Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-01 / 31. szám

BALETTBE IUI U TAT O GYŐRBEN

Don Juan árnyéka rajtunk

w

A főhőst Markó Iván táncolja, a többi szerepben: Kiss János, Király Melinda, Németh István és az egész együttes. A képen: Markó Iván, Ladányi Andrea, Horváth Gizella és Bombicz Barbara.

(Munkatársunk telefonjelentése) Szombaton délután talán a megszokottnál is nagyobb érdeklődés előzte meg a Győri Balett új bemutatóját, a Don Juan árnyéka rajtunk című drámai játékot a győri Kisfaludy Színházban. A premier előtti szakmai bemutatón már délután 5 órára zsúfolásig megtelt a hatalmas és lebilincse- lően elegáns nézőtér. És bár

kétoldalt a széles lépcsőket is elfoglalták a nézők, nem mindenki fért be. A fokozott érdeklődés teljesen indokolt, hiszen a cím és a „balettest három részben” alcím világosan jelezte, hogy a népszerűsége teljében lévő fiatal társulat először vállalkozott ismert világirodalmi téma bemutatására önálló, egészestés táncjáték formájában.

Jó három éve —- ismert körülmények szerencsés találkozásával — a 18—19 éves fiatalok együttese, Markó Iván művészeti vezetésével valósággal berobbant a magyar művészeti életbe. A Nap szerettei című bemutatkozó műsoruk után, két éve a Küzdelmek összefoglaló címmel jelentkező műsorukat (Szamuráj, Álomkergetők, Ősök és utódok) csakhamar két új mű követte: Az igazság pillanata Garcia Lorca, a Nyugtalan látomások pedig Bartók

emlékére. Számos külföldi operaház balettszínpadán is nagy sikerrel vendégszerepeitek. Férfikaruk még a kezdet kezdetén meghívást kapott a Milánói Scala Ljubimov-rendezésű Borisz Godunov-előadásaira, majd több olasz városban, Bécsben, az NSZK, Görögország és az NDK neves operaszínpadain mutatták be, a Nap szeretteit és Az igazság pillanatát, Markó Iván koreográfiájával.

Új bemutatójuk stílusban, hangvételben és gondolatiságban egyaránt eltér a korábbiaktól. Richard Strauss Don Juan című szimfonikus költeményét részben átdolgozta, illetve a koreográfiához balettzenei részletekkel kiegészítette Vajda János Erkel-díjas zeneszerző. A koreográfiát tervezte és betanította Markó Iván Érdemes művész. A Don Juan- sors újragondolásáról van szó ebben a táncjátékban, ahol az

első rész az alapmotívumot eleveníti meg; a második Faust alckját, a harmadik Franz Kafka „K. úr” néven ismert hősét állítja középpontba, kegyetlen őszinteséggel szinte egyetlen kiáltásként mind a három részben korunk elem- bertelenítő jelenségei ellen. Markó vallomása szerint: „Újra mondunk három, minden korban újra mondandó történetet".

Hozzáteszem: rendkívüli

tánctudással, megrázó katarti- kus művészi igénnyel, és várhatóan rendkívüli vitákat indukálva a kritikai visszhangokban. Ami végső soron hasznos lesz a művészeti élet, s a mai valósággal mind inkább szembe nézni akaró társadalom számára éppúgy, mint a Győri Balett és a magyar táncművészet további élete szempontjából.

Wallinger Endre

Mentünk, a moziba be?

A magyar film mérlege

É

hét végén, pénteken este kezdődik a pécsi Petőfi filmszínházban a XIV. magyar játékfilmszemle, Fábri Zoltán, Requiem című alkotásának bemutatásával. A szemlén 24 játékfilm versenyez a födíjért, részben eddig be nem mutatottak, s részben olyanok, amiket már láthattunk a mozikban. A filmszemle jó néhány vetítésére már elfogytak a jegyek, aki tehát ezután akar váltani, már nem választhat teljesen szabadon.

A Baranya megyei Moziüzemi Vállalatnál nemrég készítették el a múlt év mérlegét: a filmszemle előzeteseként ebben tallóztunk.

Pécs-Baranya mozijaiban az 1981. január 1. és december 31. között bemutatott magyar filmek közül a Pogány madonna volt a legnézettebb: a 287 vetítésen a lehetséges 74 526 ülőhelyre 42 589-en váltottak jegyet, s ez 57,14 százalékos „látogatottságot" jelent. Ezt csak a Vük múlta felül, a maga 75,6 százalékával, a kereken 13 500 látogatóját 48 előadással szerezte meg.

A szemlén is szereplő filmek közül a legtöbb nézőt Szabó István Mephistója vonzotta: 17 891-en nézték meg 142 előadáson 46,52 százalékos látogatottsággal. A látogatottságban a szemlefilmek listáján a harmadik, Jancsó Miklós A zsarnok szive című alkotása, 45,29 százalékkal 6823 nézőt vonzott a 31 előadással. (Az adat 30 pécsi és egy komlói vetítésből áll míg a Mephisto 74 előadást ért meg Pécsett, Komlón, Mohácson és Sziget- várott, s további 68-at a községekben.) A legkisebb látogatottságot a Fogadó az örök Világossághoz című film érte el, mindössze 18,36 százalékot — igaz ezt 151 előadáson,

majd az Ideiglenes paradicsom következik 23,18 százalékkal, (97 előadás).

Ezek az adatok természetesen a december 31 -i állapotokat mutatják, s össze közvetlenül nem mérhetők, hiszen van film, melynek csak néhány nap jutott az évből. Érdekesség : az egész év a rendelkezésére állt a Vámmentes házasságnak: 235 előadáson

12 348 nézőt toborzott magának 21,46 százalékos látogatottsággal.

1981-ben Pécsett és Baranyában magyar filmnek 2579 előadása volt 219 017 nézővel 35,23 százalékos látogatottság mellett. Csak összehasonlításul: az év leglátogatottabb filmje a Nyolcadik utas, a halál volt: összesen 55 873 nézőt vonzott, látogatottsága 68,63 százalék volt. Az olyan sikerfilmek, mint a Kramer kontra Kramer, illetve a Mindhalálig zene is csak 43,52 illetve 29,26 százalékos látogatottsággal mentek.

Nem kell tehát különösebben szégyenkeznie a magyar filmnek — legalábbis a tavalyi bemutatók alapján. A számok mindenesetre mást mutatnak, mint ami a közvéleményben él: sokkalta többen néznek magyar filmet, mint gondolnánk.

B. I.

Az igazi

népművészei

A múlt év Népi Iparművész címmel kitüntetettjei között ott volt a pécsi Serényi Ákos is. Édesapja, az ugyancsak faragó Serényi László mondja:

— Ákos is boldog volt, de én talán még jobban örültem. A faragóként annyira híres Kapo- liak mellett csak a mi családunknak sikerült — tudomásom szerint — elérni, hogy elismerten magas szinten fogadják több nemzedék alkotásainkat.

— ön volt a mester.

— Ez nem jelenti azt, hogy az én és a fiam faragásai ne különböznének egymástól. Saját stílusa van, önálló művésze a fafaragásnak.

— Elkerülhetetlen volt - mondja Serényi Ákos —, hogy ne támaszkodjak apám tudására. Ö még azt is látta „élőben”, amit ma már én csak múzeumokban, szakkönyvekben találhatok meg. A kettőnk munkássága közötti különbséget így jellemezhetem: ösztö- nösség-tudatosság. Apám tökéletesen rajzol virágokat, jeleneteket, szépen kifaragja

ezeket, s teszi mindezt ösztönösen, Én viszont most már inkább csak a népművészet jegyeivel ellátott olyan használati tárgyakat készítek, amelyek beilleszthetők bármely lakásba.

— Van jövője a faragásnak? Az ősi alapanyagokat szinte teljesen kiszoritják a kor termékei. Gond lehet az is, hogy a népművészeti ág irányítása nem egységes.

— Valóban gond. Két különböző szerv, a Népi Iparművészeti Tanács és a Népművészeti Intézet külön-külön irányítja saját művészeit, mégpedig alepvetően azonos cél érdekében — a hagyományok átmentéséért —, de nem azonos elbírálás, követelmények alapján. Ennek ellenére a fafaragás fellendülőben van, s ez válasz arra is, van-e jövője.

— Édesapjával együtt a piacból élnek. A sorozatgyártás nem öli meg a népművészetet?

— Nem, de kikezdte. Nagy szériában készítünk gyertyatartókat. kínálókat, kisebb nép- művészeti tárgyakat, s ezeket a budapesti Népművészek Háziipari Szövetkezetén keresztül értékesítjük. Meg kell mondjam: ezen a vonalon -tiszta népművészetről beszélni sem lehel . . . Néha szó szerint menekülést, felüdülést jelent a valóban eredeti, hamisítatlan alkotások készítése.

Seiényi László a Népművészet Mestere. Jövőjét e szép munka nélkül éppen úgy nem tudja elképzelni, mint jelenét, legfeljebb több időt szentelhet rá nyugdíjasként. Fia, Ákos előtt hármas cél lebeg :

— Szeretném elérni azt, hogy a népművészeti vásárokon ne terjedjen tovább a giccs. örülnék, ha az 1983. évi országos Kapoli-kiállításon eredménnyel szerepelnék, végül célom a Népművészet Mestere cím elnyerése.

M. A.

Szerepelhet-e fiatalkorú vádlott neve

a sajtóban?

„Elítélték a csúzlis garázdál- kodókat" címmel, a Dunántúli Napló január 22-i számában tárgyalótermi tudósításban számoltunk be arról az ítéletről, amit három fiatalkorúval szemben szabott ki a Pécsi Városi Bíróság dr. Oltai László tanácsa. írásunkban két fiatalkorú vádlott teljes nevén, a harmadik pedig nevének kezdőbetűivel szerepelt. Olvasóink közül többen sérelmezték, szabályellenesnek tartották a teljes név közlését.

Dr. Oltai László, a Pécsi Városi Bíróság elnökhelyettese, egyben az említett ügy tanácsvezető bírája bocsátotta rendelkezésünkre a közölt adatokat. Tőle kérdeztük meg; sza- bályozza-e rendelkezés a fiatalkorú vádlott nevének sajtóban való közlését?

— Igen. Az igazságügyi sajtótájékoztatásról szóló IM-uta- sítás szerint a fiatalkorú nevének a sajtóban való közlését az ítéletet hozó tanács elnöke engedélyezheti, ha a fiatalkorú súlyos bűncselekményt követett el. A súlyos jelző nem feltétlenül a büntetésre, hanem arra vonatkozik, ha a fiatalkorú a közvéleményt érdeklő és felháborító bűncselekmény elkövetője. Tipikus példa erre a szóban- forgó eset. A bíró az összes körülményt figyelembe véve és mérlegelve dönti el, engedélyezi-e, szükségesnek tartja-e a fiatalkorú nevének közlését.

— Az ügy harmadrendű vádlottja nevének csak a kezdőbetűit tudhatták meg az olvasók.

— Ha a fiatalkorú szabadságvesztés-büntetésének végrehajtását a bíróság több évi időtartamra feltételesen felfüggeszti, a jogerőre emelkedés után az elítélt mentesül a hátrányos jogkövetkezmények alól. (Vonatkozik ez a felnőttkorú vádlottakkal szemben kiszabott pénzbüntetésre is.) Mivel P. I. büntetésének végrehajtását feltételesen felfüggesztette a bíróság, méltánytalan lett volna teljes nevének közreadása.

— Szabályozza-e az. utasítás o felnőttkoré vádlottak nevének sajtóban való közlését?

— Korlátozások — a fenti módon — csak a fiatalkorúakra, valamint a sértettekre vonatkoznak. A 18. évet betöltött vádlottak nevének nyilvánosságra hozatalához nem kell a bíróság engedélye.

W. M.

Egy járvány húszmillió halottal

Az apokalipszis fekete lovasa

XIV. századi illusztráció egy francia imakönyvből: páncélos vitézek riadtan menekülnek a halál serege elől.

A huszadik század második felének európai embere meghökkenve, s talán hitetlenkedve fogadta azt a rövid hírt, amely arról számolt be, hogy Kínában sikeresen felszámoltak egy pes- tises gócot. Ez a félelmetes betegség mint járvány olyan régen fordult elő Európában, hogy a szakorvosok kivételével hajlamosak voltunk azt hinni, hogy már nem is létezik. A pestisbacilust a szabadban élő patkányok bolhái terjesztik, s ennek feltételei ma is megvannak a világ számos fejletlen, egészségügyileg elmaradott területén.

Az egészségügy mai szervezettsége szerencsére sikeresen leszűkítheti a járványok hatókörét. Szerencsére, mert ugyan az orvostudománynak rendelkezésére állnak hatékony antibiotikumok a pestis gyógyítására, de a halálozási arányszámok ennek ellenére félelmetesen magasak ma is. Különösen a két legismertebb, leghírhedtebb „pestisfajtánál”: a bubópestis- nél 25—40, a tüdőpestisnél pedig gyakorlatilag ma is 100 százalékos. Ez utóbbinak az az oka, hogy a vérzéses tüdő- gyulladással tetőző betegség villámgyorsan, általában 2—3 nap, esetenként néhány óra alatt öl.

A pestisjárványoknál a halálozási arány ennél is jóval rosz- szabb volt az ókor és a középkor idején Európában -is, nemcsak a hagyományosan pestis- gócos vidékeken.

Több kisebb járvány után Európa igazából 1348—49-ben tanulta meg rettegni a pestist, amely a Fekete-tenger medencéjétől, Itálián keresztül néhány hónap alatt az északi területeket és Csehországot, mint valami szigetet kivéve, végigpusztította egész Európát. Mintegy 200 000 település vált lakatlanná és húszmillióan haltak meg, vagyis Európa akkori lakosságának egynegyede. Az emberek, orvosok tehetetlenek voltak, a betegségtől való rettegés minden emberi kapcsolatot, társadalmi konvenciót felborított: a pestis (valószínűleg tüdőpestis) az egyház által beígért Apokalipszis fekete lovasaként vágtatott végig a kontinensen. Áldozata lett a királyi csalódok több tagja, többek között a bizánci császárság trónörököse, a kasztíliai király, a pápai udvar 9 bíborosa. Angliában például 1 év alatt 3 canterbury érsek egymás után. Magyarországon I. Lajos király felesége, Margit királyné volt a

legmagasabb rangú áldozat 1349-ben. A pestis felett az első igazi győzelmet csak 1720- ban érte el az orvostudomány: szigorú egészségügyi zárlattal sikerült megfékezni a Mar- seille-ben dühöngő járványt.

Régen a pestisjárvány legfőbb „szállítgj" a kereskedelmi hajók voltak, amelyek magukkal vitték egyik kikötőből a> másikba a patkányokat. Ma ez már nem fordulhat elő, olyan szigorúak a hajókra vonatkozó egészségügyi előírások. (így is felbukkant az utóbbi két évtizedben is néhány egyedi pesti- ses megbetegedés a Földközitengeri kikötőkben.) Új, egyelőre szerencsére csak elméleti veszélyforrás a konténeres szállítás, hiszen ezek a rakományok felbontás nélkül kerülnek a hallyen öltözéket viseltek a pestis doktorok 1720-ban, amikor sikerült megfékezni a Marseille ben kitört járványt.

jókra, s akár patkány is megbújhat bennük. D. I.

felüdülés