Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-15 / 45. szám

Simontornyni got Gazdag halzsákmány Hosszú pongósi időszak után jó volt a haljárás a Dunán az elmúlt évben, főleg az úgynevezett fehér halfajták: a kárász és a keszegfélék tekintetében - ismertették a paksi Vörös Csillag Halászati Tsz-nek az elmúlt hét végén a sa­ját csárdájukban tartott zárszámadó közgyűlésen. A jelenleg 44 tagot és 70 alkalmazottat foglalkoztató htsz nyeresége az öt esz­tendővel ezelőtti 773 ezer­ről csaknem ötmillió fo­rintra emelkedett. Zorbaf a Sárplaninác ...lehel, hogy a vb-n is? A Simontornyai Bőr- és Szőrme­feldolgozó Vállalat világhódító termékei A nutriabőrök és juhbőrök zö­Megmenteni, amíg nem késő Egy labdáról van szó. Fut­ball-labdáról, amit Simontor- nyán, az ottani Bőr- és Szőrme­feldolgozó Vállalatnál gyárta­nak. Piros, fekete, kék, fehér, egyszínű és színes betétes tar­ka labdák kupacai vesznek körül. A kezembe kapok egyet, nézegetem a rányomtatott ADIDAS-feliratot és emblé­mát. Forgatom, földobom egy- szer-kétszer, elkapom. Lehet, hogy ez a labda ott fog pörög- ni-forogni, pattogni és süvíteni hamarosan Madridban, a fut­ball világbajnokság zöld gye­pén. Lehet, hogy százezrek, milliók szorongatják a fejüket, csapnak a térdükre egy-egy csalfa csavarintásos mozdula­tán ... örülnek és mérgelőd­nek, ha a hálóba repül. És ha éppen ez a labda még­sem lesz ott a vb-n, a simon- tornyaiak már mindenképpen gólt lőttek vele . .. Egy null a javukra az egyre nehezedő kül­gazdasági helyzettel vívott ádáz küzdelemben. De hogy kerül az ADIDAS Simontornyára? Erről és a vál­lalat tevékenységéről Körtvé- lyessy Csaba főmérnök tájékoz­tat. Többféle jólfizető és minősé­gileg igen igényes munkát vé­geznek — javarészt nyugati exportra. Ezek közül az egyik a szőrmés juhbőrök kikészítése és ruházati célokra való feldol­gozása. A juh- és báránybőrö­ket a panofix-szerű, de ennél minőségileg jóval értékesebb qualifix-állapotúvá nemesítik, speciális technológia alkalma­zásával javítják a tartósságát és egyéb tulajdonságait. Nyu­gati bérmunkában egyes vad­féleségek: mókus, vakond wie­sei (menyétszerű kisállat) és nutriaprémeket is feldolgoznak. me a saját konfekcióüzemükbe kerül, ahol szemkápráztatóan szép termékek készülnek belő­le. A gyönyörű prémdíszítéses, vagy sima bőrruházati termé­kek egész sora tárul elém a gyár egyik raktárában. Nagy divatja és keletje van most en­nek. Bőrkabátok, nadrágok, mellények sorakoznak az akasz­tókon. Zömük a nyugati export­piacokon talál majd gazdára. Aztán itt van például az úgy­nevezett levacast-üzem, ahol már egészen speciális bőrök készülnek... És itt a labda, amelynek karrierje szinte szen­zációs. Az ADIDAS-kooperációban készülő labdák anyaga fedett marhabőrhasíték. A hasítékot speciális anyag és technológia alkalmazásával egy védőfesték­réteggel lefedik, majd lakkoz­zák. Évenet mintegy 300 ezer labdát készítenek, emellett fél­készterméket is exportálnak. A labda elemeit alábélelik és kézzel varrják össze. A súlyra és a formára vonatkozó FIFA- előírások igen szigorúak. Egy „ötös” labda például 397-453 gramm lehet. Az ADIDAS kép­viselője az árut darabonként veszi át. Egy-egy labdának a próbajáték során elvileg 35- 40 klubszintű mérkőzést kell ki­bírnia súly- és alakváltozás nélkül. Mindemellett a gyár még egy ennél jobb minőségű labdát is kifejlesztett. Ennek a piaci elhelyezését most kezd­ték meg. Hogy ténylegesen is lesz-e Madridban simontornyai labda, alighanem ADIDAS-titok marad. Az ADIDAS-labdák vi­szont egészen biztosan ott lesz­nek. És az ADIDAS-labdák je­lentős része Simontornyán ké­szül ... B. K. Nádfedél és angol W. C.? — aligha kifejező a párosítás, hi­szen Baranyára nem jellemző a nádfedeles parasztház; még­sem járunk messze az igazság­tól, ha ezzel a jeligével illetjük azt a tervpályázatot, amit a kö­zelmúltban hirdetett meg „Fa­lusi lakóépületek hagyomány- öriő továbbfejlesztése" címmel az ÉVM, a MÉM, a Magánla- kásépítés-Fejlesztési Célprog­ram Bizottság, valamint a Ba­ranya megyei és a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Ismerjük el: éppen ideje volt, hogy egy tervpályázat nyújtotta tervgyűjteménnyel segítsük a faluképőrző paraszthóz-felújí- tásokat. Mert ami jelenleg fo­lyik, az többnyire a hagyomá­nyosan kialakult, szép faluké­pek szisztematikus és öntevé­keny tönkretétele, aminek a he­lyi hatóságok — beavatkozási lehetőség híján — tétlen szem­lélői. Ezt boncolgatta Tóth Zol­tán Baranya megyei főépítész is a tervpályázattal kapcsola­tos beszélgetésünkben: — Folyamatosan — és jogo­san! — bíráljuk falvaink át- épülésének a módját, tudomá­sul véve, hogy az értékek ro­vására születik valami új. A kri- tizálás mellett azonban el kell ismernünk, hogy eddig nem ad- tunk semmit ahhoz, hogy az átalakítás, a korszerűsítés jó, egyben hagyományőrző legyen. Ami eddig a falusi házak meg­mentéséért történt, az az OMF égisze alatt történt és termé­szetesen a legreprezentatívabb épületekre vonatkozott. Bara­nyában is egy-egy ilyen van Ófalun, Mecseknádasdon, Ma- gyarlukafán, Dobszán, Luzso- kon ... De ezek tájházak, a közgondolkodásban pedig úgy vélik: egy dolog a tájház és más dolog a „magamé" ... — Mi tehát a pályázat cél­ja? — Nem tájházakat csinálni, hanem a házakat úgy korsze­rűsíteni, hogy továbbra is lakó­épületként funkcionáljanak, de már korszerű, urbánus jegyek­kel. Ehhez várunk sok használ­ható ajánlatot a pályázóktól. Jelenleg a helyi építési előírá­sokban csupán tiltó megfogal­mazások vannak, most a „ho- gyan?”-ra akarunk választódni. — Milyen beavatkozásokról lehet szó? — Természetesen nem mű- emlék-jeljegűekről. A kiírás sze­rint is nagyobb beavatkozási lehetőséget adtunk meg azzal, hogy ami az adott helyen ka­rakteres érték, az valami mó­don tovább éljen. A tervpályázathoz egy bara­nyai mintapéldát is adtak: a képen is látható drávaszerda- helyi hangulatos házsort. Ez olyan egység, ami a jellegze­tesen szegényparaszti porták soraként gondolatébresztő lehet az építészek számára. E terület ismeretében telekalakításra, a meglévő házakhoz igazodó újak építésére is adhatnak ötletet a pályázók. — A tervpályázat indokolttá teszi a kérdést: milyennek ta­lálja a főépítész a mai bara­nyai faluképet? — Még nem tartunk ott, hogy ne lenne érdemes foglal­kozni a megmentésével. A pályázatot május végén ér­tékelik. Az ajánlások később válnak közkinccsé. Aki falusi házának a korszerűsítésére ké­szül, talán várja meg ezt. Hársfai István A Sárplaninác aligha lesz ut­cán sétáltatott, kedvens ku- tyuska, erősen megnézni sem lehet, nemhogy megérinteni. Fenséges, igazi házőrző eb, ha egyet mordul, a fél falu hallja, ha meg ugat, érces-öb­lös hangjától zeng az egész határ. Alig 2—3 éve, hogy ez a macedóniai hegyipásztor-kutya- faj megkezdte magyarországi hódító útját és bár még csak tíz van belőle hazánkban, a népszerűsége fokozódik. Ugyanis faluhelyen, így Dró- vaszabolcson, Siklóson, Bükkös- dön, Kispeterden, Gordisán a legjobb gazdasági portaőrző rangját vívta ki. E téren sok tu­lajdonságban a mi kuvaszunk­hoz hasonlít, de elüt attól, hogy rendkívül óvatos, idegentől élel­met nem fogad el és a hűsége, a szeretete már-már fanatikus, pedig nehezen barátkozik és hosszú idő telik el, mire a gazdáját a szívébe fogadja. Később is csak a parancsolóját és annak a szűk környezetét tűri meg a közelében, bárki másra mindvégig vicsorog, amíg az az udvaron, sőt akár a la­kásban tartózkodik. Erős, mint a medve, és a méretei meghök- kentőek. Felállva két hátsó lá­bára, és a kerítésnek dőlve majdnem két méter magas, a súlya pedig 60-70 kiló. Jugoszláviában védett faj, egyféle nemzeti kincs. Őshazá­jában, a macedóniai hegyek között vadon él, és úgy fogják be az albán és a török siptá­rok. a hegyi pásztorok, mert kell a nyájőrzéshez, a farkasok elkergetéséhez, sőt elpusztítá­sához. Ha 3—4 Sárplaninác tá­mad, képes egy tucat farkassal végezni. Fábos Imre 41 éves tsz-gép- kocsivezető hozta be az elsőt Magyarországra dróvaszabolcsi szérűskertjébe, és ő terjesztet­te el hazánkban ezt a fajt. De fedeztetésre mindegyik állatot Vukovárra viszik át, Észak-Ju- goszlávia leghíresebb kanjá­hoz, amely a Marat nevet vise­li. Pécsett alig pár hete az első Sárplaninác-tulajdonos Varga Gábor lett, aki a ledinai kis­kertjét őrizteti majd a most még csak öthónapos kölyökku­tyával. A Zorba névre hallgató hímkölyök egy dédelgetni való báránykára emlékeztet. A kifej­lett Sárplaninác a jugoszláv piacon 10—20 000 dinárt ér. Csuti János Okos madár a sirály Siófok teli csendjében Éhes sirálycsapat kavarog a fodrozódó víz fölött. A madarak rá-rázúdulnak az elébük vetett kenyérdorabkákra. A szívós si­rályok mintha minden ízükben éreznék már a dolgok jóra- fordulását, vidáman konstatál­ják a tél végi. kellemes eny- hületet, örülnek a kikötőben sé­tálgatok kegyes adományainak. Szabálytalan, szép szárnyalásu­kon, sorsuk megérdemelt javu­lásán tűnődve baktatok a mó­lón a Balaton felé. Szép, szép a sirálylét — gondolom. Hát még most, hogy tűnőben a hosszú tél ... Kezd jól menni nekik .. Velük azért mégsem cserélnék. Egy-két ittlakóval, üdülővendéggel annál inkább. Ha csak néhány napra is — most szívesen beleolvadnék a nagyvárosok téli tülekedéseitől mentes Siófok kellemes csend­jébe, hogy föltelítődjek az it­teni tiszta, friss levegővel, a tél végi Nap tavaszt hozó fé­nyeivel. Az elmúlt hét közepén fur­csa élményben volt részem a Balaton „fővárosában”. Amint a víz felé sétálgattam — mert igazi sétálóidő volt — le-le- hunytam a szemem és egy-egy pillanatra elképzeltem, hogy nyár van, hogy pár száz méter­nyire tőlem fürdőruhós tömeg lubickol a vízben. A messze­ségben pedig vitorlák húznak lassan nyugat felé . .. Nem volt nehéz ilyen illúziókba ringatnom magam, hiszen a kikötő Öblé­nek a vize ugyanolyan színű volt, mint nyáron, a napsütés pedig kellemes melegséggel töltött el. Csakhogy a móló kin­ti oldalán még korcsolyázó, jéghokizó srácok zajongtak és néhány lerögzített jégvitorlás árboca is ott meredezett a csillogó jégen. Ameddig a szem ellátott, végtelen fehérség, vas­tag jégpáncél takarta a tavat. A kikötő másik oldalán, a mólón horgászokat pillantottam meg. Kis ficánkoló halakat tűz­tek a horgukra „süllő ellen". Fi­gyeltem őket, sehol semmi. Hiába: a süllő az alkonyat ha­la. Addig pedig én nem ma- 'nadhatok. Körülnézek a városban. Min­den olyan, mint nyáron, csak az ég fakóbb kicsit, na és per­sze nyoma sincs a nyári tö­megnek. A boltokban jó friss árut, egyik-másik vendéglőben jó ételt, italt, a Sióhíd melletti, kis csemegeüzletben kiváló ká­vét és itt-ott . .. néhány jó szót is kapni ilyenkor. Az a gyanúm, hogy a helybeliek most élik iga. zi, hamisítatlan helybéli életü­ket. Szinte minden és minden­ki barátságos, meghitt, szívé- lyes. Dr. Böjti Bélától, a siófoki obszervatórium vezetőjétől meg­kérdeztem, mit mutatnak a (múlt csütörtöki) műszerek. Az átlag- hőmérséklet öt fok volt, gyen­ge délkeleti szél fújdogált, a levegőt derült időben enyhe párásság lengte be. Tavaly a siófoki Városi Ta­nácson azt haflottam, hogy té- liesítenek egy-két üdülőt, mi­velhogy a tévhit, amely szerint a Balaton kizárólag nyaraló­hely, kezd szertefoszlani. Azt hiszem, hogy aki pihenésre, fel­üdülésre szorul, annak a téli Balaton is eszményi lehet. Még egy pillantást vetek a víz fölött viháncoló madarakra. Azért irigylem őket... örülni tudnak annak, amijük éppen van, amit az élet ilyen-olyan formában éppen ad nekik. Okos madár a sirály. Bebesi Károly \ Drávaszerdahelyi falukép Fotó: Läufer László Hagyományőrző korszerősítés Tervpályázat parasztházak felújítására

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents