Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-12 / 70. szám
6 Dunántúlt Ilcrplo 1982. március 12., péntek ■ ' - "i ..... A mecseki szén útja Dunaújvárosig A kokszszén ára nő a világpiacon, ráadásul egyre nehezebb beszerezni. Egyebek között ezért is jelent felbecsülhetetlen népgazdasági értéket a mecseki feketeszén minden tonnája, sőt minden kilogrammja, még akkor is, ha komoly összegű anyagi ráfordítással nyerhető ki belőle a koksz-előkoncentrátum. Közismert, hogy hazánkban csak a mecseki ásványkincs alkalmas a kitűnő minőségű kokszszén előállítására, nélkülözhetetlen alapanyag a Dunai Vasműben. A komlói és a pécsi szénelőkészítőben szinte mindig napirenden a „házi erőből" történő műszaki fejlesztés kérdése, hogy még jobb előkoncentrátumot biztosítsanak a Vasmű kokszvegyészeti gyáregységének, ahol tovább „dúsítják” a mecseki szenet. A legideálisabb az lenne, ha már tőlünk kész kokszszén kerülne a Vasműbe, erre még csak a pécsújhegyi előkészítőmű képes. A mostani technika-oldalon azt akarjuk érzékeltetni, hogy mindhárom szénelőkészítő helyen milyen hagyományos és főként új technikai, technológiai megoldásokat alkalmaznak, mit tesznek a még jobb kokszminőség érdekében. A teljes műszaki, gazdasági egymásra utaltság jól nyomon követhető a szerzők írása alapján.--------------------------------------------¥ ----------------------------------------------A komlói szénelőkészítő saját erőre támaszkodik Ahhoz, hogy a szénelőkészítés bonyolult folyamatába betekintést nyerjünk, meg kell ismernünk a szeneink fizikai és kémiai tulajdonságait, jellemzőit. Ilyenek: 1. — a kéntartalom, az illótartalom, mely adott és rajta változtatni nem tudunk. 2. A sülőképesség és nedvességtartalom, melyet homogenizálni tudunk. 3. Ide tartozik a szemnagyság összetétele és a hamutartalma, amelyeket meg tudunk változtatni. Feladatainkat a Dunai Vasmű által szabott követelmények határozzák meg alapvetően. A komlói szénelőkészítő üzemben a különböző telepek szeneit azért kell kevernünk, hogy homogén elegyet kapjunk. A szemnagyság szerinti szétválogatás közvetlen befolyásolja a szérgépeken a dúsitást, illetve a kokszszén mennyiségét. A bányákból kikerülő nyers aknaszenet először egy 200 milliméteres rácson választjuk szét, ahol a 200 milliméter feletti rész - amely zömmel kísérőkőzet - a meddőhányóra kerül. A további szemnagyság szerinti elválasztást a 8x8 milliméteres szitanyílású binder- szitákkal végzik. A 0—8 milliméteres szemnagyságú szén egy része a Rhéwum szitákra kerül, ahol az 1 milliméter alatti szemnagyságé porszén egy részét vesszük ki a további előkészítésre kerülő szénből. A hamutartalom csökkentése az előkészítés legfontosabb feladata. A 0—8 mm-es szenet a Martiny-féle légszérgépekkel dúsítjuk, míg a 8 mm felettieket a nehézszuszpenziós eljárással. Az utóbbi az előkészítés ismert technológiái közül a legmodernebb. Az elválasztás határát a kívánalmaknak (a fogyasztók igényeinek) megfelelő sűrűségre beállított folyadék biztosítja. A 8 mm feletti szemnagyság további szétválasztása során keletkezik: a darabos, a dió-, a mogyoró- és a kovácsszén. Legnagyobb gondot a 8 mm alatti szemnagyságú szén előkészítése jelenti. Ugyanis a bányaüzemekben kialakított koncentrált munkahelyek egyre nagyobb gépesítése, a kedvezőtlen geológiai viszonyok a feldolgozásra kerülő szén ap- rózódásához és egyben hamu- tartalmának növekedéséhez (meddő morzsolódik) is vezethetnek. A szálló szén- és kőpor okozza a szilikózist, hogy ezt megakadályozzák, a szénport nedves úton lekötik, a szénfalakat injektálják. Eredményeként megnövekszik a feldolgozásra kerülő szén nedvességtartalma. Ez rendkívül gátolja a száraz osztályozás és dúsítás folyamatát. Az aprószenek nedvességének megnövekedése miatt az aprószén és a meddőszemek összetapadnak. Műszaki fejlesztéssel, újítások sorozatával sikerült olyan változásokat végrehajtani, mint a hengeres szén feladódob, bunkerek átalakítása, féltermék, meddő kihordok félautomatikus termékkihordása stb. Ezekkel a változtatásokkal javítottuk a gépek dúsítási hatásfokát még magasabb nedvességtartalom mellett is. Különféle átalakításokat, korszerűsítéseket tervezünk dúsítóberendezéseinken, hogy saját erőforrásból a dúsítás hatásfokát tovább növeljük. Kísérleteket végzünk a nyugatnémet gyártmányú Wedag-szérgépen és az izotópos gyorshamu-meg- határozón. Le akarjuk cserélni a nagy binder-szitákat, és további Rhewum szitákat helyezünk üzembe. Mindezzel javítjuk a szemcseelválasztás zártságát és élességét, közvetve a dúsítást. Nem számíthatunk a jelenlegi 40-42 százalékos hamutartalmú nyers aknaszén minőségének a javulására és a nedvességének a csökkenésére sem. Keressük a lehetőségét a szérgépek teljes technológiai automatizálásának. Popovics József oki. gépészmérnök, üzemvezető A Dunai Vasmű kokszvegyészeti gyáregységében az indulás éveiben kb. 15-fajta szénből állítottuk össze a kokszolható elegyet- Jelenleg csak 4- fajta szénből készítjük, 50 százalékban hazai (komlói, pécsi), 50 százalékban külföldi (cseh és szovjet) szén felhasználásával. A beérkező komlói szén hamutartalma 27-29 százalék, ezt a hamutartalmat kell csökkenteni kb. 10 százalékra. A mecseki szenek nagyon jó sü- lőképességi és kokszolhatósági mutatóval rendelkeznek, hamu- tartalmuk és kéntartalmuk viszont a többi felhasznált szenekhez képest magasabb. A kéntartalom csökkentésére — jelenlegi ismereteink szerint - reális lehetőség nincs, így a nemzetközileg elfogadott 1 százalék alatti kéntartalmú koksz helyett a Dunai Vasműben 1,5 —1,6 százalék kéntartalmú kokszot, állítunk elő. Az üzemindulás óta a komlói szén hamutartalma fokozatosan emelkedett és emiatt az utóbbi időben 1 tonna komlói félkon- centrátumból csak 470—490 kg kamrába tölthető koncentrátu- mpt tudunk előállítani az 510 -530 kg melléktermék termelése mellett, amelyet az Erőműben használunk fel. Célszerű lenne a pécsi szén hamutartalTeljes automatizáció - számítógépes vezérlés A pécsi szénelőkészítő közvetlenül a kihónak dolgozik mabb szemnagyságú nyersanyagból is kohókokszszén készülhet. A második ütemben több mint kétszeresére nő meg a teljesítményünk és a vállalat teljes termelését, azaz a rul a karbantartó szakmunkásokra. Egyrészt sokkal értékesebb, drágább és érzékenyebb gépek zavarmentes üzemét kell biztosítanunk, másrészt ki kell alakítanunk egy ma még Működés közben az egyik kokszszén-koncentrátum lemosó szita a pécsi szénelőkészítőben Läufer László felvétele A Mecseki Szénbányák két szénelőkészítőműve közül a pécsi közel 70 éves. Ez alatt az üzemet már háromszor átépítették, és mindig a kor színvonalának megfelelő, leamoder- nebb technológiát valósították meg. Az utolsó rekonstrukciótól, 1965-től kezdve tud az előkészítőmű a nyersszén egy részéből — a 0,5-12 mm-es szemnagyságosztályból — egy olyan minőségű kokszszenet előállítani, amit kohókoksz gyártására közvetlenül, további dúsítás nélkül fel lehet használni. A kokszszenet előállító technológia még ma is olyan korszerű, hogy az ezredfordulóig tartó távlati terveinkben nem szerepel ennek megváltoztatása. Az üzem a néhány évvel ezelőtti közelmúltig szinte csak önmagával volt versenyben. Az ország három szénelőkészítőműve közül a legjobb technikai berendezésekkel rendelkezett. Azóta egy pár üzem épült, illetve épül az országban, de ma is sikeresen törekszünk arra, hogy műszakilag is, külső környezetünkben is az élen maradjunk. A műszaki gárda, a sok kiváló újító lépésről lépésre végigvizsgálta, elemezte a technológiai folyamatot, ennek végeredménye az lett, hogy villamos energiát is, és a többi energia felhasználását is számottevően csökkentettük. Évente körülbelül másfél millió tonna szenet és mintegy tízmillió tonna vizet kell megmozgatni. Olyan belső átszereléseket és kapcsolásokat végeztünk el a technológiai láncban, hogy az egyszer már felemelt anyag felülről lefelé, csak a legszükségesebb újraemelésekkel haladjon, s így jó néhány százalékkal csökkenthettük az anyagmozgatás energiaigényét. A Mecseki Szénbányák a közeli években igen nagy fejlesztés előtt áll. Ennek elsődleges célja, hogy a Dunai Vasművet a jelenlegi évi 480 000 tonna kokszszén helyett az 1980-as évek közepére 670 000 tonnq.- val, a 90-es évek elejére évi 900 000 tonna kokszszénnel lássa el. Az egész vállalatra kiterjedő nagy beruházási programon belül elsőnek valósul meg a pécsi szénelőkészítőmű újjáépítése. Jelenleg a nyersszénnek csak a 0,5—12 mm-es szemnagyságú részéből állítunk elő kokszszenet. A rekonstrukció első ütemének elkészülte után olyan berendezésekkel egészül ki a technológia, amelyekkel a 12 mm-nél durvább és a 0,5 mm-nél finokomlói bányákét is itt fogják feldolgozni ugyanolyan technológiával, mint amilyen az első ütemben épül meg. Ez az új előkészítőmű teljesen automatizált lesz, a diszpécserközpontból irányítják, kis számítógéppel vezérlik. Ma a szén feldolgozása — minimális kivételtől eltekintve - emberi kéz érintése nélkül történik, a dolgozók a gépeken csak a szükséges beállításokat végzik el. A holnap szénelőkészítőműve emberi beavatkozás nélkül üzemel, a dolgozók csak ellenőrzik a rendszer helyes működését. Az üzemben a munkások átrétegződésére kerül sor. A gépkezelők száma — az egyedi gépek darabszámának jelentős megszaporodása ellenére — csökken, talán a második ütem befejeztével éri el a mai szintet. A szakképzettségük, szakmai hozzáértésük viszont jelentősen növekszik. A mainál nagyobb feladat hócsírájában sem meglévő műszertechnikus, elektronikus szakembergárdát, amelyre az egész automatika felügyeletét rá lehet bízni. A dolgozók és vezetők átképzését - pontosabban kiképzését — kisebb részt modern külföldi üzemekben hosszabb-rövidebb tanulmányutak segítségével végezzük, nagyobbrészt, és ez a sokkal jelentősebb, az építkezés ideje alatt, annak minden fázisát nemcsak figyelemmel kísérjük, de részt veszünk benne. Úgy kell mindent ismernünk, mint a tenyerünket. Remélhető, hogy a szakértő szerelők egyike-mási- kának megtetszik az új létesítmény és annak beindulása után itt marad dolgozni. Ha mindez elkészül, akkor az addigra 75 éves üzemünk újra megfiatalodik és Európa egyik legkorszerűbb szénelőkészítőműve lesz. Dittrich József üzemvezető Import helyett hazai kokszszén Dunaújvárosban megfelel a mecseki szén mát is tovább csökkenteni, mert a jelenlegi 11 százalékos hamutartalmú koncentrátum 14,5 százalékos hamutartalmú kohókokszot biztosít. A nemzetközileg elfogadott hamutartalom a kohókoksznál max. 10 százalék. A komlói szén hamutartalmának jobb hatásfokkal való csökkentése érdekében az ülepítőgépes technológiát nehézszuszpenziós technológiával váltottuk fel. A jól kokszolható szenek mennyisége a világon csökken, ára növekszik, beszerzésük egyre nehezebb. E körülményeket mérlegelve elhatároztuk, hogy tisztán hazai szénből (80 százalék komlói, 20 százalék pécsi szén) nagyüzemi kísérletet folytatunk, hogy megvizsgáljuk, lehet-e tisztán hazai szénből a kohászat részére megfelelő minőségű kohókokszot előállítani. Továbbá a hazai szénből gyártott kokszot milyen módon tudja a kohászat a nyersvasgyártás technológiájában felhasználni. A kísérleteket 1981 első negyedévében végeztük el, és azt tapasztaltuk, hogy a hamutartalom és kéntartalom növekedett. A kohókoksz egyéb minőségi paraméterei á korábbi időszaknak megfelelően alakultak. De javult a kohókoksz minőségének egyenletessége és a nagyolvasztóban különösebb nehézség nélkül fel tudták használni a hazai szénből gyártott kohókokszot. Reális lehetőség nyílott arra, hogy nagyobb meny- nyiségben használjunk fel hazai kokszolható szenet. Ismereteink szerint az 1985-ben belépő új kapacitás szénellátását a mecseki fejlesztés nem biztosítja. Szükségesnek tartjuk, hogy a liászprogramban 1990- re meghatározott 900 kt. kamrába tölthető kokszolható szén korábban rendelkezésünkre álljon. A kokszvegyészeti gyáregység termelő berendezései 26 éve üzemelnek, és már alig tudják kielégíteni a technológiai igényeket. Ezért a kokszolói nagyberuházás egyik célja, hogy megvalósuljon az új szelektív szénelőkészítés, korszerű, nagy kapacitású, automatizált kemenceblokk létesüljön. A jelenlegi nedves kokszolás helyett száraz kokszolási technológiát alkalmazzanak. Korszerűsödik az ammónia és kénhidrogén kinyerése, megvalósul a biológiai szennyvíztisztítás. Az új technológia lehetővé teszi a hazai kokszolható szén nagyobb mennyiségben való felhasználását, a jelenleg importált szén mennyiségének csökkentését. Gerencsér Pál kokszvegyészeti gyáregységvezető Ásványelőkészítő szakmunkástanulók A Mecseki Szénbányák Komlói Szénelőkészítő üzeme ásványelőkészítő bányaipari szakmunkásképzést szervezett. Több éves előkészítő munka után a múlt év őszén két párhuzamos osztályban 62 fő részvételével megkezdődött a képzés, ilyen irányú képzés eddig még csak az ércbányászat területén valósult meg. üzemünkre is érvényes, hogy a legkorszerűbb berendezések, technológiai rendszerek sem üzemeltethetők kellő hatékonysággal munkájukat értő és szerető szakemberek nélkül. Még fokozottabban jelentkezik a szakképzettség igénye akkor, amikor egyes területeken nem a legkorszerűbb berendezésekkel szeretnénk jó eredményeket elérni. A karbantartásban dolgozó szakemberek, műszaki vezetők egyik legnagyobb gondját és az üzem különböző részlegei között meglevő feszültségek legfőbb forrását a gépápolások, gépkezelés szakszerűtlenségéből adódó üzemzavarok jelentik. Különösen élesen merül fel ez a kérdés akkor, amikor nagy értékű berendezések meghibásodása és vele együtt egész technológiai folyamatok üzemzavara következhet be. Régi dolgozóink sokszor saját kárukon tanulták meg, hogyan lehet a rájuk bízott berendezések, technológiai egységek üzemvitelét biztosítana Fiataljaink jó része szeretne egyi'P többet tudni üzemünk berendezéseiről, gépeiről, technológiai rendszereiről. Az üzem különböző szakterületein dolgozó mérnökök, technikusok nemcsak szoros értelemben vett munkaterületükkel összefüggő tananyagok oktatását vállalták. Külső segítség nélkül oldottuk meg olyan alaptárgyak oktatását is, mint a matematika és a fizika. Külön gcndot okozott a szénelő- készítés szakmai tananyagának kidolgozása, előkészítése. A mintegy 200 oldalnyi tananyag közel egy év alatt készült el. Módszertani segítségként felhasználtuk az ércelőkészítő üzemek számára írt tankönyvet. Magyar nyelvű irodalmi tanácsként egyetemi tankönyvek és 15—20 évvel korábban kiadott technikumi tananyag állt rendelkezésünkre. Nagy tisztelettel tanulmányoztuk a magyar ás- vónyelőkészítés világhírű kutatatók Martiny Károly és Tarján Gusztáv egyetemi tanárok munkáit. Felkutattuk az elmúlt 10 év szakirodalmi anyagát, 30—35 műszaki könyvet és több tucatnyi folyóiratanyagot tanulmányoztunk át. Különösen sokat tanultunk a szovjet és a német szénelőkészítés jelenlegi helyzetének megismeréséből. Az eddig kitartó hallgatóknak minden reményük megvan a sikeres szakmunkásvizsga letételére. A 62 fős induló létszámból jelenleg 44 fő rendszeres hallgatója van az előadásoknak. Králik István gépészeti vezető, Komlói Szénelőkészítő üzem Az oldalt összeállította: CSUTI JÁNOS
