Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-10 / 40. szám

1982. február 10., szerda Dunántúlt napló 5 Nagyszerű eredmények 1981-ben Zárszámadó közgyű lések Megduplázták a nyereséget Majson - Több sertést adott a háztáji a belvárdgyulai tsz-ben Kedden a majsi és a belvárdgyulai tsz-ben tartották meg a zárszámadó közgyűlést. Mindkét helyen kitűnő eredményekről szá­moltak be, de a gondokat is számba vették és ezek alapján ha­tározták meg az ez évi feladatokat. Mozi és számos rendezvény Gyakorlatias közművelődési program várható a Nevelési Központban A mezőgazdasági könyvhónap rendezvényei Baksán A boksái „Ezüstkalász'' Ter­melőszövetkezet, a helyi ta­nács és a művelődési ház kö­zös rendezésében mezőgazda- sági könyvkiállítás nyílt tegnap délután Baksán. A kiállítás megnyitója egyben a mező- gazdasági könyvhónap boksái eseménysorozatának ünnepé­lyes megnyitója is volt. A Mű­velt Nép Könyvterjesztő Válla­lat és a Kossuth Könyvkiadó könyveiből mintegy 30 000 Ft értékű olvasnivalót mutat be a kiállítás három héten át Boksa, Ócsárd, Téseny, Kisdér, Tengeri és Siklósbodony községek lakos­ságának. A könyvhónap ren­dezvényeinek keretében feb­ruárban több nagyüzemi és háztáji mezőgazdasági tevé­kenységet segítő ismeretterjesz­tő előadást is szerveznek Bak­sán. Cukorrépa- kemizálási és -termelési tanácskozás A cukorrépa sok táplálék­anyagot adó, egyik legfonto­sabb szántóföldi ipari növé­nyünk. A termesztése azonban csak akkor jövedelmező, ha a kényes növény valamennyi igé­nyét a lehető mértékben kielé­gítik — hangsúlyozták a szek­szárdi Babits Mihály megyei Művelődési Központban teg­nap, kedden rendezett dunán­túli tanácskozáson, amelyen a cukorrépa termelésének és ke- mizálásának gazdaságos, haté­kony módszereit tárgyalták meg. A Tolna megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állo­más, Agroker Vállalat és a KS2E Szekszárdi Növényterme­lési Rendszer által szervezett ankéton százötvennél több irá­nyító és gyakorlati szakember, köztük az ország cukorgyárai­ból, növényvédelmi és agroké­miai állomásairól, Agroker-vál- lalataitól és vegyészeti gyárai­tól, vett részt. Részükre a cu­korrépa növényvédelmi problé­máiról dr. Virág János, a Cu­kortermelési Kutató Intézet szolnoki osztályvezetője, a gya­korlati tapasztalatokról Havasi Jenő, a Fejér megyében levő lajoskomáromi Győzelem Tsz főagronómusa, a jövedelmező­ségi kérdésekről Kiss József, az Ercsi Cukorgyár főosztályveze­tője, a cukortermelés új, komplex módszeréről dr. Szirtes Viktória, a Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetem főmunkatár­sa, a cukorrépa gyomirtásának időszerű problémáiról pedig dr. Kádár Aurél, a MÉM főelőadó­ja tartott átfogó tájékoztatást. Az ankéton elhangzott — dr. Nagy Elemér, Tolna megyei növényvédelmi igazgató részé­ről is - az, hogy a cukorrépát a mag csírázásától kezdve, ter­mésének megérleléséig sanyar­gató sokféle betegség, állati és gombakórtevő, a gyom ellen kell rendszeresen védelmezni. Ennek a lehetőségei adottak. Hangoztatták, az agrotech­nikai védelem lehetőségein be­lül döntő a jó csírázási erély- lyel bíró vetőmagvak kiválasz­tása, ezek növelik a növény el- lenóllóképességét fiatal korá­ban a károsítókkal szemben. Ismételten hangsúlyozták a megfelelő időbeni talaj- és jó magágy-előkészítés fontossá­gát, a szakszerű talajfertőtlení­tést. A tanácskozáson felhívták ar­ra is a figyelmet, hogy az idén különösen a drótféreg-fertő- zöttség, továbbá a vetési ba­golylepke, a répabolha és a le­véltetű veszélyesnek mutatkozó kártételének megelőzésére ké­szüljenek fel idejében a gazda­ságok. Ballabás László Majson a 800 tsz-tag meg­duplázta a tavalyi nyereséget és most több mint 20 milliót könyvelhettek el. Az egy sze­mélyre jutó jövedelem majdnem 53 000 forint. A növénytermesz­tés kiemelkedően szép eredmé­nyeket nyújtott, így a hektáron­kénti hozam kukoricából 92, búzából 61, hibrid kukoricából 51 mázsa. Továbbra is nagy hangsúlyt fektetnék a hízómar­hatartásra, nemrég 150 állatot helyeztek ki bérbe a háztáji portákra. Ezenkívül korszerűsí­tették a sertéstelepet, s felépült egy Bábolna-típusú szárító. Idén pedig egy takarmánykeve­rő és egy magtár átadására kerül sor. Még elmélyültebbé akarják tenni a termelőkapcso­latot a Bólyi Mezőgazdasági Kombináttal a vetőmagtermesz­tésben, a lippói tsz-szel viszont a takarmánygyártásban. A belvárdgyulai Közös Út Tsz nyereséqe majdnem 30 millió forint, míg az egy dolgozóra számított személyes jövedelem 52 000 forint, 6 ezerrel több, mint tavaly. Vitek Pál elnök beszámolójában kiemelte a gazdaságos termelés fontossá­gát, azt, hogy a jelenlegi nye­reséget csak akkor tudják meg­ismételni, ha a mostani 155 milliós termelési értéket leg­alább 10,—15 százalékkal növe­lik. (A termelési érték 1'980-ban 136 millió forintot tett ki.) A hozamokat pedig úgy kell emel­ni, hogy a költségek ne növe­kedjenek túlzottan. Tavaly jó volt a kukoricaátlag, javult a zöldségágazat, nőtt a zöldbab területe. Több sertést értékesítettek, főleg a háztáji gazdaságok közreműködésével, és ami örvendetes, hogy a hús minősége méq kitűnőbb lett. Az egy kiló hús előállítására for­dított költség összege pedig tovább csökkent, A sertéstelep rekonstrukciója nemrég befeje­ződött, és ennek eredményeként még idén várható, hogy a je­lenleginél 2500-zal több hízót adnak el. Az idei tervek között szerepel, hogy az asszonyoknak a téli időszakra is biztosítanak munkát. A Baranya megyei Húsipari Vállalattal fognak együttműködni: a tsz-tagok sza­Az a név, hogy „Csarnok”- étterem talán némi zavart okoz. Sokkalta egyértelműbb így:Sa-~ láta-bár. Erről azután sok pé­csinek jut eszébe a vásárcsar­nokban levő, nem egyértel­műen jó hírnévnek örvendő vendéglátóhely, ahonnan tarka történetek kelnek lábra. Mint amilyen volt például a decem­ber 8-i is. Képzeljünk el egy nagyobb, az elfogyasztott alkoholtól fö­löttébb felszabadult társaságot, akik — annak ellenére, hogy egy 10 éves kislány is volt az asztalnál — már annyira felön­töttek a garatra, hogy a pincér nem is akarta őket kiszolgálni. Mi több: javasolta nekik, men­jenek haza. Legalábbis el a .Salátából. Kapóra jött egy rendőri ellenőrzés, s a történet itt kezd igazán fordulatossá válni. Kolompár Arankának sehogy- sem tetszett az intézkedő rend­őr felszólítása. Úgy kellett — kislányával együtt — a részeg nőt kitessékelni a Salátából, lonnát készítenek elő, illetve füstölnek. Ebben az évben egy új gépjavítóműhelyt is kialakí­tanak. Különösen érdekes, tulajdon­képpen ritkaságszámba menő kiállítás nyílt tegnap este az új- mecsekaljai BÉV-klubkönyvtár- ban: Petschnig Frigyes pécsi üvegesmester üyegmozaik-kiál- lítása. A mester műveiből be­mutatott mintegy 40 sajátos technikájú, színpompás alkotás egyértelműen azt bizonyítja, hogy az iparosmesterség egy bizonyos szint felett mór művér szét. Petschnig Frigyes munkássá­gával a családi hagyomány folytatója, hiszen apja is neves üvegesmester volt Pécsett: mű­helyét 1911-ben alapította vá­rosunkban. Fia tőle tanulta a este fél 9-kor. Az utcán is „ver­te a dilit”, olyannyira, hogy utána szaladt testvére, az ugyancsak magyarsarlósi Ko­lompár Gyula miközben húga azt ordította, ho<)y „öngyilkos leszek ...", és „Belevágom ma­gam a kirakatba!". Persze, nem tette, de lelkiállapotára — legalábbis arra, amit a kiabá­lása diktált — öccse azonnal „szinkronba hozta magát”, s nekitámadt a rendőrnek. Hiva­talos személy elleni erőszak, egy jobbkezes nyomán... Volt ott minden. Lekevere­dett az utcára az egész társa­ság, s amíg az ott szolgálatot ellátó rendőr törzsőrmester — riasztólövéseket követően — Ko­lompár Gyulát kergette, a mó­Nyilván sok kertvárosi lakos várja már a Nevelési Központ főépületének: a művelődési há­zat és könyvtárat magában fog­laló épületnek a megnyitását. Nem kevesebbet remélnek ettől, mint hogy — hosszú idő után — lesz hol szórakozniuk, művelőd­niük: szép környezetben tud­nak majd véleményt, gondolatot cserélni, könyveket forgatni, ze­nét hallgatni, nyelvleckét mag­nókazettára venni —, hogy csak mesterséget, majd műhelyének vezetését is átvette. Petschnig Frigyes 1952-ben alapítótagja volt a Pécsi üveges és üveg­csiszoló Szövetkezetnek és nyugdíjba vonulásáig szakokta­tóként tevékenykedett az 500- cs Ipari Szakmunkásképző In­tézetben. A mostani kiállításán szereplő művek egyben az üve­gesmesterség legkülönfélébb formáival is megismertetik a látogatót. A kiállítás február 9-től 27- ig tekinthető meg a BÉV klub­könyvtárában: Szántó Kovács János u. 1. BÉV Szálló, ,,B"- épület. sik rendőr csak a könnyfakasz­tó spray használatával tudta az ugrabugráló társaságot le­csendesíteni. A vehemens öccsöt — aki a karácsony előtti fenyővásár során felhalmozott fák sötét árnyékában egy zse­béből előrántott szerszámmal fenyegette meg a rendőrt: „Ki­ontom a beledet!” — előállítot­ták. A Pécsi Városi Bíróság gyorsított eljárásban 1 év és hathónapi szabadságvesztésre ítélte, hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt. Az el­ítélt fellebbezett, másodfokon a Megyei Bíróság tárgyalja majd az ügyét. Eddig az egyik oldal. A má­sik: a társaság tagjai közül ketten feljelentést tették az in­néhány lehetőséget említsünk a közművelődési lehetőségekkel eddig nemigen bővelkedő Kert­városban is. A Nevelési Központ persze — mintegy 3000 gyermek okta­tásán, gondozásán túlmenően — eddig is (mostani lehetősé­geihez képest) sokat tett az igé­nyek felkeltéséért, kielégítéséért. Októbertől szervezetten működ­teti közművelődési kiscsoport­jait, az ún. műhelyeket. Azaz: támogat, istápol vagy hatvan­fajta tevékenységet, köztük pl. két ifjúsági klubot és egy Szü­lök klubját is. Rendszeresen megtartják az említett műhe­lyek „nyitott napjait”. Ezek azt szolgálják, hogy a bennük mű­velt sokféle tevékenységhez ked­vet kapjanak mások is: első­sorban a szülők, a felnőttek. Milyen lesz az intézménynek a központi épület — várhatóan augusztus 20-ón történő — ün­nepélyes átadása utáni; az ed­diginél nyilván még átfogóbb, széleskörűbb programja? Erről tartottak tegnap megbeszélést az érdekelt szakemberek — töb­bek közt a Népművelési Intézet munkatársai — a Nevelési Köz­pontban. A tervek, elképzelések szerint az új kertvárosi műve­lődési ház meg fogja oldani az ilyen intézmények hagyomá­nyos feladatait is, tehát lesz benne pl. mozi, hangverseny és (kamara jellegű) színházi elő­adás. Az emeleten helyet fog­laló könyvtár kellemes, otthonos olvasótermekkel és gazdag vá­lasztékkal várja majd a köl­csönzőket Az intézmény vezetői gondol­nak azonban olyan feladatok­ra is, amelyekkel eddig csak alig néhány településen pró­bálkoztak a népművelők. Egy­részt igen széles körű „szolgál­tató profilt” alakítanak ki, amely kielégíteni hivatott a la­kosság számos szükségletét az utazási, irodától a jogi tanács­adáson keresztül a legváltoza­tosabb gyakorlati igényekig (esti gyermekmegőrző, „min­dentudó” információs iroda stb.) Másrészt olyan gazdasági munkaközösségeket hoznak létre, melyek szintén valós, gyakorlati igényeket szolgálnak (pl. jármű, és kerékpárjavítás), ám egyben lehetőséget adnak a benne részt vevőknek (jogos, indokolt) többletjövedelem szerzésre, s egyúttal — a tevékenység mű­velő jellege révén — szolgál­tézkedő rendőrrel szemben a Kaposvári Katonai ügyészsé­gen, panaszuk szerint könnyű testi sértést okozó bántalmazás miatt. Volt persze orvosi látle­let is — ismerik jól az eljárási szabályokat —ám az igazság­ügyi orvosi szakvélemény sze­rint a látleletben igazolt sérü­lést nem a jogszerűen intézke­dő rendőr okozta, akivel szem­ben — bizonyítottság hiányá­ban — a katonai ügyészség le­zárta az ügyet, tisztázta az el­járó rendőrt. így minden rend­ben levőnek tűnhet, s csak az a kérdés marad nyitott: ilyen esetekben, amikor a randalíro­zó társaságokat elítélik — adott esetben — hivatalos személy el­leni erőszakért, miért marad el — nem ritkán — a „megsér- tődöttek” által emelt hamis vád miatti eljárás? M. A. nak közművelődési célokat is. V. J. Hivatalos személy elleni erőszak Egy jobbkezes nyomán... Cs. J. Üuegmozaik­kiallítas Rad/o mellett... 1 Pletyka... A Rámenős riporter egy szép napon felkereste a Kossuth-dí- jas színművészt és annak fele­ségét - ki szintén színművész — hogy elbeszélgessen velük, s aztán a kedves csevegést mind­össze kél-két és fél perces ri­portba sűrítve egy reggeli mű­sorban nyilvánosságra hozza. Elvégre komoly témákat is meg lehet oldani röviden, szóvirágok nélkül. Én akkor éppen borot­válkoztam (nem tartozik ugyan senkire), amikor a Rámenős feltette a kérdést: „Mondjon valamit a magánéletéről ...” Jó kis magyar zsilettel már be­fejeztem a borotválkozást és a maradék habot lecsaptam a képemről (nem tartozik senki­re), amikor a művész azt felel­te: „Nem mondok". Ezt követően a konyhakre- dencről leemeltem a kávés­dobozt, kinyitottam a fedelét, egy szem kávé sem volt benne (nem tartozik senkire). A Rá­menős tovább faggatta a szín­művészt: „Talán mégis... vala­mit a magánéletről . ..!”- Miköz­ben kiderült, hogy nem kell kávéfőzéssel bajlódnom, oda- álltam az ablakba és - mint minden reggel — elkezdtem va­karózni (nem tartozik senkire), ezt mondta a művész: „A ma­gánélet mindenkinek saját kis titka . . .” A Rámenős kolléga ezek után a művésznőhöz fordult és feltette neki a - meg kell hagy­ni nagyon eredeti — kérdést: „Mondjon valamit a magán­életéről . . .” Már húztam fel a cipőmet, a cipőzsinór — mint minden reggel — ismét elsza­kadt, rákötöttem az immár he­tedik csomót (nem tartozik sen­kire), a művésznő így vála­szolt: „Nem mondok.” Megfé- sülködtem a tükörben, mint min­den reggel ezúttal is vágtam néhány grimaszt s megállapítot­tam magamról, hogy szalad az idő... (nem tartozik senkire), amikor a Rámenős tovább no­szogatja a művésznőt, hogy hát miért nem, miért így, miért úgy, amaz meg: ........Mert nem, m ert magánügy"... meg min­den. Nem az övé, hanem az én türelmem fogyott el, felkiál­tottam: „Hagyd már abba a faggatást, a szentségit! A sztá­rok magánélete nem a mi szen­zációnk, különben pedig, ha éppen ilyesmire van szükséged, tessék, itt az enyém, reggel bo­rotválkozom . . . kávé .... cipő­fűző . . . vakaródzás . . . grima­szok . . . lift . . . autóbusz . . . Hát nem érdekes? Erre bukik a hall­gató, már korán reggel, nem?!” Elmúlik egy nap, reggel ke­lek, borotválkozom . . . stb., a rádióban meg azt mondja a műsorvezető: most egy kis pletyka következik, olyan plety­ka, amit a nyugati sajtó kapott fel és terjeszt — szokása sze­rint...! Lemosom a habot és az ismert riporter - nem a Rá­menős, egy másik ~ elmeséli, mit ír a nyugati fajtó. Hogy egy világhírű angol sportoló — Se­bastian — és egy világhírű né­met sportolónő — Iréné — való­színű egybekelnek. Mert Iréné átrándult Angliába, megláto­gatta Sebastiant, aki már Ba- den-Bcdenben megtetszett neki ónnak idején, az ismeretség ko­moly és meleg viszonnyá ala­kult . . . Egy szemfüles újságíró — mert ezek szemfülesek — meg is kérdezte tőlük, hogy „Mi van?! Lesz ebből valami?!” -, de ők azt felelték, mindketten nagyon elfoglaltak és bár a házasság gondolata foglalkoz­tatja őket, arra csakis a Los Angelesben megrendezendő olimpia után kerülhet majd sor. . . Ennyi a történet. De hangsúlyozom, e fenti pletykát nem magyar, hanem nyugati újságírók térjesztik. Mi nem. Mi csak továbbadtuk. Is­ten őrizzen meg bennünket a polgári újságírás hülye módsze­reitől • . ■ Rab Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents