Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-25 / 55. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 55. szám 1982. február 25., csütörtök Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Virágok és vadhajtások (3. oldal) A szerkesztőség postájából (6. oldal) A magyar futball időszerű kérdései (t. oldal) Bólyi tapasztalatok: öt nap az iskolában (3.oldol) Megújulás évszázados szakmai kultúra talaján Mérei Emil, o Mecseki Szénbányák vezérigazgatója a Liász-klubban sajtótájékoztatót tartott Kétszáz éve kezdődött a mecseki szénbányászat Azért is van a mecseki szénbányászatnak tartós, biztos jövője, mert gazdag múltja van Kétszáz éves a mecseki szénbányászat. A mecseki kőszén előfordulásáról szóló legkorábbi feljegyzés 1746-ból származik. A korabeli hír szerint Pécs város tanácsa „valami kőkormot'' küldött fel Bécs- be a kamara bánya- és ásványszakértőinek. Az ért követő évtizedekben a felszíni kibúvásokról összegyűjtött kőszenet a helybéli kovácsok egyre kiterjedtebben használták fel. A Mecsekben az iparszerü bányászat kezdetét 1782-től számítjuk, melynek kiindulópontjául az év szeptember 5- én kelt levelet tekinthetjük, amelyet Alapi Salamon Sándor szolgabíró írt alá, és amelyben: „Alulírottak a Magyar Királyi Helytartótanácsnak alázattal jelentjük, hogy a pécs- váradi uradalomhoz tartozó Vassas nevű, megyénkbeli falu határában bőven van kőszén, azaz bányászszén, melyet könnyű szerrel lehet kivenni, s amelyet a pécsváradi kovács műhelyében ténylegesen fel is használ.” A kezdeti lépéseket követő két évszázad a mai mecseki szénbányászatnak gazdag és értékes múltja volt. Az itt folyó termelés felfelé ívelésének az egy évtizeddel ezelőtt bekövetkezett megtorpanása után most ismét az a helyzet, hogy az energiahordozók és ásványi anyagok — köztük a kokszolható szén — tartós világpiaci felértékelődése ■következtében a mecseki szénvagyon fokozott mértékű hasznosítása népgazdasági fejlődésünk számottevő tényezőjévé lépett elő. Míg a kokszolható szén egy tonnájának világpiaci ára egy évtizeddel korábban 20 dollár alatt volt, jelenleg 110 dollár felett van, és gyorsabb ütemben nő, mint a nyéfsolaj ára. A mecseki szénmedencében a földtani kutatások eddigi eredményei szerint a geológiai szénvagyon meghaladja a kétmilliárd tonnát. Ebből a mai bányászati technológiákkal több mint 700 millió tonna az a mennyiség, amely gazdaságosan kitermelhető. Ez a szénvagyon a mainál optimálisabb, hórom-négyszer nagyobb ütemű kitermelés mellett is 100 évet meghaladó — vagy még újabb 200 évig is — folytonos bányászatot tesz lehetővé. Hazánkban csak a mecseki fekete kőszénből állítható elő kokszolható szén. A kokszolható szén előbb említett világpiaci árának felértékelődése miatt nem mindegy, hogy az elkövetkezendő időszakban milyen módon növelik a termelést és annak hatékonyságát. Ennek érdekében dolgozták ki a mecseki kokszolható szén termelésének fejlesztésére vonatkozó programot. Ezzel indult a 126 hónapos fejlesztési terv, a liászprogram, amelynek kezdete 1982. január 1. Érdekes egybevetődése ez a kétszáz év előtti kezdetnek, így ez az év a termelés mellett természetesen a jubileum jegyében is zajlik. Ennek nyitó eseménye volt a sajtótájékoztató, amelyet Mérei Emil, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója tartott tegnap délután a Liász-klubban. Az évforduló emlékére számos rendezvényre került sor. Különböző előadások, kiállítások, vájárvetélkedők, ifjú bányász találkozók stb. A „Korszerű bányászati technológiák” témakörben pedig országos pályázatot hirdetnek. A jubileumi rendezvénysorozat felett védnökséget vállalt többek között Méhes Lajos ipari miniszter, dr. Kapolyi László államtitkár, Lukács lános, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára. A jubileumi bizottság elnöke Mérei Emil vezér- igazgató, a bizottság tagjai sorában van többek között dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, Czente Gyula, Pécs városi Tanács elnöke. A rendezvénysorozat a szeptemberi bányásznapi ünnepséggel zárul. S. Zs. A Szigetvári Ipari Szövetkezet vasipari üzemében 750 különféle típusú konténer gyártását irányozták elő az 1982. évre, mintegy 13 millió forint értékben, ami az összes termelési érték 25 százalékát jelenti. Képünkön négy köbméteres szemét- szállító konténereket szerelnek, amiből 120 darabot gyártanak ebben az évben. Fotó: Proksza László Francia— nyugatnémet csúcstalálkozó Helmut Schmidt bonni kancellár kormányküldöttség élén szerdán délben kétnapos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. A kancellárt a repülőtéren Pierre Mauroy miniszterelnök fogadta. Nem sokkal később az Elysée palotában Francois Mitterrand elnök és Helmut Schmidt kancellár megbeszélésével megkezdődött a 39. francia- nyugatnémet csúcstalálkozó. A francia—nyugatnémet csúcstalálkozó előtt az Elysée palota szóvivője kijelentette, hogy Mitterrand elnök „rendkívül jelentősnek" tartja Helmut Schmidt kancellárral folytatandó megbeszéléseit, mert a Közös Piac jelenlegi helyzete miatt „nagy tét forog kockán”. A francia kommentátorok szerint a csúcstalálkozón várhatóan három problémakört fognak megvitatni: 1. Hogyan reagáljanak a nyugat-európai országok a magas amerikai kamatlábakra, amelyek súlyos károkat okoznak gazdaságuknak, s hogyan bírják rá Washingtont, hogy ezen a téren „jobb együttműködést" folytasson a nyugateurópai országokkal. 2. A lengyel helyzettel kapcsolatos amerikai—nyugat-európai ellentétek. Sem Bonn, sem Párizs nem akarja követni Washingtont a gazdasági szankciók útján, s nem hajlandó lemondani a Szovjetunióval kötött földgázegyezményről. 3. A Közös Piac belső válsága, amelyet az angol követelések idéztek elő. A török államfő látogatása Bulgáriában Kenan Evren hadseregtábornok, a Török Köztársaság államfője Todor Zsivkovnak, a Bolgár Államtanács elnökének meghívására szerdán négynapos hivatalos látogatásra Bulgáriába érkezett. A török államfőt és kíséretét Todor Zsivkovval az élen a bolgár állam vezetői üdvözölték a két ország nemzeti lobogóival feldíszített szófiai repülőtéren. Szófiában megkezdődtek a bolgár—török hivatalos tárgyalások. A megyei tanács vb-ülésén Szigor az építőiparral szemben! ■ Késnek a beruházások ■ Hová tűnt a szerződési fegyelem? A Baranya megyében történő tanácsi beruházások helyzetéről tárgyalt többek között tegnap délelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Ennek során megvitatta a tervosztály készítette előterjesztést. Ebben szerepelt a beruházásokban részt vevő szervek együttműködése is. A vita a szokottnál határozottabb hangvételű volt. Okkal, hiszen a tanácsi irányítás alatt álló építőipari vállalatok, valamint a Baranya megyei Építőipari Vállalat eredményei igen hiányosak. A kereskedelmi és szolgáltató jellegű építkezések általában egy évet, az oktatásiak pedig egy, másfél évet késnek. A minőségi kifogások nyolcvan százaléka a kivizsgálás után jogosnak bizonyul, ami igen rossz arány. Az ellenpéldák tükrében még rosszabb a helyzet. Például a Tolna megyei Áilami Építőipari Vállalat itt végzett munkája megbízható, és általában időre elkészül. Dicsérték a Mecseki Szénbányák végezte építőipari munkákat is. A továbbiak ismertetésére legalkalmasabb, ha leírjuk a végrehajtó bizottság vitáján felszólalók véleményét. Gálfy István, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatóhelyettese: — Baranyában szűk az építőipari teljesítőképesség, mégis exportálnak belőle. Inkább Zala megyéből kellene külföldre vinni, mivel ott van fölösleg. Ugyanakkor a jövőben a Mecseki Szénbányák építőipari kapacitását is jobban lekötik a saját feladatok. Mivel megyén kívülről nemigen kaphat már Baranya segítséget, jó lenne a tanácsi és az állami építőipar — jogszabályokból is sarjadó — ellentétes érdekeit valamiképpen egyeztetni. Dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára: — A gondok egy részének oka a túlszabályozottság. De sokat tehettünk volna, s jobban, ha a jogszabályi keretek között másképpen szervezünk. Ezért szükség van arra, hogy a jogi keretek között mozgó új, jó intézkedési terv szülessék. Mellette javasolni lehetne a jogalkotóknak a jogszabályok változtatását, korszerűsítését is. Fontos a szerződéses fegyelem betartása, s e hiányosságnak az is oka, hogy eddig nem voltunk eléggé szigorúak. A szigorral, a jobb szervezéssel az építőiparii gondok egy része jogi módosítás nélkül is megoldható. Dr. Kása Ferenc megyei főügyész: — A szerződéses fegyelemre az is jellemző, hogy formailag ugyan keresetet indít a panaszos fél, később azonban azt szünetelteti, hogy maguk között megegyezzenek. ««. Piti Zoltán, a megyei tűr,ács elnökhelyettese: — A sorsdöntő év az 1983-as lesz, s erre a tervosztály helyes elvei alapján jó intézkedési tervet kell készíteni. Dr. Kisvári András, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója: — Tovább már nem engedhetjük meg magunknak a félbehagyott munkák látványát és hátrányát. Az idő pénz, felemészti a lekötött pénzeszközöket. A tanácsi építőipar szavahihetősége romlott. Jussunk már előre ebben a régi gondban. Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke: — Az építőiparban bízni kétségtelenül merész dolog. A vita sokféle kérdését, határozott elképzeléseit azzal is ki lehetne egészíteni, hogy most már esetenként megvizsgáljuk a vezetésre való alkalmasságot. Végül is a javaslat alapján készült határozatokat ismét meg kell a végrehajtó bizottságnak tárgyalnia. Földessy Dénes
