. Natalie a képen a végzetes mentőcsónakon ül. A színésznő halála Emlékezés Natalie Woodra A magyar tv-nézők milliói előtt éppen azokban a napokban pergett a nagy sikerű film, a Most és mindörökké, amikor 'híre jött. hogy főszereplőjét, Natalie Woodot holtan találták a kaliforniai Santa Catalina melletti sekély tengeröbölben. A krónika pontosan feljegyezte a végzetes éjszaka történéseit: 21 órakor egy nő és három férfi lép be a Los Angelestől 42 kilométerre délnyugatra fekvő Catalina sziget „Dougs Harbor Reef and Salon” nevű éttermébe. A nő: Natalie Wood volt. Az ablaknál egy kerek asztal körül helyezkedtek el. A társaság férfitagjai: férje, Robert Wagner, filmpartnere Christofer Walken és jachtjuk kapitánya. Dan Whiting, a vendéglős személyesen vette fel a rendelést: kagylókat és kaliforniai pezsgőt kértek. A vendéglős: „Natalie Wood kimondottan boldognak látszott Körülbelül fél üveg pezsgőt ihatott”. 23 óra körül felkerekedett a társaság. A „Valiant” nevű motoros mentőcsónakkal közelítették meg az öböl előtt horgonyzó. 19 méter hosszú jachtjukat. Az átszállásnál Natalie az első lépcsőfokon megbotlott. Férje elkapta, és ölben vitte fel a fedélzetre. 23 óra 20-kor vita támadt Wagner, a férj és Walken, a filmpartner között egy készülő produkció pénzügyei miatt. Az érzékeny Natalie megpróbálta őket csitítani. Eredménytelenül. Végül elköszönt: „Nem hallgatom tovább a ve. szekedéseteket, lefekszem, jó éjszakát!” Negyedóra elteltével Wagner is lement a hálókabinba, de felesége nem volt ott. A fedélzetre sietett, ahonnan eltűnt a mentőcsónak. A kapitány azonnal riadóztatta a parti őrséget. Wagner is Natalie keresésére indult. Hiába. Másnap 7 óra 45. Megtalálták a színésznő holttestét az öböl egyik szegletében, mellette a mentőcsónak. 182 méterre volt a strandtól. 8 órakor ért oda a férj. Megrendültén, vörös szemmel és krétafehér arccal azonosította feleségét. 11 órakor a holttestet helikopteren a Los Angeles-i igazságügyi orvosi intézetbe szállították Wagner eközben Beverly Hills-i villájukban három lányukkal közli a szörnyű hírt. Este 20 órakor telefonon közük a vizsgálat eredményét: Natalie vérében 1,4 ezrelék alkoholt találtak, és egy karcolást az arcán. A vizsgálat a halálos balesetet így rekonstruálta: Leengedte a mentőcsónakot, és az alsó lépcsőn megint megbotlott. Ezúttal azonban nem volt segítség ... Négy nap múlva színészbarátainak nagy részvététől kísérve, a pravoszláv egyház szertartása szerint, balalajka- zenekar közreműködésével el. temették. A 43 éves korában elhunyt Natalie orosz származású volt. Még nagyszülei vándoroltak ki Amerikába. Pályafutását gyermekszínészként kezdte, s olyan nagyokkal játszott együtt, mint Clodette Colbert és Orson Welles. Szí. nészi pályája töretlenül vezetett a felnőttsikerekig, a Sple- nourig és főleg az 1964-ben világsikert aratott West Side Stoiry-ig, amely Oscar-díjat hozott a számára. Sokat foglalkoztatott színésznő volt. ösztönös tehetsége az idők folyamán tudatos jellemábrázoló művészetté érett. Emlékezetes sikere volt az ugyancsak drámai körülmények között, fiatalon meghalt Steve McQueenn-nel együtt játszott Szerelem egy megfelelő idegennel című filmben. Televíziós filmjei közül nagy nemzetközi kitüntetést kapott a Laurence Olivier rendezte Macska a forró tetőn (férje, Robert Wagner volt a partnere) és a magyar televí. zióban éppen a halála napjaiban adott Most és mindörökké. Gáti István Háromszáz gyűjtő Magyarországon Virág - vagy „kis véres sárkány”? 500-fajta orchidea egy nyugdíjas orvos kertjében Orchidea — két évszázada, hogy Európa virágoskertjében trónra lépett. A trópusok gyönyörű ékéről titokzatos történetek szólnak, az egzotikus növény szépsége magával ragadta az írók, költők fantáziáját- Kosztolányi Dezső ilyennek látta: „Ajkam olyan színű, mint a nyershús, duzzadt, mint a gyulladásos torok, s nyálkás és mézes. Néha azt hiszed, hogy nem is vagyok virág, hanem kis véres sárkány. A gyarmati napfény bujasága árad belőlem, melyet nem tudok soha elfelejteni.” Kevesen tudják, hogy hazánkban létezik egy orchidea társaság, háromszáz gyűjtő tartozik táborukba. A közelmúltban nyilvánosság elé léptek: Budapesten, az Állat- és Növényház pálmakertjében állították ki féltve őrzött kincseiket: a dél-amerikai nagy virágú Cattleyát, az ausztráliai Cymbidiumot, a párducfoltos Paphiopedilumot (Vénuszpapu- csot), a fehér lepke virágú Phalaenopsist és még sok orchideafajtát. Az ország különböző részében lakó gyűjtők között van orvos, lakatos, egyetemista, tengeri hajós, kertész, pilóta. A társaság tagja csak az lehet, aki rendszeresen foglalkozik orchideák szaporításával, termesztésével, gyűjtésével. Kapcsolataik öt kontinensre szólnak, akár a bélyeggyűjtőké. Az Agrártudományi Egyesület orchidea-munkacsoportjának szervezésében havonta egyszer tartanak gyűlést. Szakmai továbbképző tanfolyamokon vesz. nek részt, tanulmányi utak is szerepelnek programjaikban, itthon és külföldön. Legutóbb Svájcban, az európai orchidea kongresszuson tizenkét magyar gyűjtő képviselte a társaságot. Ezen a nemzetközi fórumon az orchideák megmentésével foglalkoztak, ugyanis az ipartelepítéssel, a civilizáció, a techni. ka térhódításával egyre több ritka, értékes növény esik áldozatul, amikor kiirtják az erdőket, lecsapolják a mocsarakat. Szerte a világon a gyűjtők birtokában vannak olyan orchideák, melyek eredeti lelőhelyükön már kipusztultak. Visszatelepítésük a gyűjtők segítségével történik, például Dániából Thaiföldre, ősi hazájukba „vándorolnak" vissza az orchideák. Magyarországon dr. Makara György nyugdíjas orvosé az egyik legnagyobb orchideagyűjtemény, mintegy 500 fajtával. Tulajdonosa 25 év alatt hozta létre páratlan gazdagságú orchideakertjét Budán, ahol növényházban, tavasztól őszig pedig a szabadban, a gyümölcsfák ágaira függesztett kis léckosarakban élnek a trópusi növények. Külföldi útjain minden pénzét orchidearitkaságokra költötte. Gyűjtőszenvedélye tudományos ismeretekkel párosul, ismerője a világ orchidea- irodalmának. Hamarosan megjelenik ötszáz oldalas, fotókkal illusztrált könyve „Trópusi őserdők virágcsodái otthonunkban" címmel. A pálmakerti kiállításra elhozta az éppen virágzó Andok kincsét, a halványlila, csíkos harangú orchideát, amelynek hazánkban nincs párja. A virágtárlat nemcsak az amatőrök orchideaparádéja volt, a kiállításon a Sasad Mgtsz és a szombathelyi Kertész Mgtsz valóságos orchideamezőt varázsolt a pálmák alá. Február e trópusi virágok szüréti ideje. Nálunk is terjed az orchideakultusz, de még nem olyan nagy, mint az Egyesült Államokban, ahol évi 200 millióra tehető az „orchideafogyasztás”, minden lakosra egy orchidea jut. A találkozón szolidan háttérben maradva, szinte kísérőként voltak jelen az egyvirágos bro- méliák, kedvelt szobanövényeink. Köztük is akadt csodálni való, például a Madagaszkár csillaga. E virág 30 centi mély kelyhéből csak egy hosz- szú nyelvű lepkefajta, a pre- dikta tudja kiszedni a mézet. Bizonyára sokan vannak, akik a kiállítás láttán szívesen lennének az orchidea társaság tagjai. De ki tudja, hányán maradnak meg elhatározásuk mellett, ha megtudják: az orchideatermesztés kényes, vesződséges, a bokron csak sok év után bontakozik ki az első virág. Viszont a türelem — orchideát terem. Horváth Anita Móricz Zsigmond leányfalusi diófája alatt A szentendrei határral szinte összenőve, a Duna-kanyar ölelésében fekszik Leányfalu. Keresem a falut, de egy-két régi házon kívül semmi sem emlékeztet arra, hogy nyolcvan évvel ezelőtt Leányfalu valóban falu volt. Azóta hajóval és busszal könnyen megközelíthető üdülőhely-jellegű villatelepü- léisé változott, ahol a szak- szervezeti és vállalati üdülőkön kívül művészek, írók, költők ízléses villái népesítik be a tájatMost, télutón félőn, fázósan szipognak a fák, s a termálfürdő felől meleg,, kénes illatot henlerget o hegy felé a felhő- pólyázta ég. A sokáig tartó télben a SZOT 120 személyes nészutasokkal és öregedő nyug. díjasokkal teli Panoráma üdülője jelzi csak az élet elevenségét, a gubbasztó egyhangúságból menekülést. A makrancos szélben elindulok megkeresni a Móricz- viilát, Leányfalu egyik irodalmi nevezetességét. A Móricz Zsig- mondról elnevezett főútvonal mellett-a most épült, modern postaépület szomszédságában, a Móricz közben könnyű rátalálni az üresen álló épületre. A székelykapu öreg fakilincse nyikorogva engedi be a betolakodót. A házakhoz vezető fapadlós járdán járva, pár méternyire az országúttól, téli dísz- telenségten áll a több házrészből összetett épület és hatalmas udvara. A hegy felé néző oldalon két felirat fogad, az egyiken: Palóc tér, a másikon: MÓRICZ ZSIGMOND SZOBA. Nem tudom, mit jelent a palóc téri megjelölés, a Mó- ricz-szoba ajtaja pedig lakattal zárva. Állítólag megszűnt már itt a Móricz-kiállítás, anyagát Budapestre vitték. A kíváncsiság ördöge nem hagy nyugton, bekukucskálok a félig lefüggönyözött sárga keretes ablakon: könyvespolc — tele könyvekkel és egy íróasztal- Itt írta volna Móricz sok-sok regényét, s innen küldte talán útjára rengeteg levelét, íróknak, költőknek, kiadóknak és szerelmes asszonyoknak? Minden bizonynyal. Móricz Virág könyvéből tudjuk, hogy Móricz Zsigmond kisújszállási diák korában hallott először Leányfaluról. Nagybátyja mesélt Gyulai Pálnál tett látogatásáról, és arról, hogy milyen szép gyümölcsöt hozott annak leányfalusi kertjéből. 1911-ben aztán Rózsahegyi Kálmán csábítására hajóval megérkeztek Leányfalura, ahol a part környékén — szemközt Pócsmegyerrel — legelők, nyirkos, turfás illatú fűzesek fölé a hegyoldalon cseres, tölgyes ősfák törtek ki a kékre. Móricznak nem tetszett ez a naptalan, nehéz levegőjű vidék. Séta közben azonban egy- szercsak meglátott egy hatalmas diófát. Beleszeretett szülőföldjének szent fájába, és a nagy diófa miatt megvette az egész kertet. Keresem, és köny- nyen meg is találom az azóta mór védetté nyilvánított diófát. Innen, a diófa árnyékából vitték el a Tanácsköztársaság bukása után Móricz Zsigmon- dot. „Egy forró nyári napon — írja Móricz Virág — két csendőr jött végig a kaputól a fák alatt a házig, és néhány perc múlva apánk, úgy, ahogy volt, nyári ruhában ment a feltűzött szuronyok között.” A falu közepén levő vaspántos magtár volt a börtön, ide zsúfolták be a forradalomgyanús embereket. Itt szorongott fél Leányfalu. Innen Szentendrére, majd Buda. pestre szállították Móriczot. A börtönből kikerülve visszatér, és hónapig ki sem mozdul Leányfaluról. Itt villan agyába: jó volna Dózsa Györgyről drámát írni, hisz 1514-ben Dózsa is éppen annyi idős, mint ő 1919-ben, és keresztes forradalma még addig sem tartott, mint a Tanácsköztársaság élete- Az Elfújta a szél a szöget című novellából tudjuk, hogy édesapja miként „vert össze” két nap alatt egy fabódét a kertben az eső ellen. Ez a bádogtetős fasufni még ma is megvan. Körötte kivágott fák rönkjei, repkényes díszfák, cserjék és virágok. Valamikor 1200 darab virág díszlett itt a kertben. Egy rozoga asztal ágaskodva néz a többször átalakított, bővített épületrészek sárga faoszlopaira, ablakzáróira. A főépület homlokzatán emléktábla ezzel a szöveggel: Itt élt és alkotott 1912-től haláláig MÓRICZ ZSIGMOND a magyar realista irodalom nagy mestere, hazánk demokratikus átalakulásának előhírnöke Éppen harminc évig alkotott itt a kor szívverését figyelő, önmagunk megismeréséért, megújhodásáért küzdő író. Visszatérek a vén diófa aló. Lombtalan, égre meredő csontos ágai fagyosan figyelmeztetnek: pár hónap múlva, ez évi szeptember 5-én 40 éve annak, hogy a diófás kert gazdája elment örökre az édenkertbe „hírvirágot szedni gyöngyös koszorúba”. A mogyorócserjéken bóbiskoló barkákat billeget a Duna felől áramló, tavaszt ígérő szél. A fákon evetkepár nevetve indázik fáról fára. A diófa körüli fűben őszről itt rekedt dió ropog a lábam alatt. Lehajolok, kettőt zsebre vágok belőlük talizmánnak. A virgoncszemű mókusok velem mit sem törődve az egyik fán mókásan moncsolják diózsákmányukat. TÓTH ISTVÁN A párducfoltos Vénuszpapucs a hazai és külföldi virágüzletek slágere