Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-17 / 47. szám
1982. február 17., szerda Dunántúlt napló 3 Jelentkezési határidő nincs „Várjuk a régi harcosokat!” Ispánovits Márton főtitkár a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének céljairól Változatlanul sok a gyalogosok által okozott balosat Nem javul a közlekedési morál Beszélgetés Gyimesi János rendőr alezredessel, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályvezetőjével A közúti közlekedési balesetek statisztikája a maga ridegségével nem korbácsolja fel az indulatokat, egyszerűen csak jelzi, hogy útjainkon minden eszténdőben több tragédia történik. Sajnos az egyértelmű, hogy hazánkban nem javul a közlekedési morál, amit a megyei baleseti adatok is igazolnak. Vajon Baranyában hogyan alakult tavaly a közúti baleseti helyzet, mik és kik voltak a fő okok, okozók. Erről beszélgettünk Gyimesi János rendőr alezredessel, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának vezetőjével.- Megyénkben az elmúlt évben 6,5 százalékkal több közúti közlekedési baleset történt, mint 1980-ban, szám szerint 822. Komló város és járás kivételével mindenhol emelkedett, itt 20,1 százalékkal csökkent a balesetek száma. Komlón 1980-ban nagyon sok baleset volt, aloposan meghaladta a megyei átlagot, s elsőKözúti ellenőrzés sorban az ittas vezetők okoztak sok gondot. Tavaly a rendőri intézkedések során sikerült kiszűrni az ittas vezetőket, melynek eredménye a statisztikában is megmutatkozik. Figyelmeztetés számunkra, hogy Siklós város és járás területén történt a iegnagyobb emelkedés: a balesetek zöme Villány környékén és az Ormánságban fordult elő. A megyében tavaly ötvenre emelkedett a halálos kimenetelű balesetek száma, de figyelemre méltó, hogy a súlyos 319-re, a könnyű sérülést okozó pedig 453-ra nőtt. — Mik okozták a legtöbb balesetet? — A legtöbb balesetet személygépkocsikkal okozták, de elgondolkoztató, hogy az autóbuszos balesetek megháromszorozódtak ... Ez utóbbira a Volánnál fel kell, hogy figyeljenek, mert ez a tendencia nem folytatódhat. Sajnos nőtt a segédmotorosok által okozott balesetek száma. Az okok között első helyen áll a sebesség nem megfelelő alkalmazása. S itt nem csupán a szá- guldozókra gondolok. Az a tapasztalatunk, hogy a gépjárművezetők egy része nem a látási, forgalmi és útviszonyoknak megfelelő sebességet választ. Az időjárásra oda kell figyelni, hisz nyilvánvaló, hogy a jeges, vizes úttesten más sebességgel közlekedhetünk, mint a szárazon. Az elsőbbségadás elmulasztása ugyancsak sok baleset oka, s itt elsősorban arra hívjuk fel a gépjárművezetők figyelmét, hogy ne rutinból közlekedjenek! Nagymértékű a gyalogosok által okozott balesetek számának növekedése, mely különösen Pécsett emelkedik rohamosan, s elsősorban a gyalogátkelőhelyeken. A gyalogosoknak tudomásul kell venni, hogy a gyalogátkelőhelyeken sincs abszolút elsőbbségük, s csak nagyon körültekintően léphetnek a ,,zebrára". Nagyon sok baleset fordult elő úgy, hogy a gyalogos kilátást gátló tárgy, létesítmény mögül lépett az úttestre. Az utóbbi időben egyre több a pirosba hajtás; sajnos az autóbuszvezetők is gyakran megteszik ezt. Nagyon szigorú a büntetés, s a pénzbírság mellett a jogosítványt is bevonjuk. — Az utak állapota mekkora szerepet játszott a balesetekben? — Mindössze négy baleset történt úthibából, s a műszaki meghibásodásból eredő balesetek száma is elenyésző. A főszerep a helytelen emberi magatartásformáé; a baleseteket nem lehet ráfogni sem útra, sem a kocsik állapotára. — Nem esett szó eddig az ittas vezetőkről, a gyorshajtók- ról. — Az ittas vezetők által okozott balesetek száma évek óta nem változik lényegesen. Az ittas vezetők kiszűrése azonban változatlanul fontos feladatunk. Annak ellenére, hogy tavaly már a Traffipax mellett radarpisztollyal is ellenőriztük az előírt sebesség betartását, a gyorshajtók száma nem csökken. Ebben az esetben is szigorúak vagyunk: csekélyebb túllépés esetén helyszínen bírságolunk, de ha a megengedett sebességet 20 kilométerrel túllépik, akkor minden esetben bevonjuk a vezetői engedélyt. — S ha a gépjárművezető arra hivatkozik, hogy „késik" a kilométerórája? — Ezt nem teheti, mert a gépjárműnek olyan állapotban kell lennie, hogy megfeleljen a közúti közlekedés követelményeinek. Ha bemérik, vállalnia kell a következményeket. — ön az MKBT ügyvezető elnöke. Ez a társadalmi szerv mit tud tenni a közlekedési balesetek csökkentéséért? — A megyei közlekedésbiztonsági tanács mintegy 800 fős aktívahálózatának legnagyobb feladata a gépjárművezetők és a gyalogosok meggyőzése. Az értelemre kívánunk hatni, s ezt nemcsak propagandakiadványainkkal tesszük, hanem rendszeres oktatással, vetélkedők szervezésével. Természetesen azt tudjuk, hogy az emberek a közlekedés során sem viselkednek másként, mint ahogy egyébként teszik. De a nevelésről, a meggyőzésről nem mondhatunk le . . . Roszprim Nándor Január elején megalakult Budapesten a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, amely a történelmi hivatását betöltött Magyar Partizán Szövetség örökébe lépett. Az alakuló ülésen Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának a titkára mondta, hogy ,.elérkezett az ideje annak, hogy a szövetség szélesebb alapokra helyezze tevékenységét, hozzásegítsen a magyar antifasiszta nemzeti ellenállás mélyebb megismeréséhez". Az újonnan alakult szövetség felhívással fordult a társadalomhoz. Ebben olvashatjuk: „A szövetség országos értekezletén elhatározta, hogy erősiti társadalmi és tájékoztató tevékenységét, s a történelmi igazságnak is eleget téve sorait kiszélesíti mindazokkal, akik a második világháború idején önkéntes elhatározásukból, életük kockáztatása árán vállalták a politikai és fegyveres harcot a fasizmus ellen, a társadalmi haladásért, a béke megteremtéséért". A minap Ispánovits Mártonnal, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének a főtitkárától kértünk tájékoztatást a szövetség célkitűzéseiről, valamint arról, kik és hogyan kérhetik felvételüket. — Becslésünk szerint mintegy 36 ezren voltak hazánkban, akik a második világháború éveiben, s különösen annak a befejező szakaszában valamilyen módon szembefordultak a fasizmussal, hogy ezzel is elősegítsék a háború gyorsabb befejezését, a magyar és a náci fasizmus megsemmisítését. Az újjáalakult szövetségben a közülük még életben levőkre számítunk. Ügy érzem, hogy szinte az utolsó pillanatban fordulunk hozzájuk, s hívjuk őket a szövetség soraiba, hiszen az akkori legfiatalabbak is, akik 18—19 évesen ragadtak fegyvert, ma már az 50-es éveik derekán járnak. — Mi is a célunk? A történelmi emlékek felelevenítésére, összegyűjtésére törekszünk .első sorban, olyan történeti tényeket akarunk feltárni, amelyek beépíthetők lesznek történetírásunkba. Meg kell mutatnunk, hogy azokban a nehéz években voltak nem is kevesen, akik mertek mások lenni — az életüket is kockáztatva. Együtt akarunk működni a Hazafias Népfronttal, a honismereti körökkel. Bajtársi találkozókat kívánunk szervezni, tagozatokat hozunk létre, pl. a polgári ellenállás résztvevői, az új hadsereg tagjai, a külföldi ellenállás volt harcosai stb. részére. Klubokat is szervezünk azok részére, akik annak idején együtt harcoltak. Ebben jó példa a Budai önkéntes Ezred Varihá- zy Honvédelmi Klubja, amely a főváros felszabadításáért fegyvert fogott harcosokat fogja össze és sokat tesz az ezred történetének megismeréséért, megismertetéséért. — Mindenkit várunk a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségébe, aki a Szovjet Hadsereggel együtt harcoló magyar alakulatok katonája volt, a Szovjetunióban antifasiszta iskola hallgatója volt, a Magyar Frontba tömörült polgári ellenálló csoportok valamelyikének a tagja volt, a demokratikus hadsereg 1. és 6. hadosztálya önkéntes katonájaként a hadműveleti területre vonult. A jelentkezők levélben közöljék belépési szándékukat az indok megjelölésével és személyi adataikkal a szövetséggel a következő címen: Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége - 1054 Budapest, Szabadság tér 16. Aki eddig tagja volt a Magyar Partizánszövetségnek, automatikusan tagok maradnak — átigazolás nélkül. Az újonnan jelentkezőknek kérdőívet küldünk, a jelentkezést nem kötjük határidőhöz. A jelentkezések visszaigazolása nem megy gyorsan, ezért elnézést kérek ezúton is mindenkitől. hiszen a feldolgozást társadalmi munkások végzik és már eddiq is ezrével érkeztek belépési szándékot közlő levelek — fejezte be nyilatkozatát Ispánovits Márton, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének a főtitkára. Hársfai István avagy a mohácsi Csele csárda. Ez azonban még nem általános. Továbbá: növekedett a forgalom, mert növekedett az áruválaszték, főleg a hal, vad, szárnyas, a hideg étel és a bor tekintetében. Bevált a kisebb létszámú, de több helyen fellelhető zenekarok alkalmazása is. összefoglalóan: a szerződéses vendéglátóipari üzletekben nem jellemző, hogy a vendégeket fizetéskor becsapják. Az azonban gyakori, hogy árubeszerzéskor nem tartják be, hanem „kinövik” a még mindig meglevő jogszabályokat. A kereskedelmi felügyelőségi munka sokszínűségét olyan történetek is bizonyítják, mint a névtelen bejelentők panaszai. Ezeket szintén megvizsgálják, és ha valóságot tartalmaznak, akkor büntetnek is miattuk. De ha alaptalanok, akkor már arra is van lehetőség, hogy a névtelen levélíró kilétét felderítsék. Végül a felügyeleti munka tisztességét jelzi, hogy állami áruelosztási hibára is felhívták a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy a kereskedelmi boltokban gyakran nem kapható sör, de — néha éppen az ilyen bolttal izemben! — a vendéglőben van, csakhogy a vevők számára kényszerhelyzetet teremtve — jóval magasabb áron. Földessy Dénes Még mindig céltábla a sörelosztás Csalfa pincérek és eltűnt árucímkék Negyvenegy forint „tévedésért” hatezer forint bírság Reflektorfényben a szerződéses boltok, névtelen levelek, a járműalkatrész-ellátás E vekig, évtizedekig agyonszabályozott kereskedelmünk és vendéglátásunk egyre több friss levegőhöz jut. Mozgalmasabb, rugalmasabb, de ezzel együtt kockázatosabb is. Bár mindezt a vevők, a lakosság érdekében alakították így, mégis; éppen a lakosság láthatja itt-ott ká-> rát is az életképesebb üzleti életnek. A vevő sok haszna mellett mindez persze kisebb arányú, de van még bőven. Ezért az állami kereskedelmi felügyelet ellenőrzései már új szellemi tartalmat kaptak: a fogyasztói érdekvédelem az alapjuk, ami sokkal több mint a jogszabályok betartásának ellenőrzése. A Baranya megyei Tanács V. B. Kereskedelmi Felügyelősége nemrég készítette el az 1981. esztendei ellenőrzések elemzését. Ebből kitűnik, hogy erősbödött a felügyelőség munkájában a — természetesen eddig is határozott — gazdaságpolitikai szemlélet. A felügyelői munka már régóta nem paragrafusrágás és számlaellenőrzés. Olyasmire is fölfigyelnek és a vizsgálódás utón illetékes szerveknek azt szóvá teszik, mint például a járműalkatrész-ellátás. Megállapították, hogy ennek javítása végett szükség lenne a kereskedelmi hálózatnak — az államinak és a szövetkezetinek egyaránt! — jobb egybehangolására Például arra, hogy a szakosítás során ne létesítsen mind az állami, mind a szövetkezeti bolthálózat egyfajta alkatrész árusítására ugyanolyan szaküzletet, holott másfajta gyári alkatrész eladására egyik hálózatnak sincs boltja. Főként az úgynevezett márkás cikkek árusítása céljából javasolnak egy üzletet Pécsett. Mindezt — sok más elemző megállapítással és a fogyasztók ellátásának javítását célzó elgondolással együtt — javasolták a megyei tanács illetékes vezetőinek. A mindennapi fogyasztói érdekvédelem természetesen változatlanul a pénztárnál fontos. Vagy — a fizetőpincérnél! Akkor, amikor a fogyasztó előveszi erszényét, de nem ismeri eléggé az árrendeletet, vagy a — pincért! Márpedig ahogy a gazdaságpolitikai szemlélet erősbödött épp olyan mértékben erősbödött „a felügyelőség ceruzájának nyomása” is, amikor kirótták a bírságokat. Méltán, hiszen 1980-ban 147 vizsgálat 48 szabálysértést állapított meg, s ez nem csökkent 1981-ben sem, mivel tavaly 133 ellenőrzés 38 szabály- sértést fedett fel. Éppen azért, hogy most mór csökkenjék, jobban „megnyomták a ceruzát", és a bírságok átlaga az 1980. évi 1425 forintról 1634 forintra nőtt. Két kirívó példa: július 22-én a harkányi Zöldkert vendéglőben 41 forint 50 fillérrel többet számolt a pincér, s a büntetés: 6000 forint. Avagy augusztus 11-én a pécsi Rózsakertben „fogott túl rosz- szul a ceruza”. Mivel 98 forint 60 fillér helyett 240 forint került a számolócédulára, s a nagyobbik összeget el is fogadták a vendégtől. A túl magas számokhoz vonzódó ceruza aztán hasonlóan magas eredményt hozott a szabálysértési határozotban is, egészen pontosan — 8000 forintot. E két történet példázza, hogy a vendégek erősebb megkárosítása igen erős megtorlást von maga után. Vannak persze ügyesebb, és éppen ezért csak jó taktikával felderíthető károsítások is. Például a kereskedelemben a ruházati cikkek közül néhány kötött- és méterárunál. Ha ugyanis azonos alapanyagú, színű, sőt azonos fantázianevű áru egyszerre érkezik, de különböző áron, akkor néhány kereskedő a függőcímkék kicserélésével próbálja meg a csalást. Mindez persze nem általános, a kereskedők, a vendéglátóipari emberek többségének becsületét nem érinti. Sőt az igazság kedvéért le kell írni: van olyan szabálytalanság is, amikor a boltos, a vendéglős, a pincér önmagát csapja be. Figyelmetlen. Például egy pécsi presszóban az úgynevezett kommersz rum és pálinka literjéért 261 forintot kértek, pedig az új árak szerint 330 forintért adható el. Újszerűségük és a fogyasztók számára kedvező jellegük miatt külön figyelmet érdemelnek a szerződéses bérbe adott üzletek. Kellemesebbé, otthonosabbá vált a pécsi Hangulat és Misi eszpresszó, az Aranybika vendéglő, a Százéves borozó, a Kertvárosi italbolt,
