Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-22 / 52. szám

Egyedit nyújtani a vendégnek A Hungar Hotels negyedszázada Elborítanak bennünket a rek­lámok: minden hírközlő eszköz harsogja felénk, hogy negyed- százados születésnapját ünnep­li a Hungar Hotels. Ez alka­lommal évei számának meg» felelő százalékú kedvezménye­ket biztosítanak vendégeiknek. Mivel annyi szó esik a válla­latról, lássuk, hol is a helye a hazai és nemzetközi idegenfor­galomban, vendéglátásban? 1957 február elején alakult meg az Országos Idegenfor­galmi Szálloda és Étterem Vál­lalat. A 60-as évek közepén ebből vált ki a Pannónia Szál­loda és Vendéglátó Vállalat, tíz évvel ezelőtt pedig meg­alakult a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat. A patinás hotelek, mint a Gellért, a Ro­yal, az Astoria, a Palace mel­lett az újabbak, az Interconti­nental, a Hilton, a Fórum a Hungar Hotels Vállalat kereté­ben reprezentálják — nemzet­közi mércével is megfelelő szin­ten — a magyar szállodaipart, szolgálják elsősorban a nem­zetközi turizmust. Pécsett a régi, nagyhírű Ná­dor és az 1976-ban épült ele­gáns Pannónia Szálló képvise­li a vállalatot. A törekvésekről, az egyéni kezdeményezésekről Varga Csaba igazgató beszélt: — Igaz, hogy vidéken nem mutatható ki olyan gyors meg­térülés a szállodáknál mint a fővárosban, de ezek is hozzá­tartoznak a vállalat presztízsé­hez, s nem utolsó sorban arra is hivatottak, hogy a befelé jövő idegenforgalomban már itt „megfogják” a vendéget. Pécs más vidéki nagyvárosok­hoz képest ebben is speciális helyzetben van, mert a sok rangos kulturális és tudomá­nyos rendezvényhez a szállodai ellátás is szükséges. — Mi az, amivel meg tudják fogni a vendéget? — A nagy nyugati szállodák tárgyi feltételeivel nem verse­nyezhetünk, tehát a belső tar­talomban, az élő munkában, a gasztronómiában kell többet, egyedit nyújtanunk. Idén -tizen­negyedik alkalommal rendez­zük meg a gasztronómiai he­teket. Ennek keretében külföl­dieket is vendégül látunk, pél­dául bemutatkozott az olasz, a francia konyha, rendszeresen rendezünk nemzetiségi vacso­raesteket, felelevenítjük a régi korok étkezési szokásait. — További tervek? — Idén az első félévben sze­retnénk megkezdeni a régi Pannónia Szálló felújítását, már folyik a szerződéskötés a BÉV-vel. Vállalati szinten to­vább folytatódik az osztrákok­kal közös interkonstrukciós fo­lyamat. Egerben épül egy há­romcsillagos szálloda, Buda­pesten a Stadion és a nemzet­közi vásárra az Expo-hoteJ, fel­újítják, bővítik a Sport Szál­lót és felépül Sopronban a Lővér Szálló. K. Gy. Szövetkezetünk vállalja EP—001, EP—006 és EP—011 típusú TARGONCÁK közép- és NAGYJAVÍTÁSÁT CÍMÜNK: ALKOTMÁNY MGTSZ, MÉLYKÚT Ügyintéző: ifj. Szőke Sándor Telefon: 23. Telex: 281298. A vizsgálat WO000 forintba került Mergezo kerámiák Olommérg«iés: az ólom, vala­mint vegyületei lenyelve vagy be­lélegezve mérgezőéit, károsítják a vérképzést, az ér- és idegrend­szert. Kis adagok rendszeres szer­vezetbe jutása idült mérgezéshez vezet. Múlt év közepén Budapesten több gyermek, év végén pedig Veszprém környékén egy gyer­mek megbetegedése alkalmá­val észleltek az orvosok ólom­mérgezésre utaló tüneteket. A vizsgálatok során kiderült, hogy mázas kerámiaedényből és -kor­sóból fogyasztották az ételt, il­letve a benne tárolt teából ittak. A szülők teljes biztonságban használták étkezésre és tárolás­ra a kerámiaedényeket, hisz zsüriszámmal ellátott, iparmű­vészeti üzletben árusított dara­bok voltak. A sajnálatos események hatá­sára a KERMI szúrópróbaszerű vizsgálatot tartott az Iparművé­szeti Vállalat boltjaiban: né­hány kerámia mázának ólom- tartalma igen magas értéket ért el. Az Iparművészeti Vállalat ennek hatására a boltjaiban meglévő összes étkezési célra használható kerámiát ellenőriz­tette a KERMI-vel. Tíz nap alatt 60—70 féle étkészletet, korsót, kupákat, kávéskészleteket néz­tek át. A közel 100 000 forint értékű vizsgálat eredménye: több művész alkotása „tiltott” listára került. Minden iparmű­vészeti bolt és képcsarnok meg­kapta a kerámikusok nevével és tárgyak zsüriszámával ellátott körlevelet. Ezeknek a termékek­nek az árusítását betiltották, il­letve a lakosság által már ko­rábban vásárolt és élelmiszerek tárolására nem alkalmas kerá­miákat az Iparművészeti Válla­lat üzleteiben átveszik, a vásár­lót kártalanítják. — Mi történik a visszavett ke­rámiákkal és a jövőben hogyan szűrik ki a ,,veszélyes" mázakat? — kérdeztük Halmos Istvánt, az Iparművészeti Vállalat árufor­galmi osztályvezetőjét. — Minden új terméket a mű­vésznek csak KERMI-engedéllyel lehet forgalomba hozni. Kéré­sére a vizsgálatot két hét alatt 2520 forintért végzik. Ha nem ellenőrizteti alkotásait, akkor jól látható helyen a kerámiába kell ütni, hogy „étkezési célra nem alkalmas”. Természetesen a mázak behozatalát és árusí­tását is átnézzük, hogy kiszűr­jük, melyik mázban találhatók a veszélyes komponensek. A kész, vevők által visszahozott tárgyakat valószínűleg megsem­misítjük. Ádám Erika Használt gépkocsik a pécsi MERKUR-telepen Most érkezett Volgákat vizs­gálnak a vevők elől elhatárolt területen: egy szekszárdi vál­lalat hozott hármat. A várako­zók távolabbról nézik a dolgok alakulását és reménykednek. Két-három éves kocsik, állító­lag 12 literrel elmennek százpn. S ami lényeg: kényelmes, erős kocsik, kevésbé rohadnak és normál benzint esznek. — Megéri - mondja egy is­merősöm. — Inkább, mint a többi . . . S mutat a parkolóba. Jelen pillanatban a kínálat húsz autó. Mennyiért? Hetvenhetes Wart­burg 53 000-ért, 78-as Lada Combi 80 900-ért, 78-as Lada 24 000-ért, 74-es Zaporozsec — ez a legolcsóbb — 10 000-ért. A legszebb köztük egy kétéves kis Polski — 60 000-ért — szin­tén vevőre vár. Szétesik József, a MERKUR pécsi használtgépkocsi-telepé- nek vezetője eléggé elfoglalt ember. Segít az árkalkulációk készítésénél, hogy legkésőbb holnap reggelre a Volgák ad­hatók legyenek. A vállalati kocsiknál évente 30 000 kilométert veszünk figye­lembe, a magánkocsiknál pe­Pang a piac dig 10 000-et. Természetesen a „bevallások” mindezt módosít­hatják. Megvizsgáljuk a mo­tort, a karosszériát, mindent... Végül aztán kijön a hivatalos ár. — Volgák esetében? — Negyven-ötvenezer között. Gyakorlatból mondom. Mini­mális eltérések előfordulnak. Most pang a piac. Télen kevesen vesznek és kevesen adnak el autót. Várják a ta­vaszt, várják az emelkedő ára­kat. Talán most kezdődik az élénkülés, ahogy a nap kisütött. Tavaly 1050 személygépkocsit forgalmaztak, s ez elég magas szám: Napi 3—4 darab. Sajnál­kozva mondja: a keresettebb márkák ritkábban fordulnak elő. Egészen véletlen, hogy ez a Lada Combi most itt áll. A gyakorlat azt mutatja: kéz alatt mennek el, jóval drágábban, mint amennyit érnek. (Az más kérdés: kinek mennyit ér?...) A gépkocsivásár nemcsak a telepen, hanem a telep bejá­rata előtt is folyik. Gyakorlat már: ideállnak a kocsival, be­teszik az ablakba az árcédulát, és várják a jószerencsét. Most is akadt egy Lada — 90 000-ért —, meg egy öreg Trabant 24 000-ért. — Addig nincs baj, míg a kapunk előtt állnak. Ha élénkül a piac, a nepperek még a te­lepen is duruzsolnak ... A MERKUR használtgép- kocsi-telepén kétféle konstruk. ció él. .Vagy közvetlen eladják a cégnek a kocsit, vagy bizo­mányba adják — egy hónapra —, s akkor a tulajdonos hatá­rozza meg az árat. (Aztán többnyire enged . . .) — Mi várható az idén? Szétesik József széttárja a kezét: — Ki ‘tudná azt megmondani. Kozma F. Egyszer szent, máskor sátán Majmoka hadsereg nyilvántartásában A közelmúltban olyan hír jár­ta be a világot, hogy az USA- ban újra perbe fogtak valakit, aki azt merészelte tanítani, hogy az ember és a majom közös ős­től származik. A hír nem keltett túlságosan nagy szenzációt a világsajtóban, mert ilyen már volt, s bizony elég nagy felzú­dulást váltott ki világszerte a hírhedt daytoni majomper. A majomperből színmű, majd annak nyomán egy világhírű film is készült 1961-ben: „Aki szelet vet", Stanley Kramer ren­dezésében. Az újabb majomper nyomán Charles Robert Darwin foroghat a sírjában, hogy halá­lának 100. évfordulójáról (1982) így is megemlékeznek. Ha más okból, de az év első néhány hetében nálunk is meg- oöyekedett egy kicsit a majmok iránti érdeklődés: szinte egy időben jelent meg újra a köny­vesboltokban Pierre Boulle fan­tasztikus regénye, a Majmok bolygója, s vetítették a mozik­ban a regényből készült ameri­kai' filmet. Érdemes néhány adalékot elő­bányászni a kultúrtörténetből, milyen véleményé is volt az em­beriségnek hajdanán a maj­mokról? ötezer évvel ezelőtti egyiptomi falfestményeken is szerepelnek a majmok, pórázon vezetve. Idomíott majmok tar­tása az ókori görögöknél és ró­maiaknál is nagy divat volt, amely a középkori Európára is átterjedt. Annyira, hogy az egy­ház megtiltotta tartósukat a ko­lostorokban, a párizsi városi ha­tóságok pedig a XII. századtól vámot szedtek a városba bevitt, majmok után. Érdekes kettősséget mutat a majmokról alkotott kép is. A ré­gi Egyiptomban, majd később Észak-Afrikában istenként tisz­telték a majmokat. Indiában a tehén és a kígyó mellett ma is a majom a harmadik szentként tisztelt állat. A régi görögöknél viszont a csúfság jelképe volt. (Majomszobrot helyeztek Aphro­dité szobra mellé kontrasztként). A keresztény egyház sokáig a sátán szolgájaként tartotta nyil­ván a majmokat, s még Luther Márton is szinonim fogalmak­ként használta a „sátán” és a „majom” szavakat. Az egykori álmoskönyvek szerint a majom nagyon rosszat jelent. A majmok ma már bohókás, kedves állatoknak számítanak az európai kultúrájú népeknél. Valamiféle hagyományt őrző kultuszuk azonban még mindig van az angol fennhatóság alatt álló Gibraltáron. A hódítók 1704-ben majmokat találtak a sziklákon, s hamarosan ezek az állatok azért is kedvesek lettek számukra, mert egyszer állító­lag a majmok hangoskodósa fi­gyelmeztette őket a spanyolok támadására. Elterjedt az a hit, hogy addig lesz az angoloké Gibraltár, amíg a majmok meg­maradnak a sziklákon. Bármi­lyen furcsa, a gibraltári majmok — az angol hadsereg kötelékébe tartoznak máig is: anyakönyvet vezetnek róluk és „személyen­ként" egészségügyi lapjuk is van. S hogy ezt mennyire ko­molyan vették az angolok, jól jellemzi, hogy a második világ­háború idején Churchill külön utasítást adott a gibraltári maj­mok védelmére! D. I. Lakosztály a lovasoknak Szántód-puszta szezon előtt ízlés dolga, hogy egy-egy ide- gervforgalmilag kiemelt helyre érkezve a vendégek egyikét, má­sikát mi ragadja meg. Szán­tód-puszta esetében a választék nagy, lévén itt egy olyan köz­pont, ahol az évszázadokkal ez­előtti élet emlékeit szép együt­tesben találhatjuk. Azt csak gya­nítom: a ritkaságszámba menő, boltozott borpince a maga sa­játos hangulatával az ide érke­zők legtöbbjét megfogja. Gon­dolom: áhítattal telve ereszked­nek le a lépcsőn a látogatók ... Szántód-puszta évről évre többet hallat magáról. Túl a szép környezetén, s azon is túl, hogy rendkívül könnyen megkö­zelíthető — szomszédságában kanyarog szürkén-szélesen a 7-es főközlekedési út — a műemlék- védelmi munka színvonala is messzemenő dicséretet érdemel. A helyreállítást 1975-ben kezd­ték, négy év múlva adták át az első felújított épületeket. A kas­tély 1741-ben épült, ettől nem messze van, már a puszta köze­pén a hajdani csárda. Az 1716- ban készült íves-tornácos ven­déglő előtt áll a .régi kukorica- góré és tartozik az épületegyüt­teshez egy kápolna is. Az idegenforgalmi központ csaknem 30 épületből áll, hely­reállításuk folyamatos, évről évre újabb látványossággal ta­lálkozhatnak a Szántód-pusztára érkezők. A Siotour-nál azt is megtudtuk, hogy az egyik hely­reállított cselédházban jelenleg öt állandó kiállítás tekinthető meg: a szántódi rév története, a balatonendrédi csipkeverés múltja, a Pálóczi Horváth Adóm emlékszoba, egy agrártörténeti kiállítás, végül egy eredeti hasz­nálati eszközökkel berendezett cselédszoba. A környék tereplovaglásra és kocsizásra egyaránt alkalmas, ezért a Balaton partjának egyik legnagyobb lovasközpontját ala­kítják ki Szántód-pusztán. A jó kezdetet egyebek mellett az is jelzi, hogy immár esztendők óta rangos versenyeket rendeznek itt, mint amilyen például a Nem­zetközi Meghívásos Díjugrató Lovasbajnokság. Idén három egykori cselédház szobáinak lakosztállyá alakítása jelzi a feilődést. A kívülről rég­múltat idéző házakban április közepétől összesen 11 egy- és kétszobás összkomfortos lakosz­tály várja a vendégeket — el­sősorban azok kapnak itt szál­lást, akik a lovassoort kedvéért látogatnak Szántód-pusztára. Át­adják idén a nyári istállót, épül a drink-bár, tovább folytatják a műemlékfelújítást is. Új programok 1982-ben: au­gusztus 7-én lovas- és népi játé­kok, június 19-én, július 10-én és augusztus 14-én Pálóczi- hangversenyek lesznek. Nem maradnak el a programok sem. Egyébként a Somogy megyei Ta­nács Idegenforgalmi Hivatala „Szántódi füzetek” címmel kiad- ványsorozetot indít. Ebben az évben három jelenik meg a ter­vezett 18-ból: kettő Szántód és környékének történetével, egy pedig a tájegységnek a magyar irodalomban elfoglalt helvével ismerteti meg az érdeklődőket. A teljes sorozat a környék tör­ténelmét, irodalmi, néprajzi, ag­rártörténeti hagyományait dol­gozza fel. M. A. Biztonságosabb zalai utak Zala megye KPM-útjain idén 60 000 négyzetméternyi burko­latjelet újítanak fel, kicserélnek 400 autóbuszmegálló jelzőtáb­lát, 3500 új műanyag vezetőosz­lopot helyeznek ki, a kézzel fes­tett lakott területet jelző táblá­kat fényvisszaverősre cserélik. nettől □

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents