Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-13 / 71. szám
1982. március 13., szombat mmöntmt nqpiö 13 Megalakul a IHepmuiieszetí Egyesület területi szervezete Mint korábban már hírt adtunk róla, megalakult hazánkban a Népművészeti Egyesület, amely korábban Kézműves Céh néven kívánta tömöríteni a népművészeti és kézműves tárgyalkotókat. A Népművészeti Egyesület Baranya megyei területi szervezete március 20-án, szombaton délelőtt 10 órakor alakul meg a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályán, Pécsett, a Rákóczi út 15. szám alatt. Az alakuló közgyűlésére várják mindazokat az alkotókat, akik a népművészet kézműves hagyományainak fenntartásán és ennek szellemében a mai igények esztétikus kielégítésén fáradoznak: fafaragókat, szövőket, hímzőket, fazekasokat, bőrdíszműveseket, játékkészítőket, tojásfestőket — és még hosszan sorolhatnánk. Az országos egyesületnek valamint baranyai területi szervezetének célja elsősorban a tárgyalko- tós. Nemcsak a maga szervezte néprajzi, szakmai, technikai továbbképzésekre, a tapasztalatcsere, anyagbeszerzés, zsűrizés és értékesítés megoldására létrejövő érdekvédelmi szervezet, hanem olyan egyesület, amely tevékenységével szűkebb környezete esztétikai alakításában is tevőlegesen részt kíván venni. Az egyesület Baranya megyei területi szervezetének március 20-i alakuló közgyűlésén megbeszélik az egyesület célját, programját, a baranyai tevékenység lehetőségeit, és megválasztják a területi szervezet ideiglenes vezetőségét. Az egyesület helyi működését szakmai téren a Janus Pannonius Múzeum valamint a Baranya megyei Művelődési Központ támogatja. Magyar filmnapok Yörösmarton Bertolt Brecht Dobok és trombiták című színművét ma este mutatja be a Pécsi Nemzeti Színház. Rendezője: Vass Zoltán Ivón. A rendkívül sok szereplőt foglalkoztató darab első pécsi előadása magyarországi ősbemutató. Képünkön: Győri Emil és Sipos József a darab egyik jelenetében. Fotó: Proksza László Magyar barátsági filmnapok kezdődnek vasárnap délután Jugoszláviában, a szomszédos, magyarok lakta Vörösmart községben. A Baranya megye, valamint a Szlavónia—Baranya- régió közötti kulturális együttműködés keretében három magyar filmet mutatunk be Szlav vónia és Baranya mindenekelőtt magyarok lakta községeiben. Ezek a filmek a Pogány Madonna, a Vük és a Fogadó az örök világossághoz című játékfilm. A filmnapokra Horvátországba látogat a Pogány Madonna írója és főszereplője, Bujtor István színművész is. Ezen rendezvények keretében a MOKÉP 16 mm-es változatban magyar játékfilmeket ajándékoz a horvátországi magyar isko'áknak. Széles Judit textiljei Pécsett Ősz óta számos kiállításnak ad helyet a Pécs Városi Könyvtár Várkonyi Nándor fiókkönyvtára (Griffaton-ház), ahol tegnap óta Széles Judit textil- tervező-iparművész alkotásai fogadják a könyvtár látogatóit. Kiállítását tegnap délelőtt nyitotta meg Berták László, a Városi Könyvtár igazgatója, Pécs kulturális életének számos képviselője jelenlétében. Széles Judit textilképei, könyvborítói, illusztrációi gyakran kapcsolódnak irodalmi alkotásokhoz — ezen a kiállításon Ágh Isvtán: Struga Manó csöngölődzik című mesekötetéhez készített, kék-zöld-piros színű textilekből készített képeit láthatjuk. Az illusztrációk történetét így mondta el megnyitójában Berták László: — Van Makedóniában, a tengerszint felett, magas hegyek között egy nagyon mély, tiszta tó, az Onridi-tó. Ennek partján, egy kicsi városban, Strugában húsz esztendeje minden évben nemzetközi költőtalálkozókat rendeznek. Onnan, a költők városából dobbant férje meséjébe és Széles Judit vásznára Struga Manó, az eleven, játékos csodatevő, aki ha fejre áll, akkor is elbeszélő költészet. Azt meséli el, milyen csodálatos dolgok történnek álom és valóság határán . . . Ezeket a csodákat idézik meg Széles Judit .gyermekrajzokra készített textilgrafikái, aztán egy másfajta, mégis rokon világot jelentő faliképéi, a zsák- vagy lenvászon alapanyagra tett hímzett, festett, kötött, sodrott, varrott részek játékával. Gállos Orsolya Mától az IH-ban és a Liszt-teremben Egyetemi-főiskolai kulturális napok Szerte az országban e hónapban bonyolítják le az egyetemi-főiskolai kulturális napok területi döntőit. Amatőr együttesek tagjaként vagy egyénileg több mint négyezren mutathatják be tudásukat a KISZ KB és a Művelődési Minisztérium által szervezett programon. A dél-dunántúli felsőoktatási intézmények területi döntőinek színhelye Pécs. Szombaton és vasárnap lesznek a bemutatók a Pollack Mihály Műszaki Főiskola szervezésében. Szombaton tíz órától az Ifjúsági Házban néptáncosok és népzenészek, 13 órától a Liszt-teremben kórusok, énekes szólisták, míg 14 órától az IH-ban vers- és prózamcfhdók mutatják be tudásukat. Vasárnap délelőtt 10-kor a zenekarok, hangszeres szólisták és pol-beat énekesek lépnek fel, míg az IH-ban 10 órától estig, szinte megszakítás nélkül irodalmi színpadok és színjátszó csoportok szerepelnek. Remélhetően nagy számú közönség előtt, mert a pécsi egyetemek és főiskolák hallgatói közül is sokan lépnek fel valamennyi művészeti ágban. Figyelemre méltó az a néhány együttes (így például a POTE irodalmi színpada vagy a PMMF jazzquartettje) és szólista, aki leendő hivatásukhoz nem közvetlenül kapcsolódó művészeti ágakban szerepelnek. A bemutatókat díjmentesen tekinthetik meg az érdeklődők. Bozsik L. Búcsú a néphadseregtől A hadkötelezettség felső korhatárát elért férfiakat búcsúztattak tegnap délelőtt Pécsett, a Helyőrségi Művelődési Otthonban a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága és a Baranya megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság szervezésében. A megyei központi ünnepségen a HM és a BM állományába tartozó, 1921-ben született tiszteket, illetve 1926-ban született legénységet, tiszthelyetteseket és zászlósokat köszöntöttek. Az ünnepi állománygyűlésen a Himnusz elhangzása után Simon János ezredes, Baranya megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok üdvözölte a megjelenteket, majd egy általános iskolás kislány szavalata következett. A bensőséges hangulatú ünnepségen Halas Ilona, a HNF Baranya megyei Bizottságának titkárhelyettese mondott beszédet, búcsúzott a hadkötelezettség felső korhatárát elért férfiaktól. Szólt egyebek mellett arról, hogy ez a generáció átélte a magyar történelem talán legviharosabb időszakát, cselekvő részesei voltak a mai életünket meghatározó eseményeknek, s kiemelte, hogy az ünnepségen jelenlévők között is sokan aktívan részt vettek az új szellemű, demokratikus hadsereg kialakításában. Beszéde végén megköszönte az eddigi szolgálatukat, helytállásukat, s életükhöz további sikereket kívánt. Ezt követően Nagy István alezredes felolvasta Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter parancsát, majd Simon János a Honvédelmi Érdemérem kitüntetést nyújtotta át Krivanek Józsefnek és Tóth Józsefnek, több évtizedes kiemelkedő szolgálatukért. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Tegnap Szigetváron és Komlón is ünnepség volt: mindkét városban a hadkötelezettség felső korhatárát elért legénységi állományt búcsúztatták. R. N. Megújult a cölöpház a hévízi tófürdőn Befejező szakaszához érkezett az Európa-szerte ismert hévízi gyógyfürdő 1975-től tartó rekonstrukciója. A strandfürdő épülete és a kabinsor után a tó közepén facölöpökön álló — ezerhatszáz négyzetméter alapterületű — főépületet is újjáépítették. Ez a teljesen fából emelt, fazsindellyel fedett építmény a tófürdő legértékesebb épületegyüttesében, a reumás betegeket gyógykezelik: kupolái alatt ugyanazokkal a gyógyászati szolgáltatásokkal — fürdés, masszázs, iszappakolás, torna, súlyfürdő — várják a rászorulókat, mint a hévízi Állami Gyógyfürdő Kórház fedett fürdőjében. A víz fölé emelt gyógyászati épület első részét már birtokba vették a rászorultak: Hévíz az eddiginél több reumával bajlódó beteget is fogadhat. A hévízi tófürdő újjávarázsolása a tervezett ütemben halad, a felújítások, parkosítások 1983-ban fejeződnek be. FILMJEGYZET A siker titka Vannak filmrendezők, akik számunkra érthetetlen módon sikerre vágynak — ennek érdekében még attól sem riadnak visz- sza, hogy szórakoztassanak. A francia Claude Zizi például egy francia kimutatás szerint kilenc filmjével szerepel a legnagyobb anyagi sikert elért 50 film listáján. „Hű marad a direkt mozihoz, ami elbátortalanítja a kritikusokat és örömet okoz a nézőknek." — írja például a Ci- néma kritikusa az Éretlenek című mozijáról. Déhát mi is a siker titka ebben a bizonyos direkt moziban? Kétségkívül a témaválasztás a legfontosabb; olyanra van szükség. amit nem kell különösebben magyarázni. A néző hozza magával a nézőtérre a témával kapcsolatos ismereteit, elég legyen a vásznon csak utalni valamire, hogy létrejöjjön az azonos hullámhossz filmkészítő és filmfogyasztó között. A világon talán már nincsen olyan ország, ahol ne lenne kötelező az iskolába járás — az iskola és környéke tehát olyan téma, amiről már mindenki hoz magával élményeket a nézőtérre is, legyen az a nézőtér Új- Zélandban vagy Alaszkában, Franciaországban vagy Magyar, országon. (Nálunk például szabályosan megbukott a Mondas- ty Blaise című film Monica Vit- tivel a főszerepben. Nem is csoda, hiszen a Jomes Bond-fil- mek remek paródiája volt ez a film, de eredeti Bond-filmet nem játszottak a honi mozik — nem volt mire utalnia.) Az iskola azért is jó helyszín egy szórakoztató filmnek, mert a moziba járók túlnyomó többsége az egész világon a fiatalok közül kerül ki. Különösen érdemes egy olyan oktatási intézményt választani, ami eltér az átlagostól, azzal például, hogy valamennyi növendéke megbukik az érettségin. (Nem is oly légből kapott az ötlet, annak idején az egyetemen az új tanszékvezető új módszereket hozott, s az írásbeli vizsga eredményhirdetése a következőképpen zajlott: A-tól T-ig -elégtelen, Tóth elégséges, T-től Z-ig elégtelen.) De az iskola azért is jó téma, mert a moziba betévedt felnőttek is jót derülhetnek — gondoljunk csak az érettségi találkozókra, ahol meglett család, apák és ősz matrónák csapdos- sák térdüket, nevetve újra a régi csínyeket és a tanárok bogarait. Persze a téma önmagában még nem jelent igazi sikert — önfeledt kacagást, vagy elérzé- kenyült sírást (egy hete éppen ezen bánkódtam az Anna kapcsán). Kell hozzá egy, a szakmáját nagyon jól tudó rendező, akinek van elég ötlete, vagy ha nincs, nem szégyell másoköt megfizetni ezért. Claude Zizinek volt elég ötlete, főképp a régóta bevált helyzetkomikum terén, ami jellegénél fogva ,,moziszerű”, azaz látványos. A képtelen szituációkat is apró jelzésekkel teszi hitelessé — amire tehetségtelenebb kollégái negyedórákat pazarolnak, azt ő elintézi egy villanással: elég csak megemlíteni, hogy a munkanélküliség a fiatalokat sújtja főképp Franciaországban, hogy elhiggyük, miért nem akar leérettségizni egy egész osztály. Az Éretlenek című film remek szórakozás. b. I.
