Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-04 / 34. szám

2 Dunántúlt napló 1982. február 4., csütörtök Leonyid Brezsnyev megbeszélése a Szocialista Internacionálé küldöttségével Leonyid Brezsnyev o Kremlben fogadta a Szocialista Internaci- onálé küldöttségét. Brezsnyev mellett balról a küldöttség vezető­je, Kalevi Sorsa, a Szocialista Internacionálé alelnöke, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke. (Folytatás az 1. oldalról) * A találkozón Leonyid Brezs­nyev felhívta a küldöttség tag­jainak figyelmét arra a veszély­re, amelyet a NATO-nak, s mindenekelőtt fő erejének, az Egyesült Államoknak jelenlegi politikája jelent a világbékére nézve. Megállapította, hogy a második világháború óta még soha nem volt ilyen súlyos a nemzetközi helyzet. Az SZKP KB főtitkára hang­súlyozta, hogy a bonyolult kon­fliktusok, a vitás kérdések meg­oldásának egyetlen módját a türelmes, konstruktív, a fegyver­zetek reális csökkentéséhez és megsemmisítéséhez vezető tár­gyalások jelentik. Az európai nukleáris fegyver­zetek korlátozásáról Genfben folyó szovjet—amerikai tárgya­lásokról szólva Leonyid Brezs­nyev megállapította: e megbe­szélések első szakaszának ta­pasztalata, az amerikai fél nyilvánvaló vonakodása a köl­csönösen elfogadható megálla­podás kidolgozásától bizonyos fenntartásokat szül. Ezzel szemben a Szovjetunió akár már ma kész megállapo­dást kötni arról, hogy mindkét fél, a Kelet és a Nyugat is le­mond valamennyi, európai cél­pontokra irányzott közepes ha­tótávolságú fegyveréről. Mi ké­szek vagyunk még ennél is to­vább lépni: megállapodni ar­ról, hogy Európából eltűnjön minden nukleáris fegyver, a kö­zepes hatótóvolságúaktól kezd­ve a harcászati fegyverekig. A továbbiakban kijelentette/ hogy ha a Nyugat még nem kész az ilyen radikális megol­dásra, akkor a Szovjetunió haj­landó megállapodást kötni mindkét fél közepes hatótávol­ságú nukleáris eszközeinek nagymértékű csökkentéséről. A Szovjetunió igen jelentős, több­száz egységnyi csökkentést ja­vasol, A két fél közepes ható- távolságú nukleáris fegyverei­nek számát 1990-ig például egyharmadára, vagy még na­gyobb mértékben is csökkente­ni lehetne, s ezt szakaszosan is végre lehetne hajtani: a legkö­zelebbi években e fegyverzete­ket mintegy egyharmaddal le­hetne csökkenteni, majd később tovább lépni. E megoldás ese­tén természetesen a NATO és a Szovjetunió ilyen eszközeinek száma a csökkentés valamennyi szakaszában egyenlő lenne. Jól ismert az is. hogy a Szov­jetunió, a megállapodás eléré­sét megkönnyítendő, javasolta: a tárgyalások idejére mennyi­ségi és minőségi szempontból is fagyasszák be mindkét fél közepes hatótávolságú európai nukleáris eszközeit. A Szovjet­unió azonban kész volna e mo­ratórium idején egyoldalúan csökkenteni európai részén el­helyezett közepes hatótávolsá­gú fegyvereinek számát. A Szovjetunió kész e javaslatok alapján bármikor megállapodást kötni, és továbbra is reméli, hogy az Egyesült Államok ked­vezően reagál indítványaira. Nem kisebb a jelentősége a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok megállapodásának a stratégiai fegyverzetek korláto­zásáról sem. Az amerikai kor­mányzat időről időre kijelenti, hogy állítólag érdekelt a stra­tégiai fegyverzetek radikális csökkentésében/ Valójában azonban Washington semmit sem tesz ennek érdekében és 'különböző kiagyalt indokokra hivatkozva még a tárgyalások felújításától is elzárkózik. A találkozón Kalevi Sorsa megköszönte Leonyid Brezsnyev­nek, hogy részletesen kifejtette a Szovjetunió álláspontját a nemzetközi helyzet legidősze­rűbb kérdéseivel kapcsolatban. Szólt arról, hogy nem sokkal a Szocialista Internacionálé le­szerelési munkacsoportjának 1979-ben Moszkvában tett lá­togatása után a nemzetközi élet eseményeiben kedvezőtlen fordulat ment végbe. A Szoci­alista Internacionálé és a ben­ne tömörülő pártok több íz­ben mély nyugtalanságuknak adtak hangot ezzel kapcsolat­ban, egyszersmind azt is meg­erősítették: szilárd elhatározá­suk, hogy nem csökkentik a párbeszéd, az enyhülés és a leszerelés érdekében tett erőfe­szítéseiket. Hangsúlyozta, hogy jelenleg a fékevesztett fegyver­kezési hajsza jelenti a legna­gyobb veszélyt az egész embe­riségre. Kalevi Sorsa szólt arról, hogy a Szocialista Internacionálé iro­dája a múlt év szeptemberében, a konzultációs tanács javaslata alapján, határozatot hozott a leszerelésről. 1981 decemberé­ben a Szocialista Internacioná- lé elnöksége felszólított min­denkit, akit ez érint, hogy a lengyelországi válságot ne hasz­nálja fel ürügyül az enyhülés és a fegyverzetellenőrzés érde­kében tett erőfeszítések gyen­gítésére Megkezdődött a Francia Kommunista Párt kongresszusa A Központi Bizottság beszámolóját Georges Marchais terjesztette elő (Folytatás az 1. oldalról) A kongresszus megnyitása után Georges Marchais, az FKP főtitkára terjesztett^ elő a Központi Bizottság jelentését. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a kongresszus teljesen új politikai helyzetben folytatja munkáját, s ebben a helyzet­ben az FKP-nak teljesen új fe­lelősséget kell vállalnia. A francia kommunisták — mon­dotta — minden erejükkel hoz­zájárulnak majd a változás megvalósításához Franciaor­szágban. Marchais ezután részletesen elemezte az elmúlt évtizedek harcának tanulságait. Rámuta­tott: a párton belül széles körű vita folyt arról — s ez a vita a kongresszuson tovább folytató­dik —, hogy mi okozta a leg­utóbbi választásokon elszenve­dett visszaesést. A Központi Bizottság értékelése szerint az elmúlt évtizedekben a francia társadalomban mélyreható vál­tozások, mentek végbe. A tudo­mányos és technikai fejlődés következtében megváltozott a franciák életmódja, az egész társadalom arculata. A párt azonban csak a XXII. és a XXIII. kongresszusokon, vagyis a 70-es évek második felében — fogott hozzá a szocializmushoz vezető út olyan perspektívájának ki­dolgozásához, amely megfelel a mai Franciaország viszonyai­nak. A következő szakaszban a párt a közös program aláírásá­val nem világította meg kellő­képpen a végcélt, hanem csak közbeeső szakaszt javasolt s ráadásul ezzel eltompította a különbséget az FKP és a Fran­cia Szocialista Párt között, s így a szocialista párt felé te­relte a népi mozgalom széles rétegeit. Mivel a párt nem ragaszkodott eredeti független szerepéhez, meggyengítette helyzetét a jobboldal támadá­saival, valamint a szocialista párttal szemben is. A Központi Bizottság jelen­tése ezután részletesen vázolja a Franciaországban megvaló­sítandó szocializmus fő voná­sait. Három ilyen fő vonást ne­vez meg. 1. Egy igazságos tár­sadalom megteremtése. 2. A társadalmi termelés új módon való növelése. 3. A demokrá­cia és a szabadságjogok biz­tosítása. Az FKP főtitkára ezzel kap­csolatban hangsúlyozta: a tár­sadalmi egyenlőtlenségre jel­lemző, hogy ma a francia nemzeti vagyon hatvan száza­léka még mindig a családok tíz százalékának kezében van, és a francia családoknak fele csak a nemzeti vagyon 5,5 szá­zalékával rendelkezik. Az igazságos társadalom mindenekelőtt a^t jelenti, hogy mindenki számára bizto­sítani kell a munkát, és min­denkinek megfelelő vásárló­erővel kell rendelkeznie. Az igazságos társadalom megteremtéséhez ■ azonban a termelés növelésére van szük­ség. Ehhez feltétlenül szükség van arra, hogy a társadalmi termelés legfontosabb eszközei köztulajdonban legyenek. Ter­mészetesen nincs arról szó, hogy mindent államosítsanak. A közösségi szektor mellett lesz magántulajdonon alapuló gaz­dasági szektor is. A magántu­lajdonban lévő kis- és közép- vállalatokra, a magánvállalko­zást folytató kereskedőkre és iparosokra a szocialista társa­dalomban szükség lesz. Marchais ezután arról szólt, hogy az FKP demokratikus úton kíván előrehaladni a cél felé. Ez természetesen nem le­hetséges harc nélkül, a francia burzsoázia nem fogja feladni ellenállását. A demokratikus, békés előrehaladás azt jelen­ti, hogy Franciaországban olyan változásoknak kell bekö­vetkezniük az erőviszonyokban, amelyek lehetetlénné teszik majd a burzsoázia számára, hogy erőszakhoz folyamodjék. Egységben kell előrehaladni mindazokkal, akiknek érdekük fűződik a változás megvalósí­tásához. A baloldali erők egységéről szólva az FKP főtitkára rámuta­tott: az FKP lojális és haté­kony egységet akar, amelyen belüli mind az Fj<P, mind a szocialista párt megőrzi önálló arculatát és tevékenységét. Közös közlemény Jasszer Arafatnak, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsága elnökének látogatásáról Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke Budapestről történt elutazása előtt sajtóértekezletet tartott. (Tartalmában azonos a közleményben írtakkal.) Mellette (balról) Abdel Abu Majzer, a PFSZ VB szóvi­vője, jobbról Fodor László, az MSZMP KB agitációs és propa­ganda osztályának helyettes vezetője. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának meghívására Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végre­hajtó Bizottságának elnöke PFSZ-küldöttség élén 1982. feb­ruár 1. és 3. között hivatalos, baráti látogatást tett hazánk­ban. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Jasszer Arafa- tot. A palesztinai vezetővel megbeszélést folytatott Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, külügyminiszter. A szívélyes légkörben és a kölcsönös szolidaritás szellemé­ben folytatott megbeszéléseken véleményt cseréltek a nemzet­közi helyzet legfontosabb kér­déseiről, különös tekintettel a közel-keleti helyzetre. Hangsú­lyozták, az amerikai kormány­zat fokozza enyhülésellenes po­litikáját, amely a világbékét is veszélyezteti. Támogatásukról biztosították a függetlenségü­kért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért küzdő afrikai, ázsiai és latin-amerikai felszabadító mozgalmakat. Aggodalmukat fejezték ki az imperialista törekvések, az ame­rikai kormányzat által támoga­tott izraeli vezetés agresszív politikája miatt, amelynek kö­vetkeztében fokozódott a fe­szültség a Közel-Keleten. Rá­mutattak, az Amerikai Egyesült Államok szélsőséges körei meg­próbálják kiterjeszteni befolyá­sukat az arab térségre. Az amerikai—izraeli stratégiai meg­állapodás az arab országok alapvető érdekei ellen irányul, közvetlen bátorítást jelent az izraeli vezetés számára agresz- szív, területrabló politikájának folytatásához, a palesztinai el­lenállási mozgalom elnyomásá­hoz, a palesztinai arab népnek az ENSZ határozataival is megerősített, elidegeníthetetlen jogai semmibe vételéhez. El­ítélték a Golan-fennsík és Je­ruzsálem bekebelezésére hozott izraeli döntést, amely az ENSZ alapokmányának, a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáinak durva megsértését jelenti, fenyegeti a térség or­szágainak szuverenitását és a világ békéjét. , Elutasították a különutas al­kudozásokat, a Camp David-i megállapodásokat és a palesz­tin autonómiával kapcsolatos összeesküvést, amelynek célja az izraeli megszállás tartósítá­sa, a palesztinai arab nép nemzeti jogai érvényesítésének megakadályozása. Állást foglaltak a közel-kele­ti válság átfogó és igazságos rendezése melléit, amelynek elengedhetetlen feltétele az iz­raeli csapatok teljes és feltétel nélküli kivonása a* megszállt arab területekről, a palesztinai arab nép jogának biztosítása hazájába való visszatérésre, az önrendelkezésre és önálló nem­zeti államának létrehozására. Rámutattak, hogy az arab nép elleni imperialista mester­kedések meghiúsításáért, az iz­raeli agresszió visszaszorításá­ért, a közel-keleti válság átfo­gó, igazságos rendezéséért fo­lyó harcban elengedhetetlen az arab országok egysége, a térség népeinek _ igazságos ügyét támogató minden hala­dó, hazafias arab erő összefo­gásé. A magyar vezetők hangsú­lyozták, a magyar nép együttér­zést és cselekvő szolidaritást tanúsít a palesztinai arab nép áldozatos harca iránt, amelyet a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetésével folytat. Megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar és a pa­lesztinai arab nép közötti sok­oldalú, baráti kapcsolatok jól fejlődnek mindkét nép és a vi­lág haladó, demokratikus, im­perialistaellenes erői javára. Megerősítették, hogy a magyar nép a jövőben is támogatja a palesztinai arab nép igazságos ügyét, küzdelmét törvényes jo­gainak biztosításáért. Ennek szellemében történt levélváltás alapján megállapodtak a PFSZ budapesti irodájának diplomá­ciai képviselet szintjére történő emeléséről. Jasszer Arafat a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végre­hajtó Bizottsága és az egész palesztinai arab nép nevében köszönetét mondott a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar kormánynak és népnek a harcukhoz nyújtott támoga­tásért. Kifejezte meggyőződé­sét, hogy a palesztinai arab és a magyar nép közötti barát­ság és együttműködés tovább erősödik a közel-keleti válság átfogó rendezéséért, a válság lényegét képező palesztin prob­léma igazságos megoldásáért és a térség tartós békéjének megteremtéséért folytatott küz­delemben. Mindkét fél hangsúlyozta a rendszeres véleménycsere fon­tosságát a kölcsönösen érdek­lődésre számot tartó kérdések­ről. NAGYVILÁGBAN + BUDAPEST: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke távirat­ban üdvözölte Junius Richard Dzsajavardene elnököt, a Sri Lanka-i Demokratikus Szocialis­ta Köztársaság nemzeti ünne­pe, a függetlenség napja alkal­mából. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke Ranaszinghe Premadasza miniszterelnökhöz intézett üdvözlő táviratot. + MANAMA: Február 6-án Bahrainban rendkívüli értekez­letre ülnek össze az Arab- (Perzsa) öböl menti országok együttműködési tanácsához tar­tozó hat ország külügyminisz­terei — közölte a bahraini székhelyű Gulf hírügynökség. A kétnaposra tervezett ülés té­májáról a hírügynökség csak annyit közölt, hogy az Arab- (Perzsa) öböl térségének prob­lémáiról, valamint általános kö­zel-keleti kérdésekről lesz szó. + PRÁGA. Aláírták Magyar- ország és Csehszlovákia idei árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvét a két ország kül­kereskedelmi miniszterhelyette­sei, Vas János és Premysl Strou- gal. A jegyzőkönyv az 1981 — 1985. évi hosszú lejáratú árucse­re-forgalmi megállapodáson ala­pul, és az idei évre több mint 1,1 milliárd rubel értékű két­oldalú forgalmat irányoz elő. A kölcsönös szállításokban ve­zető helyet foglalnak el a gép­ipar termékei. + SAN SALVADOR: A salva- dori felszabadító erők egységei megtámadták és elfoglalták a hondurasi határ mellett fekvő Nueva Trinidad városát. A hírt a Salvadori hadügyminisztérium illetékesei megerősítették. A jelentések szerint a harcokban legkevesebb 100 kormánykato­na esett el. A hírügynökségek egybehangzó jelentései szerint a Farabundo Marti Felszabadí­tási Front harcosai ugyancsak kedden elfoglalták az ország fővárosától mintegy 125 kilomé­terre északkeletre levő Corinto kisvárosi, és megtámadták Usu- lutant, Salvador negyedik leg­nagyobb városát. + BEJRUT: A közép-keleti háború szerdai híreinek közép­pontjában az arab önkéntesek­ről szóló jelentések állnak. Szerdai bejrúti sajtójelentések­ből az derült ki, hogy máris több mint ötezer egyiptomi har­col Irak oldalán. Áz egyiptomi önkénteseket — írták a bejrúti lapok — leszerelt katonák és tisztek közül toborozták. Kho­meini ajatollah, Irán legfőbb vezetője szerdán „öngyilkos­ságnak" nevezte Husszein jor- dániai király saját honfitársai­hoz intézett fölhívását, hogy állítsanak önkénteseket az Irán elleni harcra. Rabah Bitat, az algériai parlament elnöke szerdán Kuwaitban fölajánlot­ta: országa kész közvetíteni Irán és Irak között a háború beszüntetése érdekében. Illiiili Bukarestben szerdán bejelen­tették, hogy a román kormány meghívására Alexander Haig amerikai külügyminiszter február 12—13-án látogatást tesz Ro­mániában. A vietnami nemzetvédelmi minisztérium meghívásának ele­get téve szerdán hivatalos ba­ráti látogatásra Hanoiba ér­kezett Nyikolaj Ogarkov, a Szovjetunió marsallja, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke, a honvédelmi miniszter első he­lyettese. * Nem mindennapi balesetről érkezett hír Rio de Janeiróból. Egy labdarúgó-mérkőzésen ha­talmas méhraj árasztotta el a pályát, és több mint kétszáz embert megcsíptek a rovarok. Közülük tizenkettőt kórházba kellett szállítani, egy sérült, egy 29 éves fiatalember, a gondos ápolás ellenére belehalt a szú­rásokba. * Claude Cheysson francia kül­ügyminiszter szerdán a francia fővárosban találkozott Józef Czyrek lengyel külügyminiszter­rel. A lengyel diplomácia ve­zetője, aki a LEMP KB PB tag­ja, a KB titkára, a Francia Kommunista Párt kongresszu­sára érkezett Párizsba.

Next

/
Thumbnails
Contents