Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-20 / 50. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli liqplo XXXIX. évfolyam, 50. szám 1982. február 20., szombat Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja ipületszobrász-képzés Pécsett (4. oldal) Milyen az áruk ruhája? (5. oldal) Volt egyszer egy filmszemle (8. oldal) Szobanövények gondozása télen (10. oldal) A tervezettnél kedvezőbb eredmények » Baranya megyében a gazdaság fejlődése és az életszínvonal-politikai feladatok megvalósítása az új középtávú tervidőszak első évében alapvetően a megyei célkitűzéseknek megfelelően alakult. A beruházási tevékenység elsősorban a már magas készültségi fokot elért fejlesztésekre összpontosult. Csökkentek az ipari és a kommunális beruházások. Az ipar termelése azonos volt az előző évivel. A termelékenység az iparban és az építőiparban javult. A mezőgazdaság eredményei az országos átlagokat meghaladó mértékűek voltak. Összességében csökkent, ezen belül azonban a személyi és az üzleti szolgáltatásban növekedett a foglalkoztatottak száma. A kiskereskedelem eladási forgalma meghaladta az előző évit, az áruellátás általában kielégitő volt. A fejöházba tart a kátolyi termelőszövetkezet Holstein-fríz tehén- állománya Termelőszövetkezeti zárszámadások Jól jövedelmezett az új görcsönyi termény feldolgozó Új gabonaprogram Kátolyban Növelik a hústermelést a véméndiek A hét végén újabb baranyai termelőszövetkezetekben tartották meg a zárszámadási foz- gyűlést. A görcsönyi Mecsekvölgye Tsz tavaly 93 millió forinttal növelte árbevételét, ami a korábbi 115 millióró* 1 2 3 208 millió forintra emelkedett. Nőtt az egy főre eső termelés, meghaladja a félmillió forintot, 7 százalékkal emelkedett a személyes jövedelem, egy fő évi átlagkeresete 45 616 forint. A'pénteki zár- számadási közgyűlésen Hoffmann Antal tsz-elnök mégis igen szerény, mindössze 800 000 forintos üzemi nyereségről számolhatott be. Az alaptevékenység ezúttal nem hozta a tervezett eredményt, annál jövedelmezőbbnek bizonyult az új terményfeldolgozó, amit tavaly 4 hónap átfutási idővel építettek a pécsi TSZKER-rel közös beruházásban. A szeptember óta üzemelő magfeldolgozoból tavaly 2600 tonna különféle terményt — étkezési borsót, babot, kölest, repcét, napraforgót, hajdinát — exportálnak dollárért az NSZK-ba, Jugoszláviába, Hollandiába, Belgiumba sőt még Japánba is. Az új üzem 2,8 millió nyereséget hozott a tsz-nek, s erre az évre ennek dupláját várják. Görcsönyben 20 milliós beruházás valósult meg tavaly. A magfeldolgozó mellett egy növényvédőszer rak(Folytatás a 13. oldalon) jelentése az 1981. évről Az 1981. évben a szocialista szervek mintegy 6 milliárd forint összegű beruházást teljesítettek Baranya megyében, megközelítőleg ugyanannyit, mint az 1980. esztendőben. Az állóalapok növekedésének üteme valamelyest felgyorsult, az 1981-ben üzembe helyezett beruházások összege meghaladta az év folyamán teljesített beruházások összegét. A befejezetlen beruházások állományának értéke mérséklődött. Az 1980. évhez képest csökkent az állami beruházások kategóriájában eszközölt kifizetések ösz- szege (vagyis mérséklődtek a nagyberuházásokkal, a célcsoportos és az egyéb állami beruházásokkal összefüggő folyósítások), viszont az előző évinél többet fizettek ki vállalati beruházásokra. Jelentős beruházások A megyét érintő 1981. évi fejlesztési célkitűzések közül megvalósult a népgazdasági szinten is kiemelkedő jelentőségű beremendi mészvertikum. Sor került a MÁV pécsi szociális épületének, a Pécs-Mohács közti új víztávvezeték I. szakaszának, a pécsi MÉSZÖV étteremnek és székháznak, az Eszék étteremnek, a Domus Áruháznak, a 600 férőhelyes tanárképző-kollégiumnak és a Fog- technikai Vállalat pécsi laboratóriumának az átadására, továbbá befejeződött a pécsi ÁFOR-telep bővítése, özembe helyezték — többek között — a komlói Kossuth IV. aknát, továbbá a Bikali Állami Gazdaság halfeldolgozóját, az öntödei Vállalat mohácsi öntvény- és magtisztítóüzemét, a sellyei Agrokémia Szövetkezet üzemi épületeit, az új pécsi süteményes üzemet, a Pécsi Bőrgyár szennyvíztisztítóját, a mohácsi malmot, valamint Pécsett a Tüzér utcai közúti felüljárót és szomszédságában a műjégpályát. Több nagy értékű beruházás 1981. évi megkezdésére is sor került. Kiemelhető közülük a tudományegyetem kollégiuma és menzája, a komlói szennyvíztisztító telep, a k'omlói kenyérgyár, a Szentlőrinci Áliami Gazdaság vajszlói burgonya- pehelygyártó üzeme, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vetőmagüzemének rekonstrukciója és baromfiágazatának fejlesztése, továbbá a termelőszövetkezeti beruházások, melyek gerincét az állattartó telepi rekonstrukciók és a gépberuházások tették ki. A terv szerint 1982-ben üzembe helyezendő létesítményeknek viszonylag magas (80 százalékos) volt a beruházás megkezdésétől számított pénzügyi készültségi foka az 1981. évvégén. A tanácsi beruházások ösz- szege 1981-ben 1,6 milliárd forintot tett ki, 11 százalékkal kevesebb volt, mint egy esztendővel korábban. Főként a célcsoportos állami beruházások összege csökkent az előző évhez képest. Lakásberuházásokra 20 százalékkal fordítottak kevesebbet, mint az előző esztendőben. A tanácsi beruházások 68 százaléka a megye- székhelyen valósult meg. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházási tevékenysége 1981-ben az előző évinél élénkebb volt. Ezt elősegítették az 1980. évi kedvező eredmények, továbbá az alkalmazott hitelpolitika is. A termelőszövetkezetek az elmúlt évben 670 millió forintot fordítottak beruházásokra, 27 százalékkal többet, mint egy esztendővel korábban. A szocialista ipar termelése A szociaMsta ipar termelése az elmúlt két évben stagnált. A tanácsi és a szövetkezeti iparban 1981-ben a termelés dinamikusan növekedett (4,8, illetve 6,0 százalék), de ez nem tudta ellensúlyozni a minisztériumi iparnak az 1980. évi termeléshez viszonyított közel 1 százalékos elmaradását. Néhány fontosabb termék termelése a szocialista iparban A hagyományos tél végi vásárra 2 és fél milliós árukészlettel készül a Konzum-Expo Pécsett, a vásárcsarnokban. Tegnap megkezdték a kedden nyíló vásárterület berendezését. A kiskertbarátoknak és a háztáji gazdaságoknak ajánlják a Robi kerti traktorokat tartozékaival együtt, a SOLO permetezőszivattyút, a speciális kéziszerszámokat, ka pákát, ásókat, gereblyéket. A három hétig nyitva tartó vásáron 86-féle kerti vetőmagból kínálnak választékot. Á képen: berendezik a kerti gépek eladóterét. Erb János felvétele Megnevezés Feketeszén, 1000 t Cement, 1000 t Égetett tégla, millió db Porcelánszigetelő, t Farostlemez, (nyers) m2 Krómos felsőbőr, 1000 m2 Lábbeli, 1000 pár Bőrkesztyű, 1000 pár Csontos nyershús, t Vágott baromfi, t Fogyasztói tej, 1000 I Gyümölcskonzerv, t' Fejtett sör, 1000 I Cigaretta, millió db Szőlőbor, 1000 I Az egV foglalkoztatottra jutó termelés a szocialista iparban 1981-ben - a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának 1,3 százalékos csökkenése mellett — javult, 1,3 százalékkal meghaladta az előző évit. A szocialista ipar 1981. évi termelésén belül a nehézipar termelése 1980. évhez viszonyítva 0,8 százalékkal csökkent. A feketeszén-termelés lényegében stagnált. A kokszszén-koncent- rátum kitermelés aránya az elmúlt'három évben lassan javuló tendenciát mutatott. A villa. mosenergia-íparban a termelés 1981. évben némileg (0,4 százalékkal) meghaladta az előző évi szintet. Az építőanyag^iporban — a beruházási és különösen az építés jellegű beruházási — kereslet visszaeséséhez igazodva csökkent a termelés, az 1980. évinek csak 98,2 százalékát érte el. A könnyűipar termelése 1981. évben 2,1 százalékkal növekedett. A minisztériumi vállalatok Az 1981. évi Az 1981. év termelés oi 1980. év mennyisége százalékában 3 066 100,0 1 001 98,4 106 98,0 3187 115,9 96 874 98,2 2151 106,2 2 963 100,2 3 409 102,3 28 401 107,0 15 088 119,3 35 010 103,3 16 529 102,8 53197 101,3 6 413 99,2 15 338 89,1 lassabban (1,1 százalékkal), a tanácsi és a szövetkezeti köny- nyűipar gyorsabban (4,8, illetve 3,6 százalékkal) növelte termelését. Mivel az ágazatban a külkereskedelem felé történő értékesítés csökkent, a termelésnövekedés a. hazai piac jobb ellátását biztosította. Az élelmiszeripar termelése 1981. évben összességében 0,6 százalékkal növekedett. A megye] székhelyű szocialista ipar 1981. évi értékesítése megközelítette a 29 milliárd forintot, amely folyó áron számítva 0,9 százalékkal meghaladta az 1980. évit. Az értékesítés 24,7 százaléka a belkereskedelem, 17,4 százaléka a külkereskedelem részére történt. Az élelmiszeripar termelésének több mint felét (50,5 százalékát) a belkereskedelemnek, és mintegy. 23 százalékát a külkereskedelemnek értékesítette. A megyei székhelyű kivitelező építőipar 1981. évben számottevőbb saját beruházások nélkül, mind kevesebb fizikai dolgozóval végezte feladatait. Az építőipari termelés 2,3 milliárd forintot tett ki, mintegy 4 százalékkal kevesebbet az előirányzottnál és összehasonlító áron számítva 2,0 százalékkal kevesebbet az 1980. évinél. A termelés mérséklődése két fő ok következménye. Egyrészt folytatódott a létszámcsökkenés, másrészt az építési igények összetételének változásai nehezítették a termelékenység erőteljesebb fokozását. Mindemellett a termelékenység ösz- szességében javult, egy — építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott - fizikai dolgozó 1981-ben összehasonlító áron számítva 5,4 százalékkal több építőipari termelést valósított meg, mint az előző esztendőben. Az építőipar az 1981. évi feladatok nagyobb részét határidőre megvalósította, így többek között 1664 lakást adott át az év folyamán. A lakásátadások nem torlódtak össze az év végére. A befejezett fővállál- kozói termelésből 1980-ban 4,7 százalék, 1981-ben 4,4 százalék volt a lakóház-felújítások aránya. Mezőgazdasági termelés Az 1981. évi mezőgazdasági termelés Baranya megyében valamelyest meghaladta az előző évi - különben magas — színvonalat, amely elsősorban az alaptevékenység termelésének növekedéséből adódott. Az előző évi jó eredmények révén számos gazdaságban valamelyest nagyobb lehetőség nyílt fejlesztésekre, gépvásárlásra, mint a korábbi évek-, ben, s ehhez járult a hitellehetőségek magasabb szintje. Az állami nagyüzemek közül a Szentlőrinci Állami Gazdaság burgonyafeldolgozója révén megvalósul a burgonyatermelés és -feldolgozás teljes vertikuma. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát a csípőteleki új szarvasmarhatelepén a szarvas- • marha-takarmányozásra alkalmas nedves kukoricatároláshoz épített silókat. A szántóterület nagyüzemi hasznosításában jelentős szerkezeti módosulás 1981. évben nem történt, kisebb arányeltolódások azonban jelentkeztek. Az előző év őszének nehéz vetési körülményei folytán keve- sebb'-volt a búzavetés, de az 1980. évi területcsökkenés után nem nőtt a kukoricavetés volumene sem. A főbb növények közül elsősorban a napraforgó területét növelték a gazdaságok (két év alatt a terület megkétszereződött). nőtt a szójabab, a cukorrépa és a borsó vetésterülete is. . A növénytermesztés ágazatán belül a kora nyári aszály a kalászosokat, közülük is elsősorban a búzát sújtotta. Búzából 26 százalékkal kevesebb termett az 1930. évinél. A másik legfontosabb növény, a kukorica a várakozásnál is kedvezőbb termést hozott. A termésátlag 6477 kg/ha volt, ami a tavalyit 701 kg-mal, a két év előttit 421 kg-mal meghaladta. Energiatakarékos nedvestá- rolósra a termés 8,2 százaléka került. Jó volt a termés szójából, napraforgóból és - főként az állami gazdaságokban — cukorrépából. A zöldségfélék(Folytatás a 2. oldalon.) A KSH Baranya megyei Igazgatóságának
