Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-08 / 38. szám
Színművész, rendező, kabaréművész Beszélgetés Koltai Róberttel Koltai Róbert és Pogány Judit a Varsói melódia két szereplője Fotó: Fábián József ,,A színházban én az egymásrautaltságot szeretem a legjobban. Az egy nyelven való értést, a humort, a barátságot amely nem zárja ki a legélesebb szakmai vitát a próbán, hogy aztán ezt a vitát este, előadás után pamflet formájában adjuk elő a tó algában, és az előbbi harc ,osok a röhögéstől zokogva boruljanak össze. Ez a rajta színház Budapesten a rohanó élet és még sok minden miatt nem jöhet létre .. . Kaposváron ilyen színház volt, és jelenleg is ilyen van ...” — nyilatkozta Koltai Róbert színművész, amikor az elmúlt évadban Pogány Judittal együtt vissza - szerződött a Csiky Gergely Színházhoz. Mindketten kevésnek érezték a Nemzeti Színházban kapott feladatokat, noha szép és fontos szerepeket játszhattak ott is. De valami hiányzott, amit csak Kaposvárott tudtak megtalálni ismét. Hogy mi ez a „valami", az sokszor, sokféleképp kiderült az utóbbi 10— 12 évad folyamán. De főképp olyankor, ha az országos figyelem egy-egy bemutatójuk után ide irányult. Hasonló érdeklődés tanúja lehettem, amikor pécsi vendégjátékuk alkalmából fölkerestem Koltai Róbertét. A megbeszélt időpontban néhány percet várnom kellett mivel a Tökfilkó előadása előtt a Stúdió '82 stábja éppen riportot készített vele, mint a filmkritikusok egyik ez évi színészdíjasával. A díjat egyébként a Boldogtalan kalap c. film epizódalakításáért kapta meg. Az előadás kezdéséig^ jut néhány percünk a beszélgetésre. Megtudom, visszaszer- ződésük óta sok szép, érdekes szerepet kapott, egyebek közt az Eltört korsó Walther tanácsosát; a Mórica ,grófnő és a Vig özvegy táncos-komikus szerepét; a Hókirálynő mesemondóját, a Varsói melódia Viktorját játszhatta el és rendezőként debütált a Szegény Dánielben. Ennek a sikere nyomán az idei évadban Georges Faydeau Tökíilkó c. bohózatának rendezésével is megbízták. Jelenleg a III. Richard Buckinghan hercegének szerepére készül, s úgy érzi van esélye rá, hogy Gothár Péter rendezésében Szomory Dezső Hermelin-jében is szerepet kap. Ez a rendkívül széles skála az utóbbi néhány évben több nagy sikerű rá- dióbakaré-szerepléssel is kiegészült. Ezek hogyan születtek? — Mindnek van valamilyen valóságmagva. A szórakozott „hirdetős" tanár — kö- zépisolai emlék. „A Tisza” még főiskolai. Mindez később, színészkoromban érlelődött kabarészöveggé. — önmaga írja valameny- nyit? — Nem írom le. Rögtönzőm, s mivel lehetnek sokan, akik már hallották, igyekszem variálni. Egyet írtam le, a telefonost, hogy egy poén se maradjon ki. Nem is sikerült úgy, mint a többi... — A Varsói melódia sikere hogyan született? — Még a Nemzetiben, a szovjet dráma hete alkalmából terveztük, azután a bemutatóból nem lett semmi. Egy év múlva Babarczy László rendezésében mutattuk be Kaposvárott. Másfél éve műsoron van, és változatlanul sokfelé hívnak bennünket . . . Valentyin Zorin lírai játékának sikere nyilván abban rejlik, hogy csakis két nagyon rátermett színészre hangolva lehet a varázsát megteremteni. Koltai Róbert és Pogány Judit előadásában ma este a „Hétfő esték”-sorozat keretében láthatjuk a Varsói melódiát, a Ságvári Művelődési Házban. W. E. Színház- és hangversenyterem épül Komién Levélváltás a hazai társulatokkal A tervek szerint a bányásznapon avatják Rekordévei zártak, rekordévei várnak Egyedülálló újítások a POTE-n Mobilizálható inkubátorfertőtlenítő és társai Szinte valamennyi hazai neves színházunkat felkereste Páll Laios, a Komlói Művelődési Központ igazgatója: vállalnak-e fellépést a komlói színházteremben? A válaszok kedvezőek. A budapesti Tháliá- tól a kaposvári társulatig egy sor színész jelezte, szívesen bemutat egy-egy produkciót az új komlói színházteremben. Az előzetes ígéretek hamarosan izgalmas előadásokban valósulnak meg, s egy olyan létesítményben, ahol a legigényesebb társulatnak is rendelkezésére állnak a kor színházi igényeit tükröző technikai berendezések. S ami a bányász- város lakóinak a legfontosabb, végleges teret kapnak a zenei programok. A filharmóniai rendezvényeken kívül otthont teremthetnek a komlói kórusoknak, a kétévenként megrendezendő Kodály Zoltán Kórusfesztiváloknak — a VI. országos seregszemlét jövőre már itt hirdetik meg —, s *iz úttörőzenekarok megyei versenyének. Lehet, hogy megfordulnak a színházjáró buszok? A komlóiak eddig rendszeresen látogatták a pécsi bemutatókat, ha sor kerül a Nemzeti Színház felújítására, p bányászváros színháza állandó otthont adhat a pécsi társulatnak is. Az már biztos, hogy legalább hetente egy alkalommal lesz Komlón színielőadás, amelyekre bérletet is adnak majd. A pécsi színházzal már most, a technikai, befejező szerelések kezdetén együttműködnek az építők, mert a pécsiek gazdasági és technikai szakértői tanácsadók az építkezésben. A kitűnő műszaki adottságok másik záloga pedig az, hogy rendkívül szervezetten koordinálják az építkezés minden menetét: a Tolna megyei Építőipari Vállalat valamennyi alvállalkozója naprakészen felkészült a befejező szakipari munkákra. A hangtechnikai berendezéseket működtető villamosmérnök például részt vesz májusban a berendezések szerelésének irányításában is. A tervek szerint bányásznapon avatják a komlói szinház- és hangversenytermet, amiről nem lehet anélkül szólni, hogy ne említsük meg: a bányászváros lakói ötmillió forinttal járultak hozzá a megvalósításához. A reprezentatív létesítmény építését gondos tervező- munka előzte meg, hiszen már a hatvanas évek végén felvetődött, Komlón szükség van a zenei és színházi élet fellendítését szolgáló épületre. Akkor az volt a kérdés: aprózzák-e szét a pénzeket lakóterületi klubokra, avagy koncentrálják az erőket egy központi művelődési intézményre? A város vezetői tapasztalatokat szereztek Szolnoktól Kazincbarcikáig, egy sor, Komlóhoz hasonlóan fejlődő városban, s végül a művelődési központ megvalósításában döntöttek, a város lakóinak egyetértésével. Még korai lenne beharangozni a nyitó előadás programját. Amit már most elmondhatunk, a színházteremmel egy időben avatják fel Me- locco Miklós szobrászművész József Attila-oltárót, amely a színházi galériát díszíti majd. A bútorok, a berendezések Uherkovich Ágnes belsőépítész munkáját dicsérik, az épület terveit a Kistelegd. István vezette építészcsoport, a Dél-dunántúli Tervező Vállalat mun-, katársai készítették. Több sikeres, országos bevezetésre is javasolt újítást mondhat magáénak a PÓTE kórházhigiénés csoportja. Ök hárman, Sipos Sándor higiénikus, Gelencsér Ferenc technikus és Éva Béla géplakatos azonban nem tud nyugodtan ülni a babérokon. Legutóbb olyan berendezést konstruáltak, amelyből csak ez az egy van az országban, de a nemzetközi szakirodalom sem említ hasonlót. Az újítás neve: mobilizálható fertőtlenítő kamra. Az ötletet az adta, hogy nem volt eddig megoldott az inkubátorok sterilizálása. Az amúgy is zsúfolt hazai kórházakban nehéz és igen költséges lenne kialakítani egy stabil fertőtlenítő kamrát mindenütt, ahol erre szükség van. A központi sterilizálókba való szállítás sem megoldás, mert több, egyéb probléma mellett az a veszély is fennáll, hogy a mozgatás következtében könnyen megsérülhet az érzékeny berendezés. Marad tehát a lehetőség, hogy a fertőtlenítőt kell a kívánt helyszínre szállítani. Ezt oldották meg ők hárman, mégpedig teljes sikerrel. Az Egészségügyi Minisztérium újítási bizottsága elfogadta a készüléket, s a hatásvizsgálatok eredménye alapján országos bevezetésre javasolta. Az új konstrukció kezelése, mozgatása egyszerű, működése minimális zajjal jár, tehát a betegeket sem zavarja, ezenkívül kiküszöböli a formaldehidgázzal való fertőtlenítéssel járó kellemetlen szaghatást. Mint az újítók elmondták, ez a konstrukció egy nagyobb gépcsalád, alapja lehet. Kisebb módosításokkal meg lehet oldani a bébimatracoktól kezdve a lélegeztetőkészüléken keresztül szinte bárminek a sterilizálását, amelyet formaldehidgázzal végeznek. Jelenleg az egyetlen ilyen készülék a Gyermekklinika perinatális centrumában működik. Ugyancsak ők dolgozták ki azt a konténert, amely a steril anyagok szállítására alkalmas. Ezzel egyszerű módon, teljesen zárt környezetben történik a steril anyagok ki- és berakodása, szállítása. Ez a konténer már naponta közlekedik a szülészeti klinika és a központi sterilizáló között. Jelenleg a fecskendők gépi mosásának megoldásán fáradoznak. Sikereik feletti örömüket azonban egy megoldatlan kérdés árnyékolja be. Nem találtak eddig vállalkozót a különféle konstrukciók nagyobb szériában való gyártására. Pedig akár egy szövetkezetnek, vagy kisipari társulásnak bizonyára megérné.- K. Gy. Az igali gyógyvíz története olyan, mint a többi dél-dunántúli gyógy- és termválvízé. Olajat kerestek, és 651 méter mélyen 71 fokos meleg vizet találtak. A kutat lezárták. 1947-ben sem pénz, sem igény nem volt még a meleg vizű fürdőré. 1964-ben a községi tanács hozta létre az „ősfürdőt”. Két medence meg egy kis falatozó képezte a fürdőtelepet. Azután — mivel a jó víznek sem kell reklám — gyorsan híre szállt az igali gyógyvíznek. (A jódos, fluoros, sós vizet időközben gyógyvízzé nyilvánították). Megindult a reumások, mozgás- szervi betegek, a nőgyógyászati problémákkal bajlódók, és az ivókúrára érkező gyomor- és nyombélfekélyesek,. hörghuru- tosok áradata Igalra. A fürdőt fejlesztették. Ma kilenc medence üzemel. Két fedett medence csak gyógyvízzel, két nyitott gyógy- és hidegvíz-keverékkel, egy uszoda, egy 184 köbméteres vízforgatóval ellátott és három gyermekmedence. A fürdő körül pedig több mint négyszáz nyaralóház épült. Az igali villanegyed. Miért nem lett Igáiból egy somogyi Zalakaros, vagy Bükfürdő? Valószínű csak azért nem — mondja Pozsár Sándor fürdővezető —, mert a községi tanács nem tudott nagyszabású beruházásokba kezdeni. 1980 óta a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat a fürdő gazdája. A nagy- vállalat keretében, úgy tűnik, biztosítva lesz a fejlődése. Nagy beruházásokra persze ma sincsenek meg a lehetőségek, de a fürdő kulturáltságának, színvonalának emelésére találnak módot. Erre szükség is van, hiszen a látogatók száma Szépítik az igali fürdőt A balatoni üdülők is felfedezték Igáit hétköznaponként - természetesen a főidényben - 1500-2000, vasárnaponként 4-5000 volt. Szeptemberben már 210 000 vendéget tarthattak számon, többet, mint a megelőző teljes évben. A vendégek 30-35 százaléka külföldi. A Balaton 40 kilométernyire van, és tény: divatba jött az ott nyaralók között az igali kirándulás. Természetesen az Igaion nyaralók száma is jelentős. A kemping két moteljében a fizetővendégszobákban több száz szálláshely van. Sajnos,, ezek nem fűthető szobák, így télen a forgalom naponta 25-30 látogatóra zsugorodik. Az idei nyár vendégeit már várja majd néhány új dolog Igaion. Az áfész új pavilonsort épít, amit május 1-én nyitnak meg. Megkezdik a meglevő medencék korszerűsítését és novemberre az új bejárati épület készen áll majd. Új játékok is kerülnek ki a 44 000 négyzetméteres strandterületre. Maxi-sakk, pingpongasztalok, árnyékot nyújtó terefere-sátrak. Nemrég egy 52 fokos vizet adó termálkutat is fúrtak a fürdő területén. Az idén annak a vizét is bekötik. Hozama biztosítja a mindennapos vízcserét. A távlati tervekben szerepel a jelenlegi két fedett, és a meglevő két nyitott gyógymedence egységes fedett komplexummá való alakítása. Várhatóan az ötéves terv végére készül majd el a medencék befedése. A további fejlődés előtt azonban az nyitná meg az utat, ha mielőbb elérnék a „gyógyfürdő" rangot. Ehhez persze az orvosi ellátást kellene biztosítani, meg kellene oldani a fürdő csatornázását. Nem elérhetetlen célok ezek sem. Hiszen az igali fürdő még úgymond gyermekkorát éli . . . Kurucz Pál G. M. Komló egyik büszkesége lesz az új létesítmény