Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-18 / 48. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIX. évfolyam, 48. szám 1982. február 18., csütörtök Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Középiskolai felvételik, . pálya­alkalmasság (6. oldal) Labdarúgó HDN Kupa (8. oldal) Néptáncos hétvége Duna- szekcsőn (3. oldal) Keli-e nekünk elektronika? Ülést tartott------------------ 1 a z Országos Békotanács Eredményes évet zártak a gazdaságok Tsz-zárszámadások Szajk: az országos élvonalban Villány: 10 milliós nyereség Nagykozár: a szörpüzem hozta , a bevételt Miközben pocskondiázzuk a technika vívmányait, reggel el­ső dolgunk, hogy bekapcsoljuk a rádiót. Aztán telefonon meg­szervezzük másnapi progra­munkat. A hevenyészett példa is igazolja, hogy az elektronika ma már nélkülözhetetlen tár­gyaink „lelkét" jelenti, Túlzás nélkül megállapítha­tó, hogy az elektronizálódás mértéke, színvonala egyik leg- biztosabb jele egy ország gaz­dasági fejlettségének. Az elektronika fejlődésére a szé­dítő gyorsaság jellemző. Hol a helyünk nekünk, ma­gyaroknak ebben a minden mást fölülmúlóan gyors hala­dásban? Hiba lenne tagadni, hogy meglehetősen nagy a lemaradásunk a világ élvona­lához képest. Szembe kell néz­nünk a ténnyel: ha tovább nő a távolság köztünk és az élen­járók között, egész gazdasá­gunk nemzetközi versenyképes­sége forog kockán. Hiszen az elektronika a termelés és irá­nyítás egész rendszerét áthatja. Nem dúskálunk a fejlesztés­re forditható javakbán, alapo­san meg kell gondolni, hogy mire költjük a pénzt, annál is inkább, mert egy-egy hosszú távú program bizonyos kény­szerpályát jelent, nemcsak eredményességét tekintve, de a költségekben is. Ezért nem csoda, hogy alapos meg- megfontolás előzte meg a Mi­nisztertanács tavaly decemberi döntését, amely az elektronika központi fejlesztési programjá­ról határozott. A tízéves program az alkat­részek, részegységek fejleszté­sére, gyártására összpontosítja az erőket. Első lépés a híradástechni­kában már alkalmazott építő­elemek, szerelvények egysége­sítése, és a KGST-országokkal egyeztetett alkatrészcsere. Nem titkoltan a mikroelektronikai alkatrészgyártás az a viszony­lag szűk, ám annál bonyolul­tabb terület, ahol a nemzetkö­zi színvonal meghaladása a cél, és nem a hátrányok ledol­gozása. A legnagyobb ellenfél most. a kezdet kezdetén nem a világpiac, hanem az idő. Éppen ezért a tervek szerint 1985-ben indulni kell a tömeg- gyártással. A feladat nehézsé­gét jelzi, hogy vadonatúj tech­nológia honosítására, gyors fejlesztői eredményekre, és - főként a Szovjetunióból - li- cenc, know-how, gépek vásár­lására van szükség. Mindez csak úgy lehetséges, ha a ku­tatás-fejlesztés, gyártás és ér­tékesítés láncolatának megújí­tása, azaz - divatos szóval - az innováció egy kézben össz- poniosul. A programban részt vevő öt kutatóintézet és ti­zenhat vállalat, szövetkezet egytől egyig az átfogó tervből vállal részfeladatokat. Az erők koncentrálására pedig megala­kul a mikroelektronikái válla­lat, amellyel remélhetőleg nem a „hivatalok” száma gyarap­szik majd, hanem igazi gesz­tor, rendszergazda kerül a program élére. A most induló elektronikai programhoz a személyi, a szakmai és szervezési feltételek teljesítése mellett még valami szükséges: ki kell kerülni a ki­vagyiság és a kishitűség záto­nyait. Gazsó L. Ferenc A magyar békemozgalom te­vékenységéről és idei munka­programjáról tárgyalt az Or­szágos Béketanács szerdán, a Parlament vadásztermében. A tanácskozást Boldizsár Iván, az OBT elnökhelyettese nyi­totta meg. Bevezetőjében hangsúlyozta: A nemzet­közi helyzet megváltozása, a világ és a kontinensünk béké­jét fenyegető politikai törekvé­sek felerősödése megfelelő vá­laszt követel a nemzetközi, s benne a hazai békemozgalom­tól is. E változáshoz munkájá­nak megújhodásával kell alkal- mozkodnia, érzékelve, s felhasz­nálva az abban rejlő lehetősé­geket, hogy minél nagyobb a háború veszélye, a lelkekben érzett aggodalom, annál na­gyobb tér kínálkozik a béke­szerető emberek összefogására, hangjuk hőhatására, a cselek­vésre. Ezt követően Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketanács elnöke számolt be a magyar békemozgalom IX. kongres­szusa óta eltelt három eszten­dő munkájáról, s terjesztette elő az 1982-es feladattervet. Elöljáróban szólt az utóbbi években az enyhülési politikát ért súlyos támadásokról, az erőegyensúly .megbontására irányuló imperialista kísérletek­ről. .— A Washington által fel­gyorsított fegyverkezési hajsza, a háborús hisztéria, s az a reális veszély, hogy Nyugat- Európa nukleáris háború áldo­zatává válhat, példátlan erejű tömegmozgalmat hívott életre. A Béke-világtanács és mozgal­mai mellett számos új békeszer­vezet alakult, s terebélyesednek azok a harci formák — petíciók, békemenetek —, amelyek * az enyhülés éveiben háttérbe szo­rultak. — Mozgalmunk megnöveke­dett feladatai valamennyiünk­től azt követelik, hogy legyünk még nyitottabbak, készségeseb­bek a párbeszédre, s bátran kezdjünk hozzá tevékenységünk megújításához, az új típusú nemzetközi kapcsolatrendszer megteremtéséhez — hangsúlyoz­ta Sebestyén Nóndorné. A beszámolót követő vitában felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára. A szocialista országok kormá­nyait, a békeszerető emberisé­get ért imperialista kihívásról szólva hangsúlyozta: a bármily durva támadásokra sem vála­szolhatunk meggondolatlanul, megfontolatlanul A megoldást keresve azt mondjuk, tárgyalni és megegyezni kell. Sarlós István a magyar bé­kemozgalom megújulásának szándékát üdvözölve arra fi­gyelmeztetett, hogy a közvéle­ményt formálni csak az állam­polgárok gondolatait, vélemé­nyét valóban ismerve lehet. — Milliók hangját kell meghallani, s csak ennek ismeretében be­szélhetünk milliók nevében. Az ülésen szervezeti és sze­mélyi kérdésekről is határoz­tak. A békemozgalom megnö­vekedett feladatainak eredmé­nyes teljesítése érdekében ön­állóbb, a társadalmi vezetésre jobban támaszkodó munka ke­reteit teremtették meg. így az Országos Béketanács — a Ha­zafias Népfront politikai kere­tei között — a jövőben önálló szervezetként tevékenykedik. Az ülés határozata alapján az OBT 48 új taggal bővült, kibő­vítették az Országos Béketa­nács elnökségét, és létrehoz­ták operatív vezető testületét, az ügyvezető elnökséget. Az Országos Béketanács főtitkárá­vá Sarkadi Nagy Barnát vá­lasztották. Sebestyén Nóndorné —nyug­állományba vonulása mellett — változatlanul betölti az Or­szágos Béketanács elnöki tisz­tét! Az OBT ülése Boldizsár Iván zárszavával fejeződött be. * Az Elnöki Tanács eredmé­nyes munkássága elismerése­ként, nyugállományba vonulása alkalmából Sebestyén Nándor- nénak, az Országos Béketa­nács elnökének a Szocialista Magyarországért Érdemrend ki­tüntetést adományozta. A kitüntetést a Központi Bi­zottság székházában Németh Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adta át. A bogádi tsz épülő szörpüzeme A megye és az ország egyik legjobb gabonatermelő üzeme, a szajki Béke Tsz tartotta teg­nap zárszámadási és tervtár­gyaló közgyűlését. Speidl Jó­zsef tsz-elnök beszámolójában eredményesnek nevezte az el­múlt évet, amikor 11 százalék­kal növelték a termelésük érté­két, árbevételük megközelítette a 215 milliót. Az üzemi tiszta nyereség meghaladja a 36,4 millió forintot. A jó eredményt mindenekelőtt a magas növ^: nyi hozamok biztosították. Az aszályos időjárás ellenére bú­zából 6 tonnás, kukoricából 10 tonna feletti termést takarítot­tak be hektáronként. Kukorica- termésük új megyei rekord (csak Lippó ért el tavaly hasonló eredményt). Hat tonna feletti búzát 18, tíz tonna feletti ku­koricatermést 14 tsz és ál­lami gazdaság ért el tavaly az országban. Szajk mindkét növénnyel ott van a hazai él­vonalban. Ennek elismeréseként nyújtotta át dr, Kiss Károly, a TESZÖV titkára a Baranya me­gyei Tsz Szövetség tárgyjutal­mát Speidl Józsefnek. A minisz­térium és a megyei vezetés ne­vében, dr. Nagy Bálint, a MÉM növényvédelmi és agrokémiai főosztályvezetője köszöntötte a tsz tagságát. Ilyen magas szín­vonalról is lehet továbblépni, mutatott rá. Épp az élenjárók bizonyítják, hogy ma nem a struktúrához kell igazítani az eszközöket, de épp fordítva, a meglévő eszközökhöz kell kiala­kítani a struktúrát. Eszköz ol­dalról így lehet biztosítani, hogy a többi növény termelési színvonala is felzárkózzon a búzához, kukoricához E tekin­tetben még Szajkón sem me­rültek ki a tartalékok. v * A 6402 hektáros, tíz községet magába foglaló villányi Új Al­kotmány Termelőszövetkezet tagjai kedden Palkonyán, teg­nap Villányban tartották meg a zárszámadási részközgyűlést. A szövetkezet gazdálkodása az elmúlt három évben figyelemre méltó fejlődést mutat, ami o nyereség alakulásán is lemér­hető. Az 1979. évi nulla nye­reség után 1980-ban már 6 millió forint nyereségük volt. Spiesz Ferenc tsz-elnök a teg­napi zárszámadáson arról szá­molt be, hogy eredményüket to­vább növelték, s az 1981-es évet mór 10 millió forint tiszta nye­reséggel zárhatták. A növény- termelési terveiket túlteljesítet­ték, különösen búzából, borsó­ból és kukoricából értek el ma­gas jövedelmet. Az ipari tevékenység, ezen belül is a gyümölcsfeldolgozó üzem termelése, egyre inkább meghatározza a nagykozárí Zengő Gyöngye Tsz eredménye­it. Erről adott számot a- tag­ságnak a tegnapi zárszámadási részközgyűlésen Bugár László, a szövetkezet elnöke. Elmondta, hogy 1981-ben 17 százalékkal bővítették a termelést, ezen be­lül 6,6 százalékkal az alaptevé­kenységet, 45 százalékkal az ipari tevékenységet. Gyümölcs- feldolgozó üzemük, az ott fo­lyó, és ez évben befejezésre ke­rülő rekonstrukciós munkák el­lenére, tavaly 26 százalékkal termelt több árut, mint előző­leg A növénytermelés többlet- jövedelmét mindenekelőtt a magas kukorica- és napraforgó- termésnek köszönhetik. Javult a tejtermelési átlaguk is, ami 4250 liter lett, tehenenként 213 literrel emelkedett. A tsz tiszta üzemi nyereségét 2,5 millió fo­rinttal emelték, s így megköze­lítette a 10,5 milliót. A tagok éves keresetét 8,6 százalékkal emelték, így 44 000 forinttal el­éri a megyei átlagot. Ezen felül 3 százalék év végi részesedést is fizettek. — Rné — a kubai miniszterelnök­helyettes Budapesten Szerdán Budapestre érkezett Jose Ramon Fernandez, a Ku­bai Köztársaság Miniszjertaná'- csának elnökhelyettese, a ma­gyar—kubai gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési bizottság kubai tagoza­tának elnöke. Tárgyalásokat folytat Marjai József miniszter­elnök-helyettessel, a bizottság magyar tagozatának elnökével, a két ország közötti gazdasági együttműködés időszerű kérdé­seiről. Itteni tartózkodása során tartja meg 11. ülésszakát a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési bizottság. ■ A szigetvári palántanevelő üvegházaiból már a boltokba kerültek az idei első primőr paprikák. Az erős, hegyes paprikát rövide­sen a hónapos retek követi 5000 csomóval. A képen: szedik a paprikát. Erb János felvétele \

Next

/
Thumbnails
Contents