Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-24 / 54. szám
e Dunántúlt napló 1982. február 24., szerda Horgászat Bélyeg A galambposta Horgászeszközök téli karbanA MOHOSZ Baranya megyei IB-je szines filmet készít társadalmi összefogással a megye horgászvizeiről. Az operatőri munkákat Baksa Tamás, a Pannónia Filmstúdió pécsi műtermének munkatársa végezte. A film bemutatását ez év őszére tervezik. Képünkön egy téli forgatási nap a sikondai horgásztónál. tartása A jó mesterembert messziről elárulja szerszámainak ópolt- sága, rendben tartása. Vonatkozik ez a horgászokra is, mert az olcsóbb, de rendszeresen karbantartott horgászeszköz gyakran többet ér, mint a drága, de elhanyagolt. Aki egy szezont végighorgószott, annak eszközei feltétlen igénylik az alapos átvizsgálást, szükség esetén a javítást. Vegyük sorra a legfontosabb teendőket. A bot: legkényesebb része a véggyűrű. Ha a legkisebb be- rágódás, vagy sérülés található rajta, azonnal ki kell cserélni, mert teljesen tönkreteszi a zsinórt. Kétrészes botoknál a hüvelyeket kell megtisztítani, ha kissé megtágultak, méhviasz- szal kotyogásmentessé tehetők. Teleszkópos botoknál nagyon kell vigyázni arra, hogy homok, vagy sár ne kerüljön rájuk, mert megkarcolja az egyes részeket. Az orsókat ajánlatos hőálló zsírral feltölteni, a fékrendszert kitisztítani. Nagyon fontos a zsinórvezető görgő állapotának ellenőrzése, kopás esetén ki kell cserélni. Ha valaki csónakból horgászik, nem fontos minden évben új zsinórt feltenni, elég ha megfordítjuk, így egy tekercs jó minőségű zsinór két évig is eltart. Természetes, vannak olyan horgászok is, akik évente többször cserélnek zsinórt. A zsinórellenőrzést elvégezhetjük, ha két ujjunk között óvatosan végighúzzuk. Szálasodon, nyomott, sérült zsinórvéget ajánlatos minden egyes horgászat után levágni, újra szerelni. Készítsük elő horogszükségletünket, finom kővel élesítsük meg őket. Megfelelő ólomválasztékot is állítsunk össze. Ke- szegezéshez cseppólmok, sörét- ólmok, stílólmok, pontyozáshoz gömbólmok, különböző csúszó ólmok álljanak- rendelkezésre. Sokan a téli hónapokat használják fel arra, hogy egyéni ízlés szerint készítik el az úszóikat. Az úszók készülhetnek balsafából, fúrógépbe fogva dörzspapírral szépen alakíthatók. Lehet készíteni parafadugóból, esetleg hungarocellből. Ajánlatos a villantókai is megtisztítani, a rajtuk levő horgokat megélesíteni, olajos ruhával óttörülni, hogy a rozsdá- sodást megakadályozzuk. Nézzük ót merítő és haltartó szák- jainkat, mert a legnagyobb bosszúság, ha már abból megy el a hal. Nagyon sok horgász^ Február 28-án, 9.00 órakor Pécsett az Ifjúsági Házban kerül sor az idei horgászoktatásra, melynek során az IB tájékoztatást ad a megye halfogásáról, az elmúlt őszi telepítések mértékéről és az IB-vi- zek horgászrendi változásairól. O A MOHOSZ vezetőségének február 6-i ülésén dr Har- math Béla, a TRIAL kereskedelmi igazgatója adott tájékoztatót az 1982. évben várható hor- gászciiklk-ellótásrál, amely az eszközt lehet egy kis kézügyességgel házilag elkészíteni. Ilyenek az említett úszók, villanták, ragadozóhal szájbilincsek, horog szabadítok, kuty- tyogatók és még sok egyéb nélkülözhetetlen tartozék. Aki horgászeszközeit rend- betéve kezdi meg a szezont, azt kevesebb meglepetés éri. Csak az a horgász tud év végén jó eredményt felmutatni, aki minél kevesebb esélyt ad a halnak, ennek pedig egyik tényezője a hibátlan, jól összeállított felszerelés. Kovács Zoltán eddig megkötött szerződések alapján az elmúlt évinél lényegesen jobb lesz, de még mindig nem fogja elérni a kívánt választékot. # Két horgásztárgyú könyv került a közelmúltban kiadásra. Antos Zoltán szerkesztésében „Horgászok kézikönyve”, amely kezdőknek és haladóknak egyaránt hasznos segédeszköz, valamint dr. Fogarasi László: Legérdekesebb kis tavaink cimű könyve, amely a vándorhorgászok kitűnő útitársa lesz. Horgászok figyelmébe k, Madárvilág ötezer éves története A galambot mint hírvivőt évszázadok óta hasznosítják, mert kitűnő tájékozódó képessége van, és igen nagy távolságról is visszatalál. Az erre vonatkozó legrégibb adat az i. e. 3000-ből származó falfestmény, amelyen oltár mögött négy galambot eresztenek fel, hogy hírül vigyék III. Ramszesz fáraó megkoronázását. A 2500 évvel ezelőtt rendezett olimpiai játékok győzteseinek nevét is galambpostával juttatták el az egyes városokba. Ókori történészek gyakran tesznek említést hírvivő galambokról, sőt tenyésztésükről is. A római légiót galambházakkal látták el, és a kis szárnyasokkal — általában lábukra kötött levelekkel — továbbították a csaták kimenetelére sokszor döntő fontosságú parancsokat. Az i. e. évezredekben a Földközi-tenger mentén fekvő államokban ötven—száz kilométeres távolságra ga- lambposta-állomásokat helyeztek el. Gyakran a hajósok, különösen a kínaiak, is ily módon küldtek üzenetet megérkezésükről. Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem című eposzában említést tesz postagalambokról, amelyek révén az ostromlott várban tartózkodók tartották a kapcsolatot a külvilággal. Természetesen az ellenség is tudta ezt, és vadászsólyommal igyekezett elfogni a „repülő postásokat". Amikor 1871-ben a kommün alatt Párizs körül volt zárva, az összeköttetést a külvilággal nagyrészt galambpostával tudták fenntartani. Sürgönyt, hivatalos és magánértesítéseket küldtek velük. A kis állatok kiváló képességeit mi sem bizonyítja jobban, mint hogy háromezerötszáz küldeményt szállítottak. Ezúttal az volt a gyakorlat, hogy az üzenetet selyempapírra írták, és a galamb szárnyának arra a középső tollára erősítették, amelyik a repülésnél nem mozog. A megterhelés nem lehetett több egy grammnál. A tenyésztett postagalombok később is egyre nagyobb szerephez jutottak. A XX. század elején Új-Zélandon vállalat létesült, amelyik a közeli szigetekkel való postaforgalom lebonyolítására galambjáratot szervezett. Ekkor jelentek meg a csőrükben levelet vivő galambokat ábrázoló első bélyegek. Az első világháborúban a különböző német parancsnokságoknál — hivatalos jelentések szerint — több mint százezer galamb „szolgált”. Közülük nem egy életével fizetett vállalkozásáért. Honoluluban, a getek fővárosában Havaii-szi1918-ban galambposta-hivatalt állítottak fel, amely nyolc szigettel tartott kapcsolatot. A kis hírvivők a négyszáz kilométeres távolságot tíz óra alatt tették meg. Kína és Japán között 1932-ben is segítettek a postaforgalom lebonyolításában. A hivatalok leheletvékony papírborítékot használtak, amelyre a bérmentesítés igazolásául bélyegzőt nyomtak. A galambokat az erre a célra tervezett központból indították. A második világháborúban is nagy számban véttek részt a postagalambok, de csak különleges feladatokat kaptak, például amikor nem akarták a híradástechnikát használni, nehogy az ellenség bemérhesse. A partizánoknak nagyon sokat segítettek, mert az egyes csőnOMT/1 CCCP portok munkáját sikerült össze- hangolniok. Ezúttal is nagyon sok „szolgálatteljesítés" közben pusztult el. De az elismerés sem maradt el: többen kitüntetést, sőt szimbolikusan katonai rangot is kaptak. A detroiti állatkertben őrizték a G. I. Joe (Joe közlegény) elnevezésű híres galambot, amely az olaszországi hadszíntéren csaknem ezer angol és amerikai katona életét mentette meg. Ugyanis 1943. október 18-án rendkívül sebesen repülte át azt a több mint harminc kilométeres távolságot, amely Colovi Vecchia olasz falut az angol repülőtértől elválasztotta. Még idejében sikerült megvinnie a hírt, hogy — a tervezettől eltérően — ne intézzenek légitámadást a falu ellen, mert időközben onnan kiverték a németeket, és most már saját katonáik tartózkodnak ott. Az utolsó pillanatban érkezett: hét bombázó éppen fölszállni készült. Az életmentő madarat London polgármestere érdemrenddel tüntette ki, a háború után pedig Detroit városa kérelmezte, hogy állatkertjében gondját viselhesse. Bár a fejlett híradástechnika fölöslegessé tette a ga- lombpostát, de egyes esetekben mégsem szorította ki. így például a nagyon megás hegyek megnehezítik a jó rádióvételt, ezért a hegymászó csoportok még most is gyakran galambokkal tartják egymás között a kapcsolatot. Napjainkban a franciaországi Ab- ranches kórház laboratóriuma galambokkal küld vérmintákat a harminc kilométerre fekvő Grancville városába, mert — mint megállapították —, a motorkerékpáros küldöncöknél sokkal gyórsabban teszik meg az utat. De e ritka esetektől eltekintve a galamb ma már inkább csak a béke eszméjének szimbóluma. Rekordok a madarak világában A vándormadarak évente több ezer kilométeres távolságokat repülnek be. Útjuk jelentős szakasza a végtelen óceánok felett húzódik, így a földi tárgyak, hegyek, folyók segítségével nem tudnak tájékozódni. Ornitológusok becslése szerint Európából évente 600 millió madár repül át Afrikába, hogy ott teleljen át. Naponta átlag 6—8 órát repülnek. Repülési sebességük a fajok szerint, de testük nagysága, izomrendszerük és szárnyfelületük függvényében is változik. Repülés közben a pinty eléri a 35 km/ó, az ezüstsirály a 48 km/ó, a szárcsa a 60 km/ó, a récefélék a 90—120 km/ó sebességet. A postagalamb repülési sebessége 60— 140 km/ó között változik az időjárási viszonyoktól és a távolságtól függően. A sarlósfecske nagy rekordernek számít, mert naponta 560-1000 km távolságot képes repülni 240 km/ó átlagsebesség mellett. Ez a madár 1900 m magasságban, a gólyák 2500 méteren, egyes vadlibák 8000 m magasságban repülnek. Hosszú időn keresztül folyik a vita azzal kapcsolatban, hogyan tájékozódnak a vándorló madarak hosszú útjuk során, például a tenger felett, amikor tereptárgyak nem adhatnak támpontot számukra a navigációban. A napjárás és a csillagok állása is segíti a madarakat navigációjuk során. Újabban azonban azt tartják a tudósok, hogy a vonuló madarak a földmágnesség alapján tájékozódnak, és tartják repülés közben irányukat. A mágneses erővonalakkal történő tájékozódást postagalamb-kísérletek- kel is alátámasztották. A postagalambot pontos repülési irányából testére szerelt miniatűr elektromágnessel sikerült eltéríteni a kísérletek során. A postagalambok tenyésztése ismét virágkorát éli. Az egész világon egyesületek, magánosok vetélkednek, hogy minél kitartóbb, gyorsabb fajtákat tenyésszenek ki, de ez már csak sportcélokat szolgál. Nemzetközi szervezetük is van. Példaképpen megemlítjük, hogy Budapesten 1941-ben posta- galamb-versenyt, 1971-ben pedig Brüsszelben — nagy nemzetközi részvétellel — már olimpiát rendeztek. Természetesen nagyon sok ország bélyegein szerepelnek postagalambok. így egyebek közt a hazai galambfajtákat bemutató, 1957. évi magyar sorban. Néhány évvel ezelőtt pedig a galambposta bemutatásával érdekes kiállítás volt a Budapesti Bélyegmúzeumban. A hazai Postagalamb Sport- szövetség centenáriuma tiszteletére a Magyar Posta ebben: az évben bélyeget ad ki. Hajdú Endre
