Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-25 / 55. szám
6 Dunántúli napló 1982. február 25., csütörtök 1982: az öregek éve Az 1982-es évet az ENSZ Egészségügyi Szervezete, a WHO az öregek évének nyilvánította, s ez év nyarán világértekezletet Hív össze, amelynek témája a megnövekedett emberi életkor és az abból fakadó problémák megoldásának elősegítése. A statisztikai előrejelzések szerint 2000-ig Magyarországon jelentősen megnövekszik a nyolcvanéves, és idősebb lakosság száma: 1985-ben 1 996 000 60 éves, és 246 000 80 éves, 2000-ben 2 170 000 60 éves és 342 000 80 éves ember él majd várhatóan Magyarországon. Baranyában a legutóbbi nép- számlálás adatai szerint több mint 81 000 a nyugdíjas, ebből Pécsett 29 500. A megye lakosságának 19 százaléka idős korú. Mi, tűi a hetvenen E sorok megírására a Dunántúli Napló január 31-i vezércikke indított. Engedjék meg, hogy hozzászólhasson egy, azon öregek közül, akikről ma olyan sokat beszélnek, szép szónoklatokkal, hírlapi cikkekkel. Ne történjen mindez rólunk. — nélkülünk. Feltűnt a vezércikkben, hogy elismerik a nyugdíjasok végzett munkájának értékét, jogosnak ítélik meg a nyugdíjukat. Kifejtette a cikkíró, hogy azért a nyugdíjért nemcsak dolgozni kellett, hanem nyugdíjjárulékot is kötelező volt fizetni. Ezért is lepett meg az, amit közelmúltban olvastam egyik képeslapban. Egy anya méltatlankodott, mert ő két növendékfiút sok fáradtsággal, áldozatvállalással felnevelt. Most a két fiú szakmunkásként a nem dolgozó nyugdíjasoknak dolgozik. Kihangsúlyozom a kérdését: ki fizeti meg neki és az ő két fiának ezt a munkát? Az édesanyák gyakran bálványozzák az ő magzataikat, és megfeledkeznek arról is, hogy az ö gyerekeik is lesznek nyugdíjasok. Az már igaz, hogy a gyermek egész életére adósa marad az édesanyának a reá- ja áldozott nevelésért. Ez családi ügy. De (!) kedves édesanya. Mi, hetven éven túliak rendkívüli körülmények között, a második világháború- után fejtettük ki munkánkat. Kezdve a romok eltakarításával, minden gépi erő nélkül, váll-váílvetve. Napi 25 dekagrammos kenyéradagokkal, élelmiszerjegyekkel. Csákány, kalapács, lapát és egyéb szerszámokkal. Vödrökben hordtuk fel az emeletre a betont... Lassan jöttek az erőgépek, több lett a teljesítmény, felépültek a gyárak, évről évre jobb gépeket kaptunk. Ma a házgyárak ontják a kész panelokat, egy ember gombnyomással működtet automata gépsorokat. Azért ezekhez a gépekhez mi is adtunk valamit a munkánkkal, s adunk a fiataloknak mindaddig, míg ezek a gyárak, gépsorok rríű- ködnek... Magamról csak annyit: 72 éves vagyok, 67 évesen mentem nyugdíjba. A háború után két munkahelyem volt: a mohácsi Magyar Gépgyártó Vállalat, majd a Pécsi Építőipari Szövetkezet. Ptacsek Jenő Mohács * Farsangi teadélután Már évek óta hagyomány, hogy a 32-es orvosi körzet februárban farsangi teadélutánt rendez a Köztársaság téri iskolában, a körzetben élő idős embereknek. Dr. Fűrész Erzsébet körzeti orvos és Túrós Já- nosné körzeti ápolónő kezdeményezésére a teadélutánra meghívott vendégek már év elejétől gyűjtögették az ajándéktárgyakat, kézimunkákat és könyveket a tombolára. Ehhez a Zsolnay gyártól is vásároltak kerámiákat.- A körzetben zömmel idős emberek élnek, hogy lássák és érezzék a velük való törődést, ezért rendezzük meg immár ötödik alkalommal a farsangi teadélutánt — mondta megnyitó beszédében a körzeti orvosnő. Ennek köszönhető, hogy szinte valamennyien ismerik egymás problémáját. A megnyitó után Nagy Józsa, a PNSZ tagja magyarnótákat énekelt. A Radnóti Miklós kollégium diákjai német nemzetiségi táncot mutattak be, melyet szavalat követett. Kárpáti Ferenc nyugdíjas, tanácstag tangóharmónikázott és Kolompár Tünde, a Köztársaság téri iskola másodikosa cigánytáncokat adott elő. A jó hangulathoz a körzetet patronáló postai Szojuz brigád szenvicsekkel és teával, az Idegklinika brigádja három tortával és maguk a meghívottak különböző apró süteményekkel járultak. A délután fénypontja a tombolával fejeződött be — szinte mindenki nyert valamit. A tomboláért befolyt összeggel — 1800 forinttal - hozzájárultak a nyugdíjasház építéséhez. A szerkesztőség postájából E Szóvá teszem... Vastagon fog a tinta Leveleink nyomában... Mikor lesz rendben a tv-vétel Lvov-Kertvárosban? Mind több közérdekű bejelentés érkezik szerkesztőségünk ügyeletére. Február 16-i számunkban megjelent, hogy Pécsről a Viktória utca 3. sz. ház lakói panaszolták: élvezhetetlen a tv-vétel, mert nem jó a lépcsőházat éllátó antenna, vagy erősítőrendszer Remélik, Hogy II. félévben a nagyközösségi antennarendszerre való rákapcsoláskor megszűnnek a gondjaik. És addig? Szilágyi Géza, a Kertváros Lakásfenntartó Szövetkezet ügyvezető igazgatója a problémáról értesülve felkereste szerkesztőségünket. Elmondta, hogy a rossz tv-vételi (ehetőség nemcsak a Viktória u. 3. sz. ház lakóit, hanem Kertváros területén lévő, központi antennával ellátott összes szövetkezeti lakás lakóit (mintegy 1100 családot) érinti. Az 1972—78. között átadott épületek központi antennáit Kertvárosban a kivitelezés során elektromos erősítővel szerelték fel. Időközben újabb házak épültek, így a négyemeletes házakat alapvetően kizárták a jó vételi lehetőségből. A megoldás: egy központi és tükröződésmentes helyen telepített központi antennarendszerről a kábeles műsorsugárzás Mindezek ismeretében a lakásszövetkezet 1980 tavaszán megkereste a P1K antennaszerelő részlegét. Gazdasági szempontok szerint is célszerűnek mutatkozott ez a megoldás, hisz elegendő Kertvárosban egy központi kábeles tv-rendszer, mely kezelését, javítását és modernizálását egy vállalat műszaki személyzete végzi. Megállapodást kötöttek, mely szerint a PIK 1981 negyedik negyedéve és 1982 harmadik negyedéve között folyamatosan bekapcsolja a szövetkezeti lakásokat a működő rendszerbe. A telefonnál Sorozatunk zárásaként a munka mellett továbbtanuló fiatalok kérdéseire kaptunk tájékoztatót Ernst Lászlótól, a Baranya megyei Tanács vb munkaügyi osztályának helyettes vezetőjétől. Hogyan tanulhatnak szakmát a dolgozó fiatalok? Az Országos Szakmunkásképzési Jegyzékben felsorolt valamennyi szakmában tehetnek szakmunkásvizsgát a munka mellett tanuló fiatalok. Huszonhat olyan szakma van, melyben előbb középiskolai végzettségre van szükség és csak ezután szerezhetnek szakmunkás-bizonyítványt a dolgozók. Vannak viszont olyan szakmák is, amelyekben csak a munkaviszonyban állók szerezhetnek szakképzettséget. Ezek pl. hőkezelő, fémkohász, kerámiaégető, klinker- és mészégető, tégla- és cserépégető, bognár, csónaképítő, kazán- és kemence kőműves, hőszigetelő, méhész, könyvesbolti eladó, gépjárművezető és karbantartó, hajós. A szakmunkásvizsgára fel fehet készülni iskolarendszerű képzésben a szakmunkásképző tanfolyamokon, vagy ■egyéni tanulás útján. A szakmunkás- képző tanfolyamon az vehet részt, aki az általános iskolát, vagy ennél magasabb iskolát végzett és a szakmunkás- tanulók részére az Országos Szakmai Jegyzékben az előképzettségtől függően meghatározott képzési idővel (általános iskolát végzettek esetében 3 év, középiskolát végzettek esetében 2 év) azonos idejű szakmai gyakorlata van; a 20. életévét betöltötte, illetve a tanfolyamot követő szakmunkásvizsga időpontjáig betölti és a szakmára előírt egészségA szerződés értelmében a Lakásszövetkezet a meghibásodott rendszereknek csak a hibaelhárítását végeztette el. A PIK megkezdte múlt év decemberében a Melinda utcai lakások rendszerbe kapcsolását, anyaghiányra hivatkozva a munkát nem fejezték be. Ebből következik, hogy a vállalt határidőt nem tudják tartani. A jobb tv-vétel érdekében a lakásszövetkezet most egy antennaszerelőt alkalmazott, aki felülvizsgálja a rendszereket, megjavítja és beállítja az antennákat és az erősítőket, így valószínű, hogy a közös rendszerbe való bekapcsolásig jobb lesz a képminőség. A. E ügyi követelményeknek megfelel. A szakmunkásképző tanfolyam nélkül egyéni tanulással felkészülő dolgozó szakmunkás- vizsgára bocsátható, ha általános, vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, és az Országos Szakmai Jegyzékben a szakmára előképzettségtől függően meghatározott képzési időnél (általános iskolát végzettek esetében 3 év, középiskolát végzettek esetében 2 év) legalább 1 évvel hosszabb — a szakma egész területére kiterjedő - szakmai gyakorlata van. A 20. életévét betöltötte, ,a tantárgyi vizsgát sikerrel letette és a szakmára előírt egészség- ügyi követelményeknek megfelel. A vállalati (ágazati) szakmunkásképző tanfolyamokon csak munkaviszonyban állók vehetnek részt. Számukra az egyes vállalatok (ágazatok) tevékenységére jellemző szakmákban vállalati (ágazati) szakmunkásképzést szerveznek. A tanfolyam elméleti és gyakorlati oktatásból áll, időtartama 6—12 hónap. Ez az oktatási forma is vizsgával zárul. Az eredményesen vizsgázók bizonyítványt kapnak, mely arra jogosítja a dolgozót, hogy az adott vállalatnál (ágazatban) — kisipari és ipari szövetkezetek esetében az egész megyére kiterjedően — a megjelölt szakmában szakmunkás munkakört töltsön be, és szakmunkás bérkategóriába sorolják. A felnőttkorúak igénybe vehetik még a gyorsított szakmunkásképzési formákat: a csökkentett idejű esti tagozatokat és az intenzív tanfolyami képzést. Minden földművesszövetkezetnél van szövetkezeti tagkönyv, vagyis vásárlási könyvecske. Ha netán valaki nem tudná mi is ez: minden FMSZ-boltban ki lehet váltani, és amit év közben vásárolt az illető, azt a bolti eladó megfelelő rovatba bélyegzi. Igen ám csak ha az eladók azt bélyegeznék be, amit vásárolnak a vevők(l). Nem tartozom a komoly és nagy vásárlók közé, de a véletlen úgy hozta, hogy szemtanúja lettem a következő esetnek: az egyik vevő azt mondja: „Nyomjad csak azt a pecsétet, ne sajnáld”, és a boltos nyomta: 97,60 forint helyett 5000 forintot „igazolt”. Most hogy időm engedte a többi boltba Sz. I. olvasónk kérdezi, hogy az első házasságából származó gyermek is úgy örököl-e, mint a közös gyermek? örökölni törvény vagy vég- intézkedés alapján lehet. Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó. A Polgári Törvénykönyv 607. §-a szerint törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Horváth J. kérdezi, hogy a munkáltató mindig felel-e a dolgozónak okozott kárért? A Munka Törvénykönyvének 62. §-ában meghatározottak szerint a munkáltató a dolgozónak munkaviszony keretében okozott kárért vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel. Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő. B. G. és T. N. kérdezi, hogy az általános iskolai, illetve középiskolai tanulmányok esetén a dolgozónak menynyi szabadság jár? A 6/1981. (XII. 29.) ABMH. sz. rendelet 3. §-a szerint az általános iskola esti és levelező tagozatán, illetve általános iskolai tanfolyamon tanulókat öt munkanap tanulmányi szabadság illeti meg minden tanévben. is ellátogattam, mert nagyon furdalt a kíváncsiság, vajon másutt is így van-e? Nem sokat tévedtem. Nem tudom, gondoltak-e már arra az eladók és a boltvezetők, hogy ezzel a vállalatukat károsítják meg? Megengedik, hogy ne írjam le a falu nevét, ahal mindezt tapasztaltam, hátha ott is elolvassák az-írásom és tanulnak belőle. Remélem a földművesszövetkezetben ris jobban odafigyelnek majd. Kocsándi Miklós tudósító-------------------- * -------------------V eszélyes gyalogátkelő Még mindig nagy a gépjárműforgalom .Pécsett a Táncsics utcában, annak ellenére, hogy a Harkányi úti becsatlakozás és a Tüzér utcai felüljáró átadása után némileg megcsappant a Kertvárost a belvárossal összekötő „köldökzsinór” terheltsége. A sűrű és csúcsidőben szinte folyamatos gépkocsi-folyam mellett kevésnek tartom az utcában a kijelölt gyalogátkelőhelyet. Az egyetlen zebra a kertvárosi iskola előtt van, de szerintem ezt is lehetne jobban biztosítani, például sárga villogával. Ha lehet, jelöljenek ki az utcában megfelelő helyen még egy gyalog- átkelőhelyet a biztonságosabb közlekedés érdekében. Jelenleg még a felnőttek számára sem veszélytelen az átkelés az utcában. Hírt Istvánné, Pécs, Táncsics M. u. 37. A gimnáizum és szakközép- iskola esti, illetve levelező tagozatán tanulókat tanévenként tíz munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. Az érettségi vizsgára való felkészüléshez öt munkanap külön tanulmányi szabadság jár. A fentebb ismertetett tanulmányi szabadságra jogosult az alsó- és középfokú oktatásban vizsgára egyéni tanulással felkészülő dolgozó, ha a vizsgára való jelentkezését elfogadták. A szakmunkás-bizonyítványt szakmunkásképző tanfolyam vagy egyéni tanulás útján megszerző dolgozónak a szakmunkásvizsgára történő felkészüléshez öt munkanap tanulmányi szabadság jár. A rendelet szerint a dolgozót a vizsgán való részvétel érdekében olyan mértékű szabad idő illeti meg, hogy a vizsga időpontjára az oktatási intézményhez beérkezhessen és a vizsgán részt vehessen. Nagy B. pécsi olvasónk kérdezi, hogy az épületről lehulló tárgy esetén ki a felelős az okozott kárért? A Polgári Törvénykönyv 352. §-a értelmében az épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból másra háruló kárért az épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az épületre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kárért a károsulttal szemben az felelős, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették. Komlón, az Irinyi utcai garázssor építése után maradt ott a törmelék, építési anyag már hónapok óta. A lakóterület idős embereit méltán bosszantja ez a hanyagság — az utca pihenőparkját vették el tőlük. Vajon tavaszra rend lesz-e a garázsok környékén? légi tanácsadó A pályaválasztás időszerű kérdései
